Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-06 / 203. szám
Lapunk marosvásárhelyi szerkeszt*- Képének és kiadóhivatalának einte: P, Regele Ferdinand No. 60. Az Erdélyi If agyar Főiskolás ifjúság közgyűlésének határozata Az Erdélyi Magyar Főiskolás ifjúság Kolozsvárt 1940 szeptember 4 én tartott közgyűlésén az alábbi határozatot hozta: Az Erdélyi Magyar Főiskolás Ifjúság a nemzeti fegyelem érdekében ünnepéi Ívesen kijelenti, hogy erkölcsi fiigget fenségét és cselekvési szabadságát fenntartva, minden olyan munkában résztvesz, amely a magyarság érdekét szolgálja. A magyar királyi kormány intézke dóséig magát tekinti egyetlen olyan főiskolás testületnek, amely az erdélyi magyar főiskolás ifjúságot összetartja, irányítja és képvisel'. Az erdélyi magyar főiskolások köz*» gyűlése a fenti határozatnak az illető kesek elé terjesztésével és nyilvános ságrahozatalával a mai napon megvár lasztott Intézőbizottságot bízza meg. Kolozsvár, 1940 szeptember 5. Dr. Bikfaívy András, ' Dizmacsek Tibor, ifj. GyalJay Pap Domokos, Káílay Ernő, Dr. Sáry Béla. Magyar Fiukl Az összes, Kolozsváron tartózkodó ló—20 éves magyar fiukat felszólítjuk, hogy jelentkezzenek cserkész -segédszcl* gálatra. ; Felszólítjuk az összes kerekpároso Icát, hogy kerékpárjaikat bocsássák a cserkész=GegédszoIgálat rendelkezésére. (Jelentkezni: Unitárius kollégium, Bras- sai kapu.) Kolozsvár, 1940 szeptember 5. PARANCSNOKSÁG. Jóst a béka unkája követhazih!“ monáotia a bécsi döntésről tartott nagy beszédében a képviselőhöz és felsőház külügyi bizottságában Csáky István gróf külügyminiszter 99 El yagyuifi haiározva, Íi5>gy a Magyarországon élő románsággal nemcsak $©1, de nagyleílííien bánnék**- ífészletasen ísmerfeüe a kiiiligyminásztaff a bécsi döoáés tas^énetétf és előzményeid BUDAPEST, szeptember 5. Csáky István gróf külügyminiszter a magyar képviselőház külügyi bizottságában beszámolót mondott a bécsi döntőbíróság határozatairól és annak előzményeiről. A képviselőház külügyi bizottsága kedden délután tartott ülést, a felsőház külügyi bizottsága pedig szerdán délelőtt tiz órakor tartott ülést Kánya Kálmán elnökletével. CSÁKY ISTVÁN KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE Csáky külügyminiszter expozéjában emlékeztetett a bizottság legutóbbi, a müncheni látogatás utáni ülésére, amikor beszámolójában kijelentette, hogy a magyar sors ismét fordulóponthoz jutott. Hangsúlyozta akkor, hogy a magyar kormány tudatában van annak, hogy még csak elején van a készülődő küzdelemnek, de szándékában all minden téren felvenni és megvivni a küzdelmet teljes egyetértésben a tengelyhatalmakkal, amelyek segítségére vannak a magyar ügynek. NÉGYVENÖTEZER NÉGYZET- KILOMÉTERNYI TERÜLET TÉRT VISSZA AZ ANYAORSZÁGHOZ Az augusztus 30-iki bécsi döntőbírósági Ítélet is, amelyet a német birodalom j és Olaszország képviselői: Ribhentrop es ' Ciano gróf külügyminiszterek hoztak, olyan uj korszakot nyit meg a magyar nemzet életében, amelyet méltán lehet fordulópontnak nevezni. A Romániától visszaszerzett terület, mintegy negyvenötezer négyzetkilométer kiterjedésű, kétmillió háromszázezer lakossal. Ezzel a területgyarapodással a magyar állam az erős középeurópai hatalmak sorába lépett és most már tényleg olyan alappal rendelkezik. amelyen nagy lendülettel indulhat meg a belső megerősödés munkája és ezenkívül lehetővé válik, hogy a magyar nemzet nem könnyű európai hivatásának is eleget tegyen. A bécsi döntés előzményei MENEKÜLT MAGYAR TESTVÉRE* INKHEZ! Értesítünk minden Kolozsvárra menekült magyart, hogy kötele* sék jelentkezni a Kossuth La jós -utcai unitárius kollégiumban működő Magyar Menekülésügyi Osztálynál. Telefon: 33—04. LEMONDOTT URDAREANU UDVA« Rí MARSALL. Bukarestből jelentik: Urdareanu udvari marsall a szeptember 3 ikl események következtében udvari miniszteri címéről lemondott. A lemon* dásí elfogadták. SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRAK. Szeptember 1—7-ig a következő gyógyszertárak teljesítenek éjjeli szolgála'-ot: Dr. Hintz Mátyás király tér 27, telefon: 32—32. Dr. Halász Bocskay tér 2, telefon: 31—75. Flohr Ferenc József ut 79, telefon: 26—99. ,,Diana“, dr. Mártonffy Jókai*utca 19, telefon: 21—51. FELHÍVÁS KOLOZSVÁR JÓSZÍVŰ MAGYARJAIHOZ! Mindazok, akik a menekültek élelmezéséhez hozzá akarnak járulni akár élelmiszerrel, akár pénzbeli adománnyal, szíveskedjenek az unitárius kollégiumban a menekültek élelmezési osztályánál ilyen természetű szándékukat bejelenteni. A ROMÁN NEMZETNEVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEI. Bukarestből jelentik: A román nemzetnevelésügyi minisztérium a rendkívüli helyzetre való tekintettel elhatározta, hogy a tanító- és tanitónőkép- ző intézetek első két évfolyamát ebben a tanévben nem nyitja meg. A jelek szerint az egész román közoktatásügyi vonalon megszorításokat tesznek, bogy a mesterségesen felduzzasztott középosztályi fokozatosan leépítsék. HADIMUNKÁT VÉGEZ A SHET- LAND-SZIGETEK LAKOSSÁGA. A DNB stockholmi tudósitója szerint a svéd lapok arról adnak hirt, hogy Anglia a Shetland-szigetek környékét aláaknázta attól való félelmében, hogy itt német invázió következhet be. A lakosságot hadimunkára rendelték ki 70 éves korig. Férfiak, nők és gyermekek dolgoznak reggeltől estig a szigetek katonai erődítményein. *HALMOS ISTVÁN NÉ NÉMET ÉS ANGOL NYELVTANÍTÁSÁT megkezdte. Értekezni d. e.. 10—12-ig és d. u. 3— 5-ig, Kis-utca 1. szám alatt, emelet, balra. A helyzet — mondotta Csáky külügyminiszter — nem volt egyszerű. A szovjet kormány indította meg azt a folyamatot, amelybe minden áron bele kell kapcsolódnunk, nehogy az ország és Erdély lakossága elveszítse bizalmát a jövő iránt. Ugyanakkor azonban arra is kellett figyelni, hogy ilyen módon ne történjenek olyan események, amelyek következtében tüske maradhatott volna vissza a tengelyhatalmak és Magyar- ország közötti viszony jövőbeli alakulásában. A magyar kormány elsősorban is minden eshetőséggel számolva katonailag készült fel, ugyanakkor azonban szilárdan elha- í tározta, hogy egyetlen magyar ember életét sem teszi kockára, mindaddig, amig a leghalványabb remény is megvan vér nélküli eredmény elérésére. A minden eshetőség alatt azt értem, hogy számolni lehet azzal, hogy a román hadsereg a teljes felkészültség állapotában van. A magyar kormány erőteljes készülődése az erdélyi magyar kisebbségnél is megnyugtatóan hatott és bár égett a türelmetlenségtől, mégis bölcs nyugalmat erőszakolt magára, mert érezte, hogy a kocka el van vetve es a magyar hadsereg árnyékában nem szabad meggondolatlan cselekedetekre ragadtatnia magát. Hiszen elébe vághatott volna annak az eshetőségnek, hogy a magyar kormány akcióját akkor indítsa meg, amikor az a magyarságnak a legnagyobb eredményt hozhatja és a legkisebb áldozattal járhat. A tengelyhatalmak képviselői nem titkolták előttünk, hogy kézenfekvő okokból nem tartják időszerűnek, ha háborús viszály törne ki Magyarország és Románia között. Beláthatatlan következményekkel járna ez ugyanis a többi Balkán-államokra nézve. Elismerték viszont, hogy Magyarországnak Romániával szemben jogos követelései vannak és hogy Oroszország, majd később Bulgária javára megkülönböztetések történtek, amit azonban a román kormány nem óhajt tekintetbe venni. A magyar hadikészülődés erős üteme és az az elszántság, amelyet minden téren tapasztalhattak a magyar kormány részéről, a minden oldalról' befutó háborús hirek, megérlelték a tengelyhatalmakban azt a tudatot, hogy cselekedniük kell1 és pedig gyorsan, mert különben az események nem lesznek m egál Iliit hatók. Régi tapasztalatok alapján előzőleg megkíséreljék a közvetlen tárgyalások létrehozását. A turnuseverini közvetlen tárgyalások, amelyeket magyar részről Hóry András rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter folytatott, nagy önfeláldozással, hozzáértéssel, nem vezettek eredményre. A tengelyhatalmak kormányai meghívták a magyar miniszterelnököt és külügyminisztert azzal, hogy augusztus 19-ikén tanácskozni akarnak a magyar— román kérdés rendezéséről. Meghívták ugyanerre a napra Manorlescu külügyminisztert is. Megérkezésük után augusztus 29-ikén délelőtt Ribhentrop és Ciano külügyminiszter tanácskozásra kérték a magyar miniszter- elnököt és külügyminisztert. A tanácskozás folyamán a magyar államférfiak előadták mégegyszer és igen határozottan a magyar kormány álláspontját. A fejtegetést nagy figyelemmel hallgatták végig és megjegyezték a külügyminiszterek, hogy teljesen ismerik a magyar követeléseket. Kijelentették, hogy alapos megfontolás után az a meggyőződésük, hogy vállalják a döntőbíráskodást a kérdésben, ha a magyar kormány előzőén határozottan kijelenti. hogy elfogadja a döntést magára nézve kötelezőnek. Azzal a megjegyzéssel, hogy nem kívánjuk a döntőbíróságot befolyásolni, ujólag kifejtettük álláspontunkat és azt, hogy Németország és Olaszország kormányának törekvéseit a legnagyobb tiszteletben tartjuk, de kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a Székelyföld visz- szacsatolása Magyarországra nézve életkérdés és kilátásba helyeztük, hogy a feltett kérdésre délután három órára választ adunk. A budapesti minisztertanács egyhangú határozata alapján három órakor meg is adhattuk a választ a német és olasz kormány képviselőinek. A válasz úgy hangzott, hogy a magyar kormány elfogadja a döntőbb ás- kodásl és annak döntését tiszteletben tartjuk. Csáky István gróf ezután ismertette a Bclvedere-i határozatot és az azzal kapcsolatos magyar—német kisebbségi egyezményt, majd így folytatta: — A döntőbíróság határozatának teljes jelentőségét a történelem határozza majd meg. Hiszen a visszatérő': örvendezése mellett szomorúan csendül meg a visszamaradt hétszázötvenezer magvar vúpvahozása d magyar impérium után. A békés nagylelkűség politikája következik Csáky külügyminiszter ezután összehasonlítást tett a Versailles körül létrejött békeszerződési rendszer és a tengelyhatalmak épitő és békét teremtő, a népeket egymáshoz közelebb hozó módszerei között. Az uj és erőteljes német és olasz birodalom —• mondotta — nemcsak beszél a békéről, de azt igyekszik szilárd alapokra is helyezni. A külügyminiszter ezután a legnagyobb melegséggel és bálával emlékezett meg Hitler vezérkancellárról és Mussoliniról, akiket az emberi nagyság huszadik századbeli hatalmas mintaképeiként méltatott. — Most a béke munkája következik — folytatta — és ennek során őszintén óhajt juk, hogy uj légkört teremtsünk román szom szódáinkkal. A fájdalmas csapások után meg fog győződni arról, hogy a megerősödött szomszédok közötti uj keret hatalmas fejlő dési lehetőségeket nyit számára. Amint meg beszélésünk során Ribbentrop és Ciano kiil ügyminiszterek jelenlétében a román küliigy miniszternek mondottam, nem a magyar kor mányon múlik, ha a román—magyar viszony nem éri el a barátságnak azt a fokát, amelyet a természetes adottság megkövetel a két államtól. — A Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő román és a Romániában élő magyar kisebbség ezt a kapcsolatot biztositó zálog. El vagyunk határozva arra. hogy a Magyar- országban élő románsággal nemcsak jól. de nagylelkűen bánunk, hogy mindenben érezze, hogy a magyarság tömegeivel lojálisán együttélni hasznos és a fejlődésnek nagy lehetőségeit nyitja meg. Romániánál végül szem előtt akarjuk tartani azt is, hogy külügyminisztere Fzavai szerint a jövőben már csak egyetlen politika lehetséges számára, a tengelypolitika. — A reánk váró békés épitő munka rendkívül nagy s hogy ezt minél előbb megkezdhessük, megindult a hadsereg fokozatos leszerelése. Nincs elég kéz ebben az országban, amelynek ne jutna munka a mult felszámolásában és a jövő felépítésében. Ezért sietni kell, hogy mindenki minél előbb bele foghasson a termelő munkába. A magyar külügyminiszter expozéjának bevezető szavaiban a kormány nevében őszinte köszönetét mondott a magyar hadseregnek. SZÁMOS ZSIDÓ TISZTVISELŐT I BOCSÁJTOTTAK EL A ROMÁN MI - ' NISZTÉRIUMOK SZOLGÁLATÁBÓL. I Bukarestből jelenítik: A Monitorul Ofi*« ! cial legutóbbi száma közli számos zsidó tisztviselő nevét, akiket a zsidótörvény értelmében elbocsátottak az egészség ügyi, nemzetnevelésiigyi és pénzügyi minisztériumok kötelékéből. ELMARAD AZ ASTRA KÖZGYŰLÉSE. Bukarestből jelentik: A politikai események miatt az Astra szeptember 8-ikára Nagyszebenije egybehívott küz- * “'yülése elmarad. A BANCA COMM ERC 1 ALA ITALIA NA L ROMENA KOLOZSVÁRI FIÓK-« INTÉZETE közli, hogy továbbra is itt marad és működését változatlanul t0 vább folvtatia. t SZEPTEMBER 12-IG TILOS A ZENE ÉS LÁTVÁNYOSSÁGI ELÖDÁSOK ROMÁNIÁBAN. Bukarestből jelenti a Magyar Távirati Iroda tudósitója: A román belügyminisztérium annak a rendeletnek határidejét, amely minden látványosságot, mozi és színházi előadást, sportmérkőzést, zenét. stb. megtilt, szeptember 12-ig meg- hosszubbitotta. LETARTÓZTATTÁK A BUKARESTI. BRASSÓI ÉS CONSTANTA! ZAVARGÓKAT. Bukarestből jelentik: Egy csoport katonaruhás fiatalember megtámadta a banea- sai rádióállomást és összerombolta a berendezést. A készülékekben csak jelentéktelen kárt ejtettek. Hasonló eset történt a telefon- társaságnál is. Egy fiatalember a királyi palota előtt tüntető módon lövöldözött. Ezeket a fiatalembereket ietartózatták, úgyszintén azokat is, akik Brassóban és Constantában idéztek elő rendzavarást.
