Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-04 / 201. szám
■ 1940 szeptember 4. HEEBN2ÉK Jog, igazság és nyugalom A magyar honvédség; szeptember 11 én vonul he Kolozsvár falai közé, ahogy őzt Nagyváradon a román—magyar bi- xotsiág tárgyalásai során nicgáillapitoti* ták. Eddig az időpontig a közrendet a hatóságokkal karöltve az itt élő nem zetiségek között, történt együttes meg egyezés révén létesített nemzeti gárdák fogják fenntartani. Teljes gondoskodás történt tehát a személyi és vagyonbiz-* tonságjról. Kolozsvár magyarságának szempontjából azonban talán még ennél is fontosabb, hogy teljes lelki összhangban készüljön fel erre a történek mi eseményre. A magyar rádió bejelentettle, hogy a magyar uralom a jogon, igazságon és az emberiességen alapszik. A magyar állam nem tűri el az önkényes megtör fásokat és a személyi bosszút. A legszigorúbban. a törvény teljes erejével, fogják a magyar hatóságok mindazon cselekményeket megtorolni, amelyek a múltban elszenvedett sérelmek önkényes bíráskodása folytán történtek. Úgy érezzük, hogy a magyar rádió* nak ez a bejelentése méltó egész netrH zeti hitvallásunkhoz. Nem volt üres szó lásmondás a múltban sem, hogy a ma* gyár nemzet lovaglás. Ezt az erényünket századok óta örököltük. ApáróL fiura minden vagyonnál értékesebb kincsként maradt a lovagiasság és tisz* ta Jellem, Többet ért ez- minden gaz dágságnál. Ez volt legfőbb bizonyítéka a magyarság életre hivatottságának. Erdély földjén a Jövőben is ennek a szellemnek kell uralkodni. Senkit se vezessen tehát cselekedeteiben önös ér dek, vagy felkorbácsolt szenvedély, Magyarország kormánya a jog és igaz ságosság elve alapján veszi át a főha* tálmát Erdélynek azon a területén, amelyet a bécsi döntőbíráskodás visz sízacsatolt az anyaországhoz. Önmagun* kát tagadnánk meg, ha azt mondanánk, hogy a magyar főh átallom átvételének ünnepi óráját nem várja örömteli szívvel és meghatott lélekkel minden itt élő magyar ember. De ugyanekkor újra nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy magyar kötelesség a legtökéletesebb megértést tanúsítani azokkal a románokkal szemben, akik továbbra is Erdélynek ezt a részét választották hazájuknak. Szolgáljon mindenki szá* mára vezérelvül a magyar rádlió felhívása. Méltatlanok lennénk Erdély egész múltjához és önmagunkhoz, ha ezekben az ünnepélyes órákban alacsony szemé* lyi bosszúvágyak kielégítésén vagy sérelmek megtorlásán gondolkoznánk. Mindenkit érhettek sérelmek a mult* ban. A bécsi döntőbíráskodás azonban azt célozta, hogy rendet teremtsen Délkelet Európában és megbékélést hozzon a szivekbe. Tökéletes megbéké* lés pedig csak akkor lehet, ha tiszta érzésekkel fordulunk azok felé, akik nek szintén Erdély a hazája. | Minden nagy történelmi! változás leM kiizgalmakkal, idegfeszültséggel, meg* rázkódtatásokkal jár. Ennek tulajdonit** ható, hogy az utóbbit napokban tömé gesen és minél1 gyorsabban akarnak átköltözni a Magyarországhoz visszacsap tolt területekre isokezren azok közül a magyar testvéreink közül, akik a bécsi Ítélet folytán román területen maradtak. Ugyancsak ez á tömeghangulat vett erőt nagyon sok itt élő román nemzeti ségii polgáron, ak’k viszont a Romániá* nak ítélt területre kívánnak átköltözni. Ennek a lázas sietségnek mindkét rész ről nagyon káros következményei lehetnek. Vagyonelpocsékolás és állandó fölösleges izgalom, amely merénylet az egyén ellen és káros kihatással van az összesség ujjáép tő munkájára is. A hé* esi döntőbíróság ítélete bőséges időt és alkalmat ad az átköltözésre. Természe tes dolog, hogy nagyon sokan foglal koznak ezzel a gondolattal az uj határ* megvonás után. De mindenki saját ma ga és hozzátartozói ellen vétkezik akkor, amikor az átkötözés nagy kérdé* seit egyik napról a másikra akarja meg oldani. Itt is csak a legszigorúbb önmérsékletre és higgadtságra hívhatjuk fel Erdély lakosságának figyelmét. Nem szabad elhamarkodott pillanatok, vagy hangulatok alapján dönteni ólyan kér* elésekben, amelyek egész életen át szer zett ingó és ingatlan vagyonok eltékoz- lására vezethetnek. Mindannyian mél * tóak kell legyünk azokhoz a nagy idők hoz. amelyeket átélünk. Cselekedjünk tehát meggondoltan és mindenkor hall ássunk a józan ész tanácsaira. (v.) BUKAREST, szeptember 3. (A „Curentul“ jelentése.) A területváltozások nyomán előállt uj helyzetre való tekintettel szombat cl. u. 6 óra 30 perckor minisztertanács iill össze Ion Giguriu miniszterelnök elnökletével. A minisztertanács este 8 óra 15 perekor ért véget, mikor a következő hivatalos közleményt adták a sajtónak: A minisztertanács Ion Gigurtu miniszterelnök elnökletével 1910 augusztus 31-én délután 6 óra 30 perckor ülést tartott. A minisztertanács megállapította azt a programot, melyet a különböző minisztériumok hajtanak végre a beállt területi változások következtében. A minisztertanács este 8 óra 15 perckor ért véget. «« A magyar uralom a log, az emberiesség és törvényesség uralma ft* BUDAPEST, szeptember 3. A magyar rádió hétfő esti leadásában felhívást intézett a magyarsághoz, amelyben hangoztatja, hogy e hét derekán a honvédség megkezdi a bécsi döntésben Magyarországhoz csatolt erdélyi részek megszállását. Ez az esemény — hangoztatja a rádió — emlékezetes esemény a magyar nép számára, amelyet azonban nem szabad beárnyékolnia semmiféle személyi megtorlásnak. A magyar uralom a jog, az emberiesség és törvényesség uraţpia, miért is a Magyar Távirati Iroda illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján közli, hogy a magyar kormány szigorú megtorlást fog alkalmazni azokkal szemben, akik egyénileg állanak bosszút régebbi sérelmeikért. A magyar kormány nem tűr el semmiféle erőszakot, még olyan sérelmekkel szemben sem, amelyek egyeseket jogtalanul érintettek. BUKAREST, szeptember 3. Jelentettük, hogy a bécsi döntés elhangzása után Rib- bentrop és Ciano külügyminiszterek a két delegáció tagjai és a német, valamint külföldi újságírók előtt nyilatkozatot adtak. A „Timpul*“ szerint a következőként hangzott Ribbentrop külügyminiszter nyilatkozata: — A kihirdetett választottbirósági Ítélettel fontos és nehéz európai probléma nyert végleges szabályozást. A német kormány nevében kifejezést akarok adni különös megelégedésemnek, melyet erre vonatkozóan érzek. A román és magyar kormányok a tengelyhatalmak két kormányához fordultak, igy azon akaratuknak adtak kifejezést, hogy békés módon nyerjen elintézést egy hosszú idő óta tárgyalt probléma. Ilyen módon a román és magyar kormányok szem előtt tartották saját érdekeiket és a délkeíeteuró- pai béke fenntartásával szemben érzett felelősséget. A Führer és a Duce nem hárították el a felkérést. Németország és Olaszország egyforma mértékben baráti kapcsolatokat tartanak fenn a két országgal. Németország és Olaszország azonban nincsenek közvetlenül érdekelve az ügyben, melly a vita tárgyát képezte. így Németország és Olaszország teljesen részrehajlás nélkül magukra vállalták ezt a kényes küldetést. Ugyancsak igy, a kérdéses terület etnográfiai és földrajzi bonyolult ténykörülményeiből adódó nehézségek dacára — szem előtt tartva Roff! A fej- í-'j fnqWJchl mór 70 perc oîatt mc*- ţl ;.7Ür,í'3ii az uj aniino-.'ralgiesai Fí.-‘iVlíK}Ín Temagin ttidományovin legjobban ki von próbálva. KtUem tegyen ön i*. egy libériát«*, ha Igjdalma van! Temagill minden f,i;úfi/>t;crtárhari dub - -okban kapható, melyek 2. 10 új 20 tablettát tartalmaznak. Rádiószózatot intézett a magyar kormány a magyarsághoz Ribbentrop báró és Ciano gróf külügyminiszterek nyilatkozatai a bécsi döntés jelentőségéről „A tengely hatat mák ítélete az utolsó, iisggőben tevő területi kérdést intézte el a dunai térségben“ mánia és Magyarország érdekeit — sikerült igazságos megoldást tafálniok. A tengelyhatalmak ilyen módon ismételten megmutatták, hogy el vannak szánva és abban a helyzetben vannak, hogy az itt található hatalmakkal együttműködve, megakadályozzák a háború kiterjedését a dunai térségre, az angol politika dacára, meay a tengelyhatalmak és Anglia közötti háború kezdete óta megpróbálta, hogy a háborút a Dunavidékre is kiterjessze. A besszarábiai kérdésben 'létrejött szovjetorosz—román egyezményt követően és azon egyezmény után, mélyre Románia és Bulgária jutott Dél-Dobrudzsa ügyében, a tengelyhatalmak által ma kihirdetett és a szemben á'llfó felek által elfogadott döntőbírósági Ítélet az utolsó függőben lévő területi problémát intézte el a dunai térségben. Európának ezen a részén most az összes érdekek javára végleges pacifikálást értek el. Meg vagyok győződve arról, hogy erős alap létesült igy a Románia és Magyar- ország közötti tartós és barátságos kapcsolatokra. könyv aláíratott, mely szentesíti, hogy a Németország és Olaszország döntőbírósági határozatával Románia és Magyarország között kijelölt uj határvonallakat a román és magyar kormányok elfogadták, kifejezést óhajtok adni kormányom nevében legélénkebb és legőszintébb megelégedésemnek azon el- llieritét méltányos és békés megoldásáért, mely a két ország közötti kapcsolatokat és a dunai nyugalmat annyira fenyegette. Románia és Magyarország ugyanazzal a megértéssel járultak hozzá az elintézéshez. Tiszteletemet akarom 'tolmácsolni kormányaik és azon áUamférfiailc tisztánlátásával és bölcsességével szemben, akik teljesen megértették a béke és stabilitás célkitűzéseit, melyek áthatják a tengelyhatalmak külpolitikáját é* bizalommal voltak eltelve Olaszország és Németország igazságossága iránt. Ez engedte meg Ribbentrop báró küügyminiszternek és nekem, hogy legyőzzük egy olyan probléma számos nehézségét, melyben egybekapcsolódó etnikai, gazdasági és földrajzi kívánalmak keresztezték egymást. Ezekre nézve indítványoztuk, hogy elintézzük nemcsak szigorú részrehajlat'l'ansággal, de azzal a biztonsággal is, hogy a hozzánk fordult két nemzet között az állandó együttes lét alapjait a teljes bizalom jegyében teremtsük meg. A mai választottbirói határozattal és azzal a tevékenységgel, mely előkészítette és lehetővé tette: Németország és Olaszország tovább folytatták mindenkori igazságos magatartásukat, azaz elkerülték, hogy a háború, melyben résztvesznek, olyan délkelleteurópai államokat is magával sodorjon, melyekre a háborút ellenségeink minden eszközzel megpróbálták kiterjeszteni. Mi azonban egy magasabb célt is szem előtt tartottunk: Nemcsak a béke megőrzésére törekedtünk Európának ezen a részén, de biztos és erőteljes békét akartunk biztosítani. Ezt a stabilitást és ezt a biztonságot csak jóakarattal és igazságossággal lehet elérni. Olyan ügyről van szó, melyet Németország és Olaszország mindenekelőtt és mindig szolgálni akart. Most, amikor egy olyan ellentét intéződött el, mely busz év- óta szüntelenül azzal fenyegetett. hogy konfliktussal fog végződni, uj korszak és uj rendszer nyílik a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban: a megértés, bizalom és együttműködés rendszere, amint ezt Olaszország mindig óhajtotta és amelyet Olaszország szövetségesével: Németországgal együtt szilárd barátsága se-; gitségéről és támogatásáról biztosit. AZ OLASZ KÜLÜGYMINISZTER NYILATKOZATA Ribbentrop báró előbbi nyilatkozatának elhangzása után — ugyancsak a „Timpul“ jelentése szerint Ciauo gróf olasz külügyminiszter a következőket mondta: — Abban a pillanatban, mikor a jegvzőEGGYEL SZAPORODOTT A KIPELLENGÉREZETT RÉSZEGESEK SZÁMA. Ismeretes, hogy Bukarestben kipellengérezik a megrögzött részegeseket. Névsor készült róluk és ezt a listát minden ital- mérőnek megküldik, a helyiségben való kifüggesztés céljából. A névsorban szereplő egyéneknek nem szabad szeszesitalt kiszolgáltatni. Ez a névsor most egy névvel szaporodott. A bukaresti rendőrség értesítette a korcsmárosokat. hogy Cristian Simioneseu nyugalmazott kapitány nevét a megrögzött részegesek listájára a mai nappal felvette. A rendőrség közleménye megadja a kapitány pontos sze- röélyleirását és figyelmezteti a vendéglősöket. hogy büntetés terhe mellett ne adjanak ki részére szeszesitalt. TÉCST PEDICUH. P. UNIRII 26. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a Ieg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék kön} vosztályában, Cluj, re"JjSg VsV.VV- WÍ'--:í V 3jt ■sa iţii n 01 tat ur< t va lo at an ók IC b VI é Ve ő! fii M tk , F-ul 0 A ÎC iíőgép roncsai, melyet Hamburg felett le a német Iégelháritó ágyuk. A dieppei kikötőben elsülyesztett kereskedelmi gőzösök. Megállapítottá a kormány a területi változások nyomán kifejtendő munka programját
