Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-28 / 223. szám

J 1 () 4 0 szeptember 2 tiszí iiindöklés Itl van fény és melegözönében a mézédes erdélyi ősz. A hires erdélyi ősz mi­kor lankudtan, színié részeg darazsak mód­jára ődöngünk. E föiséges mámorban elfe­lejti az ember buját-baját. Ezúttal őszünk löl- szahadulást is jeleni a műit évszakok bor­zasztó zordságától és kárpótlást a terméket­len lemondásokért. Végre meleg van és kék az égbolt. Ezúttal megadóan engedik magu­kat pirítani, vörhenyiteni, sárgítani a faleve­lek. mint a kávé a pörköléskor. Kezdődik a lombok szinorgiája. Egyes juharfélék már aranyba öltöztek, a vadszólőíeveiek skár at- pirosan égnek. Nem beszélünk a szaiviák és kannák heves tiizéró'l, az árnya a'ok tömér­dek lehetőségét mutató dahliákról és őszi­rózsákról. A koronák dúsak, se szél, se fső meg nem kopasztotta őket. Az emberek a ta­vaszi és nyári csalódások után tolonganak a szabad természetbe. A kirándulás és termé­szetjárás elfojtott szenvedélye ismét szabadon „garázdálkodhalik“. Elveszi le t t tik ugyan a kö­zeli kirándulóhelyeket, de megmaradlak cso­dálatos völgyeink és domboldalaink, távolabb pedig a Kőrös, Szamos, Felsó'-Marosmente, melynek tarka képeit és fény öntötte jelene­teit bámulva nézi a vasúton utazó. Most ez az utazás olcsó lett és a szomszédos forga­lomban igen oürü. Hét végén magunkra vet­hetjük a hátizsákokat és nekivághatunk a vi­lágnak. Remény kecsegtet, hogy föiséges szép idő lesz még sokáig. Az időjelzők hosz- szu és szép őszt igéinek, amely lassan fog átsimulni az enyhe téli évadba. Talán meg is érdemeljük az elmúló év számos viszon­tagsága után, hogy a természet kegyesen jár­tas a szemeit rajtunk. Szóval bizonyára van és lesz alkalmunk az ide-oda mozgásra. Nem célunk, hogy ezt a leiró íirát most aztán elnyújtsuk. Azért mutattunk az erdélyi ősz gyönyörű kinálkozására, hogy megmoz­gassuk az Erdélyből elszakadtak és az Er­délyt nem ismerők érdeklődését a hires erdé­lyi ősz iránt, melyben a gondjaiba merült Er­dély félreteszi hétköznapi szorgalmát, nekiül a csinosításnak, fölrakja ékszereit, magára tűzdeli csipkéit, kiszínesedik és egész pompá­jában megmutatkozik. Ide kell jönnie hama­rosan mindenkinek, aki csak teheti, nemcsak a felszabadult és rokoni Erdélyt kell megnéz­ni, hanem a csodálatos ősziben feszitő Er­délyt is. Most vau az igazi ideje a nagy láto­gatásnak, mely után ezren és ezren epedtek. A hadsereg és politikai berendezkedés fe­ledhetetlenül nagyszerű jelentkezése után ám következzék már nagy tömegben a ma­gánosok megjelenése, akiket emlék, sirdomb, rokon, a 22 évi közszenyedés és közakarat kapcsol ide, vagy akit csak érthető kíváncsi­ság, korszerű lelkesedés, jogos érdek fog ve­zérelni. Oly sok p jönni akaró és annyi a vendégváró! Idegenforgalomra van szüksé­günk és ezt engedni kel} hamarosan. Nem annyira zsebünk érdekében, mert az általá­nos magyar gazdasági életbe — ebbe a bak- sis és sperc-kényszertői!: mentes életbe — való kapcsolódásunk úgyis hamar segíteni fog raj­ta, hanem a lelkünk érdekében, mely az ér­zelmi örömök után szeretne menekülni a be­széd föloldó erejével, minden lidércnyomás­tól és megismerkedni a szivek hangján át, az észre tartozó uj valóságokkal. Szeretnénk meg­látni a magyarországivá lett erdélyieket, vi­szontlátni a rokonokat, élvezni a törzsökös kirá<yhágóntuliakat, tanulmányozni az érdek­lődés különböző alapjait, hogy jó tükörben láthassuk magunkat. Közeledik az idő, mi­kor a közlekedés az összeomlott határon át egészen szabad lesz s igy hatalmas forgalom szervezhető. Az államvasutak máris előkészí­tették a megfelelő tennivalókat. De más iu- tézményeknek is meg kell tenniök a magukét az önkéntelen támadó idegenforgalom köze­pette egy szervezett idegenforgalom érdeké­ben. Az Ellenzék nemrég fölvetette a gondo­latot, hogy november 1-re nemzeti zarándok­latot rendezzenek a házsongárdi temetőbe, ahof Jósika Miklós báró, Kriza János, Bölöny Farkas Sándor. Brassay Sámuel1, Misztóthfalu- si Kiss Miklós, Jancsó Pál, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Mikó Imre gróf, stb. nyugszik. De még többre van szükség. Jára­tokra. Sokadalmi alkalmakra. Néhány fillé- res^vonatot kell beiktatni, az erdélyi ősz és a visszakerült Erdély megszemlélésére. Célszerű volna rendszeresen megszervezni egy kolozs­vári betel, vagy legalább is napot, amikor közönségei vonzó látni és hal'ani valókat mutathatnának be. Népipari vásár és nép­művészeti események jó hatással volnának és számos embert vonzanának. Azonban fö­lösleges részleteznünk. Az illetékesek !ele.»vé- nye nem szorul tanácsainkra. Kötelességünk csak annyi volt, hogy rámutassunk, miként lehetne az időt, helyzetet, hangulatot hama­rosan fölhasználni a nemzeti üsszeforrasztás és a gazdasági lendület céljaira. Român uralom Erdftuben (Borbély Andor és dr. FcsSI Endre könyve) Most, hogy ismét hazatérhettünk az anya­országhoz, Erdélyben is forgalomba kerülhe­tett Borbély Andor és dr. Fali Endre „Ro mán uralom Erdélyben" cimii könyve. Ez a könyv négy évvel ezelőtt jelent meg Buda­pesten. Abban az időben, amikor nálunk Erdélyben még csak a szivek mélyén élt az a hit, hogy a magyar igazság végül is győze­delmeskedni fog. Mint a cinre is mutatja, a könyv rólunk szól. Erdélyről, ősi földünk magyarjairól és arról a sorsról, amely a ro­mán uralom alatt osztályrészünkül jutott. Mióta a trianoni békeparancs leszakította drága Erdélyünket anyaországunkról, na­gyon sok olyan kiadvány jelent meg, ame­lyek az erdélyi sorssal foglalkoztak. Fzeket az írásokat mind komoly szakemberek, lel­kes tudósok, a magyar igazságért rendület­lenül harcoló államférfiak adták ki, hogy a világ előtt bebizonyítsák vitathatatlan törté­nelmi jogainkat. Hálát és köszönetét érzünk mindannyiukkal szemben. Alkalmunk volt megismerni ezeknek az Írásoknak legna­gyobb részét. Hisszük, hogy eljön az idő. amikor részletes méltatásokban, nyilvánosan is kifejezhetjük a nyomtatott betű utján az erdélyi magyarság soha el nem múló elisme­rését. Úgy érezzük azonban, hogy a revíziós Torocz'cón született. Gyermekkorát ott élte le a Székelykő vidékén, annak a csodálatos aranyosszéki népnek fiai között, akikről Jó­kai „Egy az Isten“ cimü örökéletü regényét megirca. Csak erdélyi születésű ember lehe­tett annyira pontos és szorgalmas az adat­gyűjtésben, mint a „Román uralom Erdély­ben“ cimü könyv szerzője. A helyi viszo­nyok feltétlen ismerete volt szükséges ahhoz, hogy az erdélyi magyar nép minden oana- szát, minden sérelmét egy könyv keretiben össze lehessen gyűjteni. Erdélyi szív lelkese­dése érződik ki a öknvv minden sorából. Mert érezzük azt a könyv olvasása közben, hogy Borbély Andor együtt sirt a székely falvak egyszerű gazdáival a keserű sor;csa- pások miatti elkeseredésben és megértette a leszegényedett magyar falvak népének min­den jajszavát. Kiterjedt a figyelme minden­re. Olyan epizódokat sorol fel a magyar nép sorsából, amelyek mindenki más érdeklődé­sét elkerülték volna, hiszen annyi „nagy ügy“ foglalkoztatta az erdélyi magyarságot, hogy az egyéni tragédiák miatt érzett rész­vét gyorsan a mult ködébe hullott. Ugyanakkor azonban éles és tárgyilagos birálatot mond Borbély Andor a román kor­mányok politikai rendszereiről is. Azokról a CUKOR és ZSÍR MEGTAKARÍTÁST jelent a 100 képes VAfsíCZA kincses receptkönvY. ingyen küldi a VÁNCZA-GYAR BudapesViO-es posta. Szövetek és bélésáruk nagykereskedése: k LEFKOVITS 1 és VÁNDOR Budapest, V. Deák Ferenc-utca 16/18. I kiadványok sorozatában útjelző munka Bor­bély Andor és dr. Fali Endre könyve. Ez a könyv nem bocsátkozik elméleti fejtegeté­sekbe. Történelmi jogainkat sem fejtegeti az ezeréves bizonyitékok alapján. Mégis olyan ! hatást gyakorol az olvasóra, hogy mindenki- ! ben — az idegen nemzetiségű olvasókban is 1 ^ — önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért kellett a magyar nemzetnek keresztül mennie a megpróbáltatásoknak végeláthatat- j lan kálváriáján. 1 Mert Borbély Andor és dr. Fali Endre könyve adatokat tartalmaz. Tulajdonképpen elejétől a végéig izgalmas riport-regény az idegen fennhatóság alá került erdélyi ma­gyarság sorsáról. Riportregény, amelynek egy nemzet a főszereplője. Tele van ’ izgal­mas eseményekkel', amelyeknek legsajátosabb érdekessége, hogy sajnos — betüszerinti igazságok. Ilerczeg Ferenc irta a könyv elő­szavát. Rámutatott a munka nagy jelentő­ségére. Ugyanakkor azonban azt is hangsú­lyozta, hogy az erdélyi magyarsággal szem­ben elkövetett jogtalanságokért nem lehet ,,en bloc‘‘ felelőssé tenni az egész román nemzetet . . . Világosan kitűnik azonban — állapította meg Ilerczeg Ferenc —, hogy a kisebbségi kérdésekben nem érvényesült azoknak' a társadalmi köröknek gondolkodá­sa, amelyek Romániában a szellemi és erköl­csi elitet képviselték. Mi, erdélyiek tudjuk, hogy a könyv adatai nem tartalmaznak túlzásokat. Számtalanszor panaszkodtunk a különböző politikai rend­szerek rettenetes hibái és tévedései miatt. A politii cai harcok zűrzavarában abban mindig megegyeztek a román kormányok, bogy a kisebbségi magyar népet cl kell nyomni, életlehetőségeinket sziik keretek közé szorí­tották, egyházaink és iskoláink működése elé állandó akadályokat gördítettek. úgyhogy lehetetlenné tették a megegyezést a két nem­zetiség közölt. * A könyv adatait Borbély Andor, az Er­délyből elszármazott kitűnő újságíró gyűj­tötte össze. Borbély Andor nevét jól Ismeri az erdélyi olvasóközönség. A festői szépségű politikai rendszerekről, amelyek lehetetlen­né tették a megértést. Elsősorban Tatarescu volt román miniszterelnök hosszas kormány­zásának rettenetes igazságtalanságait sorolja fel. Minden megállapítása fájdalmas igaz­ság. Emlékezzünk! Lapozzunk a rossz emlé­kű mult történetében. Gondoljunk vissza ar­ra az időre, amikor I. G. Duca meggyilkolá­sa után Tatarescu vette kezébe a román kormányzás gyeplőjét. Azt hirdette, hogy most a „vaskéz“ politikája következik. Er­dély magyarságának csakugyan bebizonyítot­ta, hogy kérlelhetetlen a magyarsággal ízem­ben. Visszaemlékezünk arra a minisztertanács­ra, amelyet az első Talarescu-korraány 1934 május 2-án Kolozsváron tartott. A sajtó szá­mára fenntartott helyeken megjelentek a ki­sebbségi sajtó képviselői is. Valamennyien azt éreztük, hogy jeges szél csap az arcunk­ba, amikor Tatarescunak azokat a mondatait hallottuk, amelyeket Borbély Andor idéz: — „A történelmet pedig reparálni kell! — mondotta Tatarescu. — Meg kell teremteni Erdélyben a romáin burzsoáziát és annak közigazgatási és társadalmi fölényét! Ennek a programnak végrehajtása mindenáron. Ro­mánia legsürgősebb történelmi feladata“. A miniszterelnöki program jegyében meg­kezdődött azután a tüzzél-vassal való roma- nizálás. Nyelvvizsgákkal vették el a magyar tanítók maradék kenyerét. Borbély Andor nem esik túlzásokba. Csupán a történelmi valóságot idézi. Elmondja: hogyan bocsátot­ták el állásukból a magyar postásokat. Rá­mutat a magyar vasutasok kálváriájára. Azokra az ismételten megtartott nyelvvizs­gákra. amelyeknek egyetlen célja az volt, hogy a magyar vasúti tisztviselőket minden nyugdíj és végkielégítés nélkül elbocsájthas- sák állásukból. Tatarescu kormányzata alatt szabadon garázdálkodhatott Anghelescu, a román közoktatás rettegett nevű minisztere. Anghelescu milsein törődött azokkal a nem zetközi kötelezettségekkel, amelyeket Romá­nia a kisebbségekkel szemben vállalt. Nap- nap után tiltotta be a kisebbségi iskolákat. Az egyházak kulturális működése elé min­denféle mesterkélt címeken akadályokat gör­dített, az erdélyi kisebbségi lelkészeket anya­gi romlásba döntötte, a magyar felekezeti ta-j nitúk kérlelhetetlen ellensége volt, egyszó­val mindent elkövetett, hogy Tatarescu cél­kitűzéseit valóra váltsa. Anghelescu egyik leghűségesebb munkatársa, Onisifor Ghibü kolozsvári egyetemi tanár volt. Magyar könnyek, kettétört erdélyi sorsok jelzik OrtiJ sifor Ghibu működésének útját. Működését a legvadabb türelmetlenség jellemezte^ amelyről élethii keresztmetszetet adnak Bor­bély Andor adatai. ! * Uj fejezetei következnek a könyvnek. Megdöbbentő adatok a Székelyföld népének élet-halálharcáról. Idézetek az adóprés műi ködéséről, amely teljes szegénységbe doni öt­té majdnem az egész magyar társadalmat. Szomorú adatok az erdélyi magyar műkin­csek és művészi értékek elleni irtó haljárat- ró 1. R észletek a magyar sajtó- és gondolat- szabadság elleni drákói intézkedésekről. A könyv 1936-ig bezárólag a legteljesebb rész­letességgel felsorolja mindazokat a magyar sérelmeket, amelyek a román uralom alatt kisebbségi sorsba került népünket érték. Fontos adatokat tartalmaz a magyar tör­vényhozóknak a román parlamentben 'ártott beszédeiről. Ezek a beszédek az erdélyi ma­gyarság kétségbeejtő helyzetét ismertették a román törvényhozók előtt. Szószerint meg­örökíti Bethlen György grófnak 1934 feb­ruárjában a trónbeszéd felirati vitájában tartott beszédét. Rámutat a magyar képvise­lők nehéz munkájára és végül közli a Ma­gyar Párt megrázó erejű memorandumát, amelyet 1934 március végén nyújtott ík át Tatarescu miniszterelnöknek — természete­sen minden eredmény nélkül. * Alkalmunk lesz részleteket közölni ebből, a történelmi jelentőségű munkából. Tanulsá­gos elolvasni, hogy Erdély újjáépítésének munkájában erőt gyiijtsünk a saját szenve­déseinkből. Ugyanakkor azonban azt is han-. goztatjuk, hogy a román politikai rendszerek átkos hibáit nem írjuk a román nép összes­ségének számlájára. Elvitathatatlan, hogy akadtak a román közéletben is jószándéku emberek, akik szerettek volna közeledést és megértést létrehozni Erdély nemzetiségei kö­zött. Ezeknek hangja azonban pusztában el­hangzott szó maradt azoknak a politikusok­nak dobverése mellett, akik politikai hely­zetüknek és rendszerüknek kiáltó bűneit a kisebbségek üldözésével akarták megszilárdi-, tani. Ezeknek élén Tatarescu állott, aki sem-, mit sem tanult két évtized eseményeiből.' Románia körül már recsegett-ropogott a vi­lág. A német fegyverek egymásután aratták a fényesebbnél fényesebb győzelmeké;, ami­kor a parancsuralmi rendszer alatt uj a ha­talomra került Tatarescu, lehetetlenné tett minden közeledést a romám és magyar nem­zet között. Súlyos felelősséget kell viselnie a történelem itélöszéke előtt, ahol vádlóként lép fel ellene az egész erdélyi magyarság. De csatlakozik a vádemeléshez Erdély > oraán anyanyelvű lakossága is. Mert a Tatarescuk, Onisifor Ghibuk és Anglielescuk működése jóvátehetetlen bűn, amely félrevezette c. ro­mánságot és olyan cselekedetekre késztette, amelyekre európai gondolkodású és emberi érzésű politikusok vezetése mellett sohasem került volna a sor. Mennyivel más ezzel szemben a magyar politika. Emberséges, megértő és igazságos. Annak a ténynek felismerése, hogy Erdély csak akkor lehet igazán megelégedetté és boldoggá, ha az itt élő nemzetiségek megér­tik egymást. Azt természetesen joggal elvár­ja és megköveteli kormányzatunk, hogy az itt élő románság ne akarjon ..államot ez ál­lamban“. Azoknak jogait azonban senki sem vonja kétségbe, akik tiszteletben tartják az ország törvényeit és hü állampolgárai lesz­nek Magyarországnak. Tiszta lélekkel állíthatjuk, hogy a magyar Erdélyről nem lehet majd olyan adatokat felsorakoztatni, mint amilyeneket Borbély Andor állított össze a román uralom két év­tizedéről. Tanulságos, érdekes és szomorúan igaz korrajz a dr. Fali Endre közreműkö­désével összeállított könyv. Köszönet érte. Erdélyi szivünk t ellj es melegével üdvözöljük és testvéri kézszoritással méltányoljuk a ma­gyar összesség érdekében kifejtett fáradsá­got nem ismerő munkáját. ív. }.). I A koiozsvárt sofőrisftola hivatásos os ttfvozotöh fcszéfs újból megnyílik. — A tanfolyam október 1.-én kezdődik. Beiratkozások és fel­világosítást naponta 9—12 és 4—6 óra között a Petőfi ut 18. sz. alatt nyújt az ISKOLAIGAZGATÓSÁG. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents