Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-26 / 221. szám
2 ELLENZÉK 194 0 a* o p t v in h e r 2 0. Súlyos helyzetbe sodorta az angol blokád-politika a tengerentúli államokat Nem tudják elhelyezni áruikat a hadinyereségre berendezkedett államok. — Vakmerő pénzügyi kísérletek sem tudják pótolni az európai államok elmaradt megrendeléseit V háború kitörése Európában és a > it;<.*.i emlékezés a világháborúm, felkeltet le .i tengerentúli termelő államokban a hatalmas, uj hadikonjunktúra reményét. \ tengerentúl majdnem össze.» államai többé vagy kevésbé kellemetlen üzleti akadálynak tekintették a német piac kiesését, mindamellett, hogy azt remélték, hogy Németországot sikerülni log mint üzletfelet pótolni, ha egyelőre a többi piacokon keresztül is. Kzen államok azt gyanították, hogy a skandináv térben, majd később nyugaton felvett katonai operációk csak átmenetet képeznek az általános, azonban tartós anyagimból n falé. A háború kiterjesztéséhez okvetlenül szükséges hadianyagelárusitás ez esetben különösen a nyugati államoknál megfelelő magas nyersanyagszükségletet eredményezett volna. Anglia és Franciaország lettek volna a nagy vevők, melyek viszonylagosan magas aranyállományukra támaszkodva lettek volna hivatva arra, hogy a Németország kiesése áltál támadt iirt betömjék. ELMARADT A HADIKONJUNKTÚRA A háború első évének leforgása után Európában a valóság azonban egészen más képet nyújt. A várvavárt hadikonjunktúra teljesen ki maradt. Ha a tengerentúli termelő álla- moh Németország el vesztését a kezdetben mint felvevő jdacot siratták, úgy ez év tavaszi és nyári hónapjaiban mint ilyen, ‘o- vábbá kiesett egymásután Dánia. \orvégi i, Belgium és Hollandia, végül pedig Olaszország és maga Franciaország is, mint a tengerentúli termékek eddigi rendes vásárlói. Oly mértékben, amint a kezdetben magát biokáló Németország tere rövid hónapok alatt egy. a brit szigetet eredményesen blo- káló Európává szélesedett ki, eladhatatlan iá váltak a mennyiségileg egyre növekvő tengerentúli termékek is. A tengerentúli kikötők, a nagy közraktárak, valamint az elevátorok tele vannak gabonával, rizzsel, kakaóval, k.í véval, teával, déligyümölcsökkel, állati bőrökkel és fémekkel, valamint számtalan más nyersanyaggal. Az egyes államokban pedig a következőképp néz ki a helyzet: Argentinét nagyszerű tengeriterméssel ..áldotta4 meg az idén a természet. Ugyancsak magas készletekkel lépnek az uj évbe Kanada és USA gabonavidékei is. Argentina ugyancsak gabonafelesleggel rendelkezik, ha mindjárt kisebb mértékben is. Ausztráliában azonos a helyzet. Ugyanakkor a keletázsiai EKgfcten megoldási hiserleleh Természetes azonban, hogy tengerentúl mindenfelé hiútokat keresnek, melyek kivezetnének a mai kiutnélkülinek tetsző helyzetből. Különösen érdekes azonban itt, bog/ mindenütt felhagyjak már azzal a reménnyel, hogy az angolok beváltják pártfogoló vásá - lásaikra vonatkozó korábbi ígéreteiket. Iga/, hogyr az angol propaganda erősnek mutatja magát, mintha Anglia még mindig abban a helyzetben volna, hogy egész gyapotkészlet v ket, kakaoterméseket és gvapjubállokat vásárolhat fel. Ezt a valóságban az angol propaganda csak mondja! Egyes hasonló kisérlete- zés nyugatafrikai kakoval és ausztráliai, valamint ujzélandi gyapjúval eléggé kimerítették már a brit pénzerőt. További hasonló tranzakciót nem bírna ki már az angol lélegzet. És ha talán mégis sikerülne, akkor :s termelóállamukban növekednek a rizsniennvi- ségek. mióta kieseti a legnagyobb európai rizsfogyasztó, Franciaország. Az Egycsiilt- Ulamok gyapotbősége már évek óta tart, terjedelmében azonban még növekedésre van kilátás, mivel küszöbön áll még uz idei, igen jónak Ígérkező g\apót termés. Brazilia és Argentina nem tudják mit csináljanak gyapot- aldásukkal. Egyiptom gyapotállománya jele i- leg badi/.óuában fekszik, igy abból most sz.il- litani teljes lehetetlenség. Argentínában -s Uruguayban sokkal nagyobb gyapjumcnuyi- ség áll he raktározva, mint az elmúlt évben. Ugyanez a helyzet Ausztráliában és Délafri- káhan, de ott Nagybritannia a felesleget legalább előre kifizette. Brazília. Columbia é> Kőzépamerika kávéállamai nehéz krízisekkel kell megkiizdeniől:. Az cl nem adhat ■ készletek itt már oly terjedelműek, hogy i jövő szanálási akciók is esak igen nehezen járhatnak eredménnyel. A kakaohah. eiligen csekély raktárképességgel bíró termék, nagy mennyiségben található Nyugatafriká- han. Ceylonban és Trinidadban. Itt most már rendszeresen semmisítik meg a készleteket, mert nem tudják, mit kezdjenek velük. Végül meg kell említsük még Afrika. Mandzsu- ko és Argentina jelentős olajbogyófeleslegeit is. Bárhová is tekintsünk tengerentúlra, ugyanazon kép tárul szemeink elé: Roppant nagy Ítészlet feltorlódások, általános vásárlóhiány, a legnehezebb krizishangulnt. Ennek aztán az. lett a következménye, hogy az utóbbi hetekben erős véleményváltozás volt észlelhető ezekben a termelő államokban. Egy. legalább is a fegyverkezési nyersanyagokban beálló hausse reménye Franciaország összeomlásával véglegesen szétoszlott. Senki sem hisz már egy ár. vagy mennyiségkon junktnrábnn. A hadinyereségek reménye — mint a világháború alatt — most már valóban fata-mor- gana-nak bizonyult. Amint remélik és amire várnak ma már mindenütt Délamerikában nz, hogy a háború remélhetőleg hamar véget ?r. Csak akkor fog ismét megnyúlni a nagy, fel- vevőképes, most azonban még „blokált“ európai piac. Minden egyes hónap, mely továbbra is hadiállapotban, szabad tengerek és nvilt elhelyezési piacok nélkül múlik el, csak az eladatlan mennyiségek és készletek újabb növekedését jelenti. És minden pótlólag beálló áruhalmozás nyomasztó halassal van az árakra. Végnélküli ár-baisse, ez a jövő szomorú képe a tengerentúli termelő szemében. ezek a felvásárlási manőverek csak az empi- re-országok farmereinek és bennszülötteinek válnak javára. Amerika és a Távolkelet termelői semmit sem élveznek az ily brit támogató vásárlásokból. így tehát, mivel az angol segitség elmaradt, általános a segélykiáltás az állami támogatások felé. A legalacsonyabb árnak állami biztosítása, állami vásárlások, a meglévő készletekre az állam által adandó kölcsönök — alacsony kamatláb mellett — azok az eszközök, melynek hivatva vannak menteni, ami még menthető. Mindamellett általánosan felismerik már, hogy az eladatlan készletek problémáját csupán pénzügyi kísérletezésekkel és operációkkal nem lehet megoldani. Hisz nem arról van szó, hogy ezen áruhalmazók tulajdonosi, vr.gy az. azok f•• I«*11 rendelkező személy meg változzon, liánéin nz. volna k I\ .inatok, lio|*\ e cl, a kés.lelek i agy fogyás: tus leien, I ng\ f el did go: ii s ol uk pd ion mór egyszet csökkenjenek. Ez áll az Empi- rc-on ki\iil allo vidékek megoldási kísérleteire is. A délamerikai állami szubvenciók és I lólegc 'esek csuk a probléma megoldásának ujubb kitolását és elnapolását jelentik. ni- tlón lehetővé teszik a termelő állami sr- gélyezése révén , hogy a készletek addig tartassanak, mig az. európai piaeot, mint fii- gvas/.tot, ismét be lehet majd kapcsolni. A émeturszág F.urópa nélkül eg\ tengerentúli termelő állam sem kerülheti ki u sor- sál. azt ugyanis, hogy nehéz agrár- és ter- meléskrizis hossza időszakát élje óit. A dél- és középamerikai államok saját állami szubvenciói, sőt a brit szubveiieionizmus is, csak a pillanatnyi áthidalás feladatának felelhetnek meg, addig nz időpontig tudniillik, mig az európai fogyasztási erőt be lehet majd teljesen kapcsolni a tengerentúli államok termelésébe. Ugyanez áll a közép- és délamerikai államok az 1 SA részéről történő támogatására is. A szubvencióik ezen válfaja sem képes — Monroe-elvvel vagy anélkül — segíteni a helyzeten, vagy csak igen kis mértékben. Hogyan akarnak az Egyesült-Államok segíteni u brazíliai és argentínai g y a pot I a mii > r < ken, ha nem képesek a saját dél-gyapot államaik bajai enyhíteni? Az. északanierlkai fogyasztók nem lehetnek abban a helyzetben, hogy egyedül konsz.umálják a bia/ilíai fele • leg hétmillió zsák kávéját. És felvásárolhatja talán az ehzakanierikai e/.portközpont a « bilei rezet, mikor egyáltalán nem áll a szükséges töke rendelkezésére, hogy a saját rézter- melési többlet felvásárolható lenne? Előreláthatólag másként kell rövidesen gondolkozniuk az amerikai réztermelőknek is, mivel u Franciaországnak szólót szállítások kimaradtak. Mintha egész egyszerűen egy bizonyos pénzösszeg bedobásával (eddig 100 millió dollárról van szó) az. egyre súlyosbodó krízist az egész délamerikai kontinensen meg lehetne oldani! Ezen a tényálláson nem változtathat az „export-centrálé‘‘ USA terve sem, ha ez egyáltalán meg is valósulna. Az elhelyez'-i krízis tényleges megoldását nem lehet tehát várni sem az USA. sem az angol pénzügyi állomások támogató kísérleteitől. Csak egy alkotói bél.e lesz képes arra, hogy a tengerentúl és különösen a dél- és középamerikai kontinens gazdasági bajait kigvógyitsa. A béke eljöttével minden saját magától intéződik majd el, mihelyt az európai kikötők ismét rnegnvilnak a tengerentúli termékek előtt. A. U. Az árak csökkentése érdekében reifoggesziettók a rcpoiobeioeg is a netnzclfidelmi illetékek lerovását Dr. Kacsú Bálint államtitkár, az árellenőrzés országos kormánybiztosa, ae erdélyi és anyaországi árszínvonal összhangbahozásának kérdésében napok óta lseható tárgyalásokat folytatott Kolozsváron. Az árszínvonal össz- hangbahozásáná! legnagyobb akadálynak bizonyultak azok a külön taxák és adók. amelyek az áruk fogyasztói árát számottevően eme ik és amelyek az anyaországban nincsenek meg. Az árkormánybiztos az árkiegyen- lités érdekében szükségesnek tartotta a re- repiüőbélyegil'leték és nemzetvédelmi adók szedésének beszüntetését. Az államtitkár előterjesztésére dr. Reményi-Scliníller Lajos pénzügyminiszter azonnal1 intézkedett és a inai nap folyamán a katonai közigazgatási szervek olyan értelmű intézkedést adtak ki, hogy a román kormányzat által bevezetett replüőbé vegüdeték és nemzett védelmi adók követe'ését, illetve beszedését a pénzügyigazgatási szervek mellőzzék. Az intézkedés a visszatért erdélyi lakosság körében nagy megnyugvást és megelégedést keltett, annál is inkább, mert a két adónemnek, melyek céladók voltak, megszüntetése, az árszínvonalat mérsékelni fogja és közelebb hozza az anyaországbeli árszínvonalhoz, BB Négy idegenforgalmi hivatalt létesít Erdélyben a kormány Helyszíni tanulmányokat végez a kereskedelmi minisztérium idegenforgalmi osztályának kiküldöttje KOLOZSVÁR, szeptember 26. Hogy menynyire szivén fekszik kormányunknak Erdély valamikor hires idegenforgalmának fejlesztése, azt mindennél ékesszólóbban bizonyítja hogy a visszacsatolt területen sem kevesebb. mint négy idegenforgalmi kirendeltséget fognak felállítani: egyet Kolozsváron, egyet Nagyváradon, kettőt pedig a Székelyföld még végérvényesen meg nem állapított városaiban. Alkalmunk volt beszélgetni a kereskedelmi minisztérium idegenforgalmi szakosztályának Erdélybe küldött megbízottjával, Horváth Elekkel, aki kijelentette, hogy a kormány főfeladatának tekinti Erdély idegen- forgalmának fejlesztését, ami egyszersmint a gazdasági élet fellendítését jelentené. „Ezen a téren az első teendő — jelentette ki munkatársunknak Horváth Elek — a helyszíni vizsgálatok végzése, abból a szempontból, hogy mit jelent az újonnan csatlakozó Erdély a műemlékek, népművészet, történelmi emlékek, turisztika és balneológia terén.“ Természetesen a legszorosabb kapcsolatot kívánja fölvenni hazánk nagymultu és páratlan természetjáró egyesületével, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, valamint az erdélyi haza földjét, természeti kincseit legjobban ismerő szakemberekkel. „Ezután következnék a propaganda meginditása, prospektusok, ismertető könyvek kiadása — egyelőre a belföldi vándorforgalom érdekében, hiszen sokan vannak, akik évek óta kiszorultak hazájuk földjéről. Felbecsülhetetlen értéket jelent Erdély a gyógyfürdők szempontjából. A kolozsvári központi idegenforgalmi iroda az anyaországgal való kapcsolatokat van hivatva vezetni41. Természetesen önként felvetődik itt a Székelyföld megközelítésének kérdése. Az elvágott és az ország határain kivid maradt vasútvonalak pótlásáról Teleki Pál gróf miniszterelnök már nyilatkozott is és azt a legsürgősebb teendők közé sorolta. E feladat elvégzését az a közlekedésügyi bizottság készíti elő, mely máris javában járja a Székelyföldet a természetadta (lehetőségek vizsgálata szempontjából. KI IRTA A SZÉKELY HIMNUSZT? Érdekes vita indult meg a budapesti sajtóban arról, hogy ki irta atz utóbbi időben szinte történelmi jelentőségeit nyert Székely himnuszt. Néhány budapesti lap azt áhította ugyanis, hogy a Székely himnuszt Kari Lajos, Kovács József és Szalánczky Elemér irta, ezzel szemben az aiz igazság — mint Incze Antal1 dr. országgyűlési képviselő nyilatkozata nyomán is kiderül — hogy a Székely himnusz szövegét Csanády György, a rádió főrendezője, zenéjét pedig a kolozsvári származású néhai Mihalik Ká mán szerezte, aki fiatalon ha t meg Szegeden, mint az egyetem b’ékémi»i intézetének tanársegéde. Könnyű német tank előnyomulás közben. Könnyű német tank a megtisztított harctéren. Gom&âtnazâshoz gombrészek, (bucnik) prések, formák állandóan kaphatók. — Kérjen árjegyzéket MassányiJózsef gombáthuzó berendezések gyára, miűapes!, VIL Aftácia u. 49.
