Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-23 / 218. szám

1940 szeptember 23 ELLENZÉK heti tizenkétórás középiskolai tanárokat, teljes fizetéssel, lessék elképzelni lorna- títnárt heti 12 órával havi 21250 lejos fi­zetéssel!!! Miesocia luxus, milyen pazar­lás! Zűrzavaros közoktatás Amivel a román uralom £ régi magvar közoktatást akarta helyettesíteni A közvélemény Ítéletére bízzuk e té­nyeket és joggal kérdezzük, hogy nem ért-e meg a közoktatásügy terén is pusz­Szent István pensíó Budapest, RndoíMér. 5 sz. Szobák ellátással és ellátás nél­kül kaphatók. Magyar és diétás konyha. — Őskeresztény pensió. Telefon: 113—308. Ha a történelem kimondta Bismarck­ról, hogy jeles tanítóival teremtette meg a modern, hatalmas német birodalmat, úgy a volt román iskolai rendszerről is lehet állítani, hogy felforgatott egy egész társadalmat és hogy az egész állainsíerke- zetet demoralizálta. 22 esztendő alatt 14 iskolai reform lá­tott napvilágot, egyike sem tartott leg­alább annyi ideig, amig a tanuló négy gimnáziális osztályt végez. A különböző pártbeli miniszterek év­közben reformáltak, mert féltek, hogy jö­vő szeptemberre más miniszter tönkre te­szi reformátori halhatatlanságát. így vol­tak esetek, hogy a 7-ik oszt. gimnázista husvétkor arra ébredt fel, hogy már 8-ik osztályos és megfordítva. Mindjárt 1919. évben, az úgynevezett impériumátvétel után kezdődött Erdélyben az iskolák fel­állításának tultengése; a legtöbbet nem kulturális szempontokból és közoktatás­ügyi harmonikus szükségletből, hanem csak abból a célból állították fel, hogy személyeknek és csoportoknak szeszélyes ajándékokat teremtsenek. Egy-egy falujá­ból kikergetett pap, egy kántortanitó, egy postamester, egy ügyesebb szülésznő, egy ügyesebb boltossegéd tanár lett pár hónap alatt és pedig szakképesítéssel, úgy hogy tekintélyt is követelt a maga számára. Ez a gyorsforraló egész seregét terem­tette meg a gombaszerii iskoláknak. Kis járásbirósági központok a képviselő ur segítségével főgimnáziumot kaptak, amit egy privát házban vagy egy-egy elhagya­tott főúri kastélyban helyeztek el, ahol a gynrsforralón „kiképztt“ tanár a mik­roszkóp alá az egész falevelet helyezte el megfigyelés végett és csodálkozott rajta, hogy miért nem mutatkozik a képben az a sejtszerkezet, amit a tankönyv mutat. Ilyen napokat élt Erdély és ilyeneket kel­lett látniok irtózattal és undorodással a szakképzett iskolai embereknek! Ami ebből a kaleidoszkopikus helyzet­ből Kolozsvár városát érintette, az nagy­jában a következő: 6 középszerű román állami fiúiskola és 7 középszerű állami leányiskola, mind­egyik nyolc osztályra kiegészítve, a leg­többje párhuzamos osztályokkal. Ezen is­kolatömkelegből különböző elnevezéseket veszünk ki és azt a tény állapítjuk meg, hogy a legminimálisabb mértékben sem feleltek meg elnevezésüknek. így pl. női ' ipariskola (8 osztállyal) 14 esztendő alatt senkinek nem adott gyakorlati kiképzést. A kereskedelmi iskolákból (2 felsőkeres­kedelmi és egy magas akadémia) egyetlen egy kereskedő vagy vállalkozó nem került ki. Egy helybeli román bankban (Iliescu) tiz éve van egy 10.000 lejes segély, amely j annak az ifjúnak járna, aki bármely kis kereskedelmi vállalkozásba belefog. Ezt a segélyt évről-évre nyilvánosan hirdették, de egyszer sem akadt gazdá­jára. Innen van, hogy Kolozsvár visszacsato­lásával román szabadfoglalkozásúak (ke- ! reskedők) is elmenekültek, mert azok nem kereskedők voltak, hanem államilag támogatott nevetséges haszonélvezők. („Solidaritatea Romaneasca“, stb.). Alii- ' tottak kereskedelmi és ipari magas aka­démiát, amelyből legfeljebb egy-egy adó­szedő vagy adótárnok került ki. A pro- fesszorok egyetemi rangot kaptak, pedig semmi közük sem lett volna a tulmagas polcokhoz, ahova történeti ajándékkép­pen jutottak. Tegnap falusi román pap, vagy kis falusi ügyvéd, bankkönyvelo, képezdei tanár és holnap magas akadé­miai tanár, amilyen szakra csak vállalko­zott. A gazdasági akadémia egyetemi fakultás lett, ugyancsak a tanárok rangbeli jutal­mazása céljából. A hallgatókat mérnökök­nek titulálták és doktorátusra is bocsá­tották őket, anélkül, hogy a matematika tantárgy lett volna, úgy hogy a mérnök ur LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztálvában, Kolozs- vár, Mátyás király tér ?. egy egyszerű földméréstani teendőt sem képes elvégezni. így keletkezett az, ami elmaradhatat­lan volt: a közoktatásügyi anarchia. A tizenhárom volt állami középiskolá­ból nem tudom elókerül-e most elég nö­vendék, legalább háromnak a megtölté­sére! Ezt nyilvántartjuk azért is, hogy elejét vegyük majd az igaztalan panaszoknak. Az egyetem kebelében a tultengés és a fogyatékosságok még kirívóbbak voltak. A középiskolai tanár olyan specializálásra volt utalva, hogy sok esetben nem felel­hetett meg hivatásának. Előhozakodtak állandóan az ország ásványtani gazdasá­gaival és a középiskolákban (még a szak­szerűekben sem) az ásványtan nem sze­repelt mint tantárgy. A fizika tanára nem tud matematikát, a vegytanszakos nem tud ásványtant, a geográfus nem adhatja elő a csillagászattant, mert azt csak a számtanszakos tudja. Ilyen szűk szakképzettség mellett az or­szág költségvetése fizette oktalanul a tulásra ez a rendszer? A magyar közok­tatásügy van hivatva arra, hogy megszün­tesse ezen a téren is az anarchiát. Nagy szerencse, hogy a kitűnő történeti hagyományokkal biró erdélyi magyar kö­zépiskolák nem romlottak meg ebben a légkörben. Vigasztaló összehasoíílitást láthatott az ember minden év végén az úgynevezett végzett ifjak csoportfényképei kiállításá­ból. így pl. a roman állami főgimnáziumok­nál, kezdve első osztályban 110—120 nö­vendékkel, 8-ik osztályban is két párhu­zamos osztállyal találkozunk, holott a ha­talmas róni. kát. és ref. főgimnáziumok a 8-ik osztályban alig mutattak fel 20—30 növendéket, mert a többit kiválogatás alapján a produktiv osztály kereteibe ik­tatták be. Pedig ezek az iskolák növen­dékeiket 6—7 vármegyéből gyűjtötték egybe. Történeti képek ezek, amiket itt az ideje, hogy elemzés és megfontolás tár­gyaképpen állitsunk az illetékesek elé. Arg. Néniéi harci repülőgépen London fölött A Themse torkolatának kikötője teljesen romhalmaz BUDAPEST, szeptember 23. A Magyar Távirati Iroda érdekes részleteket közöl egy német haditudósító beszámolójából. A cikk írója résztvett a London elleni egyik légi támadásban és erről az élmé­nyéről ad élénk képet. Délelőtt 10 órakor patakokban esik az eső, valószínű, hogy csoportunk nett! indulhat. Tizenegy órakor még változat­lanul zuhog. A felhők mélyen a föld fe­lett gomolyognak. El vagyunk készülve arra, hogy véglegesen lefújják a kötelé­kekben való repülést. A London felé ké­szülődő repülők közül ilyen légköri vi­szonyok között csak az úgynevezett „vén rókák , akik kiállták a nehéz tüzpróbá- kat, vehetnek részt a tervezett támadás­ban. Félóra múlva az eső kissé csendese­dik és csoportunk a két vezető gép mö­gött elindulhat. Két perc múlva a levegő- ne emelkedünk. Az eső szitál, semmit sem látunk. Sűrű vizfányol takar el mindent alattunk es előttünk. A rádiós tiszt arca? ról az eső kis patakokban ömlik ránk, de ez nem tesz semmit, már az egyre foko­zódó hideget sem érezzük. Kérdéseinkre habozás nélkül kapunk feleletet, majd­nem úgy, mintha vezetőnk mindent látna. Már a csatorna közepén járunk, öt fok a hideg. A gépfegyver csövét vékony jég­réteg vonja be. Az eddig áthatolhatatlan felhőzet szétoszlik felettünk, de lentről semmit sem láthatunk. Tündéri kép ez, fejünk felett süt a nap és a fehér felhők hátán uszunk tovább. Szerencsénk van, mert egyre közelebb jutva célunkhoz, ja­vulnak a látási viszonyok. Alattunk a föld rajzát már tisztán kivehetjük: a pa­rasztházak udvarait, a szétszórt falvak képeit. De minket csak a Temze torkolata érdekel. Igaz, hogy kissé keletre tértünk el, de tudjuk, hogy két perc alatt célunk felett kell lennünk. A két perc lepereg és a sűrű felhő, a „leves“ eltűnik, rninthl elfujták volna és kibontakozik alattunk óriási kiterjedésében London. Kétségtele- niil imponáló a kép Az első pillanatra szinte vidám ebben a napsütésben és ér­deklődve kutatnánk egy-egy ismertebb városrész után. De most nem a történelmi emlékek érdekelnek bennünket, hanem a német bombázók által okozott rombolá­sok nyomai. Borzalmas pusztulás képe tá­rul elénk a Temze torkolata felett. Az egykor virágzó kikötő egész vidéke tel­jes romhalmaz. Beomlott csarnokok, kor­mos falak maradványai, mondhatnánk: kő kövön nem maradt a szürkésen csillogó Temze sávja mentén. A kikötőkben tu­catszámra látunk orrukkal vagy tatjukkal félig alámerült hajókat. Megkezdődik a támadás, a bombave­tők igen jól céloznak. A célpontot pon­tosan eltalálják. A légvédelmi tüzérség ágyúi azonban hirtelen elhallgatnak, ami azt jelenti, hogy utat engednek az ellen- támadásra induló vadászgépek számára. Néhány pillanattal később bombáink rob­banását halljuk s ahogy letekintünk, ott látjuk a dokkok felé vezető utak felszaki- tott testét. A jobboldali gépfegyverünk most kattogni kezd. Az egyik angol va­dászgép támadását kell ellensúlyoznunk. Vezetőnk tudja, hogy az marad életben, aki jobban céloz s minden erejével igyek­szik merész bukórepüléssel kikerülni a Tommyt. Az angol szerencsére nagyon óvatos és csak 50 méterrel mer megkö­zelíteni. A mi szerencsénkre viszont is­mét megjelenik a mindent eltakaró felhő. Gépünk vezetője kitörő örömmel fogad­ja az újabb „levest“ s pillanat alatt a ma- | gasba emeli karcsú stukánkat. A Tommy | nézhet utánunk. Visszafelé még kétszer találkozunk an- | goi vadászgépekkel, de nagyon messze vannak tőlünk és hamar elborítja őket a köd és a felhő. A La Manche-csatorna fe­lett járunk ismét. Vége a kalandnak. Az eső ismét ömleni kezd, de a mi hangula­tunkat márnem ronthatja el ez a boru- lat. Feladatunkat megoldottuk és az an­golok ismét szegényebbek lettek egy il­lúzióval. Posztó és szövetára kereskedők figyelmébe! AGRÁR, IPARI ÉS KERESKEDELMI R. T. Budapest, IV., Károly király-ut 14. Tel.; 182-455. Szívélyesen üdvözöljük visszatért Kartársainkat és egyben felhívjuk szi­ves figyelmüket nagyteljesítményű cégünkre. Állandó raktár: bel- és külföldi télikabát, felöltő, bundahuzat, sport­öltöny, fésüsfonalu divat- és egyenruhaszövetek, valamint nőikabát anyagokban. Nagyraktár tisztagyapju árukban. Saját cégének tesz jöszolgálatot, ha mielőbb levélben vagy személye­sen felkeres bennünket. i I MEGKEZDŐDTEK A BEIRATÁSOK A REF. KOLLÉGIUM ELEMI ISKOLÁJÁBA. A Református Kollégium elemi iskolájában a beiratások naponta délelőtt 9—12 óráig tar­tatnak. Igazgatóság kéri azokat a szülőket, kiknek gyermekei az e műit évben ebbe az iskolába jártak, vagy a nyár folyamán elője­gyeztettek, szíveskedjenek f. év szeptember hó 26-ig beiratni őket, mert azontúl újonnan jelentkezett gyermekek Í3 vétetnek fal. NEGYVEN EMBER ÉGETT EL EGY BUDDHA TEMPLOMBAN. A Messager.), kalkuttai jelentése szerint Simla indiai sá­rosban borzalmas tüzkatasztrófa pusztítóit az ottani Buddha-templomban. Simla az in­diai alkirály nyaralóhelye. Az itteni Buddba- templomot gyakran keresik fel hindu zarán­dokok s most is háromnapos vallási ünnepsé­geit rendeztek a városban. Az utolsó nap, mi­kor a templom zsúfolásig tömve volt, rejté­lyes módon tűz támadt s a lángok o'y gyor­san terjedtek, hogy a templomban tartózko­dó hivők egyrésze már nem tudott menekül­ni. Több mint negyven ember szénné égett.' A Messagero jelentése szerint hindu körök­ben arra gyanakszanak, hogy a tüzet gyújto­gatás idézte elő. Vagy valamelyik ellenséges vallási szekta akart bosszút állni, vagy pe­dig az angolok kezét ke 1 keresni a háttér­ben. Nem tartják kizártnak, irja a Messa­gero, hogy a simlai templom leégése szerves kapcsolatban áll az indiai függetlenségi moz­galom fokozódásával. Mindenesetre furcsá­nak találják, hogy az angol hatóságok meg­tiltották a sajtónak a tűzvészről száló tudósí­tások közlését. KÉT REJTÉLYES HALÁLESET BRASSÓBAN. Brassói tudósítónk jelenti: Deleanu Naslasia huszonkétéves nyil­vántartott nőt lakásán meggyilkolva ta­lálták. Fején több fejszecspaás nyomai voltak láthatók, szive át volt szúrva és jobbkezének ütőerét is átvágta a gyilkos. — A Poianához vezető egyik ut környé­kén, az úgynevezett Salamon-szikla köze­lében holtan lalálták Fontii Monica nevii tizenkilencéves leányt, aki a napokban tartotta volna esküvőjét egy brassói ke­reskedő fiával. A nyomozás fogja kiderí­teni, hogy a szerencsétlen leány halálát mi okozta. SZÁLLODÁSEGYETEM HEIDELBERG- BEN. A világhírű heide'lbergi Sch'osshotei- ben szeptember 15-én helyezték üzembe az első német iskolaszállót. A Schlosshote! ezen­túl is a nemzetközi idegenforgalom szolgála­tiban áll s a vendégei semmit sem vesznek észre abból, hogy szállodájuknak egyúttal iskolai rendeltetése is van. Legfeljebb a fia­tal női alkalmazottaknak nagy száma tűnhet fel. Az egész szállodai üzemet szakavatott vezetés mellett fia tail lányok látják el, akik itt töltik szállodásipari gyakornoki évüket. Fiatal lányok fogadják a vendégeket, állít­ják ki a bejelentőlapokat, szolgálnak ki. stb. A cipőtisztítótól kezdve a felszolgáláson át, egészen a könyvvitel, üzlleti levelezés és pénz­tárkezelés elsajátításáig mindent megtanul­nak, ami a szállodásipar körébe vág. Az egy­éves tanfolyam alatt a növendékek történel­met, a közgazdaság és a helyes táplálkozás alapismeretéit, továbbá az angol, francia és. olasz nyelv elemeit tanulják tueg. ízesük fejlesztése céljából a leányok azoknak a szo­báknak az ujjárandezésénél is közreműköd­nek, amelyeket évenként renoválnak. AZ IJJ MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA Közvetlenül Erdély egy részének visszatérte előtt iktatta törvénybe a magyar országgvü- lés az országos nép- és családvédelmi alapról szóló javas’atot. amely az intézményes és korszerű magyar szociá politika megvalósítá­sát jelenti. A törvény megalkotását évekre visszanyúló komoly munka és uj eszközök­kel dolgozó kísérletek előzték meg. Ezek összefoglalását, a céltudatos magyar szociál- po itika ismertetését adja uj könyvében dr. Valkó László, aki mint Csongrád vármegye szociális tanácsadója, tevőleges részese ennek a munkának. Val'kó László könyve a mai Ma­gyarország uj szociálpolitikáját foglalta ösz- sze és igy különösen jelentős a visszacsatolt erdélyi részek szempontjából is. A kötetet a budapesti Magyar Társaság adta ki és 2 pengős propagandaáron került forga’omba. A KOLOZSVÁRI KÖNYVELŐI KAMARA körzetébe tartozó tagokat felkérjük, hogy sa­ját érdekükben a legrövidebb idő alatt kö­zöljék, hogy a Kamarának milyen minőség­ben voltak tagjai (könyvszakértő, jogosított könyvelő, vagy gyakornok könyvelő). Közöljék továbbá pontos személyi adataikat, szolgálati beosztásukat és pontos címüket. A közle­mény a Kereskedelmi Akadémia címére: Ko­lozsvár, Bartha Miklós-utca 11 sz. alá kül-í dendők. Hivatalos órák: 10—13 és 16—19.

Next

/
Thumbnails
Contents