Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-21 / 216. szám
19 40 szeptember 21. «MMM—»—aa——— Egy év - háború Célja: a mult romjain felépíteni uj Európát KOLOZS\ ÁR, szeptember 20. A je* Jeu háború megjöttére mindenki számított. A nagy 1914—18-iki háború után már valahogy átment ez a hiedelem Európa vérébe és annak kikeriilhetetlensége már- már kézzelfoghatóvá vált. Aki az utóbbi i években hosszabb időt leüthetett a világ aránylag békésebb és ártatlanabb vidékein, mint mondjuk Szumatrában, vagy Paraguaybau és onnan hirtelen európai földre lépett, azonnal érezhette: mily nyomasztó volt már itt a levegő, mely úgy az egyesekre, mint népekre leküzdhetetlen teherrel ránehezedett. Az illető jobban érezhette e nehéz nyomást, mint az, aki ezekben az években állandóan Európában lakott és élt, aki ezáltal valahogy már hozzászokott a fenyegető horizont szemléletéhez. Ez európai háború utáni nyugtalanság csiráját a versaillesi szerződés-miiben kell keresnünk. \ ersaillesban megkísérelték, hogy egy nagy népet, melynek még megmaradt óriási erejét sikerült az összeomló oszlopok mögé elrejtenie, kiszorítsák végérvényesen a világpolitikából. Azonban a kísérlet csak részben sikerült. Sikerült ugyanis ezt az óriási erőt izgatni, azonban nem sikerült azt végleg eltávolítani. Uj határmegvonásokkal, melyek egyes azelőtt elégedetlen nemzetiségek igényeit voltak hivatva kielégíteni, melyek azonban csak újabb nemzetiségi kérdéseket hoztak felszínre, volt az oka és me- Jegágya a háború utáni nyugtalanságnak. A jóvátételek segítségével megkisérelték továbbá Németország gazdasági erején csorbát ütni s azt a világpiacokról teljesen kiszorítani. Bár e terv sem sikerült, mégis lehetővé vált a vállalkozó szellemű német elhelyezési piacok lerontása. Az ezáltal kifejlődött gazdasági világkrizis megmutatta, mily őrültség volt Versailles teljes gazdasági elgondolása, mely nyitva hagyta azt a kérdést, vájjon kinek ártott-e jobban ez a világháború utáni berendezkedés, a legyőzöttnek-e, vagy a győzőnek. Az általános gazdasági világkrizis gazdasági és szociális oldalai mellett nemsokára kinőtt Európa általános, politikai nyugtalansága. Midőn aztán Hitler vezér és kancellár nekilátott a versaillesi szerződés revíziójának, amennyiben ez német érdekeket érintett, igyekezetét, nagyon különböző érzelmekkel fogadták. Dacára ennek, nem hiányzott egyes ellenséges hangokból sem a beismerés, hogy e békeszerződés valóban értelmetlen és hibás volt. Azonban Versailles egy egész sorozat oly tényeket termelt ki, melyből kifejlődött idővel az egész rendszer súlypontja, ami nem engedte meg, hogy a józan beismerés és belátás győzedelmeskedjék. Ehhez járult aztán még a presztízs is. Már pedig ahol tárgyi kérdések presztízskérdésekké válnak, tapasztalat szerint ek nmük már a lehetősége annak, hogy meg oldást találjanak bölcs és okos megegyezés alapján. így érkeztünk el a mai háborúhoz. Az pedig megindult a mult háború okaként és következményeként, tehát egy szóval a versaillesi komplexumért. Megindult azonban magáért a „presztízséért is. A jelen háború kirobbant a danzigi és a korridor kérdéséből, miáltal igazolta az okok versaillesi eredetét. Azonban mint tudjuk, háborúk sohasem maradnak meg az eredeti céloknál, hanem azokat messze túlszárnyalják. így történt és történik a jelen háborúban is. /\émetország ennek a háborúnak kezdetén, a 78 napos lengyel hadjárat után elérte azt, amit mindig háborús céljának tekintett és hangoztatott. Danzig és a lengyel folyosó ismét németté lettek s általuk a volt német keleti tartományok, Posen és Nyugatnémetország, valamint I1 elsőszilézia egy része is. Az csak a logikának felelt meg, hogy Hitler a lengyelországi hadjárat után békeajánlatot tett, — mert a háború folytatódott tovább — a presztízsért. Eljött a tél és vele a háború holt időszaka is. Következett azonban Dánia és Norvégia megszállása. Ha visszagondolunk — jelentéktelennek tűnik már ez a skandináviai epizód a májusi nvugati nagy offen/,iva mellett. Néhány hét alatt összeomlott a világ második erős hadserege és a Máginot-vonal, mely <t szövetségesek hadószámításainak oly jelentős tényezőjét képezte, szomorú emlék maradt csupán egy „quantité négligeable“. A kontinentális háború bevégződött és hogy Hitler ismét békeajánlatot tett, ismét megfelelt a józan logikának. A presztízs azonban, valamint a szivekben ülő ellenségeskedés, amit a háború csak egyre erősbbitett, erősebbek voltak minden más mérlegelésnél, melyek oly közel állottak a részt nem vevő nézőhöz. A dolgok mai állása alapján Anglia, mint Németország utolsó európai ellensége számára nem sok kilátás nyílik, hogy a háborút a brit kívánságoknak megfelelően eldönthesse. Nyilvánvalóvá vált, miután Németország a kontinens összes nyugati partjait, fel a sarkkörig elfoglalta és miután Olaszország Szomália elfoglalásával megkezdte az Empire-i belülről is megtámadni, — hogy nincs semmi értelme már annak, feltenni a kérdést, ki fogja megnyerni a jelen háborút. A vita anyaga ma már valóban csak e háború végének eddig ismeretlen időpontja lehet. így jogossá válik azon óhaj, hogy a háború első éve után, a háború közepén közelebbről vizsgálgassuk a dolgokat. Hisz a tények, melyeket e háború kitermelt, már nem attól függnek, mikor lesz vége az Anglia elleni harcnak. E tények a következő képet mutatják: Ez a háború nemcsak Yersailles-t semmisitette meg a maga gyökereivel és kinövéseivel, hanem megváltoztatta teljesen egész Európa arculatát. Ezen átváltozás azonban nemcsak a politikai határokra vonatkozik. Ez a változás még nincs határozottan lefektetve és egyelőre még nem is igen lehet arról beszélni. Annyit azonban tudunk és érzünk, hogy ezután minden másképp lesz, mint ezelőtt. A legfontosabb az egész európai átváltozásban azonban a teljes hatalmi-átlolódás, mely a nyugati hatalom súlyát Európa közepébe helyezte át. A fontos az, hogy Európa belső alakzata is alá lesz vetve egy alapos átalakulásnak, melynek irányát már ismerjük, mely kifejlődés azonban még nem záródott le. Európának szellemi világa változott meg. Az 1789-ben született világ százötvenéves folytonos uralom után összeomlott. Ez az összeomlás azonban nemcsak szellemi és kulturális, hanem kihat döntő módon a gazdasági és szociális területekre is. Ezen átalakulás ellen nem használ már a „semlegesség4, orvossága, mert Európa túl kicsiny ahhoz és annyira szerves komplexumot alkot, hogy lehetetlen volna abban járatlan szigetecskéket fenntartani. Ezt megérteni nehéz, különösen azoknak a népeknek, akik azt gondolták, hogy semlegességük ki fogja őket segíteni a történelem sodródásából. Kétségen kívül áll már ma, hogy uj korszak kezdetén állunk. Már pedig uj korszakok, uj választó utak, melyek még hozzá radikális „földcsuszamlásokkal*4 is egybe vannak kötve, igen gyakran kellemetlenek azok számára, akik alája kerülnek. Az uj Európa azonban, bármennyire keveset Is tudjunk még ma végleges alakjáról, — még Berlinben sem —, már egy fennálló tényt képvisel. Az összes európai népektől függ aztán, hogy ezt megértik-e, hogy azután „to make the best of it44. rA. U. \ nuersliOrcliâlâs biztosítása KOLOZSVÁR, szeptember 20. A bőripar nyersbőrellátásának biztosítása érdekében vitéz Németh Lajos tábornok, a 2. hadsereg közigazgatási csoportjának vezetője az alábbi hirdetményt adta ki: 193 Sgt. szám. 1940. HIRDETMÉNY A bőripar nyersbőr ellátásának biztosítása végett a következőket rendelem: I. Minden fajta nyersmarhabőrt, ide értve a növendékmarha (piatling) és a bivalybőrt is, továbbá minden fajta nyersborjubőrt, ide értve a szalmarágó és bivalyborjubőrt is, végül a nyers ló, csikó, öszvér, szamár, kecske és gidabőrt (az aíábibakabn: nyersbőr) a bécsi döntés alapján Magyarországhoz visszacsatolt területen 1940. évi szeptember hó 5-e előtt két héttel érvényben levő rendeletek szerint és áron szabad csak forgalomba hozni. A nyersbőrök gyűjtését, minősítését, kifizetését és szétosztását a Magyar Bőripari Nyersanyagbeszerző és Elosztó R. T. Kolozsváron működő keletmagyarországi és erdélyi bizományossága (Kolozsvár, Korvin-tér 2 sz.) végzi. Mészárosok, állatvágó vállalatok az áUalok levágott állatokról lefejtett nyersbőrt és mindazok, akiknek nyersbőr van birtokukban, kötelesek a kolozsvári bizományosság által megbízott, a bizományosság által kiállított igazolvánnyal rendelkező nyersbőrgyü jtőnek a nyersbőrt el- és átadni. Másnak, mint a fent emütett gyűjtőknek a nyersbőrt el- vagy átadni tifos. A megbízott nyersbőrgyüjtők nevét és az átvételi helyeket az illetékes járási katonai parancsnokságok utján fogom közhírré tenni. A kolozsvári bizományosság mellett a bőrgyárak és tímárok nyersbőrrészesedésének megállapítását és a szétosztás ellenőrzését 4 tagú szakbizottság végzi. Mindazok az iparosok (bőrgyárosok és tímárok), akiknek bármily mennyiségű nyersbőrkészletük van, kötelesek állatfajták és súlykategóriák szerint részletezve készletüket e hirdetmény kellétől számított 8 napon belül a Magyar Bőripari Nyersanyagbeszerző és Elosztó R. T. kolozsvári bizományosságának (Kolozsvár, Korvin-tér 2 szám) trésben he jelente ni. II Ezeket az intézkedéseket tiszteletben kell tartani és annak végrehajtását elő kell segíteni. Aki a jelén hirdetményben foglalt rendelkezéseket, vagy a katonai parancsnokságok e rendelkezések alapján tett intézkedéseit megszegi, megtorló eljárás alá esik. A nyersbőr jogellenes kiszolgáltatása, elidegenítése, megsemmisítése, vagy az igény- bevétel elől egyéb módon jogellenes elvonása és a bejelentés elmulasztása büntetésen kívül a nyersbőröknek közcélokra való elkobzását is maga után vonja. A jelen hirdetményben foglalt rendelkezések azonnal hatályba lépnek. Kelt 1940, szeptember hó 17. vitéz NÉMETH LAJOS tábornok sk. a 2. hadsereg közigazgatási csoportjának vezetője. A KONTÁROK ERÉLYESEBB ELLENŐRZÉSÉRE UTASÍTOTTA A KERESKEDELMI MINISZTER A HATÓSÁGOKAT. A kereskietdeí'mi miniszter leiratot intézett a másodfokú iparhatóságokhoz a sziü.eges ipar- űzők, az úgynevezett „strohmannok“ ipariga- zodványainak ellenőrzése tárgyában. Számos eset fordult elő ugyanis, amikor olyan személyek, akik iparigazolványt nem kaptak, az ipart, vagy kereskedési más személlyek nevére kiállított iparigazolvány alapján gyakorolták. A keireskedelmi miniszter felhívja az iparhatóságokat arra, hogy ha a szinleges iparűzés megállapítást nyer, kiliágási eljárást kelül folyamatba tenni és tartozik gondoskodni az iparhatóság a rendőrbüntető birói eljárás meginditásáról is. Gondoskodni kell egyidejűleg a hatóságnak az üzlet azonnali lezárásáról. Tekintettel arra, hogy a szinlHe- ges iparűzés túlnyomórészt a zsidótörvény kijátszására irányul, il'yen esetben gondoskodni kell arról1, hogy a bűnvádi eljárást a szin- lieges iparüzők ellen a zsidótörvényben meghatározott vétség miatt is megindítsák. HAT ÉS FÉLMILLIÓ TONNÁVAL KEVESEBB AZ IDÉN EURÓPA BÚZATERMÉSE. Egész Európa búzatermése a Szovjetunió kivételével összesen 40 millió tonnára becsülhető, azaz 6.4 millió tonnával, vagyis 14 százalékkal kevesebbre, mint a mult évi termés. A föld északi féltekéjét — a Távol Kelet kivételével — az idei termés megközelíti az 1930. évi rendkívüli búzatermés eredményét. Amerika különösen jó terméssel rendelkezik, nagy feleslegeit azonban a háború következtében nem tudja külföldié szállítani. hogy a budapesti mozikban közvetlenül a honvédség kolozsvári bevonulása után színre kerítitek a felejthetetlen ünnepségektől ítészült filmhíradóit. Ezek az erdélyi képjelt uzota is kirobbanó óriási sikerrel kerülnek szilire a fővárosban. A közönség olyan nagy lelkesedéssel fogadja az erdélyi bevonulásról készüli filmf elvételeket, hogy ezeknek vetítése idején felfüggesztenék a szigorú budapesti tapstilalmat; hogy nagy részvét nyilvánul meg a magyar művészvilágban Harmatit Imre iránt, aki a napjakban hull meg Budapesten. A pompás operettszerzö és dalszövegíró egyedülálló jelensége volt a köny- riyii fajsúlyú szinpadirásnak. Felesége, Szokolay Oily, a hires operettszinésznő gyászolja; hogy Svéd Sándor, akinek Mária nővér cimü filmje most Iteriil a kolozsvári közönség elé, egy évre a newyorki Metropolitani operához szerződött. A hires magyar operaénekes októberben utazik el Newyorkba; hogy az egész budapesti sajtó egyhangú megállapítása szerint Szilágyi Szabó Eszter, az uj magyar filmcsillag a Mária két éjszakája című uj film főszereplője, nemcsak a magyar, de az európai filmgyártásnak is szenzációja. Sz. Szabó Eszi tér rendkívül érdekes és szép jelenség, amellett nagyon tehetséges és egyéni is; hogy Uj Színház néven uj színház nyílik Budapesten. A színház igazgatója Föl- dessy Géza, aki régebben a Felvidéken működött. A Nagymező-utcában nyílik meg az Uj Színház; hogy óriási részvét mellett temették el Budapesten a magyar újságírás neves halottját: Nagy Samut, a 8 Órai Újság volt felelős szerkesztőjét. Ragyogó tollú publicista volt Nagy Samu, akit Rákosi Jenő fedezett fel. Súlyos betegsége miatt két éve nem dolgozott már a kiváló ujságiro, aki Bethlen istván legkedvesebb politikai újságírója volt; hogy az egyiptomi Alexandriában 13 éves tenoristát fedeztek fel Yiorgio /?e- buffo személyében. 'A kisfiút az alexand riai opera igazgatója fogja kiképeztetni; . hogy a Mátyás-szobrot díszítő óriási magyar címer Gyurka János könyvkötő mester művészi munkája. A két és félméteres koronás címer a bevonulási ünnepségek alatt díszítette a város legszebb szobrát; hogy nagy sikerrel mutatta be az Egyetem-mozgó az Áll a bál cimü magyar filmet, amelyben Simo Erzsi, a szép, szőke, magyar filmprimadonnát ismerte meg a magyar filmeket nagy szeretettel fogadó kolozsvári közönség. CSAK OKTÓBER ELEJÉN ÜL ÖSSZE A KÉPVISELŐHÁZ BUDAPEST, szeptember 20. (MTI). A képviselőház összehívásáról még nem történt intézkedés. Tekintettel arra, hogy igen sok probléma vár megoldásra és nagy anyagot kell áttanulmányozni, könnyen lehetséges, hogy a képviselőház összehívására csak október elején kerül sor. A honvédelmi bizottság és a harminchat tagú országos bizottság egyébként hétfőn tartja ülését. Az e'őbbi tiz órakor, az utóbbi tizenkét órakor kezdi meg tanácskozásait. SZABADON ÁRUSÍTHATJÁK ROMÁNIÁBAN A NÉMETORSZÁGI KÖNYVEKET BELGRÁD. szeptember 20. (MTI.) Á ,.\ reme/4 cimü lap bukaresti jelentése szerint Antonescu tábornok megengedte, hogy az összes 1933 óta Németországban nyomtatott könyveket szabadon árusítsák. Egyben megengedte, hogy a román válogatott labdarugó csapat elutazzék Belgrádba. Mesf lelent meg. Dr. Balassa Józsefi A magyar nyelv szóiéra Régi hiányt pótol ez az idei könyvnapra megjelent ui munka. Két hatalmas lexikon alakú kötet, közel 1000 oldalon, több mint 50.0(10 síp/, és kifejezés pontos magyarázat i nak és eredetének tartalmával, rövid ideiír könyvnapi áron 684 lejért (később 882 lej lesz), kapható az Ellenzői Könyvosztálvábax Kolozsvár. Mátyás király-tér 9.
