Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-21 / 216. szám

ÁRA 10 FILLÉR(3 LEJ) Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kolozsvár, Monoslori-ut 4. Telefon 11—09, Nyomda: Egveteui-ytea 8. szám. Telefon sz.: 29-23. alapította bárt ha miklós Felelős szerkesztő és igazgató: DR. (JROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő LXí É V F OLYA M, 216. S Z Á M. *SZOMB TT* "Tolozsvar, i 9 4 o széptember Ti!""' Hazatértek végre annak: a nagyszabású politikai pernek mártír jaj. amelynek középont jában dr, Suba károly kolozsvári ügy ' véd állott. Aggódó szeretettel figyeltük a sorsukat. Naponta vártuk a b reket, hogy törénik e intézkedés hazaszállítá­suk ügyében. Végre ütött a várvaa/árt szabadulás órája. Dr. Suba Károlyt és negyvenhat társát Nagyszebenben sza badlábra helyezték a hatóságok és a no Etikai elítéltek a tegnapi nap folyamán visszaérkeztek Erdély fővárosába. Most feléjük fordul az egész magyar társadalom figyelme. Szeretnénk, ha ez a szeretet feledtetni tudná a fogságban eltöltött hónapok szörnyű emlékeit. Mert a szenvedések olyan elképzelhet teilen láncolata jutott a mártírok ősz tályrészéül, hogy jeges borzadály me reviti meg a testünket, amikor erre gondolunk. Rettenetes élmények eleven nednek meg a kiszabadult foglyok em Jékezetében. A gyötrődés és keserűség kinzó órái, végeláthatatlan napjai. Pe nészes, sötét cellák borzalmai. Mialatt Európában a tengelyhatalmak vezetői * nek zsenialitása uj világrendet terem tett, a kolozsvári katonai törvényszék börtönében kétségbeesve várta a négy venhat mártír, hogy a világesemények számukra is meghozzák a szabadulást. Bennünk moist részvét él, együttérzés és mély fájdalom. De lehetne teljes ké­pet adni azokról a testi és lelki szén védésekről, amelyeken az elítéltek át­mentek? Kimondani is rossz, hogy dr. Suba Károlyt, a per fő\ádlottiját húszévá kényszermunkára Ítélték. Húsz észtén * dö! Annyi, mintha halálos 'télét lett volna. Őrjítő arra gondolni, hogy mit jelentett ez az ítélet. Hogy ennyi ideig nem lehet szabadulás és nincs lehető ség a menekülésre. Csak olyan erős magyar érzés vezethetett át a szén ve déseknek utján, mint amilyen a politi* kai elítélteket mindvégig fütötte. Az a tudat, hogy a fajukért, a magyar ősz szesrégért, a jobb magyar jövendőért szenvednek, megacéiositotta az idegei­ket. Ha mármiár összeroppant a fáradt szervezet és a gyarló test fel akarta mondani a szolgálatot, a lélek lángoló hite uj erőt öntött a mártírokba. Tud ták azt, hogy eljön majd az az idő, ami kor aranybetiiikkel jegyzik fe! a nevü=< két az erdélyi történelem lapjain. Vi gasztalták, bátorították egymást. Ha néha annyira vitte őket az elkeseredés, hogy inkább a halált választották vol­na, mint a további szenvedést, az a tu­dat adta vissza az életenergiájukat, hogy a magyar összesség érdekében keli vállalniok a Kálváriát. Otthon ezalatt az aggódó ho/záfarto zé-k tömege figyelte a világeseménye két. Európa talpig fegyverben állott. Hs kö'zben, amig nemzetek sorsát döm* tötte meg a német fegyverek hatalma, ;i kolozsvári katonai fogház letartózta tottjaínak hozzátartozóiban felgyulladt az enyhülést adó reménység. Mert két ségtcleniil kiviláglott az eseményekből, hogy számukra is elkövetkezik a megs váltás. Anyaországunk nap nap után hangoztatta, hogy sokat szenvedett er délyi népünk a történelmi' jogoknál fogva felszabadítást követel. Elkövet keztek a turnuseverini tárgyalások. Minden lépés, amely a revízió® követe­léseket hangoztatta, a politikai elitéi tek számára, uj hitet és reményt jelen tett. Azután végre megtörtént a bécsi döntés. Ez a döntés a nemzetközi jog szabályai szerint azonnali: szabadulást kellett volna hozzon a kolozsvári elitéi teknek. A végzet könyvében azonban úgy volt megírva, hogy még a döntés után is tovább kell szenvedni a mártí­roknak, A már ismét hazatért magyar Teleki Pál gróf miniszterelnök ma délelőtt Kolozsvárra érkezik gsrmagSS3EBSt3RKaBBmw^m Kolozsvári látogatása után a Székelyföldet látogatja meg a miniszterelnök BUDAPEST, szeptember 20. (MTI.) Teleki Pál gróf miniszterei nőik csii törtökön este a Lél motoros vonaton újabb körútra indult — ezúttal harmadi*z ben — a Romániától visszacsatolt területekre. Útja, amelyet háronvmégy nap ra tervez, a Székelyföldre irányul, ahol megbeszéléseket fog folytatni illeté­kes körökkel a különböző időszerű kérdésekről. KOLOZSVÁR, szeptember 20. Gróf Teleki Pál miniszterelnök ma délelőtt Kolozsvárra érkezik. A miniszterelnök — értesüléseink szerint — rövid időt tölt Kolozsváron, mert még pénteken este tovább utazik. Rövid itt- tartózkodása e'lenére, a miniszterelnök fog­lalkozik az erdélyi gazdasági kérdésekkel, meghallgatja a jelentéseket és utasításokká látja el a gazdasági élet vehetőit, valamint az ellenőrző szerveket, A miniszterelnök ezután a Székelyföldre utazik Pataky Tibor miniszterelnökségi ál­lamtitkár és Incze Péter miniszteri tanácsos, személyi titkára kíséretében. Teleki miniszterelnök körútja több napig tart és előreláthatólag a jövő hét elején tér vissza Budapestre. A képviselőház összehívására még nem történt intézkedés. Tekintettel arra, hogy az erdélyi területek bekapcsolásánál még na­gyon sok feladat vár megoldásra és ezek tel­jesen igénybe veszik a minisztériumok ide­jét, lehetséges, hogy még a jövő héten sem kerül sor az összehívásra. Legkorábbra szep­tember utolsó napjaira számítanak a képvise­lőház összeillésére, de lehet, hogy csak októ­ber első napjaiban történik ez meg. Közben az országos honvédelmi bizottság szeptember 26-án tart ülést. BBS , Rómában is ünnepelték Eszakerdély visszacsatolásai Magyarországhoz RÓMA, szeptember 20. (MTI.) Az „Un- gherese Amici'* társaság csütörtökön ünnepé­lyes kulturdélutánt rendezett Északerdély Magy arországhoz való visszacsatolása alkal­mából. Pollini, a magyarbarát társaság elnöke elődásában ismertette a visszacsatolt terüle­tek történelmi, kulturális és gazdasági hely­------———......—a zelét. Inoecenzo Cappa a székelyekről tartott előadást, amelyet gyakran szakilott félbe a hallgatóság tapsa. Különösen a Kormányzó ur Ofőméltósága nevének említésekor ünne­pelte a hallgatóság a megnagyobbodott Ma­gyarországot. Az előadást Langa Róbert ve- titettképes előadáas fejezte be. Az ötven fokos melegben is sikevpel folytatja offanziváját az afpikai olasz hadsereg DÓMA, szeptember 20. (MTI.) A Ştefani olasz hírszolgálati iroda továb bitása szerint az olasz vezérkar valan honnan Itáliából közli, hogy Qraziani tábornagy jelentést tett a Dúcénak a cirenaikai előnyomulásról. Amint a tá bornagy jelentésében mondja, az ellen ség elkeseredett ellenállást fejtett ki és ellentámadásokkal igyekezett késlelteti ni a visszavonulást. Csupán méterről « méterre hátrált meg a terepen. A visz szavonulás Marsa Matru felé történt, miközben a kutakat ö&szerombölták, raktáraikat pedig felgyújtották. Ennek ellenére tetemes mennyiségű hadianya got hagytak hátra. A gyalogság támadását olasz részről a légierők tevékenykedése is támogat ta. Az olasz repülőgépek géppuskával lőtték a visszavonuló csapatokat. (Az offenzivában az olaszok 2000 gépe és jármüve vesz részt. Grazianií tábornagy jelentésében dicsé rőleg emlékezik meg a fekete ingesek ről, arról a gyalogságról, amely 50 fo kos melegben is kitartóan küzdött, no*« ha naponta és fejenként egyetlen liter viz állott rendelkezésükre. CSAK DIPLOMÁCIAI UTÓN LEHET ROMÁNIÁBÓL ANYAKÖNYVI KIVO­NATOKAT MEGSZEREZNI BUKAREST, szeptember 20. (MTI.) A ro­mán közoktatásügyi minisztérium a keresz­tény egyházaknak megtiltotta, hogy bármi­lyen üzleti összeköttetésbe lépjenek zsidók­kal. A külföldi állampolgárok csak diplomá­ciai utón szerezhetik be anyakönyvi okira­taikat. Az a lelkész, aki ennek az intézkedés­nek nem tesz eleget, szigorú büntetésben ré­szesül. LEMONDOTT ÁLLÁSÁRÓL STEFA- NESCU GOANGA, A VOLT KOLOZS­VÁRI ROMÁN EGYETEM REKTORA BL KAREST, szeptember 20. (MTI): Stefanescu Goanga volt kolozsvári rektor egyetemi tanár lemondott állásáról. Ugyancsak lemondtak állásaikról Ionescu Tudor, a közoktatásügyi minisztérium fő­iskolai osztályának igazgatója és Stanciu Stona, az elemi iskolai oktatás vezérigaz­gatója. ÁTVETTE HIVATALÁT AZ UJ ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER BUKAREST, szeptember 20. (MTI): Sturdza, az uj román külügyminiszter ki­nevezése alkalmából táviratokat küldött uz olasz, német és spanyol külügyminisz­tériumokhoz, melyben bejelenti, hogy át­vette hivatalát. Kolozsvárról román területre szállítót*« ták őket és csak ismételt diplomáciai lépések eredményeként történt meg szabadlábrahelyezésük. Tegyük félre egy pillanatra egyéni életünknek minden elfoglaltságát! Adózzunk tisztelettel a magyar mártil- roknak, akik most testvéreink (körében akarják felejteni a szenvedések borzai mait. Úgy érzik, hogy szent hivatást teljesítettek, amikor minden veszély vállalásával a magyar ügy szolgálaté« ba állottak. Vállaltak: minden kockáza tot, mert magyar érzésük azt párán csolta, hogy a jövendő érdekében ha kell, szenvedni és meghalni is merjen a magyar ember. Tudták azt és bátran vallották, hogy minden múlandó, csak egy örökérvényű igaz van: a magyar eszme, a magyar mull dicsősége. Gyö zött az eszme és megtörtént a felsza­badulás. Megbecsülés jár most számuk­ra mindannyiunk részéröl. Könny szöh kik a szemünkbe, ha a szenvedéseikre gondolunk. De a szivünk minden me legségét feléjük sugározza. Legyen gyó­gyító balzsam a szeretet ereje a szem e dések órái után. Érzékeltesse a testvéri hálát, a tiszteletadást és a boldog örö met, hogy végre ismét szabadon láthat­juk őket. Minden időnek megvannak a maga mártiirjai. Minden nemzetnek' kő-« telessége, hogy megbecsülje azokat a fiait, akik életüket kockáztatják a fa jukért. Mi, erdélyi magyarok, azt ki vaujuk, hogy a nagy politikai per már « tírjai egész további életük során érez zék a nemzet háláját és megbecsülését. Ne halványuljon el egy pillanatra sem az érdemük. A szenvedések olyan árán szerezték meg mindannyiunk elismeré­sét. amelyet teljes értékében amúgy sem lehet, megfizetni. Nem lehet meg-» váltani a kínoknak és az aggodalmak nak rettenetes óráit. Nem lehet sza­vakkal kifejezni, hogy mit állhatták ki. am'kor heteken át kellett gyötrődniük és szemtöluszembe érezték az. erösza kos halál fenyegetését. Most. hogy vé­gétért a szenvedések országutia, fiiz zön össze minket örökre a szeretet. Osztozzunk szeretteiknek, legközelebbi barátaiknak örömében. Hiszen elöhar casai voltak a magyar igazságnak, leg-* igazibb tagjai annak a nagy családnak, amelyet a magyarok összessége képez. Pihenjék ki a szeretet fényözonében a szenvedéseket, hogy azután uiult erő vei vehessenek részt a magyar Erdélv fel virágoz tatásában.

Next

/
Thumbnails
Contents