Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-19 / 214. szám

EI I ENZ fik’ 1 ') -I () 1 7. c pi c m h i r 10. V« Erdélyért/“ Ala^yuror. /ág Nagyússzonvu, Mugyurors/.úg kormányzójának felesége, a Főiuéltósúgu \ss/ony, a felszabadult területek lakossá­gának «irüiiiköuuyciii ái is meglát Iu «’•» meg­érezte, hogy a tühb, mint két évtizedes el nyomás mély sebeket ejtett sorainkban, szo­ciális helyzetüket megfontolta és sokat kö­zülük elviselhetetlen nyomornak és szenve- «lesnek lett ki. A Főméltóságii Asszony érez­te. bogy solv minden hiányzik itt. hogy eny­híteni kdl a közelgő tél mepróbáltutásait s ma a legnagyobb szükség van a jótékonyság" ra es testveri áldozatkészségre olyan helyen is, uhovu a megszerv «-zés munkálata még nem jutott el. Imita. bogv szükség van egy olyan tár uduLni szervre, mely az Ínségese­ket lel'kulatja, számontartju és rajtuk szer­vezett gy iijté ■ «—I Regit, Az emberiesség gyü- nyürii érzése inditolta arra, bogy azonnal megindiUa a segélyükéiül h ezért az a'ábbi le liivá t intézte az ország magyar társadal­mához: A Főméltáságu Asszony felhívása A Mindenható kegyelméből a magyar igazság utján ismét jelentős lépéssel jutottunk előbbre: Erdély és Kelet-Magyarország egy része visszatért Szent István birodalmához. A keserűség könnyeit az öröm küuuyei váltják lel. A lelkesedésen és örömkönnyeken túl gondoljunk azokra is, akik a felszabadult te­rületeken támogatásra szorulnak. Nyújtsuk feléjük segítő kezünket, bogv elfeledjék a megpróbáltatásokkal teli keserves két évtized minden szomorúságát és nélkülözését, érezzék, hogy valóban megjöttek. Ezt kívánja a hagyományos magyar becsület. Ettől az érzéstől indíttatva fordulok Magyarország nemzeti társadalmához, amely a szükség óráiban soha sem tagadja meg lelkes áldozatkészségét az arra rászorulóktól. Magyar szivünk egész melegével siessünk tehát azok megsegítésére, akiknek önhi­bájukon kívül mostoha a sorsa. Támogatásukra az ország egész területén adománygyűjtést indítottunk és ennek folytatására az ,.Erdélyért“ Országos Gyüjtőbizottságot kértem fel. Kérem, hogy mindenki ehhez a Bizottsághoz juttassa el adományát, ezzel is kifejez­ve visszatért testvéreinkkel való együttérzését. Minden adományon a magyarok Istenének áldása lesz! HORTHY MIKLÓSNÉ. fl ni. Rir. belügyminiszternek 81.800—1940. B. IH. szdm?: rendeíete Az „Erdélyért" Országos GytiiSő- hizottság adománygyűjtése tárgyában Későbbi id^ ş. ,t)n oihilom érzete O ’7;'i/ci;;/« n felemelő ünnep nevezte ki n véderő uj mm- . íjait, <iA/A « hűd járat ediiigi sorún fegy­verten \eikitel rászolgálták erre n nag\ kitünteti sí e. Hivatalos rangjuk most mór ..(, euer ni fehhuursehull". o:uz magyarul « ezertűbovnagy. n legmagasabb rang ti ne met hadseregben. Érdekes ennek ti rangnak' es a szónak a múltja. (Isi alalcja. a latin maresctilhis. eredetileg az itdrari istállók és a lótílln- nitiny legjobb felügyelőjét jelentette. I frank' királyok idején az iidrari háztartás reztőjét hit tak így. Az udvari ünnepe­ken ö irányító!la a rendezés martiniját, később azután eredeti feladatát mind ke­vésbe l)ékés szerepliörrel cserélte fel. El­kísérte a királyt a háborúba s ott a ha­dak legfőbb vezérletét látta el. így le*t a francia maréiból hadseregfőparancsnok, a nemet ..FeldmarschaU“ pedig tábornagy. Hatalmának' külön jelképe is van: a ne- mes fából készült, pazar díszítésű marsall- hot. Készítésére minden időben nagy gori­llát fordított ah' s az mindig komoly mii- vészi feladatot jelentett. I német véderő fötáboniagyai számára, a Führer rendele­tére. uj marsallbot-mintát dolgoztak ki fíerlin egyik' vezető aranyműves műhelyé­ben. A bot testét színes bársony borítja: a szárazföldi hadsereg marsalljaiét jriros, a tengerészeti és légi marsaitokét ped.g kék színül, i díszítés sas- és vaskereszt- jelvényekből all: alul-fel ül pedig arany­ból készült gombban. illetve veretben vég­ződik a hot. Ezek a veretek valóságos remekei az aranymiivességnek és a hatal­mi jelképet igazi ékszerré avatják. I fel­ső veret. aranybetükkel. ajánlás formájú ban a tulajdonos nevét hordozza. például ilyenformán: ..Brauchitsch főtábornagy­nak — a Vezér.“ Az alsó veret a kine­vezés keltét tünteti fel és ezt a felírást: ..A nazynémet nép szabadságharca alkot- mából.1' Egy-egy ilyen diszes alkotmány sulva megüti az egy liilát; érthető ennélfogva, hogy tulajdonosuk csal: különleges alkal­makkor használta. Mindennapi használat­ra egy egyszerűbb kivitelű „pótmarsall- bot“ szolgál, amely csak negyedannyit nyom. Ennek felső verete ezüstből készült s aranysnsek díszítik. Rajta van a tulaj­donos rangjelzése és neve is. hogy nagy örömmel fogadta a kolozsvári közönség az első magyar hangos filmeket, amelyek a honvédekkel egyidejűleg érkez­tek Kolozsvárra. Mivel egyelőre csak két film érkezett, a kolozsvári mozgók pendli- zéssel oldották meg a kérdést s hat mozi játszotta a két filmet, úgyhogy a város ünnepi hetén az összes helybeli mozgó- gépszinházak magyar filmeket játszottak. A közönségnek az a része, amely az utóbbi években teljesen elszokott a mozibajárás- tói — mivel nem értettélc meg a román feliratokat — valósággal elárasztotta a mozikat, amelyek feldíszítve vártál: a kö­zönséget. A magyar hangosfilmgyártás két igen jól sikerült, darabja érkezett elsőnek Kolozsvárra. „A miniszter barátja“ cimii filmben Kolozsvár volt kedvencét, Komár Juliskát, láttuk viszont s megismertük Pa­ger Antal leegyszerűsített, pompás játék stílusát. A Bercsényi huszároknak is nagy­sikere van. Szeleczky Zita, Vaszary Piri és Csortos Gyula egycsapásra meghódítot­ták benne közönségünket. Igen jók és színesek a magyar hangoshiradók is; hogy nagy érdeklődés előzi meg a Gyúr- kovics-lányok kolozsvári felújítását. A bűbájos Herczeg Eerenc-vigjáték már ré­gen nem szerepelt a kolozsvári színház műsorán; hogy körülbelül novemberben költözik út színházunk a Hunyady-téri Nemzeti Színház épületébe; hogy szeptember 21-én kerül bernuim- tásra a budapesti Nemzeti Színházban Galamb Sándor uj darabja, a Sorompó; hogy u vasárnapi kolozsvári disziinnep- ségre leutazott fővárosi előkelőségek kö­zött igen sok nagynevű iró és újságíró is érkezeit városunkba. Ott láttuk a pesti újságírók páholyában Márai Sándor jelleg­zetes alakját és régi, kitűnő ismerősünket, Thury Lajost. A Főméilltóságu Asszony legfőbb védnök­sége alatt a nemzeti társadalom és az egy­házak képviselőinek részvételével gyüjtőbi- zottság aílakult, amely a román uralom ahjH felszabadult területeken megsegítésre szoru­lók 'támogatása céljából az ország területén készpénz és természetbeni adományokat gyűjt­Az adománygyűjtés lebonyolításának mó­dozatait és feltételeit a következőkben álla­pítom meg: A Bizottság neve: „Erdélyért“ Országos Gyüjtőbizottság; elnökr- gróf Teleki Pá’né (miniszterelnökség); ügyvezető alelnöke : Bronts Gézáné (Budapest), aki a Bizottság ügyvitelében intézkedésre jogosult. Székhe­lye: Budapest, I., Szentháromság-utca 4. sz. A gyűjtés időtartama 1940. évi november hó 15. Az Országos Gyüjtőbizottság hazafias mű­ködését elsősorban a sajtó, az egyházak, a társadalmi egyesületek, továbbá a főispánok (főpoillgármester, kárpátaljai kormányzói biz­tos) a szükséghez képest alakítható társadal­mi helyi bizottságok és a hatóságok hivatot­tak legmesszebbmenő támogatásukkal elő­mozdítani. A készpénzadományok a 63,.600. számú ,.B. M. „Erdélyért“, letéti számla Budapest“ elnevezésű posta takarékpénztári számfára fi­zethetők be. Postatakarékpénztári befizetési lapok valamennyi törvénvhatóság első' tiszt- I viselőjénél és közigazgatási kirendeltség ve­zetőjénél dijtalhmul igényelhetők, ezenfelül postahivatalokban és egyes dohánylőzsdék- ben is díjtalanul kaphatók. önként értetődik, hogy a pénzadományok az említett számlára bianco postatakarék­pénztári befizetési lapon is befizethetők. A pénzadományok ezenfelül bármelyik politikai, napi és hetilap kiadóhivatalához is el juttathat ók. Az ily lap kiadója a aphoz be­folyt adományokat a lap legközelebbi szá­mában az adományozó nevének és az ado­mány összegének feltüntetésévé) nyugtázza, az adományokat pedig hetenkint a fentem- litett postatakarékpénztár! számlára befizeti. Ezen felül okmányokkal felszerelt elszámo­lását az Országos Bizottságnak tizenöinapon- kinit megküldi. Ezt az e!l járást keli megfele­lően alkalmazni abban az esetben is, iia va­lamelyik más gyüj,tószervhez fizetnek be köz­ve ifenü)í pénzadományokat. A törvényhatóság első tisztviselője (köz- igazgatási kirendeltség vezetője) ennek az engedélyemnek az alapján kizáróan az enge­délyben megjelölt célra közvetett adomány­gyűjtést (előadás, hangverseny, stb.) enge­délyezhet abban az esetben, ha azt az Or­szágos Bizottság által is megfelelőnek 'tar­tott olyan bizottság vagy egyesület kéri, ame y biztosítékot nyújt arra, hogy a köz­vetett adománygyűjtés jelentősebb jövedel­met hoz. Ezek az engedélyek mindennemű engedély — rendőri és tűzoltói ügyeleti és el­lenőrzési dij fizetése aló! mentesek. Ila I <• I in <••/«■ I ben a I aid ana), I« adom.Mi) 'Ildi a Bi/,ot1 -águl 1.1 I • 11« le III nélkül 'Ti« t'-wi kel is a/, I! s j i) "III a ii ' ok I o.i Mii ti, tárolása, I tli. tekintetéin n a In/oll-ág ügy ' «'ze to alel nők ének i «mii Ik ezé < /.el int l.«T eljárni. Ennek a/, adománvgyüjIé-uek terhén* «in- milele keze ési kolt-ég napidij. -zá/.alél.o léi zenedé, lel nem /.ámíthat«) é- ki nem fi /elhető. Az udomúiiygviijt«”-h eredményéről fő!e|- irj y« f éti liat.i köröiiiixTi közvetlenül fogok I tájékozódást szerezni. A lielvi közvetett adó- I inánygviijtesek leliigve ele én i-llenörzé <• a törvényhatóságok első tiszt viselőinek (köz. igazgatási kirendeltségek vezetőinek) a fel. adata, akik az. egyes gyüjté-ek eredményéről hozzám jelentést tesznek, a bizottság ügyve­zető alelnöki*! pedig egyenesen tájékoztatják. Az adományok mikénti fe használá-áról i ni. kir, miniszterelnök rendelkezik. Öreg harcos visszanéz... Nyc a vanliároméves öregnr a tribünön. Honvédtiszt volt valamikor és ál omásfőnök Kenderesen, a Horthy-család ősi fészkében. Most fakult kék szeme könnyesen nézi az elébe táruló ezerszinü képet. Feszes vigyázz* ben hallgatja a Himnuszt s úgy érzi á om ez — mert nem lehet igaz, hogy Kolozsvár fő­terén magyar zászlókat lenget a szél s hogy Magyarország kormányzója éppen most száll ki hitvesével autójából, hogy fogadja Erdély szivének, Kolozsvárnak egekig törő éljenzé­sét. mélységes hódolatát, háláját, szereidét. Ugyanaz a vitéz nagybányai Horthy Miklós, akit annyiszor látott Kenderesen, mint dél­ceg. fiatal lovast. Ott élt akkor a szülői házban, testvéreivel, szüleivel, élete kezde­tén, amely most kiteljesedve már a törté­nelemé. Ott élt. tanú t, % akadozott, készült a jövőre. — Isten végtelen kedvelnie, hogy megér­hettem ezt * napot — mondja az ünneplőm- has. nemzetiszinü kokárdás öregur — hogv láthatom Kormányzó urunkat s örülhetek azokkal, akiknek most kezdődik az uj é!et.( Az enyém kihunyóban van már. de ha hó ­nap venne magához a Teremtő, akkor boldo­gan halok meg, mert ezt engedte megérnem — ezt a kimondhatatlan, kifejezheteífen örö­met. Ismertem Kenderesen a Horthy-fiukat. ismertem az egész családot s mondhatom úgy emlékszem rájuk, mintha előttem állaná­nak ebben a percben. Em ékszem éd°ssnv- jukra, erre a csodálatos nagyasszonyra, aki irgalmas, jóságos szivével védangyala volt sz egész falunak. Mikor szegénv feleségem na-cv- beteg volt. naponta érdeklődött hogy t-tft iránt s ajándékcsomagokat küldött neki Semmi gőg, semmi leereszkedő magatartás nem volt benne. Szív és szeretet voft Kor­mányzó urunk édesanyja s ilven vo’t a ház. ahonnan a világba ’-épett. — Nem csoda, lta szerette, tisztelte mindenki azt a családot, arnelv az országgvaramtót adta minekünk... Feszes vigvázzban á 1. az öregur. Kenderes volt állomásfőnöke é’ete legnagyobb, legszen­tebb napján, amely legnagyobb nanja mind- annyiunknak. akiknek otthona Erdélv . . . (—) A FEJLŐDÉS IDŐSZAKÁBAN egy kis po- hár természetes ..Ferenc József“ keserüviz, < hetenként egvszer-kétszer hévévé, rendes bél- ! működést, kielégítő gyomoremésztést és a’a- ; pos vértisztitást biztosit. Kérdezze meg or- ! vosát. ROMÁNIA LAKOSSÁGA 13.211.000 EMBERRE CSÖKKENT BUKAREST, szeptember 18. (MTI.) Er- dély északi részének elc3atolása után Romá­nia lakossága — miként statisztikai adatok alapján megállapították — 13.211.000-re csökkent. ANTONESCU TÁBORNOKOT VISSZA­HELYEZTÉK A ROMÁN HADSEREG TÉNYLEGES TISZTIKARÁBA BUKAREST. szeptember 18. (MTI.) Anto- nescu tábornokot királyi rendelettel vissza­helyezték a hadsereg tényleges tisztikarába és ez alkalommal hadosztály-tábornokká ne­vezték ki. J Bukarestben kormányintézkedésre a mi-ţ nisztériumok autóikat naponta csak egyszer használhatják. BUKAREST, szeptember 18. (MTI.) Ghi* teseu volt román miniszter még miniszter korában saját magához nyugdíjaztatási kér­vényt nyújtott be, amit természetesen ked­vezően intézett el. Ez az elintézési mód az Antonescu-kormány idejében került nap­fényre. MICHEL 1941 bélivegkatalógusok: Európa P. 4.80. Ubersee P. 4.80, We’tkatalog P. 7.10, plus portó bélyeg. LEPAGE könyvkereskedésben, Ko­lozsvár. Rendeljen azonnal, kérjen jegyzéket,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents