Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-13 / 182. szám

ára 3 lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon II—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és konyvosztálv: P. Uuirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTI1A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. ÜROIS LÁSZLÓ * nwweaaiBgf'iBfl'. jgaw.vrcswmuoUi / HIMWl’ OTHIMTfflgn KI Kiadótulajdonos: PALLAS R. 1- Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Do3. 8ß5< 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480. egész évre 960 lej. LXI ÉVFOLYAM, 18 2, SZÁM, MBMMBtHBMMBBBBMM—MWMM KEDD „Románia együttműködést keres szomszédaival" .............—" ... . ■■■ Leon íienraze^gazdaságiiigyi miniszter nagy érdekességig cikkei íH az E^celsiarbasi az ©fszág gazdasági programjáról. ** »»Az ország gazdasági élele belehelyezkedik a tengelyhatefsmak által lerem* teát új eo/épai gazdasági helyzetbe Az ®iasz smţio továbbra h n®gy érdeklődéssel foglal* kozik Glgmíu miniszÉereinök beszédével BUKAREST, augusztus 12. Gh. Leon dr. professzor nemzetgazdaságiigyi és ide­iglenes pénzügyi és földművelésügyi mi­niszter az „Excelsior" cimii lap hasábjain cikket irt, melyben leszögezi, hogy Romá­nia gazdasági politikája azon az elhatár»,- záson alapszik, hogy az ország gazdasági­éi étét u tengelyhatalmak által teremtett tij európai gazdaság keretébe helyezik. Ennek megfelelően Románia el van szán­va arra, hogy revízió ala veszi eddigi egész gazdaságpolitikai irányítását és uj alopo- hon szervezi meg a gazdasági életet. Min­denekelőtt a mező gazdasági és ipari ter­mékek árának rögziiését valósítja meg, megszüntetve az ezek között tapasztalha­tó aránytalanságot és növelve a földmü­ve? osztály vásárlóképességét, hogy ipar­cikkeket vásárolhasson. Ilyen módon — hangoztatja Leon mi­niszter — az egész román gazdasági élet belehelyezkedik az enrópai együttműkö­dés rendszerébe, mely megadja az alkal­mai, hogy tovább fejlesszük kapcsolatain­kat Németországgal, mely biztos piacot ta­lál itt iparcikkei számára. A szoros gaz­dasági együttműködés és egymást kiegé­szítő gazdasági berendezkedés, hatalmas gazdasági szervezkedésnek: — „Gross­raumwirtschaft“ — teszi 1c az alapját, melynek keretében megvalósulhat a rend­szeres termelő munka az előre megállapí­tott módon. Másrészt Románia a nemzet­közi gazdasági élet változó konjunktúrái­val szemben védelmet talál, eljutva az ál­landósághoz. mely az egészséges alapokon nyugvó gazdasági fejlődés elengedhetetlen előfeltétele. Gazdasági politikánk alapelve: a mező* gazdaságiéi való gondoskodás, ami to­vábbra k irányadó marad, hogy elegei te­gyünk a belföldi fogyasztás igényeinek és a Romániát Németországhoz és Olaszor­szághoz fűző uj gazdasági kapcsolatok kő­vel keztében megnyilvánuló külföldi keres­letnek Távol attól, hogy az elszigetelő* «léét keressük, Románia — földrajzi elő­nyeit kihasználva «— mentői szélesebbkörü együttműködést óhajt barátaival és szomszédaival, az európai uj elrendezésben reá váró küL detét tudatában. Ez azonban a reformok egész sorát tétele zi fel nemcsak a mezőgazdaság terén. Az ipari termelést kötelező szervezke­dés alapján fogják eszközölni, hogy az ál­lam és ipar közötti kapcsolatokat minden lekintetben megkönnyítsék. Ez a szerve­zés racionalizálásra és a termelés irányí­tására, továbbá a termelési költségek csökkentésére és a régi liberális rendszer nehézségéinek eltüntetésére törekszik. Ezzci egyidejűleg meg kell szervezni a2 ország hiteléletét, hogy a mezőgazdaság és ipar az uj gazdasági politika Keleté­ben történő fejlődéshez szükséges anyagi eszközökkel rendelkezzek. liven, módon Románia habozás nélkül fogja betölteni a nemzetközi gazdasági életben szerepét, amit földrajzi helyzete, kincsei és népének jellemvonásai jelölnek ki számára. Abban a tudatban, hogy ez a munkálkodás nem helyi jellegű, de álta­lános európai jelleggel bir, Románia min­den erejét latba veti, hozzájárulván ezzel Európa megszervezésének munkájához ■— fejezi be Gh. Lton miniszter cikkét. Uiabb olasz saitövélemények Gigurtu 1 miniszterelnök BUDAPEST, augusztus 12. (Rador.) A la­pok nagyrésze, a ..Pester Lloyd“ cimü lappal az élen, a MTI közvetítésé Vei, a „Steíani“* ügynökség következő táviratát közlik: Ion Giaurtu mérnök, román miciszterednok csü­törtökön este rádióbeszédet mondott és íöta- bek között kijelentette, hogy -a román kor­mány meg van győződve arról, hogy a román nép részére a legjobb a Németország és Olaszország melletti politika. Továbbá kije­lentette, hogy a salzburgi és a római megbe­szélések során azt az óhajt fejezték volna ki a román kiküldöttek e-lóítt, hogy Románia megegyezésre jusson Magyarországgal és Bul­gáriává1.1. Gigurtu miniszterelnök a továb­biakban hangsúlyozta, hogy Kománk* kész eljutni aa igaz békét eredményező megegye­zéshez. RÓMA. augusztus 12. (Rador.) A ..Corriere Dijîlomaîicoe Consolare“ cimü folyóirat hoJszu cikket közöl ,.A holnapi Románia" ciin alatt, melyben Gigurtu minisztere) nők és Manoiiescü külügyminiszter németországi és olaszorsági UtjáVal foglalkozik. A folyóirat felvázolji a háború utáni román külpoib’ka történetét és kijelenti, hogy „nem kis érde­mei Vannak a román vezetőembereknek, akik közreműködtek Európa ujjáépitésé- ben“, abban a hatalmas történelmi jelentő­ségű mufkábán, melynek megvalósítói, Mus­solini és Hitfer kancellár örvendenek, hogy csatlakoznak hozzájuk, bátor és reális politi­kájukkal egy biztosabb és méltóságteljesebb béke alapjainak megvetése érdekében. RÓMA. augusztus 12 (Rador.) A „Cor- ricra della Sera" A Balkán békéje cim alalt irja, hogy Románia, Magyarország és Bulgá­ria tárgyalásai létfontosságúak a balkáni l é­ke számára, hogy a három kormány erőfeszi- réséit teljes rokonszenvvei nézik és munká­juk megkönnyítésére nem szabad semmilyen jóslásba bocsátkozni, sem tanácsokat adni. Nagyon súlyos tárgyalásokról van szó, nem* c-ak azért, mert elég súlyos területi kérdé­sekre Vonatkoznak, de mert a tekintély é3 a nemzeti cnszeretet kérdései forognak koc­kán. A lap hozzáteszi hogy a tengely érde­me, ha ma felmerül a bárom nemes nép közti megegyezés lehetősége, melyekhez Olaszországot régi és természetes rokonszenv fűzi. Teiles szigorral Járnak el a hamis hírek tferfeszíői ellen Nyilvánosságra hozták a kényszerlakhelyre utalt személyek második csoportjának névjegyzékét BUKAREST, augusztus 12, (Rador,) Hivatalos közlemény: A1 1940 augusz­tus 8. és 9, napjain kiadott hivatalos közlemények következményeként a be>I- ügyminisztérium közhitre teszi, hogy a közrend védelméről szóló törvény ren­delkezései értelmében a hamis hírek terjesztőinek második csoportját őri zetbe vették a törvény 36. szakasza ér­telmében és kényszerlakhelyet jelöltek ki az őrizetbe vett személyek részére. Ezen csoporthoz a következők tartoz­nak: Hnum Schor zis Soreanu, Berg man Arthur, Bechyru Lucian zil? Lu­cád, Saul Marc, Edelstein Haim, László Leopold, Zichel Carol. Segal Iosif, Cra­ioveanu Iosif, Lupu Saboanu, Trocopo vici Ion, Louis Levy. Valamennyien bu­lgăreşti lakosok. | A belügyminisztérium úgy döntött, hogy a büntető törvénykönyv és a köz­rend védelméről szóló törvény rendel kezeseit szigorúan fogja alkalmazni, igy az eddig már leleplezett és ezután leleplezendő izcmélyek ellen a lcér.y- szerlakhelyen való tartózkodást kivétel nélkül elrendelik. Ezzel kapcsoatbou ismételten feMiivja a figyelmet, hogy nem szabad tovább adni az érdekeltek által terjesztett híreket, melyekkel nyugtalanságot akarnak kelteni a la­kosság soraiban. Nem szabad hinni a CLUJ, 1940 AUGUSZTUS 13. riasztó hitekben. Mindenki őrizze me^ a szükséges nyugalmat ezekben a per, cekben. BUKAREST, augusztus 12. (Rador.) A belügyminisztérium 2. számú közle­ménye: Az állami rend védelméről szó­ló törvény és az ezt kiegészítő katonai rendeletek: alapján a rendőrségi vezér igazgatóság és állambiztcnsági hivatai közegei folyó évi julius 30-án Mészáros Zoltán kolozsvári, augusztus 5 én Fa- vei Marin galaţii és augusztus 10-érl Axente Gheorghe bukaresti lakost ha‘ mis hirek terjesztése miatt letartóztat-! Iák és az illetékes hadbíróságnak adták át őket. 1 GAFENCU MEGÉRKEZETT MOSZKVÁBA ! MOSZKVA, augusztus 12. (Rador.) A] Tass hírszolgálati iroda jelentése szerint, Gafencu Grigore, Románia uj követe, szombaton Moszkvába érkezett. FELEMELIK AZ ALTISZTEK ÉS A LEGÉNYSÉG ILLETMÉNYEIT BUKAREST, augusztus 12. (Rador.) A nemz ed véd el ml nfiinisztérium közle* mértye; A kormány gondoskodni akar ván azokról, akik őrt állnak az ország határán és attól a gondolattól vezérel­tetve, ho-gy az összes állami alkalma­zottak az anyagi helyzetük javítását szolgáló kedvezményekben egyformán részesüljenek, elhatározta, hogy au gusztus hónaptól kezdve havi 500—600, lejjel emeli az altiszti zsoldokat. A le­génységi állományúak napi 2 lejt kap­nak az eddigi 45 bani zsold helyett. 43.614 BESSZARÁBIAI ILLETŐSÉGŰ SZEMÉLV TÉRT VISSZA SZÜLŐFÖLDJÉ­RE GALATI ON KERESZTÜL BUKAREST, augusztus 12. (Rador.) Ga­lati jelentés szerint a Beszarábiába visszaté-* rok Száma jelentékeny mértékben csökkent áz utóbbi időben. Ma már igen kevesen je­lentkeznek a Galati-i kikötőben. Junius 30-' tói augusztus 9-ig ezen az átkelési ponton 43.614 személy haladt keresztül. Az utóbbi napokban Galati-ból Ismail-ba irányítják a Besszarábíába igyekvő utasokkal telt uszá­lyokat. SZÓFIÁBA HÍVTÁK BULGÁRIA MOSZKVAI KÖVETÉT SZÓFIA, augusztus 12. (Rador.) A DNB, levelezőjének közlése szériát Stamenoff. Bulgária moszkvai követe jelentéstétel vé­gett egy szovjet repülőgépen Bulgária fő­városába érkezett. NÉMET REPÜLŐTEREK ELLEN INTÉZ­TEK TÁMADÁST AZ ANGOL LÉGI RAJOK LONDON, augusztus 12. (Rador.) Á légügyi minisztérium közli: Repülőgépeink szombaton az ellenség hollandiai és franciaországi repülőterei ellen intéztek támadásokat. Ez alkalom-* mai megtámadták a schipoli, querquevil- lei, cherbourgi, waalhai eni, flissingeni és Guernesey-szigeten levő repülőtereket és hangárokat. Két repülőgépünk hiányzik. Éjjel légi haderőnk tovább folytatta tá­madásait a németországi katonai célpon­tok ellen. E célpontok a következők vol­tak: A hamburgi dokkok, a wilhelmshave- ni tengerészeti támaszpont, a frankfurti és hamburgi kőolajraktárak, a kölni villauv- lelep és több robbanóanyagüzem. a frank­furti vegyigyárak és a város északi részé­ben lévő üzemek, a duiburgi raktárak, a hammi é? soesti üzemanyagellátó raktá­rak, végül több hollandiai és Dém.-torszá- gi repülőtér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents