Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-11 / 181. szám

,19 10 augusztus 11. ^•Mm^-ţw^aeaB3EsaaHaaB ELLENZÉK / A katonai helyzet... Anglia kilátásai a légiháboruban Anglia légi flottája nem képes megvédeni a szigetopszágot a német repülök ellen BERLIN, augusztus 10. (Centropa-Press.) „Angliának 25.000 repülőgépre van szüksége, hogy a német légitámadással szembenézhes­sen“ — állapította meg nemrég Grover Loening amerikai repülőgép-mérnök. Ez a vélemény, mely egyébként azonos Lindbergh ezredes megá&Iapitásával, majdnem megfelel a valóságnak. A kérdés közelebbi fejtegetése azonban mégis felkeltheti a közönség érdek­lődését. A háború eddigi kialakulása bebizonyítot­ta, hogy a passzív légvédelem — a légvédel­mi gépfegyverekkel, ágyukkal meg ballonzár­ral egyetemben — nem alkalmas arra, hogy tényleges védelmül szolgáljon, bármilyen orős legyen is iaz. Minden esetre egy ország védelménél elsősorban nagyszámú és hatal más erejű vadászgépekre van szükség, me lyeknek feladata a légi vadászat éjjel-nap pali végrehajtása, az ország frontjának vé delme, valamint a bombavelő repülőgépek akciójának biztosítása. *sy tehát a vad ás repülőgépek feladata háromszoros: a front védelme, az országrész, valamint a bombázó repülőgépek biztosítása. A front védelme nagy általánosságban a harcban levő szárazföldi csapatok által elfog­lalt területek felett történik és pedig a leg­első harcvonaltól kezdve, vissza az operációs terület legvégső határáig. Az ország vedel'me ott kezdődik, ahol a front védelme végződik, vagyis a front mö­götti melységben, magában foglalva isz egész országterü'Jetet s természetesen legelső sor­ban súlyt helyezve a létérdekü legfontosabb pontokra. A légierő védelme a bombavető repülőgé­pek zavartalan munkáját kell biztosítsa. Fő­célja; tehát a közeledő ellenséges vadászgé­pek megtámadása és leverése. Az angol sziget ma a légvédelem szempont­jából nagyon nehéz és mindenekelőtt külön­leges helyzetben van. Az tangói szigetet nem lehet olyan frontnak elképzelni, mint aminőt a németek a franciaországi háborúban oly rövid idő alatt és oly nagy eredménnyel le­győztek. Az angol front az angol part egész hosszá­ban nyúlik el s igy 3000 kilométer hosszú. Ugyanakkor természetesen az egész ország henne van ebben a frontban. Az angol iét- érdekü központok aránylag igen keskeny térben összpontosulnak, mivel a szigeten nincs nagyobb hely azok számára. Az előző háborúkban ez a helyszűke nem játszott fon- ;los szerepet, a ma légi háborúja azonban ezen a téren is mélyreható változásokat esz­közölt. Míg más országok szabadon költöz­tethették a mindenkori helyzethez és szük­séghez képest ipartelepeiket, addig az ang­liai iparközpontnak állandóan egy és ugyan­azon helyen kellett maradnia. Fia alapul vesszük ezt ai 3000 kilométeres frontot, a következő megállapításhoz jutunk: Abban a pillanatban, mikor az angol par­tok őrsége az első figyelmeztető jelet lead­ja, hogy közelednek a német bomhiavetők, aknor a még földön levő angol vadászgépek­nek 12 percnyi időre van szükségük, mig parancsot kapnak, felemelkednek és harcba bocsátkoznak; a német gépekkel. Ez aLatt a 12 perc alatt a német gépek azonban rnár 100 kilométerre behatoltak angol területre. Gyakorlatilag ez már azt is jelenti, hogy a gépek többsége el is érte célját és le is dobta bombáit az angol pontokra, anélkül. Bukarestben az ELLENZÉK és ESTiLAP vészára szóié aprótiirdeíéseh £ fklzdturték az tllkM hslysksa * „EX LIBRIS“ ” kölssBaltvnjnrXAí, St». Upttul 3» CAaOL SCHULDER hirdető Iroda Pasaglol OomeiUju T. ÄTANASIU, ©alea VSetoeisl 40. Pasagiu! Mtajealc«, etaj Ut hogy az angol vadászok megtámadták volna. Épp a legfőbb angol pontok feküsznek a partok mentén, igy a kikötők, dokkok és köz­raktárak. Hogy ezen hátrányos helyzetet az angol légvédelem valamennyire egyensúlyoz­za;, nem lehet egyebeit, mint alkalmazza részben az úgynevezett „portyázó taktikát“, mellyel a vadász gépek ide-oda repülve, ál­landóan készen állnak a harcra, egy bizonyos megvédendő szektor iégiterében. Ilyen por­tyázó szektor működési területe azonban nem lehet 100 kilométere« kiterjedésű, leg­kevésbé rossz időben. Elvileg tehát <ai leg­jobb esetben is 30 ilyen portyázó előőrscsa- patra volna szükség az angol 3000 kilométe­res part védelmére. Hogy e portyázó takti­f I kát végre is hajtsák, 1000 vadászrepülőgép­re vo’na szükség, melyek kiegészítés és gya­korlat. céljaira még további 3000 repülőgé­pet igényelnek. Mindezekhez hozzájönnek még a felderítő gépek, a hadihajókról lei- szálló repülők, mindenek előtt liombavetők, valamint a szigettől kivüleső háború folyta­tásához szükséges rcpü'lőgépszám. Azonkívül nem kel! figyelmen kivid* hagyni azon va­dászgépek sem, melyek hivatva vannak közvetlenül védeni a fontosabb .stratégiai és életérdekü pontokat, továbbá védeniük és fedezniük kell a harcoló bombavetőket, va­lamint a convoyokat is. Mindezek tekintet­be véte'e után hamarosan megközelítjük fen­ti amerikai szakértő számát, a 25.000 repü­lőgépet, melyre Angliának okvetlenül szük­sége van. Nincs a világon olyan hatalom, mely elő tudná Anglia számára keríteni ezt a 25 ezer repülőgépet. Sem az Egyesült-Államok, sem a domíniu­mok, sem az anyaország együttvéve sincse­nek ma abban a helyzetben, hogy e kívána­lomnak megfeleljenek. Ezért Németország, a világ leghatalmasabb repülőfloltájával, legtehetségesebb repülő- iparával, legtöbb technikusával, valamint legnagyobb születési számával a legnagyobb bizalommal tekinthet a közeli események elé. A döntő csapást kétségkívül a „némejti sa­sok“ fogják mérni az angol szigetországra. BERLIN, augusztus 10. („Ciontar“.) Yerduntól a Douaumont-erőd felé vezető utón hatalmas emlékoszlopot emeltek a franciák Andre Maginot emlékére. Annak az embernek az emlékére, ki 1914-ben a Maas melletti defenzívát vezette le, mi­kor a francia hadsereg a Márna mögé vo­nult vissza. Ez alkalommal Maginot súlyo­san megsebesült. Az emlék ugyanazon időben azonban a hadügyminiszternek is szólt, aki a háború utáni tizedik eszten­dőben felépítette a Baseltól Luxemburgig terjedő védővonalat, mely Magiuot nevé­vel megmarad a haditörténelcmben. Az emlékműre fel vannak vésve Maginotnak a francia parlamentben elmondott szavai, mikor hitelt kért az erődvonal felépítésé­hez: „feltétlenül szükséges, hogy megaka­dályozzuk a hazánkba tervezett beözön- lést. E célból a beton olcsóbb és jobb, mint katonáink teste“. A jelige alapján aztán milliárdot mil­liárd után szavaztak meg, hogy csak elké­szülhessen minél előbb a hatalmas alko­tás, mely hivatva lett volna, liogy mind­örökre megvédelmezze Franciaország ha­tárait. Maginot azonban már nem láthatta a mai háborút, mert 193'2-ben meghalt és a Pantheon nagy francia halhatatlanjai mellé temették el. A párisi politikusok vele űzött kultuszának meg volt a jól megalapozott értelme és célja. így a Ma- ginot-vonal áttörhetetienségének biztos tudatában el lehetett a legvakmerőbb po­litikai ballépéseket is követni Hisz a Maginot-vonal betongyűrűje mentesítette az országot minden idegen heözönléslől! Ilyen bizlonságérzéssel Franciaország szeptember harmadikén megüzente a há­borút Németországnak. Bízván a Maginot- rónai legyőzhetetlen áttörcképességeben, Franciaország elutasította a Führer októ­ber haíodiki békeajánlatát. A Maginot müvébe helyezett bizalom már lehetetlen méreteket kezdett ekkor ölteni. Mikor aztán a németek áttörték május 14. és lS-én a Maginot-vonalat Mauheuge és Ca- rignan között, a franciák azt mondották, hogy c:;ak a „Daladier-vonalról" van szó, azaz a hírhedt Maginot-vonal nyúlványá­ról. A vonal közepe áttörheíctlenségéről beszéltek még akkor is. A vonaiha vetett mágikus hit azonban a junius 14. és 15-i német támadással szertefoszlott. A vona­lat ekkor áttörő német csapatok valóban óriási teljesitményt vittek véghez, mert megütköztek azzal az ellenséggel, mely meg volt győződve pozíciójának biztonsá­gáról. Az a tény, hogy a vonal Saarbrüc- kentől délre eső harminc kilométeres sza­kaszát két nap alatt áttörték, bizonyítja a német csapatok rendszeres harcmodo- ját és a német katonák páratlan bátorsá­gát. Hogyan történt a lotharingiai támadás junius közepén? A háború kilenc hónapja alatt a franciákat mind jobban visszaszo­rították a birodalom határától Saar­brücken felé. Pünkösdtől kezdve a német csapatok már szembe kerültek a francia csapatokkal, melyek a St. Avoid és Saa- ralben erődítményekre bizták sorsukat. Ott már készen állottak a sokféle erődít­mények. vízzel elönthető területek. A Saar partjai drótakadályokkal voltak már meg­erősítve s minden létező gödör fedezékké alakult át. A franciák azt hitték, hogy ezen erődítmények elég erősek lesznek majd és ellen tudnak állani. Itt szenved­ték azonban el a franciák a junius 14-i első nagy vereséget. Az első hadsereghez tartózó német csapatok elhelyezkedtek az éjszaka folyamán az erdőben. Rövid, de elkeseredett tűz urán meg­rohanták az alul lévő erőditményzónát. A bukó bombavet ők nem tudtak azon­nal közbelépni, mivel sűrű köd volt Dél felé azonban mégis megjelenhettek a többi egységek segítségére. Az ellenség súlyos veszteségek árún és nagymennyi­ségű hadianyag hátrahagyása után tu- ' dott csak visszavonulni a Rajna és Már­na csatorna felé. A Maginot-vonalat a németek áttörték... Aki ma végiglátogatja ezek«l a terepe­ket, meggyőződhetik a német támadás felsőbbségéről. Nem létezik egy bunker, melyet e németek tüzelése ne sebesitett, vagy semmisített volna meg. Egyformán romboló hatásuk volt a tüzérségi, vagy re- pülőbombáknak, mivel már rí puszta lég­nyomás és a bombáié okozta földrengés is elég volt arra, hogy a védelmet parali­zálja. A friss és szépen feldíszített sírok em­lékeztetnek arra, mily elkeseredett küz­delem folyt itt le mindkét re'.zről. A francia veszteség azonban sokkal na­gyobb volt. E vidéken a kis városok és falvak sokat szenvedtek. Mindezek ellené­re a parasztok már berendezkednek há­zaikban. mely munkánál segédkeznek a hazatért lotharingiai katonák is. Nem fog sok idő beletelni és a lotharingiai vidék nem lesz már puszta és elhagyott. A százöivenéves Kölcsey Álljunk meg egy pillánálra, fi/ékszer- veinkkel kapcsolódjunk ki a mindennapi élet üreméből és ejtsünk fi gondolatban áhitatosan egy nevet, Kölcsey Ferenc ál­dott nevét. Lesznek, akiknek ez a név semmi su- gallatost nem fog mondani, lesznek, akik ? Kölcsey egyesületre gondolnak csupán, de ez most nem vétek. A klasszikusok kö­teleit vastagon lepi be a por, a mai em­ber fegyvereit kénytelen tisztán tartani, nem a szellemét. Békés korszakban halá­los ban volna Kölcseyről magyar ember­nek semmit, vagy keveset tudni Kölcsey Ferenc költő volt és író ée eze­ken felül — szomoiu ember. O a legszo- morubfc magyar költő Vannak, akik azt mondják, hogy a fölötte gyenge test és a nagy szellemű lélek közötti ellentét okoz­ta állandó szomorúságát. Ezek magyaráz­zák a „bajt“. Mi, akik erősen hi«zünk az elhivatoltságban, nem érezzük kóros baj­nak ezt a szomorúságot, hiszen a magyar lélek szintén hajlik a látszóan ck nélküli bánatra. Kölcsey Ferenc tehát faja egyik alapvonásának tökéletes és hivatott kife­jezője. Abban a korban, amelyben 0 élt, a mult század „reformkorinak elneve­zett szakaszában, a politikai derűlátás se­besen ragadó ereje kapta el a nemzetet. Kölcsev borúlátó írásai tiszta viz volt a nemes bor közé. 0 előbb sejtette meg a n .gyvernyolcas eseményeket. Ő még töb­bet látott meg a jövőből, mint b/échcnyi. Az irodalomtörténet hivatott művelői kijelölték helyét a magyar Parnasszuson. Mint költő, Ő ültette először költészetünk virágos kertjébe azokat a müdalekat, ame­lyek után Petőfi következett. Mint a hu­mor és a szatíra művelője, elsőnek tűnik fel, miét kritikus erős ostora a zengő ma­gyar cs-alitnak. Nagy szónok volt, már mielőtt nyilvánosan szónokolt volna. Ez a képessege a legtündöklőbb. Parainesise megirt, de el nem mondott szónoki re­mek, telve nemes tanácsokkal, egy nagy, szép és jó lélek visszhangja. ELŐJEGYZÉSEK A REF. KOLLé GJUM ELEMI ISKOLÁJÁBA. A refor mátus kollégium elemi iskolájában ja­vában fo-Iynak az előjegyzések az 1940 —1941-es tanévre. Ar igazgatóság kéri azokat a szülőket, kiknek gyermeke f. év S7ept. 1. és dec. 31-ike között töl ti be a 7 évet, hogy jelentkezzenek mi­nél előbb a korengedély megszerzése céljából. Bővebb felvilágosítást ad az igazgatóság minden hétfőn és csütörtö­kön d. e. 10—12 óráig, -v Piáéi ávak MAROSVÁSÁRHELY. Zöldségpiac: kelkí- puszla fejenként 2, piroskáposzta 4, zöldká­poszta 4, sóska 2 csomó 1, zöldpaprika 3 drb I, csípős 4 dib 1, karalábé párja 1—2, mu- rok, petrezselyem 1—2, paradicsom kilója 24, tejes kukorica csövenként 2, torma szá­lanként 5—6, saláta 1, uborka csomója karfiol íejeuként 5, hagyma csomója 1 fok­hagyma fejenként 1, burgonya csomója 3—4, retek darabja 1, keserügomba csomója 1, pa­radicsompaprika drb 1. kékparadicsom drb 6—7, íókagomba csomója 2—3, kosaranként tt— Ţ2 lej. Tojás 2.30—2.40. Majorságpiac: csirke párja 55, iiba 160. réce párja 85^ tyuk 80. Tejtermékek: vaj 140. juhturó ki-' lója 40—52, juhsajt 56, orda kilója 48, te­héntúró csomója 8—20, tehéntej liier je 5—6. Gyümölcspiac: gyümölcsből csak nagyon ke­veset hoznak be vidékről, ennek következté­ben az árak a tavalyi hasonló időszak árai­nál a legtöbb esetben 100, sőt 200 százalék­kal magasabbak. Alma kilója 16—24, körte ló—32, sárgadinnye 24—30, málna literje 14—18, dió hámozva 60—64. mogyoróbél 180—240, mandula 280—300, mazsola 100 — 120, citrom darabja 7—10. barack kilója 2fi —40, mlrabolán szilva 24—30 lej. Állatára!:: az élőállatpiacon kevés a felhajtás, a keres­let különösen az élősertésben állandóan emel­kedik és igy az árak emelkedésével is lehet számolni. Bár a legutóbbi rendelkezések ér­telmében a hústalan napokon a inészárszé* { kékben szabad juh és berbécofcust is kimér­i ni. jubhan és berbécsben méö nincs nagyobb kereslet. Élősulvbani árak: sertés 100—120 kitogramos 37 lej, 140—160 kilogramos 33— 40 lej. Sertésexport az utóbbi betekben nem volt. Hízott ökör 24—25 sovány ökör pár­ja 24.000—26.000 lej, bízott marha 23 lej ki­lónként. növendék 24, berbécs darabonként 800—900, juh 700—800, ló 6—7 ezer; 14— • 24 ezer lej. Húsárak: I. o. marhahús 34 lej, II. osztályú 26 sertéscomb 44 karaj 48, nö vendék 40, juh 40, Láj 56. olvasztott /sir 58, fehérszalonna 64. füstölt szalonna 30, sonkáimba főve 1.30, füstölt kolbász 60, I. o vékonykolbász 80, II o. 60, téli szalámi 240, nyári 60, vegyesfelvágott 80. Termény- piac: 74 kg re gáti buza 3 százalék i. a. 68 ezer, erdélyi 78 kg. 68 000 zab erdélyi 520 —530. regáti 480, takarmányárpa regáti 420, sörárpa 550—600, erdélyi tengeri 600. re­gáti 530, bab 160.000, széna 140—200, ló here. lucerna 200—240, olajpogácsa 4 icj kilónként. Nullás liszt nagyban 13.50, kicsi­ben 15. A többi lisztárak kicsiben maximálva vannak. Nagybani árak: hármas 12.50 né­gyes 12. ötös 1150. hatos 11, korpa nagy­ban 4.50, kicsiben 5^ A Hogyan néz ki a német győzelem után a Maglnot-vonalt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents