Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-11 / 181. szám

 zsi Jé törvéany

intézkedései

Megtelem a Hivatalos Lapban a törvény indokolásának szószerinti szövege

ENZÉK

5

ti<*f>t fejtenek ki. jelen törvény kihirdetésétől számított Lat Lónap alatt el lesznek .tócsáivá.

Ez a határidő nyilvánvaló általános, vagy ne metgazdasúgi érdekhői indokolt miniszter- tanácsi jegyzőkönyv alapján meghosszabbítható.

17. íj 4 törvényesen szerzett vagyoni jogok tiszteletben tartatnak

koz- és magántisztviselők törvényesen szerzett nyugdíjigényei tiszteletben tartatnak.

Tiszteletben tartatnak mindazon járandóságok. amelyek a munkatörvény vagy más különleges törvény alapján megilletik mindazokat. kiket bármilyen cimcn elbocsátottak

— A gazdasági és szociális éleit a modern államról alkotott felfogás ezerint kétségkívül a politikai ölet elenged hetet!en küLső képe. A poitikai jellegű törvények látható és közvetlen kedvezőben befolyást gyakorolnak a szociális életre. Akármilyen is legyen azonban ezen tényezők erőviszonya között a kapói ólat, a gazdasági cs szociális szektornak ezen statútummal — és az ezt követő gazdasági jelegű törvényekkel, melyek az állam általános gazdasági keretében történő szabályozást és ellenőrzést Írják majd elő -— való "/ahá’yozása az alkotmányos rendszer szükséges következménye.

AZ ALKOTMÉNYTÖRVÉNY ÉS A ZSIDÓTÖRVÉNY SZELLEME

Az Ellenzék legutóbbi számában a Ra- doi távirati ügynökség jelentése alapján közöltük, hogy a Hivatalos Lapban megjelent a romániai zsidóság jogi helyzetét szabályozó törvény. Legutóbbi számunkban helyszűke miatt a zsidótörvény rendelkezéseinek csupán felét közölhettük le. Folytatólagosan közöljük most a zsidótörvény további intézkedéseit, valamint a törvény indokolását, amely szintén moit jelent meg a Hivatalos Lapban.

AKIK MEGTARTJÁK JOGAIKAT

9. §. A második osztályba tartozó zsidók megtartják törvényesen megszerzett jogaikat, a 11-ik és 13-ik szakaszokban íogialt kivételekkel. Azok, akik jelen törvény kihirdetésekor nem köztisztviselők, a jövőben sem nyerhetnek el valamilyen közhivatalt.

ZSIDÓK KATONAI HELYZETE

10. § Minthogy a katonai kötelezettség megtisztelő kötelesség (obligaţiune de onoare), jelen törvény értelmében az első és a harmadik osztályba tartozó romániai zsidók számára a katonai szolgálat vagy pénzügyi kötelezettséggé változik át, amelynek mértékét minden zsidó anyagi erejéhez képest és arra való tekintettel fogjak megállapítani, hogy teljesitett-e, vagy sem katonai szolgálatot — vagy pedig munkaszclgáltatási kötelezettséggé változik, az állam és általános érdekű közintézmények szükségletei szerint, az egyes zsidók képességeinek és helyzetének figyelembevételével.

A második osztályba tartozó zsidók nem lehetnek hivatásos katonák. A nemzetvédelmi minisztérium megbizatik, hogy ezen közérdekű rendelkezéseket szabályozza es azok alkalmazásának feltételeit szabályrendeletben állapitsa meg. A pénz- iigyminisztérium törvény utján fogja megállapítani a pénzügyi kötelezettségek alkalmazására vonatkozó szabályzatot.

ZSIDÓ NEM LEHET FALUST INGATLAN TULAJDONOSA

11- § Egyik osztályhoz tartozó zsidó sem lehet Romániában falusi ingatlan tulajdonosa. A földművelésügyi minisztérium f elhatalmazta ti k, hogy jelen törvény intézkedései szerint járjon el. A szabály- rendelet, amelyet a földművelésügyi minisztérium jelen törvény alapján Össze fog áüitani, tartalmazza azokat az intézkedéseket. melyek folytán nemzeti érdekű közcélból bármilyen falusi ingatlan kisajátit- Imíó. Bármely osztályhoz tartozó zsidó el- a«ihatja falusi ingatlanát vérbeli románoknak, a földművelésügyi minisztériumnak azonban elővételi joga van.

Egyik osztályhoz tartozó zsidó sem szerezhet a jövőben falusi iparűzemeket. Ha mégis szerezne ilyet, úgy ez közrendészeti okból semmisnek tekinthető, amelynek megállapítását az ügyészség kérelmezheti. A. földművelésügyi minisztérium kisajátíthatja az eladott, vagy elajándékozott javat. de meg kell fizesse az eladó, vagy a bíróság által megállapított árat, vagy pedig az eladási arat, hogyha ez az igazi árnál kisebb.

11. § Ha egy zsidó végrendelet alaptan szerezne meg a jövőben falusi ingatlant, úgy azt az örökség megnyitásától számított hat hónap alatt köteles lelikvi- ttaíni, különben bírói utón lesz lelikvidálva.

A javak igazgatását a bíróság fogja végezni.

12. § A 7-ik paragrafus „h“ pontjának rendelkezései az illetékes minisztériumok által elkészítendő szabályrendeletek alján kibővíthetők.

13. § Ha b irói utón megállapittatik, hogy valamely zsidó apa ketesztéoy gyermekének a vallási, vagy nemzeti követelményekkel ellentétes nevelést ad, úgy szülő» hatalmának gyakorlása megvonható tőle keresztény gyermeke felett.

A bíróság az ügyészség kérésére hozza meg intézkedéseit.

A ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK ÉS AZ OKTATÁS UJ RENDJE

14. S Egyik osztályhoz tartozó zsidó sein szerezhet román nevet Azok az okiratok, amelvek ezen intézkedésekkel ellentétesek, semmisek. Azok a zsidók, akik a jövőben román nevet fognak szerezni és azok, akik őket ehhez hozzásegítik, jelen törvény rendelkezései szereint lesznek megbüntetve.

15. § Külön törvényes intézkedések fogják szabályozni a romániai zsidók elemi, közép-, s/ak- és fel»őiskoláinak rendjét az 1938 február 27■ iki alkotmány 10. és 21. szakaszai által meghatározott keretek között.

A zsidó vallás rendje az alkotmányos rendelkezések és a vonatkozó törvények oltalma alatt marad.

ló. § Jelen törvény rendelkezései, ha ellenkező törvényes intézkedések nem lennének, a következő módon alkalmazandók:

a) a közhatóságok és közintézmények jelen törvény kihirdetésétől számított három i hónap a'att el kell, hogy távolítsák azokat, | akik jelen törvény rendelkezéseinek ellenér»* közszolgálati hivatalban volnának.

b) azok, akik jelen törvény tiltó intézkedése alá eső foglalkozást űznek kötelesek hat hónnap alatt munkálataikat és jogaikat felszámolni; a teljesítés folyamata alatt levő szerződéseket kötelesek betartani

e) azok, akik jelen törvény által tiltott bármilyen gazdasági, vagy társadalmi műkő18. ej A jelen törvény tizenhatodik paragrafusának a) L) és c) pontjait az a közintézmény fogja alkalmazni, amelytől az érdekelet zsidó függ, vagy amelytől jogait kapja.

Ha valakinek a jelen törvény intézkedéseiben meghatározandó zsidó mivolta tekintetében, vagy a tekintetben, hogy melyik osztályba tartozik, kétség merülne fel, úgy jelen törvény közzétételétől számított három hónap alatt az érdekelt fél közvetlen keresetet lehet folyamatba (acţiune provo- catorie) azon közigazgatási tábla előtt, melynek teiületében lakik.

19. § A peres eljárás és jogorvoslat tekintetében a közigazgatási táblák megszervezéséről szóló törvény intézkedései alkalmazandók Közigazgatási táblák határozatai ellen az érdekelt feleken kívül felcLbezéssel és felfolyamo lássál élhetnek azok a tanácsosuk is, akiket az 1940 julius 31-iki 2573-as számú rendelettörvény 4. íj-a vádemelési joggal ruház fel.

A folyamaiba tett per nem gátolja meg, hogy bármilyen természetű vállalatok és intézmények vezetői jelen törvény intézkedéseit a 14-ik szakaszban megállapított határozatok alatt végrehajtsák.

2.0. § Akik jelen törvény alkalmazásánál a hatóságok, vagy azon személyek részéről, akik ezen törvényt végrehajtják — jogaikban sérelmet szenvednének, a ,,contencios“ köziga: gatáoi biróságok előtt jogorvoslattal élhetnek a vonatkozó törvény intézkedései alapján, vagv pedig a különben illetékes különleges hirógágok előtt.

4 törvényes szankciók

tét. A szabályozás határozott és egységes kell legyen és román valóságokból kell ía- kadjen. A román valóság ezen. kérdésben a zsidó lakosság arányszáma következtében áll elő, mely 10 százalék az egész román lakossághoz viszonyítva. Ilyen helyzetben minden hazáját és népét szerető románt ái kell has- sem az igazság, hogy a zsidó kérdést el kell intézni, nem kölcsönkért intézkedések, de a román valóságok szem előtt tartásával.

— A nacionalizmus most ezen statútum révén az alkotmány korlátái között tisztán szellemi mozgalomba kezd A nemzet az al- kotmánytörvény értelmében kisebb mértékben po'itikai közösség, vagy a jogi egység a vér törvénye alapján inkább szellemi és organikus közösség. Egyébként az 1938 febr. 27-i alkotmánytörvény is bejelentette:

a) a vér törvényének érvényét;

b) azt az elvet, hogy a román nemzet az állam megteremtője;

c) a nemzeti tevékenység kategóriáinak előmozdítását, mint alapvető politikai valóságot hirdette;

d) jogi és politikai megkülönböztetést tett a vérbeli románok és román állampolgárok között.

A ZSIDÓK VALLÁSGYAKORLATÁNAK ÉS FELEKEZETI OKTATÁSÁNAK KÉRDÉSE

Jelen statútum a romániai zsidók jogi helyzetének azon szabályozását foglalja magában, mely a közélet három körétl, a szellemi, politikai és gazdasági életet érints. Szellemi téren a román állam rendszerének keretében teljes a meggyőződés szabadsága, h vallásszabadság, al mózesvalJásu hitfeleke- zeí szabadsága és valamennyi fokon a mózr-s- -•állású felekezeti oktatás, mely szabadság- jogok az alkotmánytörvény védelme alatt maradnak. Ha a meggyőződés teljesen szabad, következésképpen a val’Üásszabadság, a mo- sesvallásu felekezeti szabadság és valamennyi tokon a mózesvallásu felekezeti oktatás s n* egyesülési szabadság olyan szabadságjogokat jelentenek, melyeket aJz alkotmánytör- vény, az alkotmányos rendelkezések alkalmazását szolgáló törvényeknek megfelelően garantál. Az alkotmány következőképpen rendelkezik: Az állam valamennyi hit felekezetűtek egyformán garantálja a védelmet és szabadságot, amennyiben tevékenységük a közrendet, jóerkölcsöket és az állam biztonságát nem érinti.

— Politikai téren különleges és abszolút szabályozásira van szükség a román közös ség védelme céljából. A politikai életet három lenyeges megnyilvánulásábain lehet összefoglalni: választási jog, választhatóság és maga a közhivatali tevékenység.

— Különös figyelmet szentelünk a törvény előtti egyenlőség és munkaszabadság alkotmányos elvének. Az alkotmány 2. cimc „a románok költtel ességéről és jogáról“ szól. Azj első fejezet a kötelezettségeket, a második pedig a jogokat érinti. Az uj alkotmányból nyilvánvaló, hogy a kötelezettségeket a jogok fölébe helyezi. Első a kötelesség teljesítése a román közösséggel szemben, a jogok elismerése csak ezután következik.

— Az alkotmány 5. szakasza ai következő szabályt ßzögezi le: Az összes román állampolgárok etnikai származásukra és fe'.ekeztet- re való tekintet nélkül egyenlők a törvény előitt, melyet tisztelni kötelesek és amelynek kötelesek magukat alávetni. Ez a szöveg kétségkívül felekezetre és etnikai származásra való tekintet nélkül az összes román állampolgárokra vonatkozók. A román állampolgárok tehát egyenlők a törvény előtt a kötelességek tekintetében.

Az alkotmány 10. szakasza a következőként intézkedik: A „románok“ a meggyőződé®, munka, oktatás, sajtószabadságát é've- 7-k — amiből a törvények által megállapított feltételek értelmében meg állapi to.tt jogok fakadnak. Az akotmány 5. szakaszától eltérően az alkotmányt adó (törvényhozó nem , román állampolgárról“ szól és etnikai származás és fefekezet szerint nem tesz megkülönböztetést. Az alkotmányt adó törvényhozó rém gondolt arra, hogy megszüntesse a munka szabadságot egyes román állampolgárokat íletően, de a munkaszabadság olyan jog, mely a lényeges kötelességek teljesitését segíti. Következésképpen nem lehet ebben a kérdésben a román eredetű és idegen eredetű román állampolgárok közötti egyenlőségről beszélni. A munka szabályozását tehát szükségszerűen nem kell a román állampolgárok közötti egyenlőség alapjára helyezni.

Az állam rendszere néhány fontos alapel- \en nyugszik: A zsidók jogai szabályozásának elve anélkül, hogy. érintené állampolgári minőségüket, aminek a törvény szövegezése eaerint nines semmi jeden tősége.

A „ZSIDÓ“ ELNEVEZÉS HASZNÁLATA

— A „zsidó“ elnevezés használata a felekezeti és vérségi jellegen alapszik. Végül a zsidóknak három osztályba történt sorozása politikai, jogi és gazdasági helyzetük szem előtt tartásával történt. Az 1. osztály azokat foglalja magában, akik 1918 december 31. után jöttek az országba. A minisztertan ára korlátozott keretek között egyes (tevékenységeket engedélyez majd részükre a törvénves ■ntézkedések által megszorítás alá nem vett szabad foglalkozási téren. A statútum a zsidóknak egy másik csoportját is ismeri, akik múltjuk ş. életük folytán a nemzeti adományt igénybe vehetik, miután kedvezőbb helyzet ismertet el részünkre. A harmadak csoportba azok a zsidók tartoznak, akik ezen törvény értelmében mindazt a tevékenységet kifejthetik és mindazon foglalkozásokat űzhetik, melyeket ezen törvény kifejezetten nem tilt.

— Rá kell mutatnunk aura, hogy a gazde- «■ úgi életben olyan intézkedések szükségesek, melyekkel ezen törvény kü önleges múdo i nem foglalkozik, de kifejezetten ajánl a gazdasági élet romanizálására és ellenőrzéseié vonatkozóan.

— A statútum végül a törvény alkalmazásának módját részletezi, mint ezt a gazdasági viszonyok kívánják. A szerzett jogok tiszteletben tartása a polgári jogok érvényesítésének szükséges biztosítékát jelentik. Ugyanakkor a törvény a birói szervek hatáskörét és a megtorló intézkedések mértékét is megállapítja.

Uj fényképészeti szakkönw:

SEVCSIK JENŐ:

4 fényképezés

elméleti és gyakorlat] kézikönyve. Második teljesen átdolgozott (1940. évi) és bővített kiadás 103 recepttel és 328 ábrával. A főbb részek címei: Anyagismeret. Fényképészeti vegytan. Fényképészeti fénytan. A fényképezés eljárásai. A fényképezés alkalmazásai. A hatalmas, több mint 400 oldalas könyv ára '253 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Ginj—Kolozsvár. Píata Unirü. .Vidéki« utá®» véltél is azonnal szállítjuk.

21. § a) Hat hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel bűntetteinek azok akik eredetük eltitkolásával bármelyik intézmény szolgálatába lépnek.

1A Hat hónaptól egy évig terjedő bünle- téssel és 15.0’.;0 lejig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők azok, akik a 13 ik szakasz rendelkezéseit nem tartják be.

c) Hat hónaptól két évig terjedő börtön- büntetéssel bűntetteinek azok, akik nem tartják Le a 7. § L, c, d. e, f, g, L és j pontjaiban foglalt rendelkezéseket, valamint a

16. í; b és c pontjában és a 14 § a pontjában fogialt intézkedéseket.

d) Hat hónaptól két évig terjedő fogház- büntetéssel bűntetteinek azok, akik törvényes hatáskörüknél fogva jogosítva vannak intézkedni aziránt, hogy megakadályozzák jelen törvénvek rendelkezéseinek kijátszását és tudatosan nem teszik meg a szükséges intézkedéseket.

e) Hat hónaptól félévig terjedő börtönbüntetéssel bűntetteinek azok a személyek, akik nevüket adják oda jelen törvény intézkedései alkalmazásának kijátszása vagy meggátolása céljából.

fi Hat hónaptól két évig terjedő fogházbüntetéssel bünteltetnek azok, akik bármely formában jelen törvény valamelyik tiltó rendelkezését áthágják.

22. § A vádlott lakhelye szerint illetékes törvényszék fogja alkalmazni jelen törvényben előirt büntetéseket, akár az ügyészség közvetlen kérésére, akár pedig a Nemzet l’ártja megyei szervezeteinek vezetői által bcnvujlott közvetlen kérésre, az érvényben levő bűnvádi perrendtartás hatályai szerint. A törvényszék határozatát felebbezéssel és felfolyamodással lehet megtámadni, a bün- \ádi perrendtartásban megállapított szabályok szerint.

Az igazságügyminisztérium jogosított szabályrendeletet összeállítani jelen törvény alkalmazásának céljából.

I A törvényt Ion Gigurtu miniszterelnök és Ion Y. Gruia igazságügyminiszter írták alá.

A ZSIDÓTÖRVÉNY INDOKOLÁSÁNAK SZÓSZERINTI SZÖVEGE

HU4K.RFST, augusztus 10 (Rador.) A Hivatalos T ap legutóbbi száma szószerhit közli a lomániai zsidók jogi helyzetének szabályozásáról szóló törvény indokolását mely többel- között a következőket hangoztatja.--- A zsidó probléma a totalitárius román tekintély államban olyan politikai, jogi és gazdasági problémát képez, melynek tartalma és megoldása magának a nemzet végzetének lörvénvét jelenti Azt lehet mondani, hogy a román nép igazát állapítjuk meg ezzel a törvénnyel. A jelen statútum a nemzet fejlődésének parancsával megjelölt vonalon 1 azabídyozza a romániai zsidók jogi helyze-