Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-11 / 181. szám

a

F /. L £ ,V 2 t K

10 10 n it n ti t 7 t n t If.

MIT IRA ROMÁN SAJTÓ?

' T !< KINTI I.” ( Pam! »I 'vicarii írja): Ne- lie/ pci« rk« I «Ilink e* a/, általunk hozott ál-- «lovatok - iii«T\tkk(T a/, ii| európai «Treu* tlo/óst akarjuk megkönnyíteni uralja*

o,union érzésünket. A haza fogalma M>ha- ft'iu <Tt hem.üuk ocősrl.l.cii. II«- akármilyen loogt'iuo visszhang* I is k«Ttoi.ok bennünk a ••

«-«tnónxok, inog kell őriznünk tisztánkul« sulikat. Nem használ semmit a/. < rzosok E1- I iDódásn. I'a ; / «•»eménvek «TI« niink vaunak. H ak luogioutolás ős előv így../;-lossag «mijük I a minimumra csökkenteni art ami kollo- I mellen. a ufinz.otoknok alját sorsaim votott B In. almát osak «von ez utou .'«-hot tuogőrizni. Hiba ieim«- feltételezni, bogy osak lerii'**ti koidosokbon való a 1 ka 1 mazkuilást kerook tolunk az uj európai elrendezéssel kapcsolat- ban ót> ba Hulgái iával és MagvarországgaI mogegvoz. link. állami «‘lelünk normális mo- notót ismét feívolit*tjük. Szükség van lol'o- gasunk hi/oc.vos módosítására. .n egyem es tál sas életről os aTamrol alkotott feli oga :* al kapcsolatban. Flandria mezőin nemcsak a sz'>volsóg«'Sok liadorojót győzték !*•. de egv «'gész politikai és szociális rendszer is vereséget szenvedett. A s/.abailelviisegnek vge cs ezzel együtt a hozzáfűzött egész poli tic i:»i os szociális Lerendezés is összeomlott. 1 dm munkára, az energia észszerűbb kiha*zu.il.i- saia van szükség. Aacv terv késziteudo a parazita élet kiküszöbölésével • zt várják tőlünk. Népünk 80 százaléka földműves. Dolgozik és jobb sorsot érdemel. A munkát tehát úgy keli elkezdeni hogv a fö!dinüv< :s- réteg alapjára helyezzük egész gazdasági életünket Ha megvizsgálnánk az. iparvállalatok tulajdonosairól készült statisztikát, tisztán látnánk, kik használták ki a földműveseket. Mikor aztán látták, hogy borul az ég fölöttük. ékszert és idegen valutákat vettek, busy külföldre menjenek. Huszonegy éven ál használták ki a földműves osztályt, mi pedig most Lepillanthatunk az egészségügy' adatokba, melyekből kitűnik, mennyire nemzetellenes volt gazdasági és szociális berendezésünk. \ demokrata-liberális idegeubarát államot meg kell szüntetnünk, hogv az agrár- allarn fejlődhessék és nemzeti elemet használjunk a mezőgazdasági termékek forgalmában. Hiába minden szervező munka, ha a gazdasági élet minden ágát nem töltjük meg román elemekkel Román kezdeményezésre van szükség állami támogatással. Változzon meg a hitelnyújtás mai rendszere, mely nem ismerte az etnikai jelleget. Erdélyben és n Bánságban megállapítható ennek az eredménye. Félmegoldások nem használnak, a jegybank hitelnyújtási keretében Kell mélyreható változtatást eszközölni a mezőgazdaság érdekében. Szükség van arra is hogy az iskolák ne termeljenek állami tisztviselőket.

A munka korszakába lépünk, vége a kényelmes életnek.

.,PORUNCA A REMII“: Román lapok dr. Kari Megerlenek. a . Berliner Börsenzeitung“ diplomáciái szerkesztőjének cikkéből idéztek. Kari Megerle a következőket írja a salzburgi találkozóról és az azt követő eseményekről: ..Egyes román körök és személyiségeknek a Magyarországgal szembeni helyzetre vonatkozó kijelentéseiből hamis hősiesség ered.4' Teljesen egyetértünk ezzel a megállapitassa!. A inai körülmények között valóban hamisan hangzik a hősiesség távol a csatatértől. Aztán, milyen célt szolgálhatna a hősiesség hangoztatásai amikor Europa sorsa már el van döntve? De más szempontból is hamisan hangzik a hősiessé":. n A tengelyhatalmak ugyanis az érdekelt felekre bízzák függő ügyeik elintézését. Csupán távolról figyelik a megbeszéléseket és az elérhető eredményeket. Olaszország és Németország nem akarják megismételni a mull hibáit, a vcrsaillesi békediktátuinot. A jövő békéje mindenki beleegyezésével kell megszülessen, hogy megelégedéssé1, fogadják Eu rupa összes népei. Különben Európa nem log megnyugodni. A tárgyalások szabadsága és szabad megegyezés jelentik az ideális békét. A kérdés csak az: mi történik ha az érdekelt felek e/en szabadság dacára sem tudnak megegyezni? Érdekes dolgokat írhatnánk ezzel kapcsolatban. Ezúttal két megjegyzést kívánunk tenni: 1. A román nép magáévá teszi és helyesli azt az eszmét, he gy Európa a nemzeteké. Teljesen egységes nemzeti állam, a kisebbségek állandó gvupontja nélkül eszményi meglodást jelent. Szívesen engedjük az összes kisebbségeket, bogy szorosan fogjanak össze a határokon túl testvéreikkel. H a Führer és Duce megvalósítanák a népek átcsoportosítását az uj Európában, örök hálara köteleznék az europa: népeket. 2. Ugyanez a román nép azt hiszi. hogy nem sorozható azok közé, akik hasznot húztak a világháborúból. Románia nem a vcrsaillesi békeszerződés mesterséges teremtménye volt Határainkat nem terjesztették ki a nemzetiségi elv megsértésével önkényesen más népekre is, hogy káruk legyen ebből. Még az sem sikerült, hogy az összes románokat határaink közé vegyük.

V ersaillesberi igazságtalanul bántak velünk, annyira, hogy Ton C. Bratianu becsapta az ajtót és otthagyta a konferenciát. A békekonferencia tiszta román tartományokat szakított el Románia etnikai testéből éz láadáA rádió-propaganda szerepe a mai háborúban

K()I.O/.<\ Ili. augusztus 10. A Facla“ cimii hip uvomaii közüljük a ,-l.a S.iUp«- óidckes cikkét a rádió háborús szerep«'rő1 Kétségtelen, hogy a mostani Uáhoulmu sukkal kevesebb uj. vagy titkos fegyver volt, mint amennyit hittek. l.«-teztek ugyan bizonyos fegyverek, de ezek a legtöbbször nem voltak valódi találmányok, hanem csak bizonyos tárgyuknak és módszerek imk háborús felhasználású történt. Termés •.«•lesen a nein«'* technikai felkészültség nagyvonalúságéi- val találjuk itt szembe magunkat, ugyanis a német birodalom vezetői a bi-boru szörnvü gépezetének irányítása céljából a legapróbb részletekig kihasználtak minden harci és kevésbé barei eszközt

Isy lettel: a rádiói ed is am-.dy '..az idegei: hidiorinánald' elsőrangú fegyxeie lett Ez. a habom, nemisak az; ágyuk és a puskapor bábom ja. mégis az általa éléi! eredményi k igen szimbav ehetők. \ háború előtti ..idegek bábom ja" ugyanaz, mint a roham előtti tüzérségi előkészítés.

/Irnint ti lniboru hitiirt, az ..idegei: hábn- ruja‘‘ tekintélyes fegyverré lett amely egyetlen puslcclüvés nélkül nagy segítseaz ország belső hizuiiy talauságanak ■« jói. . Azonban ez a/, intézk« «1« s csak az«wt történt, met Nénié1ország «To:«- la; la, mily: 11 ve- s /. «* IV t jelenthet egy nép szuioara a hüllői li I ádiópropugamla.

Ennek 'gazolására beszédes példát nyújt Franciaország sorsa. Nehezen iinlnánh helyes képet alkotni magunknak arról a .s/ornyu hatasré.l, amelyet rádió gyakomlt a francia hadseregre, úgy a titkos leadok inUköile- se, mint a hivatalos Ili iszol gúla ti értesite.sek által. A till.os leadok, amelyek mindig más és más ho'l.áiobi s.szoo működtek, rends *e- riiit különböző jelszavak inii.t' ,-A népszava', az ..Igzaság postája“- a ,,Bék«- hangja" stb alá rejtőztek és híreikkel nagyban hozzájárullak a katonaság eil.ölcsi gyengitisc- hez. A rádi késznlek.k köre csoport os , 11 katonák ugyani*, akik az állásokban es erődít mi'hívekben izgatottan vártak a rádiójelem«'- sok« t. sohasem tudták. mi az igaz abból, amit hallanak. A német rádióleadok gyakran megtették azt is, hogy valamely kisebb francia varos !-ik«'iboz intőitek szózatot és li- gvelincztették saját városukban történő ese lekre, amelyek« t a polgári lakosság nem tudhatott meg. de a németek pompás kém- szervezetük inján «iter-ültel; róla. Természetőr, hogy a polgár: lakosság körében gyakI. Vera Zorina,

a „tökéletes vonalú nő“ első nagv filmszerepében, a TÁNC DÉMONA-ban. — Kezdete 4.10, 7 és 9.30-kor

■

I

ROYAL

Slágermozgóban ma, szombaton és holnap vasárnap utolja r a nagy dupla műsor! t

l

II. Stan és Bran

legszellemesebb vigjátéka, a Két tök fej. Kezdete3.lt), 6, 8.30 és 11. Előtte legújabb 465 sz. Ufa híradó.

gére inti a frontharcosoknak, mert széles szakadásokéit idézhet elő az ellenség erholest ellenállásán azáltal hogy az elleniéi otthonában félelem, idegesség és bizonyta- lanság érzését kelti, amely nagyban hozzájárt.Ihat a pánik kitöréséhez. Tulajdonképpen ezt az uj módszert nem any- nvira a harcászati módszerek, mint inkább a háború csalafintaságai közé kell sorozni. Az. .illegek háhoniiá‘'-itak számtalan fegv vere van, melyek között a rádió a nehéztüzérség szerepét tölti be

A Schweizer Radio Zeitung egvik cikkében rámutat erra. hegy

Kúráiéiban Németországon lettül egyik ország sem fedezte ftl. hogy a rádiót menynyire fel lehet hasziiálni politikai propagandei céljaira.

A többi államokkal ellentétben, Németor szagban 1933-tól kezdve a rádióközvetitések mindenben az. állam érdekeit szolgálták. A rádiók műsorait mindig úgy állították össze, amint azt a birodalom érdeke* kivánták. Németország a/.t is megértette idejekorán, hogy mily nagy veszélyt jelenthet egy országra nézve n külföldi rádió-prop3ganda s ezért szigorú büntetés terhe alatt meg is tiltotta lakosainak a külföldi állomások rádióhireinok vételét. Ezt a rendelexet nemrég Olaszország is bevezett«*. Alckorihan azt hitték hogy ez az intézkedés a kormány gyengeségének és

ran nagy elkeseredést keltett e*y-egy intézkedés, amelynek értelmét nem látták át es ezért a hatóságokat ellenséges magatartással vádoltak meg. A rádióleadások hatásánál arra is számítani kel!, hogy azok akik valamely híradást hallgatnak, majdnem minőig felnagyítva adják tovább, ami által nö- vrlik a rádiópropaganda rombul«’* hatását

Naey hatással volt a polgári lakosságra a hadi események állandó közzététele is. A franciák, akik vakon biz lak hadseregükben, erődítményeikben és fegyvereikben, a háború kezdete óta napról-napra hallgathatták a német rádió leadásokat, amelyek a német technika felsőhbségét és a német fegyverek legyőzhetetlenségét hirdették. A katonák esetről-esetre várták, hogy a hivatalos francia leadás inegráfolja a német híreket, azonban a francia rádió mindig megerősítette a német jelentéseket. llveuformán a katonaság idegzete rendre meggyengült és elvesztHte ellenállóképességét. A r eményteler.ség nő.- tőn-nőtt és a csüzgedés lassanként úrrá lett az egész huelstregen. amely kétségbeesett rö- vid küzdelem után kénytelen volt megadni magát.

1 ermészeteten nemcsak j rádiónak köszönhették a németek a franciaországi győzelmüket. A rádió azonban siettette a hadjárat végét és egyik legfőbb tényezője volt a gyors sikernek.

Éléskamránk

Mo».l niíir <* - U. #* t <n/i I«* I 'in ** ii y I UiiUnin iii és Iiiiic'miviii Itiv«'•%«■, [h/Ioii tudjuk,

lings a n.igs iil'iia mater: a toil mil aiinll n klink I’/ rl kii v <• I kf /.<• 11 111 élrlmryé -1 i-vri*. J)'a k<• I lonlos, országunk bizonyos tár-adnluii rétegeinek legfontosabb ii/.i termékek v ,t, • ható mennv i-rgev e| <■ u iiinci-a./okliun. ver- n>i klifii, köblöklii’ii (ii/i’iiilii vagy s/oháha:i 1 liggcr/kcdö Unii vliov I’liiiirii v : zöldség, hag , ma, liiiv rly cs, paprika válható mennyiségét is körülbelül mui isméi jiik. A fiililrtliivt*|«*-i kormány a napokban ezek s/ciint pontos in' ineghcc ülhető \ag\ nu-“ csak sejthető termés eredményekről részletes jelentést ml- halott ki. Elég korán os *r|«• j» koi lilmcnye-en. méltányolta. bogy a solves gazdasági és a súlyos I iirli’iii’lrni óv Szak illán, a lömórilek tcrniéezeIi csapás ós a fokozod külföldi kereslet feszültségében ininilonki cpodvc várja, mit is kapunk hát a liaragvn Ólomok ós a folilóz ‘/.orgalom küzdelmeiből. Mi jut a magtárakba, vermekbe. a külföldre címzett \ u.MiIi koi-siha ' Meg Kell állapilanunk. hoiv a kormányzói rószloles jelentőse nem aggasztó. Nincs ugyan jogcím hajeiliőre, de busla- koilásra sincsen ok. Jut is, marad is. A készletek gondos közigazgatása esetén a lánlál- kozás nem fog megakadni hála Istennek a lep.v álságosalili ponton, a luizaellátás •erén eleg tekintélyes tartalékot mozgási ihatunk a mull évről: mintegy 45 ezer vagont — kukoricákul, burgonyából, hüvelyesekből, takarmány félék bői, almából fénye- hozamra készülhetiink s igy a külföldi keresletet sem kell majd üres kézzel útra tenni. Kétségtelen. hogy a besszarábiai nagy termő terület, ezidén jó eredményekkel, a fontos tényezők sorából való kieséssel és elég nagy számú menekült juttatásával a belföldi kereslet

megszokott arányát módosítja, a fenti helv- zeikép azonban már a kedvezőtlen körülmények tekintetbe vételével rajzolódott meg.

Tf i més/etesen a lecsatolt országrészek országos átlagban 48 százalékos rozstermelése, 63 százalék napraforgója, 85 százalékos szójababja nagyon fog biánvzani.

A kormány jelentése alapján az országos 1-( njunktura kutató hivatal latra veti az adatokat. Előbb a gazdasági év nagy megpróbáltatásait mérlegeli s azután vizsgálja meg a ke:z eredményeket. Ebből a kettős munkából kiviláglik, hogy az őszi és tavaszi vetésnehézségek, a szörnyű telet megelőző és követő 'agyok miatt az üres vagy kipusztult nagy területeket (a múlt évi 4.1 millió huzavetés tc.'ület helyett ezidén csak 2.6 milliónyi területen arathattak) idejekorán lázas munka áián kukoricával sikerült ellátni s ennek a mentő műveletnek eddig az időjárás nagyon kedvez. Eszerint remélhető, hogy a mult évi 4.9 millió hektárral szemben ezidén a kuko- >icával bevetett 5.2 millió hektáron és a lényegesen kiterjesztett burgonyaföldeken, továbbá veteményes kertekben, kaszálókon, stb. kitűnő eredmények lesznek s igy kiegyensúlyozzák a gyenge buza és közepes ka- lá-zos termések gondokozó közgazdasági hatásait. Nyilván itt is hiányozni fog nagyon a besszarábiai s bukovinai földek jótékony befolyása országos átlagainkban, mely például kukoricában 28. árpában 38. burgonyában 33 százalék volt. A konjunktura kutató intézet rengeteg más adat bemutatása után megállapítja, hogy az ország élelmezési ellátása ezidén egyes módosításokra fog szorulni és a mezőgazdasági termékek idegenbe való eladása általában és részletekben egvaránt kisebb lesz. A konjunktúra hivatal gondos magyarázata érthetően sejtteti, hogy a kárvallott földművelőt is kárpótolni kell: magas gabonaárakat kell megállapítani s ezeket a küföldi piacokon a belföldi árszinttel egyensúlyba hozni.

El kell készülnünk eszerint, hogy az élelmiszerek és nyerstermények belföldi fogyasztásra és külföldi eladásra szánt mennyiségét nagyon alaposan fogják megállapítani. A kormány gazdasági bizottsága valóban mír erősen hozzálátott ezekb-z az időszerű *s ugyancsak sürgős tennivalókhoz. Máris megállapította —- miután a búza 68 ezeres árá- s al megkezdette — a legfőbb szemes termék ni ármagaslatát. (Az Ellenzék tegnapelőtt közölte, hogy a törükbuza 49 ezer, az árpa 42 ezer, a zab 42 ezer és a rozs 52 ezer lej íerz, ami 28.57 35, 35.71 százalékos emelést jelent, de az általános index számtól még eléggé elmarad.) Ennél is fontosabb, hogy kiviteli jutalmakat most már nem kell fölhalmozni. — A kormány joggal állapítja meg ezekután, hogy a mezőgazdaságot jelentékeny árvédelemben részesíti, a kereskedelmet pedig állandó árakkal való számolás helyzetébe hozza és igy nem kell vesződnie semmiféle árbiztosító fogással, mint amilyen például a kiviteli jutalom. Természetesen a kormányintézkedések az éremnek csak r-gyik felét jelentik. A gazdasági rend, nyugalom, tárgyilagosság érdeke, hogy a mező* sazdaság és a kereskedelem a legtökéletesebb összhangot létesítsen az általános állami ércekkel és pillanatnyi előnyökért ne fúrja meg sehol és a legcsekélyebb mérvben sem pz uj gazdasági év f Öl tétlen szükséges uj

rendszerét.

sül ránk kényszeritette a kisebbségi egyezményt cs arra kéuyszeritett. hogy kétmilliós kisebbségnek teljes politikai jogot adjunk. A román nemzet szive és öntudata sohasem ratifikálta a versaillesi szerződést. Nemcsak nem voltunk annak haszonélvezői, de örültünk, mikor megsemmisült mikor láttuk, hogy a német győzelmek tüzében elégett. ,.Erős és egészséges Románia“ — mondotta a Führer. Erre van szüksége Németországnak a Duna torkolatában.

„SEARA“: Románia politikájának egyik ál- ,andó ismertető jele a békés és megértő szellem. Belpolitikái téren megbékülő politikát folytattunk összes kisebbségeinkkel szemben és a töbl>«égi nép, valamint a kisebbségek között nem tettünk különbséget. A román állam, épp úgy, mint a románoknak, földet adott a kisebbségeknek, biztasrt- v a galzdasági és kulturális téren normális fejlődésüket, bár a szomszédos országokban élő iománok elncrazetlenitésiik végett sok zak';«''- tasnak voltak kitéve. Többizben túlságos messzire ment engedékenységünk. Ami szomszédainkkal való kapcsolatainkat illeti, mindig a jó megegyezés politikáját követtük, melynek az vo’.t a célja, hogy mentői barátságosabb éstmlemtőf őszintébb kapcsolatokat téri intsen, bogy Fy módon a Duna-völgy államai a békét megerősíthessék. Most, amikor el vagyunk határozva arra, hogy szomszédainkkal — elsősorban Bulgáriával és Magyarországgal — való kapcsolataink tényleges normá’issá tételét megvalósítjuk — hogy tartós békét létesítsünk ebben a duna térségben — a kötelesség és áldozatkészség nemcsak bennünket terhel. Szomszédainknál >• ugyanígy a megértő szellemet kell feltalálnunk. Mi, románok, mindig baráti kapcsolatokat tartottunk fenn a bulgárokkal. Déli szomszédnak iránt érzett barátságunkat a közös mult. a jelenlegi érdekelt és jövő kilátások diktáltak. Az utóbbi évtizedekben elmérgesedtek ezek a kapcsolatok, mert Bul- | pária bizonyos igényeket emelt velünk szemben. Ebben az órában készek vagyunk arra, hogy likvidáljuk a közöttünk lévő függő íigvekeE melyek elintézése mindkét részről nngy nemzeti érdekeket érint, tehát áldozatokra van szükség mindkét részről elintézésükre. Lépésünknek lényege a következő: Sokatmondó magatartásunkra hasonló szellemben feleljenek, mert csak kölcsönös jóindulattal lehetne elérni egy- román—bulgár megegyezést, mely nemcsak őszinte, de minikéi államra gyümölcsöző is lehet és Európának ezen a táján megerősitheti a békés szellemet. Románia és Bulgária, harmadik személy közreműködése nélkül is megegyezhetnek ebben a percben. A jelek erre mutatnak. Az áldozatok azonban nem egyoldalúak, de kétoldalúak kell. bogy legyenek, aizaz mindkét fél kell viselje, nehogy' valamelyik sértve legyen nemzeti érzésében. így tehát kívánatos lenne, hogy a közöttünk és a bul- gárok között folyó megbeszélések során a két érdekelt fél ne hallgasson a más részről és onnan jöhető sugalmazásokra, ahol a román—bolgár megegyezést nem nézik rokon- szenvvel, mert a megegyezés egy háborús gyújtópontot szüntetne meg. Ebben a &zel- Eraben létesül a román—bulgár kapcso'-at. és ebben a szellemben kell haladjanak a megbeszélések. Ami pedig a Magyarországgal való megegyezést illeti. Románia ugyanazt a politikai va’óságot akarja elérni.