Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-02 / 173. szám
( ÁRA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Citirii 9. Telefon 11—99. LXí É V FO.L'Y A*M, 17 3. SZÁM. ALAPÍTOTTA BÁRT 11A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ KEESESaBKÎâHSS PÉNTEK ySKÄ5a:isS2!^I23än2HS5552SSSaS8B25Z  Háiráiyi laisác^©§©Í€ ©illái i'észleies beszáRgEoléi áarloiiab; bülfülái yifubről Giguriu miniszier ©SeiSlc és Sfaneileicis kiiliigy miniszier-----—. . MMMaaggBaaaw»»*»»---------„Románia most hozzá lát azon kérdések békés megoldásához, amelyek feszültséget idéztek elő ebben az európai térben“ — írja a „Seara“ Közvetlen tárgyalások indulnak meg Románia, Magyar- ország és Bulgária között — az Iniormatia szerint BUKAREST, augusztus 1. (Radar .) A miniszterelnökség közleménye: Ion Gi- gurtu miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter tegnap délután 6 órakor részletes beszámolót mondtak utjukról és a Hitler vezér és kancellárral, valamint Németország külügyminiszterével Berchtesgadenben folytatott politikai jellegű megbeszéléseikről, továbbá a Dúcéval és az olasz külügyminiszterrel Rómában tör- ié-nt találkozásról a királyi tanácsosok elölt. A beszámolóban ismertették a külföldi megbeszélések eredményét és megelégedéssel állapították meg, hogyan folytai: le a megbeszéléseiaz ország érdekéden. A királyfi marsaü-hivatal közleménye dainkhoz és elsősorban a tengelyhez fűződő kapcsolatainkban fog jelentkezni. Románia többizben kifejezésre juttatta azon akaratát, hogy meg akar egyezni szomszédaival :< rend és biztonság politikájának érdekében. Most e’jött annak perce, bogy nemcsak baráti és őszinte kapcsolatokat teremtsünk szomszédainkkal, de komolyan Ó6 teljesen szervezzük meg nemzeti életünket, azon román valóságok alapján, melyek szerencsés alkalmazásra egyedül a totalitárius nacionalista tanítás keretében kerülhetnek, a nemzet saját élete és az á lam léte érdekében. Ami azonban a balkáni békét illeti, mi nem teremthetünk meg mindent. Ugyanazzal a megegyezésre hajló szellemmel kell találkoznunk, mellyel mi rendelkezünk. Meglátjuk. BUKAREST, augusztus I. (Rador.) A királyi udvar marsallhivatalának 59. számú közleménye: ,,Folyó évi Julius hó 31-ért délelőtt Őfelsége II. Károly király Ion Gigurtu miniszterelnököt, Ernest Bali ff tábornok, királyi tanácsost, Mihail Manoilescu kiilügyminisztei l, Nicolae Pais ellentengernagy, légügyi és tengerészet- iigyi minisztert és Mihai Friboianu mérnök. hadfelszerelésügyi minisztert mun- Laki hallgatáson fogadta. Őfelsége II. Károly király Wilhelm Fabritius bukaresti német meghatalmazott minisztert, Ernest Urdarianut, a királyi ház miniszterét és Alex. Romalo berlini román meghatalmazott minisztert ebéden, látta vendégül. Bukarest, 1940 julius hó 31. napján.'1 A SEARA CIKKE A TÁRGYALÁSOKRÓL A „Seara1- cimii bukaresti lap Mihail Manoilescu külügyminiszter nyilatkozatával kapcsolatban a következőket írja: Manoilescu külügyminiszternek nyilat- kozata nemcsak azért bir jelentőséggel, mert a berghofi és római megbeszélések élteimét meghatározza, de azért is, mert valóságos kormányprogramot vázol fel ugyanakkor. Anélkül, hogy vádolni akarnánk a múltat — melynek végleges felszámolását nincs miért sajnálnunk — meg kell állapítanunk, hogy a francia—angol propaganda által teremtett mentalitás akadályozott meg abban, hogy Hitler Adolf Németországához közeledjünk, úgy, mint ezt román szivünk akarta. A kérdéses propaganda ugyanis azt hangoztatta, hogy a közeledés egyenlő volna a román állam integritásának és szabadságának elpusztításával. Ma, amikor a tengelyhatalmakkal való efektiv és teljes megegyezés a befejezés pontjához jutott, a román kormányférfiaknak Hitler vezér és kancellárral és a Dúcéval történt megbeszélései után megállapítható — amint Mihail Manoilescu külügyminiszter mond ja •— „teljes marad az a szabadság, hogy sorsunk felől határozzunk. Politikai függetlenségünk abszolút lesz az útban levő délkeleteurópai uj rendszerben.“ Miután ez jelenti Németországnak és Olaszországnak magatartását, magától értetődik, hogy a tengelyhatalmaknak nincs más szándékuk, mint az, hogy legjobb vevőink és legkeresettebb szállítóink legyenek, tekintettel arra, hogy mezőgazdaságunk és Németország, valamint Itália kimondottan ipari volta kiegészítik egymást. Ebből az elvből kiindulva — tehát abból kiindulva, hogy nemzeti és gazdasági szabadságunkat s állami szuveranitásunkat tiszteletben tartják — normálisnak tekinthető, hogy kormányunk — mely a közöttünk és egyes balkáni államok közötti vitáknak békés utón való elintézését kezdeményezi — ezen problémával szemben leszögezi magatartását. És ebben az irányban teljesen tiszta a kormány hivatalos álláspontja: „Békét akarunk, de békét a román igazsággal“. Ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha adott pillanatban kénytelenek voltunk engedni az erőszaknak, hogy népünk és állami létünket megmentsük, ez nem jelenti, hogy általános szabályt alkottunk a mindenben egyedülálló körülményekből. románok -—mondotta Manoilescu külügyminiszter — tvidnak meghajolni, ha ez a béke kívánalmai folytán szükséges, de más utón is el tudnak indulni, ha túlhaladnak bizonyos kereteket“. Románia most hozzálát azon kérdések békés megoldásához, melyek politikai feszültséget idéztek elő ebben az európai térben. Az első és legfontosabb probléma pedig a népcsere. Ezt a politikát vallva magáénak, melyet a török és görög kormány még 1923- ban kezde ménvezeltt és Németország vezére kiméiyitett, Románia nemcsak ki akar küszöbölni bizonyos ellentéteket, melyek a határokon túl élő emberek által elszenvedett rendszerből kifolyóan egyes szomszédaival fehnallanak, de etnikai erejét is erősiti ugyanakkor. „Egyetlen román se maradjon a határokon tu!!“ — ez a jelszó, melyet bátmiiy anyagi áldozattal meg kell valósítanunk. „A román állam határai közé hozzuk vissza a déli és nyugati határokon tuli összes románokat, anélkül, hogy egyetlen románt is a határokon túl hagynánk és a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük a romániai kisebbségek számát. íme, két ideális intézkedés. amelynek végrehajtására minden ész- köz alkalmas és minden törekvés áldásos“. A román kormány nagyarányú po’.itilcai tevékenységbe kezd, mélynek következménye nemcsak belső életünkben, de szomszéKiadótulajdonos: PALLAS R. T- Törvényszéki lajstromozási szára: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej. CLUJ, 1940 AUGUSZTUS „MINDEN BIZONNYAL KÖZVETLEN TÁRGYAL ÁSOK KEZDŐDNEK MEG ROMÁNIA, MA GYARORSZÁG ÉS BULGÁRIA KÖZÖTT.“ BERL IN, augusztus 1. (Rador.) Ar. „Informaţia“ c. lap továbbítja a DNI» német távirati ügynökség jelentését, amely szerint a „Dienst aus Deutsch-« land“ cimii német lap a délkeleteurópai államférfiak Salzburgban történt megbeszéléseivel foglalkozva leszögezi, hogy mind Berlin, mind Róma megelégedettek a megbeszélések eredményeivel. Berlinben általában úgy hiszik, hogy Dükelefeurópa kedvező terep lett most az említett vidéken levő államok együttműködésére, amely az időszerű kérdések megoldásához hivatott vezet ni. Minden bizonnyal közvetlen tárgya lások kezdődnek meg Románia, Ma** gyarország és Bulgária között. A déikeleteurópai államférfiak nyilatkozatai nagyon kedvezőek, úgyhogy a tengelyhatalmaknak a balkáni államok közötti tárgyalásokkal kapcsolatos reménye megvalósulhat. Számítani lehet arra, hogy a déikeleteurópai államok is a tengelyhatalmak véleményén lesznek abban a tekintetben, hogy az i:< rend megvalósítása nemcsak a beké nek. hanem a balkáni népek kulturális és gazdasági fejlődésének is alapja lesz. Meg lel et azt is jósolni, hogy a balkáni államok, miután államférfiaik révén kifejezték a tengelyhatalmak iránti bL* zalmukat, el is fogják fogadni Európa ujjárendezésére vonatkozólag Olaszország és Németország elveit. A Hámora ololsO f€fez€l€neH nem lesz lâlfânyossâgi teliege, meri Németország es Olaszország a ftimsrgfcs rendszerei foggal* giaszfiágfii Angisa ellen“ A „Giornald d’Italia“ véleménye az Anglia elleni támadásról. — A bukaresti „Curantul“ viszont azt jelenti, bogy a L>Manche vidékén nagy előkészületek folynak az Anglia ellani támadásra. — Anglia tovább készül elő a támadással szembeni ellenállásra RÓMA, augusztus 1. (Rador.) A „Cr'.omale d‘Ita!ia“ azt Írja hogy a háború utolsó fejezete — mely Anglia ka- í pitulálásávai fog végződni — nem fog i hasonlítani .? franciaországi háborúhoz, mivel Anglia jól van védve és kiterjedt birodalommal rendelkezik, amely hathatós részt vesz a habomban. Sem vií- lámháboru, sem látványossági jellege \ nem tesz ennek a fejezetnek, hanem ki- ! merítő lesz, mert Olaszország és Né- j metország a kimerítés módszerét fogja használni Angliával szemben. BERLIN, augusztus 1. (A bukaresti „Seara“ cimü lap jelentése.) Míg az egész világ rendkívüli feszültséggel és látható idegességgel várja az Anglia elleni német támadás megindulását, a bh< rodalom és fővárosának lakossága teljeset! nyugodtan néz a fejlemények elé. Ennek a meglepetésekben olyan gazdag háborúnak eddigi tapasztalatai a tökéletes biztonság érzetét adják a német népnek. Mivel sokan csodálkoznak, hogy a nagy támadás még nem kezdődött meg, Berlin rámutat arra, hogy a jelenleg’ háború valamennyi fejezetét —kezdve a lengyelországi hadjárattól, Norvégia inegszá.fásán át aflandriai és franciaországi döntő iitközetekig. olyan eszközökkel és módszerekkel hajtották vég-* re, ami mindig meglepte az ellenséget. Ezzel kapcsolatban Berlinben hangsúlyozzák, hogy a háború eddigi meglepetései sem voltak a véletlen játékai, hanem azok benne foglaltattak a németek előre elkészített, haditervében. Különben az sem igaz, hogy pillanat nyilag semmi sem történik, mert a ne-, met boinbavető repülőgépek, a tengeralattjárók, főképpen pedig a gyorsnaszádok — a német légi haderő ezen u> fegyverneme — naponta több tízezer tonna ellenséges árut sülyesztenek el. figyelembe kell venni, hogy az ellenség veszteségei öt százalékkal nagyobbal;, mint az elsiilyesztett hajók tonnatartalma, mivel minden hájó befogadó ké-, pessége 140—150 százalékkal nagyobb, mint a bejegyzett bruttó űrtartalma. Az angolok csak a julius 26 tol 28-ig terje* dö időben már 318.000 tonna árut veszthettek. Hogy milyen nagy mennyiség ez, arra vonatkozólag elég megjegyezni, hogy ilyen nagy árutömeg szállításához nem kevesebb, mint 342 — egyenként hatvan kocsiból álló — tehervonatra volna szükség, ha minden kocsi befogadóképességét tizenöt tonnának vcsz- sziik. BUKAREST, augusztus L A „Cureui túl“ közli az „Associated Press“ franciaországi tudósítója nyomán, hogy a L.a Manche csatornamenti francia partvidéken nagy német előkészületek folynak. Egyre érkeznek csapatokkal és hadianyagokkal a német hajók. Düh kirchen és Brest között helyezkednek el a német csapatok és erről a vidékről £ltávolítják a polgári lakosságot.
