Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-10 / 180. szám

I 8 /; 1.1. /; N 7 £ k 19 10 a n o »/* 1 i u 1 I 0 Ö l><> oldali cikkünk folytaid*«.) kt I MÓDJA VAN A MEG I GYLZuSNKK Megegyezésre másként nem jutha ttűik, csak két módon.* I Románia és Magyarország 'agy magét tik azt az alapvető igazságul, hogy ebben az európai Karokban élő román és magyar nemzet együtt halad jón a történelmi végzet alapján, le mondva területi követelésekről, hogy végleges megegyezést valósítson meg, amely megszüntetné az emberek mil­lióinak lelkében élő fájdalmas felkava rodást, vagy hogyha nem sikerül a megegyezés, akkor hogy örökre eltö­rölhessük a viszály magvát, válasszak külön a románokat és magyarodat. Vagyis, csináljunk népcserét. A nép­csere a mi részünkről elkerülhetetlenül kisebb területi engedményt jelent, hogy felvegye a magyar lakosságot azzal a kötelezettséggel, hogy Erdély égés- belsejéből az Összes beszivárgásokkal együtt vonuljon vissza. Kétségtelen hogy ez a második le hetöség fájdalmasabb a mi számunkra, De éppen olyan fájdalmas és nehéz mindkét nép számára, amely arra lesz kényszerítve, hogy megváltoztassa lak helyét, ahol sok nemzedék századok óta él és amelyekhez a legszentebb és legfájdalmasabb emlékek kötik, ame­lyek csak az emberi életben előfordul­hatnak. | A LEHETŐ LEGJOBB MEGOL­DÁST EGYFORMÁN ÓHAJTJA A ROMÁN ÉS MAGYAR NÉP Ennél a két végső pontnál mindkét or­szág kormányának azon kell fáradozni, hogy megtalálják a legjobb megoldási egy lehető megegyezés megkötésére, amelyet — é? erről meg vagyok győződve — őszintén kíván úgy a román, mint a ma­gyar nép. Egy ilyen megegyezés ki kell elégítse a benső nemzetiségi célokat, eleget kell tegyen az etnikai elvnek, meg kell felel­nie a teljes igazságnak és legfőképpen olyan megegyezés kell az legyen, hogy a jövőben, minden összetűzést kizárttá te­gyen a két nemzet között. Nem habozom megmondani, hegy bár­milyen módot találunk is a megegyezésre, a másik fél által vállalt áldozatnak csak tirténeimi jellege van, melyei inkább mesterséges utón teremtettek, azonban ré­szünkről tényleges területi áldozató* je­lentene. amely minél kisebb, annál tartó- sabbá teszi a kapcsolatot s talál elfoga­dásra az egész nemzet részéről. A BULGÁK-KÉRDÉS Ugyanez a helyzet, csak kevésbé súlyos jelleggel, szomszédunkkal, Bulgáriával szemben is, amellyel megegyezést remé­lünk, anélkül, hogy a két nép között vi- ; szály törne ki, mert ez a két nép a törté- | nelem folyamán gyakran segített egymás­nak szeretettel és megértéssel és őket egy közös ősrégi civilizációból eredő emlék j fűzi egvbe. I A SZOVJETTEL' VALÓ KAPCSOLAT Oroszországgal való viszonyunkról a következőket mondhatom: miután meg­hoztuk a legnagyobb áldozatot, amit eb­ből a célból hozni lehet, reméljük, hogy mostantól fogva ezek a kapcsolatok a leg­jobb szomszédsági alapokon fognak nyu­godni. „NYÍLTAN BESZÉLTEM“ — Úgy találtam, hogy föltétlenül szüksé­ges a helyzetet a legteljesebb világossággal népünk elé tárni. Az ország súlyos perceket él, de népünk bátorságának sikerülni fog a nehézségeket legyőzni. Természetesen kény­telenek leszünk áldozatokat hozni. Amit minden körülmények között állítottam, most is ismétlem: a legteljesebb bizalommal va­gyok népünk vitézsége és értelmessége iránt, amely kész a helyzetet úgy felfogni, amint az a valóságban fennáll. És kész meg is érteni azt. Ezért nyiltan beszéltem, habozás nélkül, ugyanakko-- azonban végét akarom vetni an­nak a riarlaiom-irányzatnak, a/me>ly jelien 'dőkben csak kárt okozhat a nemzetnek A nemzet meg kell őrizze nyugalmát, mert ma si’.iyos történelmi felelősség előtt áll, ugyanis nemcsak a mi nemzedékünkről és azonnali érd ekeiről, hanem a nemzet egészéről és a jövendő nemzedékekről is van szó. Ma a külpolitikai kérdéssel egyidejűleg a belpolitikai nemzeti lét biztosításának kér­dése is fö’merült, melyek hivatva vannak va­lamennyi létjogait egyszer s mindenkorra le­szögezni. E felsőbb parancsszótól való bár­mely eltérés nagy veszedelmeit jelent a nem­zeti összetartás szempontjából, aanelyet ma az. áldozatok leglajdaiiiiudmbb módján sze­reztünk meg és ha ezt az együttérzést meg­értéssel és léi lias erél'yel gondosan ébren- tnrtjnk, T.kkor amink meg lesz n gyüinölese n román nép jövője szempontjából. Mimi* u.'.ok, akik ezt hiszik, hogy a határok megvé­désének iiriigye alatt nini egyébként ne­künk, valamennyi románnak szent üg\e nmgnkudályozliatn.ik bennünket, vagy krslrl- tellietneK ubhtiii, hogy az. .-illáin alapjait ural­kodónk elgondolása szerint állítsuk helyre nagyon csalódnak, mert a reá leselkedő ve­szélyek tudatában lévő nemzet telje; erejé­vel őrködik é.> ősi hazafi-.ágával és erényei­vel arra törekszik, hogy legyőzhesse u mos­toha sorsot és megőrizhesse azok számáru, akik utánunk jönnek, a nemzet és a román állam létét. (Igviiidv igazságába vetett tá'iloritliatallan hittel a sajat és a szomszédaink megértésre irányuló akaratunkkal Istenbe vetett re niénnvt'l és a román férfiasságban és nagy­szerű felfogóképességben való bizalommal indítja meg ez ország kormánya teljes őszin­teséggel és töké ( les lojalitással ezt a fáj­dalmas, de kikerülhetetlen akciót, amelynek. végén a román nemzet iirm/.éi egyneinline- gében és igazán tömör nemzeti ön.-./.eálliláé­ban magúba fogja foglalni az ősi lóid egei,i területéi és határainkon jnzomszediágot, tartós é.i méltó lukét log bi/.lesitani Koten, tehát a nemzetet, hogy mély és bátor meg­él léssel v is, Ites'ék a jelenlegi történelmi pil­lanattal szemben, amelyet élünk én amely a kif'lv. a kormain, a hadserrg iránti egyiitl- éi/est, végzetünkben és erenveinkben \.)l<> bizalmat s a történelem kikerülhetetlen igaz­ságosságában való hitet követeli Kiáltsuk ma inkább, mint valaha szivünk mélyé­ből Mjen (Mei-é-ge l! Károly kiíály! I l­on Románia! Isten minket úgy segélyjen! Egészséget! KÉT TANIJI MÁNYI BIZOTTSa’ GOT KOl-D A KORMÁNY OLASZORSZÁGBA ÉS NÉMET­ORSZÁGBA BUKAREST, augusUus 9. (Rador.) A kormány elhatározta, hogy két bi­zottságot küld Németországba és. Olasz­országba, amelyek a kulturális, politi­kai és szocialista élet képvi»,élőiből ala­kulnak, továbbá a nemzeti ‘socialista ■IM ■ III IMI ■! ■MiHlUffli—IWIIiiBI IUI I ■ ' és fai'sztu intézmények é* a korjmiá elé)* rendszer gyakorlati eredményei nek tanulmányozó ara különböző ■ //•) értőket küld. Nemtank a két rendszer nitul irtegva lósitotf munka iránti elia méretről »un szó. hanem olyan s/ükat gcsségröl, ami valamennyi román in t.ézmény felülvizsgálását és a Néni 1 országban, vala mint Olaszországban végzett nagy tapasztalatokhoz való a1 halmazánál parancsolja. A tengelyha­talmak fényes győzelmei nem véletlen eredmények, hanem a nemzeti szervez­kedés minden téren való logikus kő vetkezményei. A románok nem akar­nak szolgailag utánozni idegen rend­szereket, bármdy nagyszerűek is le gyenek ezek. Viszont mc-tr akarják is­merni az eddigi tapasztalatok erertnié nyeit és tájékozódó anyagot akarnak gyűjteni, amelyet a nemzet szüksége teihez fognak alkalmazni. A kormány azt óhajtja, hogy a legrövidebb iJéírt belül azonnali gyakorlati értékkel biró általános tervek készüljenek. A két oi zotLág tagjait közelebbről kinevezik. Megjeleni a zsidó törvény Milyen rendelkezéseket tartalmaz a zsidó lakosok jogi helyzetét szabályozó rendelettörvény BUKAREST, augusztus 9. (Rador.) A Hivatalos Lap mai számában a kő­vetkező rendelettörvény jtlent meg a romániai zsidó lakosok jogi helyzeté nek szabályozásáról: 1. sZnkas*. A zsidók jogi helyzeté­nek feltételeit ezen törvényerővel biró dekrétum állapítja meg. 2. szakasz Jelen törvényerejű »lekre tűm értelmében zsidóknak tekintetnek a következők: | a) A mÓ2esvalIásuak. b) Mózesvallásu szülők gyermekei. c) A ki nem keresztelkedett szülők­től született keresztények. d) A ki nem keresztebkedett mózes- vallásu apának és keresztény anyának gyermeke. e) MózesvalJásu anyának törvényte­len gyermeke. i f) Az előbbi bekezdésekbe sorozható nők. akik keresztényekkel kötöttek há ért folyt háború idején a román hadse reg zászlója alatt szolgálták az orszá got. c) Azok a dobrogeai lakosok, akilk az 1879 i alkotmány 13. szakaszának tol- daléka és az 1880. március 9 i törvény, továbbá az 1909 április 19-i, az 1910 április 14->i és 1912 március 3 i törve nyék alapján nyertek honosítást, d) Azok, akik Románia háborúiban a tüzvonalban Romániáért harcoltak, azok kivételével, ak:k egyénenként fog­ságba estek, eltűntek, vagy megliódi tott területre távoztak. e) Akik az előbb említett Háború ide jén vitézségükkel kitüntették magukat. f) Románia háborúiban elesettek le­származottai os az előbbi bekezdések­ben felsorolt személyek leszármazottai. 6. szakasz A 3. osztályhoz azok tar­toznak, akik az 1. és 2. osztályba nem A legszebb és legnagyobb francia prem er- JXi.Uiby O ^ fűm. — Szezonnyitó nagyvilágsláger. — mors Rendkívül izgalmas erkölcsdráma. Főszerepben a legnagyobb francia színészekkel és pedig: Michel Simon, Francoise Rosay és Gab/ Sylvia. — A film előtt: Uj U. F. Á. világhiradó a legújabb világeseményekkel. — Telefonszám : 31—50. — zasságet, ha legalább egv évvel a Nem­zet Pártjának létesítésié előtt maguk is áttértek a keresztény hitre. Zsidó vérségüek zsidóknak tekintet nek jelen rendelettörvény értelmében. Azok, akik jelen rendelettörvénv ki hirdetésekor valamely zsidó hitközség tagjai, mózesvallásnaknak tekintetnek. ■j, szakasz. Ami jogi helyzetüket ille­ti, a zsidók három osztályba soroztát nak,-/. szakasz. Az 1. osztályba azok tar­toznak, ak’ik 1918 december 30 után jót tek Romániába. 5. szakasz. A 2. ofsztályba jelen tör­vényerejű dekrétum értelmében a kö­vetkezők tartoznak: a) Azok, akik egyénekre vonatkozó törvények utján, vagy törvényes ren­delkezéssel 1918 december 30 :g hono- sitcást nyertek. b) Azok. akik az 1879 i módosított al­kotmány 7. szakaszának 2. bekezdés e) pontiában foglaltak alapján együttesen nyertek honosítást és a fiiggetienség­sorozhatók. 7. szakasz. Az 1. és 3. osztályba soro­zott zsidók: a) Nem lehetnek köztisztviselők sem­miféle tekintetben sem fizetés nélkül, sem fizetéssel. Közhivatali munkában közvetlen együttműködést ki nem fejt­hetnek. b) Nem lehetnek tagjai olyan szak­testiileteknek. melyek tagjai a foglal­kozás természeténél fogva közvetlen összeköttetésben állanak a közhivata­lokkal, mint a közjegyzők, ügyvédek, szakértők és más hasonló foglalkozá­súak. I c) Semmiféle köz-, vagy magánváll^* lat igazgatósági tagjai nem lehetnek. d) Falusi kereskedők nem lehetnek. e) Szeszesitalok árusítói és monopol- engedélyek birtokosai nein lehetnek. f) Nem lehetnek keresztény vallásu személyek gyámjai, vagy gondnokai, 1 g) Nem lehetnek katonák. j ID Nem használhatnak ki és nem bé- ' Telhetnek mozit, román könyvkiadási, Revük revüje. Vera Zorina világhírű tán­cosnő filmje. Főszerepben a három Ritz-fivér. 3.15, 6.15 és 9.30 órai kezdettel. — Wm Ma-, pénteken rendkí­vüli dupla műsor- — "W Műsoron kivül a leg­újabb 465. Ufa hiradó az asszony es a füsduc. Nagyszerű vígjáték. Fősz. Katherine Hepburn és Cary Grant. — 4.30, 7,30 és 10.30 órai kezdettel. — lapkiadási, folyóirat kiadási jogot. Nem lehetnek román nyomdai termékek terjesztői, vagy a román nacionalista propaganda bármily eszközének birto­kosai. i) Nem lehetnek a nemzeti sportegye­sületek tagjai, játékosai és vezetői. i) Nem tartozhatnak a közhivatalok! szolgaszemélyzetéhez. S. szakasz. Az 1. osztályhoz tartozó zsidók abban a mértékben gyakorolhat ják foglalkozásukat, melyet miniszter- tarácsi jegyzőkönyv fog megállapítani. Fzek a zsidók a törvényesen szervezett szaktestiiletnek és a szabadfoglalkozá­súak törvényes szervezeteinek bizolt. ságaiba és tanácsaiba be nem választ­hatók. A 3. osztályba sorozott zsidók bár­mily foglalkozást és tevékenységet űz­hetnek az ezen osztályra vonatkozóan a 7.. 10., 11. és 13. szakaszokban meg jelölt Kivételekkel. (Ilo'uapi számunkban folytatjuk.) Letartóztatják és kény- szerlakheiyre küldik a riasztó hírek terjesztőit A balügyinisztérium rendelet© BUKAREST, augusztus 9. (Rador.) A belügyminisztérium a következőket közli: Az állambiztonsági hivatal vezérigazgató- ságánaíi sikerült nagyszámú hamis és ri osztó hirt terjesztő egyén nyomára jönni) akiket a belső rend védelmére hozott tör­vény és minisztertanácsi napló rendelke­zéseinek: alkalmazásával letartóztattak és internele táborba szállítottak. Az idevo­natkozó törvény 39. cikkelye et leimében kényszertartózkodási helyet jelöltek ki számukra. Azok a személyek, akik ebben u csoportban vannak, a kővetkezők: Ste- fanovici Aurel, Chivaran Vasile, Botez Va­sile, Sceor loan, Bencze Béla (Biró), Hift Carol, Grünberg Adolf, Grimdua, lonescu Traian, Rosenblum Izrael, Friedmann Ar-, ram, Adamia Alfonz, Gálért Leon, Rugină Emil, Wilt Wari Paul. Creştin Avram, Ab- rnmoviei Matei, Poluptia Nicolâe, Sergiu Zisu. Hartmann Herman, Cociu /., Ané{ tochi D., Tarica Horia (Kisslinger), • Ezek a személyek valamennyien Buka-' restben laknak. A belügyminisztérium a 323. cikkely­ben és a büntető törvénykönyvben foglalt rendelkezések legszigorúbb alkalmazását határozta el, úgyszintén a beh-ő rend vé­delmére hozott törvény hasonló alkalma-, zását is, úgy a már eddig leleplezett sze-> mélyekkel, mint a jövőben leleplezésre kerülő személyekkel szemben, akiknek aj törvény rendelkezései értelmében kényy szerlakhelyet jelölnek ki. j MEGÉRKEZETT MOSZKVÁBA A I MAGYAR KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG MOSZKVA, augusztus 9. (Rador. Tass: Augusztus 7 én magyar kereske-! delmi küldöttség érkezett Moszkvába. A Concordia Rt, nyomdai mii intéz été-.4 k nyomása,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents