Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-10 / 180. szám

n r. /. /; N z f K t 9 4 0 n nfftrnr 1 u t I 0 iMIT IRAROMANSAITŐ? „CURENTUL**: \ német hadászati t* « h­nikaho: az is hozzátartozik, ho;;> r.oktw.r nv a talajt azon a területen, mely ellen tárna- »1. st készítenek elő. A légi erő államit.au 1 - ugt«':ain’t, hogy meggyőzze a Inkossaivt a védekezés hiáhuv «lóságáról. 1 Igyanaktvor s /enzáoiós híreket közölnek arról, hogy ez általános offenz.iva rövidesen elindul. Mikm a pánikot Ielke.tették, liekeajáidatok köve - i.e/uelv es ez kedvező fogadtatásban részesül a nagy iiéptömegek res/érol, mert a ton.eg rendszerint nem háborús természetű. Ait:!;- liúhaii a talajt már jól előkészítettek. V helyzet a következő: A plutokraitia aris/.tok- raeia a háborút a végsőkig akarja vinni, tűig az aggodalmaskodó középosztály — az an­gol gyarmatbirodalom pusztulásának lelieto- -égére gondolva — és a néptömegek határo­zottén háboruéliienősek. Első Ízben történik, bogy Angliában nincs egység a külső vesze­delemmel szemben. A német propaganda nz egységet már szétrombolta. Hitler vezér es k?.nce> ár legutóbbi béke javallata ezért nagy befoíyá/stsií'l volt a tömegeit hangulatúra. Berlinből érkező jelentések szerint az eddi­giekhez hasonlóan villámgyorsan fog megin­dulni az Anglia elleni offenziva. Ez a bon ip Vgalkalmasabb erre, mert ősszel köd eresz­kedik az angol partokra és ez kedvezne Angliának. Olaszország és Spanyolország pe­dig Gibraltárt támadja és valószínűleg a Szuezi-csatorna ellen is támadást intéznek ugyanakkor. A nagyarányú offenziva meg­gyorsítaná a háború befejezését. És sikerülni fog a támadási — minden erre mutat. Az angolok természetesen megpróbálják majd az ellenállást, de semmi nem tartóztathatja’ feű a német offenzivát, ha egyszer elindult. Azért késik a német offenziva, mert mate­matikai pontossággal minden ki van számít­va. S ha majd Angliát leverik, elkezdődik Európa újjászervezése, uj szellemben és uj szociális rend szem előtt tartásával. Egyfor­mán próbára van téve minden nép lelki egyensúlya. Annyira megrendült Európa lel­ki és politikai egyensúlya, hogy ennek felbo­rulásától és általános anarchiába való zuha­násától kell tartani. A tengelyhatalmak szep­tember 1-ig szeretnék a hábomt befejezni, hogy Európa lelki javait megmentsék. Azon a napon, mikor a német csapatok Londonba bevonulnak, a világtörténelem uj korszaka kezdődik. A beavatkozás elve alapján fog­ják Európát megszervezni. Az állami beavat­kozás rendszerét a> Kontinens beavatkozása fogja követni, mely az európai fejlődési le­hetővé teszi. A jelenlegi háború nemcsak katonai, de politikai és gazdasági szervezés terén is beigazolta Németország és Olaszor­szág fölényét. Vájjon „fehér békéről“ lehet még beszélni? Nehéz elhinni, mert nem látnak tiszitán Anglia vezetői. Némelykor a népek a sors kénye-kedvére bizzák magukat. Szeptemberben ez a kérdés is el fog dőlni. „NEAMUL ROMANESC“ (Iorga profes­szor írja): Milyen vakok Istenem! a népek ebben a pillanatban. Pedig csak egy gon-do- lctuk kellene legyen: Élve őrizzék meg ma­gukat s mentői sértetlenebbek maradjanak. E célból legjobb viszonyra volna szükség a szomszédokkal, mert őket is hasonló veszély fenyegeti. De nem igy van. Mindent megtesz­nek, hogy ne legyen megvalósítható a köl­csönös segítség, holott mindegyik számára üt majd az óra, melyet valamennyien együtt rac-g tudnának akadályozni. Vannak, akik olyan teóriákkal hozakodnak elő, melyek sem a múlttal, sem sajátmaguk lelki alkatá­val össze nem egyeztethetők. Mások a holt múlt emlékeitől nem tudnak szabadulni. „Ju- jnter megbolonditja előbb azokat, akiket el akar pusztítani“ — mondja a régi latin köz­mondás. Mennyire élnek ma is a pogány vi­lág kíméletlen istenei! „PORUNCA VREMII“: 1917-ben tört; ki az orosz forradalom, ugyanebben az évben igen sok hajót pusztítottak el a német ten­geralattjárók, majd az angol—francia offen­zív a összeomlott és a francia hadseregben lá­zongások voltak. Hogyan bizhatott volna az antant a győzelemben, mikor Németország 1918 tavaszán friss hadosztályokat hozott a keleti frontról? Nagy bátorságra é3 bizalom­ra volt szükség ,hogy ilyen körülmények kö­zött győzelmet lehessen remélni. Ennek for­rását az ia meggyőződés képezte, mely sze­rint eszményeik, melyekért milliók harcol­tak, igazságosak. A csásízár, a junkerek és nemet katonai körök hódító törekvéseivel szemben a demokrácia ügyéért harcoltak. A végső céh világbéke megteremtése volt. Az antant propagandája győzött és Maximilian Harden azt inba a „Zukunft“ hasábjain, hogy ..nem az ellenségnek, de egy uj világnak ad“ ják át Németországot“. A diadalmas estemé steonban rövid idő múlva megbukott. A Nép- szövetség gondolata nem voU rossz, Francia- ország azonban ebben csak saját érdekeinek eszközét látta. A győzők nem tudták meg- S2e»vezni az általak hirdetett eszméknek meg­felelően Európát és ez kikerülhetetlenül a jelenlegi háborúhoz vezetett. Gazdasági bé­ren zűrzavar volt. A politikusok a nemzet- gazdászokat), ezek viszont okot vádo'ták. Mi­után az összes világgazdasági konferenciák csődöt mondtak, az államok kínai fial] mögé Az uj Európa alapjai E cím .dalt Közli a ..Berliner Ilin • senzeitung'' <lr Kari Mcgerle-nek, •< lap ,li pbnnáciai levelezőjének ulti \ xikkéi n: eljövendő i/y 'ut ró púról. Mi­ni a tikiI szerzője szoros kapcsolni- Inn oil a W'illndnisirasst-vul, úgy c cikkel kivuiiilos jellegűnek kell tekin­tenünk. Európa régi rendje össztdőlt hímek a po­litikának szóvivője és irányítója maga Fran­ciaország is felliugyolt az edv'.igi rendszerrel rs igveks/ik alkalmazkodni az uj loriuúklicz. I gy az összeomlás, mint az. újjászervezés ma már nemcsak politikai és katonai téren é*sz­ír Illető, hanem gazdasági és szociális téren is. Európa Összes országaiban mintha minden hol uj formák után kutatnának, megkísérel­vén az uj, megváltozott világhoz /aló alkal­mazkodást. Európa jól érzi. hogy ezáltal több századi)» evefunó zürn! U és tökéletesen nj kor szolt kezdődik. Félelem és remény között, fi szült várakozásban -- vájjon mily körül­mények fogják meghatározni ezt a történel­mi átváltozást egy ujjászeivezett Nyugaton — ugv a közepes, mint a kisállamok egy­aránt kérdik mi lesz az uj Európa alapja. Nem lehe t még beszélni te. inét< és más vál­tozásokról, melyek okvetlenül szükségesek az curójxii sulyközpont nyugatról az észak-déli központi tengely )elé történő áthelyezésére!. Mindemellett azonban bizonyos alapok és ki­induló pontok már most láthatók és jogot nyújtanak annak megállapítisára, hogy az európai népek bizalommal és reménnyel te­kintenek a jövő felé. A modern gazdaság és áruforgalom korsza­kában I különösen a hadi technika és mo­dern stratégia koráben mindenki érzi már, hogy Európa igen kicsiny ahhoz, hogy szá­mos kisebb egységre legyen felosztva, me­lyek vagy nem képesek arra, hogy maguk­ban éljenek vagy két ellentéted táLorhan oszlanak meg. hogy elveszítsék gyilkos hábo­rúkban e világban szerzett pozíciójukat és az ehhez szükséges erejüket. Mindezen felis­merések az európai szolidaritás, a nagy gaz dasági és közlekedés-földrajzi nagy térhez vezetnek, melyet így vagy ugv meg kell te­remteni Európa ki> gazdasági és áruforgalmi egy­ségekké való felosztása nem időszerű már, sőt akadály a népek fel virágzó »ának és az általános fejlődésnek szempontjából, mig n többi földrészek tői való függőség ténye egye­nesen halálos veszedelmet jelent Európa kis és közepes államai megértették a háborúban, hogy halálveszedelmel jelent rivális nagyha­talmak között élni. vagy éppen ezek boly­góiul szolgálni. A demokrácia összeomlása jelentkezik úgy is, mint a kis népek túlzó politikai individualizmusának összeomlása A kis államokra állandóan rákényszerit *tt gazdaság: és katonai terhek lehetetleneknek bizonyultak sőt legtöbb esetben egyenesen veszélyeseknek is. Minden tényezők kedvező léiektani készséget nyújtanak arra, hogy e kis államok lojálisán résztvegyenek Eurójia uj átalakításában, elismervén ugyanakkor a régi világ közösségének, valamint egy nyílt és világos vezetés szükségességét A legtöbb európai állam számára az „uj“ felé orientá­lódás alapos szakitást jelent a gyakran fáj­dalmas és áldozatokkal teli múlttal. Európi semleges államai, részint önkéntesen, részint kényszer súlya alatt a versaiilesi rend tagál­lamai és kezesei lettek, ugyanakkor pedig felelősséget vállaltak és végrehajtóivá váltált a genfi alap-tör vényeknek. így e törvények elmúlása magával hozta ez államok világá­nak összeomlását is. Csak határozott és lojá­lis megválás a múlttól teszi lehetővé, hogy ezen államok — előnyükre — szabad és ér­tékes tagjai legyenek az európai népek uj közösségének. Ez a változás sok állam szá­mára az eddigi gondolkodás és ténykedések mély forradalraositását jelenti. Nagyon óva­tosnak kell azonban lenniük. hogy ne öntse­nek uj bort a régi hordókba és ne bizzák a kérdéseket régi. elhasznált és tehetetlen ke­zekbe. Néhány beszéddel, rendelettörvénnyel és gesztussal még nem lehet mindent csinál­ni Mély, őszinte betekintés szükséges azon­ban a dolgok kifejlődésébe az opportuniz­mus elhagyása, valamint felszámolás a túlzó zárkóztak és önálló gazdasági politikát foly­tattak. Most minden másként megy, minit 1914—1918-ban. „TRIBUNA“ (Lupas professzor, volt mi­niszter Írja): Egy nép erkölcsi értékét nehéz időkben is bizonyíthatja, ha a sors mostoha- ságával ás a fenyegetésekkel szemben való ellenállás erejétől és szándékától van áthat­va, nem engedve, hogy hite megrendüljön, vagy elveszítse a megfontolást a kétkedés pi'lanataiban, midőn mintha homály fedné a jövő titkát és les z áll na szerencsecsillaga. A román nép számtalan esetben bizonyítékát adta hősiességének és eréáyeinek azzal az elhatározással, hogy nem enged a megpróbál­ta! ároknak, melyek elé sorsa állította. Az el­lenállás legelemibb jogát a legmoatohább kci­pelilikai és gazdasági nacionalizmussal. Az ál­lamok üteg kell értsék azt. az elvet, hogy egyáltalán nem !(hetetlen egy kis trszúg be- I suli tere nézve, lm egy nagy állton vezetésé­re kizze. rá magát A jelen háború int gmutut- tu. hogy senki sem tarthatja magát távul n komi- hentódit sorttól, valamint azt is hogy itt euV élet-halált jelentő közönségről van sző, melset lehet vallani anélkii1. hogy bárki lemondana saját természetéről j> Hegéről, I agy méltóságáról. Senki sem tagadja ma már, bogy ISérnetország és Oliszország vannak hivat­ta ii'ra, hogy Európái újjáépítsék és ve­zessék. A való tények és - miint remélhető — mar ga a népek európai közössége bizzák meg e kél országot ezzel a küldetéssel Ami Német­országot illeti, akárcsak barátja, Olaszország, képes ét kész arra, hogy mindenki hasznára hozzájárul jen e nagy mii m ^teremtéséhez. A emelői szög nemcsak u Vei sailles-rendszer legyőző jóként jelentkezik hanem egy olyan államként is mely sokat kínálhat Európának. Németország Európának békét kínál, l»iz- tonságot védelmet az élettárt megtámadni óhajtó idegenek ellen, esetleges európai nel- so komplikációk ellen, valamint külső gaz­dasági nyomás ellen. Kínálja ezenkívül a nagy á hunok kö/.t eddig fennálló vetélyke- dés megszüntetését is, mely alatt Európa o'y hosszú ideig szenvedett s nem utolsó sóiban épp a kis é« középnagy államok. Franciaor­szággal eltűnt a szövetségi rendszer, a koa­líciós háborúk, valamint az egymást kijátszó politika legfontosabb kristályozódávi poiü'ja. Angliának már mostantól fogva nincs befo­lyása e földrész sorsára. A habom folytatá­sának egyik eredménye lesz, hogy A íglia hozzászokjon ehhez az igazsághoz. A tengelyhatalmak szövetsége, a Biroda­lom és a Szovjetszövetség érdekterületeinek világos és tartós meghatározása kiegészítik az uj Európa megvalósitásának lehetőségét, a nagyhatalmak közti vetélykedések Kizárá­sával. A kis államok biztosak lehetnek afelől, hogy a Birodalom nem kívánja tőlük, mint a világhal oru után a szövetségesek, hogy a győztes kezesei é9 társai legyenek és azono­sítsák magukat — mint a Népszövetségben divatban volt — a győzővel a legyőzőitek kárára. Németoiszág győzelmét a nép, a gazdaság, valamint a saját hadsereg haditényei brtá- rozták meg. Miként Olaszország, úgy Né­metország is meg tudja védeni saját magát és saját erejéből tud uj rendet teremteni. Nem fogja kérni senkitől sem, hogy Irate öl­jön és áldozatokat hozzon német célokért. Csak igy lehet garantálni az uj rend állan­dóságát és tartósságát Németország uj gazdasági eszméket és kipróbált gazdasági rendszert bocsát Euró­pa rendelkezésére. Ez szilárd piacokat, reá­lis árjaikat, szilárd valutát, krízissel szemben való e’lenállóképességet jelent, valamint elv kereskedelmi eljárásokat, melyek szabadok lesznek a kapitalista felsőbbrendűségtől s ezáltal mindenki számára elérhetők, h kö­zös gazdr-ségi életbe aztán beléphet minden állam, legyen az nagy vagy kiesi, tőke gaz­dag vagy szegény, ipari állam, vagy földmű­velő, azonban a jogegyenlőség alapján, mivel ez a rendszer már a munka fundamentumán, a tehetség és termelés alapzatán épül fel és nem az arany és tőke véletlen gazdaságán. És tényleg, ez az uj gazdasági koncepció a munkanélküliség végét jelenti Európában. A légi világ összeomlásának hatása alatt f< lis­merték az utolsó hetekben, hogy e szociális probléma megoldása egyike a legfontosabb kérdések* ek. Németországnak nincs szándé­kában, hogy más népekre kényszerítse rá szociális rendszerét, valamint világnézetét. Azonban meg van győződve arról, hogy szo­ciális értékei tartalmuknál fogva nemzetkö­zi fontosságúak és kifejezői a huszadik szá­zad követelményeinek. A világháború végén úgy a győzőket, mint a legyőzőiteket és semlegeseket egyaránt el­fogta a borulását. A jelen háború győzői azonban e. jövő Európájának reménydus ké­pit vázolhatják fel. A s/olitiaru «•"yűtlinű kodén Európáját, u inunk uiiclk u i. <-g n« II • i Európát, “ gazdasági < i valután* kri/.ó.'k nélküli Európát, a inunku incjţoi .ztásá/nik é* • ’Imidézenének Európáját, m lyii'k m-iiim-I- kczcKcrc állnak a legmodernebb tcrm'.*->i technikai eszközök, egy uj európai forgalmi rend. M .Mezek a meglevő gayalasági és nacionalista akadályok áthidalása után — biztos alapjait képezik a gyorsan IxkÖVrí- kc/ő jólétnek. Az uj Európa Lehetőséget' fog nyújtani az európai — és n-ni utolsó helyen i* kis népeknek — hogy -aját maguk alnot- huHsunuk technikai, gazdasági, valamint for­galmi léién. Ennek íz Európának azonban minden erőre szüksége van. A kis poliííki.i és gazdasági kerületekben elesnek a bereu- dezkedések. Egy nagy térben azonban a kis népnek L» meg vau a lehetősége arra, hogy teljesen kifejlessze kulturális, gazdasági es emberi berendezését és intézményeit. Külön­ben is, úgy a népek, mint az egyes emberek csak ott fejlődnek ki kimagaslóan, hol “gy í agy kő/ őségben ténykedhetriek. Ez a lehe­tőség adatik majd meg a népeknek, anélkül, 1 ogy le kellene mondaniuk különlegessége<k- lől és síkút méltóságukról. Menny “c lógnak élni Európa népei ezek­kel a 1 e he tősége kk eR az nagyrészt egyedül csak tőlük függ. Mindenesetre nagy kilátás és esély ez Európa fiatalsága számára. Min­den erőre szükség van, mivel jön az alkotás, tervezési ér felépítés örömteljes korszaka. Az igazi életöröm vár Európára, ha népei össze tudják gyűjteni erejüket és megragad­tak e kedvező történelmi pillanatod. I Utasítások az eUínyomuló német hadse­reg számára. Egyik előnyomuló ezred parancsnoksága Páris közelében adta i ki a bevonulásra vonatkozó utasításokat A GÁZMÜVEKBEN GYÓGYÍTJÁK NÉMETORSZÁGBAN A SZAMÁRKOHÖ- GÉST. A lipcsei oivosok a szamárköhö­gés ellen uj gyógymódot fedeztek fel. A beteg gyermekeket egyszerűen — a gáz­müvekhez küldik. Nagyszámú kisél let iga- zolja, hogy az aiuminiumtartaímu föld, melyet a gáz tisztítására használnak — miután körülbelül egy félévig mintegy szűrőként szerepelt —, szamárköhögés hathatos ellenszeie. A lipcsei gázmüvek ezért a városi egészségügyi hatóságokkal egyetértésben azt a helyiséget, amelvben az elhasznált aluminiumföldet további ve- gyészet' kiaknázása előtt elraktározzák, két nagy gyermekjátszótérrel szerelték fel. A kis páciensek kedvükre turkálhat­nak ásójukkal a gyógyhatású földben, amelyből a fellazítás következtében bizo­nyos, eddig még meg nem határozott gázok szabadulnak fel. Ezek az alumini- umtartalmu földből kiáradó gázok nagy mértékben járulnak hozzá a szamárköhö­gés gyógyításához. rülmények között sem 'adta fel. Az utóbbi Időben, a besszarábiai és északhukovinai te­rületek kiürítésének idején, a nemzetközi események akadályozták az ellenállásban. Ha felsőbb állami észszerüség határozottéin azt kívánta, hogy mondjunk le keleti haítlárain- kon minden ellenállásról, ennek az eljárás­nak nem lehetett más indoka, mint az, hogy még jobban erősítsük meg nyugati határain­kat. Abban az esetben, ha hasonló kísérlet történne a nyugati határon, az egész román­ság joga és kötelessége a legnagyobb eMenál- ?ást kifejteni, mert magé a román állam léte forog veszélyben. Erdély nélkül ugyanis a román állam léte gyötrelmessé és bizonyta­lanná válna. Ezért a román nemzet köteles­sége, hogy haladéktalanul lásson hozzá az ellenálláshoz, minden rendelkezésre álló esz­közzel, mely katonai és lelki felkészültségé­ből rendelkezésre állhat, hogy utolsó csepp vérig megvédje a szent nemzeti javakat. Akármilyen nagy- áldozatokra van szükség, habozás nélkül elhelyezzük a haza oltárária az ezeréves „jus resistendi“ értelmében. Bi­zonyára alapos az a remény, hogy oldalun­ké u látjuk a német kisebbségieket, akiknek éledt*’ szintén resztvettek iái tiszai harcok­ban és véráldozattal járultak hozzá a mai Románia megalkotásához, mely támogatta és támogatni fogja összes egyházi, kulturális,’ társadalmi és gazdasági intézményeiket ugyanazzal az atyai gondoskodással és szé­leskörű segítséggel, mellyel az etnikai román elemet támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents