Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-08 / 178. szám
Vándor kelengye Újból dolgunk akadt a vidék egyik szorgalmas és leleményes tagozatában. Nem kell mondanunk, bogy az ilyen dolgunkat nagyon szeretjük. Jól esik örvendetes híreket közölnünk, amelyek / ékesen bizonyítják, hogy jó szervezettség, lelkesítő vezetés, lelkiismeretes niunkavágv mindig talál újabb és újabb tennivalókat, amelyek a kisebbségi sorstársak lelkeit még szorosabban összefűzik és az élet magasabbrendii igényeit kiszolgálják. A teendők megkeresése és megoldása különösen most kiváló erény, amikor a nyári évad a vezetőség értelmiségi eimbereií pT.e résre csábítja és a két kézi munkából élő tagok a legnagyobb erővel kel! dolgozzanak, amikor mindenki figyelmét szenvedélyesen izgatja most a világtörténelem hatalmas drámája és a köznapi élet gondjaj valósággal esőstől sza kodnak reá. Az aradi tagozat még’s pihenő nélkül végzi közösségi kötelessé geit, az önként vállalt feladatokat. Bár itt is igyekszik az ember önmaga érdekeit kielégíteni, belső viliágának egész feszültségével összehangolódni a nagy idők eseményeivel és eredő szellemével, de viszont jól tudja, hogy ő nemcsak egyén, társadalmi sejt és történelmi lény, hanem egy kisebbségi közösségi szerv része is. akinek emiatt kü lönleges kötelességei vannak. Igen jól tudja, hogy ma sokkal több időt és munkát kei! szentelni a kisebbségi feladatoknak is! Ha most a történelmi1 erők és idők tevékenyebbek, mint a béke és megállás éveiben , akkor az egyén- nek és társadalmi szervezeteinek szintté n több ideg- és anyagi munkát kel! végeznie. Talán közeledünk az uj aranykorszakhoz, amikor évtizedek éj jel nappal tartó, szinte már emberfeletti. esetleg a legutolsó erőfeszítései vei az örök jó élet rendjét kiépíthetjük végre, amelyben a munkáik javarészét majd a gén végzi el s az idő nagyobb felét a teljes emberiségi magatartás és szellemi haladás megvalósítására fordíthatlak. Most kell a munkalehetőség, munkaképesség, mimkaleikesültség tetőfokára jutni, hogv onnét leszállhassunk egy nemes Hldorádó szép és igaz ságos lapályaira. i Nem ittasság az, vagy merő iképzel gés! A cél most, hogy a munka teljességével a lelki és szellemi tökély legkifinomultabb és legigazságosabb tevékenységét biztosítsuk. Ma egv fokozó dó mur:ka-élet sokkal többet fejez ki és létesít, mint egyéni, népi1, történelmi létfenntartás eszközeit, időszerű kényszert, emberi küldetésünk mai lényegét; eszmét, valami utópisztikus varázslatot, vagy lehetőségek előkészíité- sét fejezi ki és viszi dűlőre. Épp ezért, ha most az ember a kelleténél és a megszokottnál többet dolgozhat, látszólag kis jelentőséggel, mondjuk egy kisebbségi köziiletben, akkor nemcsak kisebbségi szolgálatot fog végezni, hanem az eszmének, egy lassan megvalósuló vágynak, a nagy emberi haladásnak ér dekében is fog fáradni. Hz az önkéntes szolgálat dicséretre méltó mindenképp és mindenütt. Ezt a szerény és állhatatos szolgálatot elismerni és utánozni Kell. A valóban megértő ember a távolból ne vegye tudomásul egyszerűen és ne térjen jóakaratu mosollyal napi rendre, ha egy népközö'sségi tagozat például csecsemő kelengye mozgalmat indít és nőtagjait egészen uj célú közösségi munkára tömöríti. Nem egyle- tesdi, nem terefere alkalom, nem kézi munkázás szenvedélye, nem időtöltés, nem szereplési viszketegség. nem jótékonysági nagyképűség lesz ez, Jó szolgálat és hüvelyknyi munkaszaporitás, mely a nagy eszme felé mutat és törekszik a látszat igénytelenség ellenére. Ami szói érdemel, ami utánzásra méltó. Az aradi tagozat most nemcsak foiy tatja a népkönyvtárak felállítását és a kenyérkereső nélkül maradt házi tűzhelyek gyámolitását, nemcsak megnyitja épp most képzőművészeti tanfolyamát. hanem egyebet is cselekszik: gondoskodott egyelőre 24 vándor kis ded kelengye összeállításáról szegér.v magyar családok részére. Inkább munkavállalás. mint közadakozás utján: egy* * * * * * 7 népközössiégi kerület lelkes vállalkozóit megszervezve. A íolvtatás biztosítására másokban is igyekszik nagy kedvet ébreszteni és ezért a már 24 babakelengyét egy kirakatban közszemlére állította, hol a sétáló közönség megrendült jóérzésekkel szemléli. Bizonya ra gondol reá, milyen egyszerű és mégis áldásos mozgalom ez! A nyomorgó csa íádok újszülöttei megkapják az első ruházati kellékeket és aztán szükség múl 1 9 tO augusztus 8. Az ősz folyamán Önköltségi árban tizenhatezer köbméter tűzifát bocsájí a város a szegénysorsu polgárok rendelkezésére Már megkezdték a tizenhatezer köbméter tűzifa kiterme- léséi, amely gyors ütemben folyik ELLENZÉK KOLOZSVÁR, augusztus 7. Bár az ag- lárrefonn Kolozsvár városát erdőségeinek igen jelentős részétől megfosztotta, még mindig maradt a város birtokában akkora erdőterület, bogy házi szükségletét bőven el tudja látni s ha szükség van reá — mint ahogy most igazán az van — úgy feleslegét áruba is bocsáthatja. A múlt évi tüzifainség tapasztalatai arra indították az illetékes hatóságokat, hogy a lakosság téli tűzi faszükségletének biztosítása érdekében minden lehetőt megtegyenek. Az erre vonatkozó tevékenység — amint arról időnként megemlékeztünk — meg is indult s valószinü, hogy eredménye nem is marad el. Függetlenül azonban ettől az állami tevékenységtől, Kolozsvár város tanácsa is igyekszik a lakosság téli tűzi faellát ásót, ha nem is egészben, de legalább részben biztosítani. ' A varos erdészeti ügyosztálya a házi szükséglet fedezésére még a íava-z folyamán kitermelt tizenegyezer erdei köbméter tűzifát, úgyhogy a város házi szükséglete a téli idényre biztosítva van. Most aztán, hogy a szegényebb sorsú lakosság tüzifaellátását megkönnyítse, a város elliatátózta, hogy a lombi papfalva;, gyalui és pielegszamosi erdeiben lévő tűzifáját kitermeli. Ez a mennyiség körülbelül tizenhatezer köbmétert tesz ki. Az illet éltes erdészeti hatóságoktól engedélyt kért a városi tanács a 1 famennyiség kitermelésére. Az engedélyt meg is kapta s nyomban utána a város rendkívüli hitel engedélyezését kérte a királyi helytartóságtól a kitermelési költségek fedezésére s kérte, hogy addig, amig ez az engedély megérkezik, járuljon hozzá ahhoz, hogy a költségvetés még felhasználatlan (deleiből előlegezze a költségeket. Ennek a jelentős famennyiségnek kitermelése már megkezdődött, augusztus és szeptember hónapokban befejeződik, november havában megtörténhetik a városba való szállítása is. Munkatársunk felkereste ebben a nagy- fontosságú ügyben dr. Bornemisa Sebastian polgármestert, aki kijelentette, hogy a kitermelt tűzifát önköltségi árban a város szegény ebbsorsu lakosságának rendelkezésére fogja bocsátani. 4 tűzifát beszállítják a városba s felvágott ál- ! lapotban fogják eladni azoknak, akikről köztudomású, hogy vagyoni állapotuk megnehezíti tűzi faszükségletűk beszerzését. Örömmel közöljük a polgármesternek ezt a nagyfontosságu nyilatkozatát s bár tudjuk, hogy a város által kitermelendő tizenhatezer köbméter tűzifa a lakosság szükségletének csak egy részét tudja kielégíteni, mégis meg vagyunk győződve róla, hogy a város tanácsának ez a dicsélendő lépése hozzá fog járulni a tűzifa árának mérsékléséhez s meg fogja akadályozni azt, hogy a város lakosságát — mint például az elmúlt évben nem egyszer megtörtént — lelkiismeretlen emberek kizsákmányolják. A belga óriási erődítmények úgyszólván harc isítKlii esteit el A „Timpal“ beszámolója a nyugati hadszíntérről L védelem reménye szertefoszlott, mert a tervezők nem gondoltuk az uj hadászati módszerekre, melyekkel szemben nem jelentett semmiféle akadályt ez a csatorna. ÉRTÉKTELEN ÓRIÁSI ERŐDÍTMÉNYEK Az útvonalon belga földön mindinkább szembetűnik a háború képe. Belgium hires volt modern védelmi erődítményeiről és katonai körökben még ma is csodálattal emlékeznek meg az Eben—Emmáéi, Battice és Fleuron belga óriási erődítményekről. Főleg az Eben-Emmael volt fontos. mert erre várt Liege védelme. Az erődítmény a modern katonai tudomány által ismert minden felszereléssel el volt látva. Egész hegy alatt húzódtak meg a földalatti építmények, melyekből mindössze kisebb, nagyobb nyílások voltak láthatók az ágyu- csövek és golvöszórók számára. Az erődítmény két oldalát viz vette körül. így az egész környéket uralta. Es Eben Emmáéi mégis elesett. Rövid jelentés számol he erről, anélkül, hogy a hódítás művészetének titkát német részről elárulták volna. S ha Eben-Emmael elesett, mit jelenthetett Battice, vagy Fleuron, akármilyen erősek is voltak? Az egykor büszke erőditménvek most anyagraktáraknak látszanak, melyek fegyverekkel és munícióval annak megrakva és amelyekben a katona inkább korlátozva van a mozni lehet és kell ezen a társadalmi, főleg közegészségügyi nyomorúságon. Megvalósítja egy-kettőre a vándor kelengyék intézményét és nemsokára minden újszülöttnek biztosítja ezek egyikét. Aradon csakhamar egyetlen cse csemő se lesz, aki rongyokban fog heneásban, anélkül, hogy védelmi ;:élt szolgálnának. Az ih en betonsirban olyun érzése van az embernek, mintha börtönben volna és arra lenne ítélve, hogy türelemmel hallgassa az ágyukat és robbanásokat. Az egyetlen kijárattal biró erődítmény saját katonáinak kalitkája. Távolról nézve, az erődítmények bevehetetlennek látszanak, közelről intézett váratlan támadás esetén azonban úgyszólván harc nélkül esnek el, mert csak a tervezés idején szent előtt tartott támadási módszerrel védekezhetnek. Hitelt kell tehát adni annak az állításnak, hogy ! az Eben-Emmael — - amelyen a nagy harcnak úgyszólván semmiféle nyoma nem látható — négy órás harc után esett el. Az évek hosszú során kereszti)! épített várak, betonvonalak, fedezékek, állások, csatornák úgyszólván semmivé vallak, mert mindegyikkel szemben német i észről uj stratégiai utat találtak, melyre az építők soha nem gondoltuk. A német hadvezetőség ismerte az erődítmény eh sebezhető pontját. és ezen keresztül győzte le az óriási be- íonerőditményeket, mint Dávid — Góliátot. A beton és páncél mindenütt ellenállt a bomba, gránát, repülő és ágyutáma- dásnak. de nem tudtak ellenállni az emberi tudásnak s a katonák elszántságának, mellyel végrehajtották a kiadott parancsot. A háború befejezése után nyilvánosságra kerülő adatokból kiderül majd, bogy aránylag kis létszámú csapatok vették be ezeket az erődít menyeket, csodálatos és előre nem sejtett tervek alapján. Liege. Namur, Charleroi, Moos . . . Ma mindenütt csend és pusztaság. Némely helyen még ott vannak az eltemeletlcn lovak, állatok földi maradványai. A mezőkön szerte-szét egyszerű fakercsztek láthatók. 1 Franciák, németek, belgák, angolok pihennek egymás mellett, itt elússzak örök álmukat, A fakereszten ott a hősi halott páncélsisakja s a friss sirhanton mezei virágok nyílnak. Az egyik fakereszten következő felírás von: „Slant Brille tömbé le 10. Mai 1910... Namur. Brüsszel. Tournal. Liile. Calvin. Siéclin, Vimy. Arras, Albert. O-ten- de Givet, Fépin. Charlcville. Rétből, Sob. sons . . . Flandria véráztatta földje megpihent. Csak a romok árulják el, hogy ezen a helyen irtózatos harcok folytak. Egyes vidékek úgyszólván teljesen ki varrnak halva. A lakosság elmenekült, a háziállatok gazdátlanul járnak a mezőkön, katonák terelik össze őket, akik rendet csinálnak. A lakóhelyére visszatérő polgári lakosság telve van reménységgel, a gyermekek a romok között játszanak. A katonák látják el őket táplálékkal és otthonhagyott saját gyermekeikre gondolnak. KÉT KAT LDRALIS Talán csoda történt, hogy az elkeseredett harcok helyén, az amiensi. és rheimsi kotedr álisok épen maradtak. Reims lakossága arra kérte a Führert. vegye tudomásul a város elhatározását: — megadja magát, mert el akarja kerülni a háború pusztítását. így menekült meg a gyönyörű katedrális. A i'árosba azonban senki nem lépett be. csak kis helyőrség őrzi. Amiens fölött pedig német és angol bombavető repülőgépek haladnak, anélkül hogy bombát. dobnának a városra . . . ÉRDEKES ADATOKAT TARTALMAZ A NYERSOLAJKUTATÁSOKRÓL A STEFA- Nl-ÜGYNÖKSÉG GAZDASÁGI SZEMLÉJE RÓMA, augusztus 7. (Rador.) A Stefani- ügynükség gazdasági szemléje -észletekkel szolgál a Latium tartományban jelenleg működésben levő nyersolajkutakról. Eszerint ujabb fúrási munkálatok vannak folyamatban több más helység környékén. A „Timpul“ ciraü bukaresti lap Octa- vian Neamtu utinaplóját közli a nyugati hadszíntéren tett utazásáról. Az utinapló egészen friss és rendkívül érdekes élményeket és benyomásokat foglal magában. Az ut junius 8-án kezdődött a Ruhr-vidé- ken, az igazi hadszíntéren, hova — állapítja meg Octavian Neamtu — úgy jutunk el, mintha egy kapun lépnénk be oda. Mindenütt beton és vas emlékeztet arra, hogy ez a hely röviddel ezelőtt hadszíntér volt. Az egyik oldalon a német, másik oldalon a belga eröditési vonal néz most is farkasszemet egymással. Mezőkön, völgyeken és erdőkön haladnak keresztül az erődítések. Egyik helyen tisztán láthatók, másik helyen el vannak rejtve, hogy kiváncsi szem meg ne pillantsa. Betonállások, majd nagyszerű páncél- és betoncrő- ditmények emelkednek ki a földből, hogy megvédjék az utakat és a kisebb fedezékeket, melyek ma már mind a múlt emlékei. Az erődítési munkálatok közül néhány a sietve végzett munka belvegét viseli magán, van azonban közöltük olyan is, melynek építése mesteri elgondolásra vall és rombadőlt háznak, vagy turistamegállónak van álcázva. A nagyszerű német ofíenziva feleslegessé telte ezeknek az erődítményeknek használatát . . . A széles és mély Albert-csatorna két oldalán falak húzódnak, a csatorna fölött nedig a hidfőknél betonerődiimények őrködnek és a védelemre legmegfelelőbb helyeken betonállások vannak. Több éven keresztül folyt itt a munka, mig most a tával tovább adhatják azokat mások nak. Hány család van most, a fokozódó anyagi nehézségek ideién, melvek nem tudnak egy pelenkát se vásárolni s ir galmas szomszédok segítségére gondolnak. íme, egy magyar tagozatnak eszébe jut, hogy hamar és alaposan segRe teregni. Sőt nélkülözni. A kelengyét „ vevő nők talán megtalálják majd a módját, hogy a kelengye mellé az anya is kapjon segítséget, az éhező ételt, a vakoskodó petróleumot, a didergő fűtőanyagot. Kérem, tudjanak erről másutt is s kövessék az aradi szép és jó példát
