Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-07 / 177. szám
7 €ZT.ENT'âK ' MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? ..ROMANIA“ (Pop ^ aler <!i. volt minis*- tt'i cikke): Sorsunk kores/.lutjiinál állunk. Is- met, mint a m Kézségekké. telt lürténflom soi an annyiszor, a népek jogai felől döntenek és nein'/, uiegpréibá1 tat as elé állitják érdemüket, hogy megkeressek a/ igazságon es méitain osságon nyugvó hóké alapját. Rövid s.iinetovt nyújtott nekünk a történelem. Iiu- •. tmket év igen kevés volt ülthöz, hogy begyógyuljanak u me y sebeik, melyeket u nemzet húsába és csontjába vágtak a támadások, telepítések, rabság és az elnemzetlenitest es leszegénvitést rézé rendszere- tevékenység. A hus/.onkétéves nemzeti szabadság nem lehetett elég ilihoz, hogy az annyi eredmény- nyel biztató nemzeti ujjáébredés es életképesség meghozza miuden gyümölcsét. A román Erde \ ismeri elévülhetetlen jogait és nem hagyja figyelmen kívül lie nem gyógyult sebeit sem. Erdély mindent tud. minden tahit, hegyet, tartományt ismer, mint a jó gazda, aki ismeri az Isten által megáldott búzaföldet és idegen ültetvénvt, mely akarata ellenére kerii t földjére. Erdély — a helyzet, teljes ismerete mellett — hallatni akarja szavát, meg akarja védeni szent jogait ország-világ előtt és a birák előtt, akik igazságot fognak osztani. Erdély úgy akarja !átui fiait, hogy ezek jogainak védelméért harcolnak. Erdély az első sorokban akarja látni püspökeit, vezető müveit férfiait, hogy védjék jogait. Erdély elhatározta, hogy minden tudását, erejét, lelkesedését és fiainak minden á dozatkészségét latba veti. Érdé y szo- rengo szívvel arra gondol, hogy lemondásnak tekinthetik önkéntelen hallgatását. Ne féljen senki attól, hogy túlhaladjuk a mértéket, vagy az ország felsőbb érdekeire káros nehézségeket és bonyodalmakat akarunk okozni. Ellenkezőleg: a megbékélés és megegyezés lelkes hivei vagyunk. Készek arra, hogy őszintén és mr.lékgondolat nélkül tar- •ós béke praktikus lehetőségeinek eszközeit keiessük és a magyarok és románok közötti évezredes harcnak egvszersmindenkorra végit vessünk. Két dolgot azonban semmi esetre el nem fogadhatunk: Nemzeti egységünket nem csorbíthatják és idegen uralom alá egyetlen román sem kerülhet. Az erdélyi románok meg tudnak halni az igazságért, egységért és nemzeti szabadságukért. Engedjék hat. hogy Erdély kimondja szavát — fejezi be Pop Valér dr. cikkét. „UNI\ ERSUL“: Mikor egy ország bizonyos pillanatokban, jelenére és jövőjére vonatkozóan nemzeti problémáinak megoldására radikális intézkedéseket kell tegyen, ue siessen, el enkezőleg: türelemmel és pontosan vizsgálja meg a kérdés minden oldalát, alapos tanulmányozást végezve, csupán így lehet biztos menekvést ta .ülni. különben nem várt ellentétes eredmény következik. Feliile’cs munka volna mások intézkedéseinek utánzása és alkalmazása, mely intézkedések sem a helyi körülményeknek, sem a megoldási módozatoknak nem feleinek meg e.< - mint a sietséggel, körültekintés nélkül v-.gzclt munka — káros lehet azokra is, akik Cic da) ‘ák és alkalmazták a kérdéses intézkedéseket. Nagy fontossága van annak is. hogy mikor, mely percben alkalmazzuk a helyesnek. szükségesnek é3 nélkülözhetetlennek tartott intézkedéseket. Az elhamarkodott intézkedéseié — melyek nyomában újabb intézkedésre van szükség visszavonásuk érdekében — többet ártunk a vezetésnek, az cr- «zágnak és népnek, mint az a helyzet, melynek megváltoztatására törekedtek. Amit egy PO in'Jió 'lakossal biró nagymüveitségü, hatalmas állam megengedhet magának, mindaz néni ilkalmazható egy nem egységes lakosságira! biró, ötször kisebb, fejlődésben lévő országban, mely nem képes nyomban jóvátenni a káros következményeket. Nyilvánvaló tehát, hogy azonos intézkedésnek nem lesz azonos, vagy hasonló következménye. A zsidó kérdést tehát Romániában az idegenek problémájának általános megoldása keretében kell megoldani a helyi román szempontok figyelembe vételével. A főelv azonban •az hogy Románia a románoké, a román egyedül ura házának. A többiek — az idegenek ■— becsületesen dolgozzanak és békés állampolgárok legyenek, akiknek tiszta a leikiismetrcte. Tejesen helyezkedjenek bele a román érdekekbe és érezzék szerencsésnek magukat, hogy ebben az országban élhetnek, mely minden lehető szabadságot megad részükre és olyan bőséges életet nyújt, amilyen relrol másutt nem található. De ne akarják, hogy ők vezessék az országot, mert nincs joguk és román telkük ebhez. ‘ l'RENTUL“: Mihail Manoilescu külügy- ioinüi.teT nyilatkozata szerint teljesen szabadon határozhatunk sorsaink felett. Bizonyára alapos indoka volt, hogy igy Ítélte meg a helyzetet, mert olyan adatokat ismer, melyeket más mm ismerhet. Manoilescu azzal tért vissza az országba, hogy tárgyilagosan megértik a román érdekeket és különös ér- deklődésisef.. figyelik a romániai politikai események kialakulását. A Führer és a Duce tartós békét óhajtanak teremteni Európa számára. Mentői kevesebb sebezhető pont lesz, mentői nagyobb lesz az együttműködés lehetősége, annál életképesebb lesz a béke. férés tragédia a jól sikerült vásár után Izgalmas bünjény tárgyalása a kolozsvári büntoiő- tábla előtt. — Önvédelemből gyilkolták-o meg áldozatukat a jómódú gazdálkodó fivérek? KOLOZSVÁR, augusztus 0. Véres kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság bün- iigyét tárgyalta tegnap, liétfőn a kolozs- vári Iliintetötáhla ötös tanácsa »Ír Duuca Crigore tálilai tanácsos elnökletével. A vádlottak: Vencel Ferenc és Vencel Lajos Imnyadmegyei Lonkány községi illetőségű jómódú gazdálkodók, ez év január ő en délután ittas állapotban leszúr túli Antal Sándor nevű gnzdutár- sukat, ulii súlyos sebesülésébe belehalt. A bűntény előzményei a következők- A gyilkosság napján a Vence't est vérek jól sikerült vásár után délelőtt betértek a falu korcsmájába és áldomást ittak, majd délután -1 óra felé eltávoztak. Az utón összetalálkoztak a korcsma felé t'jrtó Antal Sándorral, akivel beszélgetni kezdtek a vásár eredményéről. Beszélgetés közben nézeteltérés támadt köztük, amelynek hevében 1 enccl Ferenc mellen ragadta Antal Sándort. aki efeletti felháborodáséiban teljes erejéből arculiitötte támadóját, majd hazaszaladt és elrejtőzött. Vencel Ferenc először a szomszédoknál kereste ellenfelét, majd mikor sehol sern tudta megtalálni, a csendőrségre ment, hogy feljelentést tegyen ellene. Mivel azonban a csendőrségen sem talált senkit, hazament és Lajos nevű testvérét maga mellé véve, késekkel felfegyverkezve megtámadták Antal Sándor házát. Az ablakot betörve, beugrottak a szobába, ahol Antal Sándor fejszét ragadva kezébe, támadóinak rontott és hatalmas csapást mert Vencel Ferenc felé. Vencel azonban lélreugrott előle, majd megragadta Antal kezében a fejsze nyelét. Néhány pillanatig kétségbeesett élet- hnlál-kuzdelcm folyt le a kel /érfi között. \ encel Lajos, aki néhány lépéssel hátrább állott, mikor látta, hogy a küzdelemben testvére marad alul, odaugrott es kését Antid Sándor midiébe döfte. A testvérek ezután hazamentek és otthagyták áldozatukat, anélkül, hogy segíteni próbáltak volna rajta. A szerencsétlen ember, akinek tüdejét szinte kettészelte a hatalmas kés pengéje, mire ráakadtak. elvérzett. A gyilkosok ellen a dévai ügyészség szándékos emberölés miatt indított eljárást és áttette az ügyet a kolozsvári bün- telötáblához, amely elsöfokon illetékes Ítélkezni a bünperben. A tegnapi biintetőtáblai tárgyaláson a vádlottak azt vallották, hogy önvédelemből követték el tettüket. A tanuk között azonban többen voltak, akik látták a korcsmái verekedést és látták, amikor a Vencel-fivérek rátörtek Antal Sándor házára. Mivel azonban a beidézett tanuk nagy része nem jelent meg a tárgyaláson s főleg a védelem tanúi hiányoztak, a vádlottak védője a tárgyalás elhalasztását kérte. A biróság helyt adott a védelem kérésének és a tárgyalás folytatását októberre elnapolta. OI TV? iHi’y rí éb Augusztus 8-11-ig m'.ndonnup 3. 6 és 9 órikop két vltág- lUUZiy U stager. Nagy premier. - Bemutatjuk az u) oow-boy királyt. I A Ir nnf 1Î lei M»ghat'j társidalmt dráma. Fösi.-b'n Corrinne • AUXlIIlaU Luohalre, Anny Duoaux Ó9 Roger Duchesne, a Ráosnélköll börtön főszereplőivel. V4 M fk rntOTfrí Ti A m tv Premier. - Főszerepben a legújabb • Ä Puszid X ti Ili ^ • oow-boy király. Gone Autry. III. A legújabb UFA híradó. Minden adózóra vonatkozik a most közzétett pénzügyi amnesztia, bármilyen adóról, vagy illetékről van sző Az „Ellenzék“ szószerlnt közli a nagyfon- tosságu törvény szövegét III. közlemény 18. szakasz: Jogszerinti amnesztiában részesülnek azok, akik 1940 április 1-ie a következő monopolkihágáöokat követték el: a) Jogositott üstökkel gyümölcs, vagy gyümölcstermék pálinkákat főztek anélkül, hogy bejelentették volna a monopoltörvény értelmében, vagv nem a bejelentett pálinkát főzlek, vagy végül az üsttulajdonosok bejelentés nélkül főztek mások részére. b) Nem jogositott üsttel szeszt gyártottak, vagv főzés céljára nem saját nyersanyagukat — burgonya, gaboua, vagy más teriuck — használtak fel. c) A főzést a megállapított idő előtt, vagy ezután kezdték eh d) Az üstön levő hivatalos pecséteket szeszesitalok főzése nélkül eltávolították. Abban az esetben, ha ezt követően pálinkát főztek, a monopoltörvény 93. szakasza d) pontjai • an megjelölt eljárást kell követni. e) Saját vagy idegen engedélyezett, vagy nem engedélyezett üstben a MAT kereskedelmi igazgatóság előzetes engedélye nélkül bort desztilláltak. 19. szakasz: Jogszcrinti amnesztiában részesülnek azok. akik 1940 április 1-ig üstöket, retortákot, vagy alkatrészt adtak cl, vagy veitek anélkül, hogy ezt bejelentették volna a monopoltörvény 81 szakasza értelmében. A monopoltörvény 39. szakasza 1. bekezdésében megjelölt kihágások is ezen amnesztia alá esnek. Abban az esetben, ha a vevő a monopoltörvény 39 és 41. szakaszaiban irt feltételeknek nem felel meg, az előbb említett tárgyakat a réz és ócskavas napi árán súly szerint a MAT átveszi. MONOPOLKIHÁGÁSOK 20. szakasz. Bírság cs fogyasztási adó fizetése alól mentesülnek: a) A szőlőtulajdonosok (5 hektárig), ha az 1939 évet megelőző termésből származó bor és pálinkancmüek mennyisége tekintetében hiánv volt megállapítva terhűkre. b) A szilvások (2 hektárig) és gyümölcsösök (5 hektárig) tulajdonosai, amennyiben 1940 évet megelőző termésből származó szilva, vagy gyümölcs pálinka mennyisége tekintetében hiány volt megállapítva terhűkre. 21 szakasz: Az 1940 április 1-ig elkövetett és a következőkben felsorolt monopolkihágások birsága amnesztia alá esik. ha: a) nem tartották be a monopoltörvény 112, 113, 130 és 144-ik szakaszokban foglalt intézkedéseket, nem vezettek könyvet, vagy nem tartották rendben könyveiket; Akármennyire is ellenőrzik ia! híreket, ne feledjük, hogy háromszázezer rádiókészülék van az országiján, melyek külföldi állomások hirert továbbítják. Minden rosszakaratú hirtei szemben azonban meg kell álílapitani, hogy mindig jóindulatot tanúsítottunk a kisebbségekkel szemben anélkül, hogy a kölcsönösség elvére gondoltunk volna. Helyesnek tartjuk a népcserét, de ezzel kapcsolatban hangoztatni kívánjuk, hogy ne egyedül Romániától kérjék állandóan békés szándéka megnyitását. Kérjük, hogv a határokon túl élő románok számát is vegyék figyelembe. „A románok meg tudnak hajolni a béli» kívánalmai előtt, de ha bizonyos mértéket túllépnek, azt is tudják, hogyan kell a másik utón elindulni“. Az egész nemzet a kormány mögött áll ebben a kérdésben. A uemzeti igazság figye’ínébe vétele nélkül nem lehet ránk kényszeríteni semmiféle! kötelezettséget. Nincs súlyosabb dolog, mint erkölcsi megcsorbítása egy nemzetnek. Az igazságtalanság érzése a kéftségbeetsés útjára terelhet egy népet. 10 4 0 ituguv*lut 7 MttMMnnauNMMiaBMn h) a monopoltól vén v IJO III 17. Ink.), j 115, 1! 6, 11«. 121. 126, 127 130 (2 bel 135 és 1 40-ik K/ukin ziiiban irt n-mb lk< ■*> ■ sekre vonatkozóan elnöishrn kihágáht köve - tele el; c) a nionopoltörvénv 117 122, 123, 124 123, 128 131, 132, 13', 134 136, 1.37, 129,. i'll és j'12-ik szakaszaiban itt rcndclke/én-l j kel kapcsolatban kihágást követtek el A tiltott, vagy hamisított italnem ticket é a hamisításhoz használt eszközöket a/.onhan elkobozzák 22. K-akafz: Amnesztia alá esik minden 1 bírság, azon tzemélyeket illetően, akik 1940 április 1-ig engedély nélkül, vagy lejárt en- gedéllvi I árultak szeszesitalokat. VÁMKIHÁGÁSOK 23. szakasz- A/.ok, akik van.illeték fizetés.- nélkül hoztak he. árut az országba, minden büntetés alól mentesülnek, ha jelen törvény keltétől szán,itott 60 napon belül az. árul bejelentik es a behozatal' illetéket kifizetik. 24. szakasz: Akik export, vagy import esetén hamis nyilatkozatot tettek és ezzel a kincstárt megrövidítették, a vámtörvényben megjelölt minden büntetés alól mentesülnek; ha a kiilönliö/etet jelen töivénv keltétől számított 43 napon belül bejelentik és kifizetik. (Folytatjuk.) Van-e Németországnak elegendő benzine? A háború kezdete óta állandóan felme- I ül az a kérdés a külföldi sajtóban, vájjon Németország el van-e látva kellőleg benzinnel és hogy a külföldi szállítások rendben lebonvolithatók-e? Angol részről állandóan azt igyekeztek hangsúlyozni, bogy ezen a téren Németország nem tarthatja magát. A való tény az, hogy mivel a romániai és oroszországi petréleumszál- litásokat nem tudták angol részről megakadályozni, Németország el van bőven látva a háborúhoz szükséges petróleummal. Azonos véleményen van a svájci ,.Der Bund" eirnii lap is, mely Németor- j szag benzinellátásával kapcsolatban a következőket írja: i „Bár a háború egyre erősbödött, mégsem került sor oly hatalmas benzinfo- gyasztásra, mint ahogy egyes megfigyelők kiszámították. Ugyancsak szó sem lehet jelenlegi, vagy a közeli jövőben beálló petróleumhiányról. Németország és az elfoglalt lengyel területek saját n.°rspetró- leum termelése annyira növekedett, hogy ez évben elérte az 1.2 millió tonnát. Ezzel szemben a szintetikus benzintermeíés 3 millió tonnát tett ki. Mindezt összevéve, általában 6 millió tonna petróleum- és benzintermeíésre szonátának, melyhez hozzá kell számítani az eddig felraktározott nagy mennyiségeket. A tartalék természetesen a lengyel terüle- ten táléit mennyiséggel tetemesen növekedett A fogyasztás megbirálásánál nem szabad figyelmen kivül hagynunk azon körülményt sem, hogy a magánfogyasztás nagyban csökkent, úgyhogy nagy mennyiségek szabadultak fel és állottak a liad- ve/etőség tendelkezésére. Ha tekintetbe vesszük, hogy Németország békebeli fo- . gyasztása 6 millió tonna volt, amelyben a I katonai békefogyaszlás is bcnnefoglalta- tott s ha számot vetünk az óriási tartalé- j kokkal, nyilvánvaló, hogy nem lehet szó petróleumhiányról. Nehezen lehet állítani, hogy a fenti adatok tökéletesen pontosak, mindenesetre az eredmény azonban találó, mert Németország a petróleumszállitás terén is tökéletesen biztositva van, a blokád pedig nem tudott semmiben sem ártani a petróleumbehozatalnak. a. u. ______imum---aaBflm—■ I HOGYAN EMELKEDTEK AZ ÁRAK FOLYÓ ÉV ELSŐ HAT HÓNAPJÁBAN? BUKAREST, augusztus 6. A központi statisztikai intézet júniusi beszámolójában közli, hogyan alakultak a detail árak 1940 első félévében Bukarestben. Az áremelkedés múl*, év szeptember havában a háború kitörésekor indult meg és az tlsőrendii közszükségleti cikkekre vonatkozóan a következő képet mutatja az 1933. évi ,,100“ (százas) indexszámot véve alapul: 1939 augusztus 130.3 1939 szeptember 138.9 1939 november 154.3 1939 december 161.1 1940 január 162.5 1940 március 172.1 1940 május 183.8 1940 junius 189.7 Amint megállapítható, az áremelkedés elég nagyarányú volt egvik hónapról a másikra.
