Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-06 / 176. szám
1940 augusztus 6. mit ír a román sajtó? „TARA NOUA“: Egyeis szomszéd államok tévednek, ha Besszarábia és Észak-Bukovina Éüriiését gyengeségnek tulajdonítják. Minién román tudja, hogy ezt a többi határok védelme érdekében tettük. Ez a körülmény természetesen külpolitikai helyzetünk átvizsgálására kötelezett bennünket. De Gigurtu mérnök már idjőbb, külügyminiszterré tör- ;ént kinevezésekor hangsúlyozta, hogy Románia külpolitikája az idők kívánalmaihoz itt 1! alkalmazkadjon. így helyezkedett el Ro- nánia a Róma—Berlin tengely által teremtett rendszerbe, ami egyébként régi kivánalmaknak felel meg. Grigore Gafeucunak moszkvai meghatalmazott miniszterré történt kinevezése is a realista politika bizonyítéka volt. Meggondolt, kiváló, tapintatos politikus. Kinevezése Moszkva és a Szovjetunióhoz fűzött kapcsolataink értékelését bizonyítja. Minden fájdalmunk dacára, melyet Besszarábia és Észak-Bukó vina elvesztése okozott, országunk érdeke azt kívánja, hogy a legjobb kapcsolatokat teremtsük meg keleti szomszédunkkal. A szovjet jegyzék elfogadása is ezt az óhajt bizonyította, Románia nem hagyhatja figyelmen kívül Szovjetorosz- ország tekintélyének emelkedését. Reméljük, hogy hasonló érzések hatják át a Szovjetunió vezetőit és felismerik azokat az előnyöket, melyeket ia barátságos kapcsolatok fenntartása jelent számukra. Úgy látszik, a tengelyhatalmak olyan uj egyensúly teremtésére törekednek Európában, mely a nagy népek életszükségleteit biztosítja. A német—■ orosz baráti viszony tehát a háború után is fennmarad. A Führer legutóbbi beszéde is ezt bizonyítja. Éppen ezért Románia — mely a két érdekkör határán fekszik — az egyensúlyt kell biztosítsa és normálissá kell tegye a szovjet—román kapcsolatokat. Ezt akarják elérni Gafeucunak meghatalmazott miniszterré történt kinevezésével'. „ROMANIA“: Közép-Európa és Délkelet- Európa most szőnyegre került problémája kétségkívül bonyolult és különbözik mindattól, ami Románia és a szomszédos államok történetében példaként szolgálhatna. Mégis fölösleges minden izgalom, mert ha az idők eddig ismeretlen uj helyzetet teremtenek, az érdekelt népek életforrásai elegendő eszközt nyújthatnak a megegyezésre, hogy ki- KÜszöbö jék mindazt, amilt többé nem lehet helyrehozni. Ami bennünket illet, teljesén f&' vagyunk világosítva azokról a féltételek 151, melyek jogaink sikeréhez szükségesek és rendelkezünk annyi tisztánlátással, hogy a legapróbb részletekbe is behatolva számot vessünk a valóságokkal. Mindenekelőtt olyan történelmi és etnikai adattárral rendelkezünk, mellyel szemben semmiféle ékesszólás nem érvényesülhet. A jelenlegi idők parancsszavához alkalmazkodva mindenekelőtt tudjuk, hogy román földön élünk, melybein őseink pihennek. Szorgalmas földműveseink munkálták meg ezeket a barázdákat. Nagyobb jogcímet igazán fölösleges keresni. Másodsorban széleskörű jóindulattal rendelkezünk, ami a körülmények által kivánt megoldások feltalálását illeti és készek vagyunk mindazokat a formulákat elfogadni, melyek népcsere utján az etnikai kérdés elintézését célozzák, mert a népcserei minden nép törekvésével találkozik. Nincs olyan megoldás — akármilyen széleskörű is volna — hogy ne fogadnánk el, amennyiben természetesen összegyeztc.thető azzal! a törekvésünkkel, hogy szabadon és nyugodtan éljünk nemzeti levegőben. Ha a világnak ezen sarka olyan szerencsés lenne, hogy valamennyi érdekeltet a miénkhez hasonló szándék hatna át a megegyezésre, akkor a béke és a jó megegyezési már most biztosítva volna. Harmadsorban pedig olyan nemzeti erővel rendelkezünk, mely abban a helyzetben van, hogy minden kalandos szándékkal szembenézzen. mely el akarná nyomni nemcsak a je.en idők szellemét, de azt az elemi igaz- aágot is, melyre Közép- és Délkclet-Európa jövő békés elrendezése lesz alapítva. Ezen három «szempontra való tekintette! nyugodtan ési bizalommal várhatjuk az előttünk álló történelmi események kialakulását. ,.UNI VERSUL“: A Besszarábia elvesztésével szenvedett nagy fájdalom után a románság laggodalommal nézte Ion Gigurtu miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter látogatását Salzburgban és Rómában, hogy ott a Führerrel és a Dúcéval találkozzanak és kíváncsian várták visszatérésüket, hogy reményteljes szavaikat hallják. Manoilescu külügyminiszter nyilatkozatából — ha nem is foglalja magában mindazt, amit r. nagyközönség óhajtott volna hallani szájából ezen alkalommal — mégsem hiányzott a román ügy igazsága győzelmébe vetett hit és reménység. Azt azonban, hogy békét, román igazságon alapuló békét akarunk, bármelyik önérzetes rcraán bármikor mondhatta. Ami fzen túl többet, vagy kevesebbet tartalmaz, annak a meggyőződésnek hangoztatása, hogy •*. tengelyhatalmak elismerik részükre ezt sz igazságot, mert attól a főtörekvéstől vannak áthatva, hogy megőrzik a békét a Balkánon. Ez a meggyőződés azonban abból az észszerű következtetésből fakad, melyet nem ismertetett eléggé, azért nem fogadta a közvélemény azza| a tökéletes lelkesedéssel nyielieuzék Íme, az összeg ami szétosztásra kerül sz Állami Sorsjáték húzásán Augusztus 15. - én Huz&si terv: Állami Sorsjáték (Matcă) Osztható nyeremények nyeremények összesen 2 3 4 5 6 7 8 10 45 210 15000 1.000.000 700.000 600.000 500.000 400.000 300.000 200.000 100.000 40.000 10.000 800 2.000.000 2.1GG.000 2.400.000 2.500.000 2.400.000 2.100.000 1.600.000 1.000.000 1.800.000 2.100.000 12.000.000 U.F.C.R. Sorsjáték (Anexa) Oszthatatlan nyeremények nyeremény ok összesen 4000 20500 10.009 1.000.000 3.000 1.200.000 400 1.600.000 200 3.200.000 2.000.000 5 Helyzetével. Görögország tudja, Hogy a megrázott Európának azzal teheti a legnagyobb szolgálatot, Iia legalább Európa délkeletének e részén, ahova az isteni gondviselés állította, fenntartja a békét. Ez a semlegesség tehát őszinte volt és az is marad, Görögország meg van győződve airól, hogy a többi állam is tiszteletben tartja semleges álláspontját. Magától értetődik, hogy Görögország álláspontja hasonló magatartásra kötelezi valamennyi állampolgárát, ezért mélységesen elitélein azokat az eseteket, amelyeket különben megszámlálhatok az ujjaimon, amikor egyesek idegeneknek ajánlották fel szolgálataikat. Egyébként ezeket az egyéneket kényszeritettem tevékenységük beszüntetésére. Az egész nemzet egyhangúlag tömörülvén a király személyé körül, helyesli azt a politikát, amely eg)edül felé! meg a nemzet érdekeinek és az ország éi zéseinek. Ha Görögország eddig le tudta győzni a háború káros hatásait és bizonyára a háború végéig le fogja tudni győzni azokat, ez az augusztus 4-én uralomra jutott rendszernek és az elmúlt négy esztendő kitartó ujjászervezési munkájának köszönhető. Szintén ennek a rendszernek köszönhető az a körülmény, hogy minden külső nehézséggel egységesen és fegyelemmel tudtunk szembeszál- lani. A görög miniszterelnök a továbbiakban köszönetét fejezte ki valamennyi társadalmi osztálynak azért a támogatásért, amelyben a kormányt a nehéz időben részesítette, majd a következő szavakat in- . tézte a görög ifjuságohz: — A görög ifjúság lelkesedésével és bizalmával mindent megtett a nemzet érdekében. Ezekben a nehéz időkben nagy bátorításként hat a görög ifjúság magatartása. Minden, a háborús helyzetből eredő nehézséget le fogunk győzni, mert el vagyunk határozva arra, hogy bátran, egységesen megyünk előre és szembeszállunk minden akadállyal, amely utunkban áll. Mikor pedig eljön a béke áldott órája, az megerősödve fog találni bennünket! Hét angol kereskedelmi halót süiweszteU el egy német tengeralattjáró BERLIN, augusztus 5. (Radar.) A német haderő legfelsőbb parauc-snokăâşa közli: Az Etschmer tengerésztiszt parancsnoksága alatt álló német tengeralattjáró hosszas tengeri útja alkalmával bét kereskedelmi hajót sülyesztett el összesen 50.118 torma űrtartalommal. A kérdéses hajók között bárom petróleumszállitó haI jó is van, melyek egy nagy hajokaraváu- ban haladtak. Ez a tengeralattjáró ezideig összesen 117.367 tonna űrtartalommal bíró számos hajót sülyesztett el. A „Daring“ nevii torpedóromboló is ezek között van. Légi erőnk augusztus 2-án a Har- vich kikötő előtt talált ellenséges felfegyverzett kereskedelmi hajók ellen bombatámadást intézett. Metaxas görög miniszterelnök rádióbeszédet intézett a görög néphez. "ATHÉN, augusztus 5. (Rador.) Metaxas miniszterelnök szombaton rádióbeszédet intézett a görög néphez. — Ma a görög közélet megnyilvánuló sait gyökeresen átalakitó történelmi kor szak ötödik esztendejébe lépünk. A gö rög nép megünnepli ezt a napot. Én tisz teletben tartom ezt az óhajtást de köte lességemnek tartom, hogy az Idei évfor dúló ünneplése egyszerű, de férfias kere tek között menjen végbe. E pillanatot fel használom arra, hogy néhány s/óval kör- vonalozzam a nemzetközi helyzetet a nemzet általános tájékoztatása céljából. Ebben az Európát alapjaiban megrázó viszályban Görögország kész minden áldozatra függetlenségének, becsületének és területi sérthetetlenségének védelmében. Görögország nem önzésből, vagy közönyből maradt semleges, hanem azért, mivel tisztában van erejével, valamint földrajzi Német katonai őrség felvonul Páriában a Champs Elyséen. I HAZAÉRKEZETT A POLGÁRMESTER BUKARESTI HTJÁRÓL. Dr. BornemUa Sebastian. Kolozsvár város főpolgármestere, akit a kormány néhány fontos gazdasági és adminisztratív ügy elintézésévé* 1 kéretett Bukarestbe. vasárnap hazaérkezett városunkba. A polgármester egyébként — mint azt lapunk legközelebbi számában közölni fogjuk — sajtónyilatkozatban számol be utjának eredményeiről. iH M'Mil II« III I 11Mi ITTTIBill'd I lakkozását, melyet joggá! elvárhatott volna. Mert a közvélemény nem észszerű következtetést von és abban az esetben, ha a nyi at- kozat, főleg hivatalos nyilatkozat, nem elég tiszta: elégedetlen, vagy kételkedni kezd. Tudjuk, mennyire nehéz nem hivatalos helyről bizonyos körülmények között teljes egészében megmondani az igazat és milyen kényes a helyzetük azoknak, akikben most a! román nemzet minden reménysége összpontosul. Azt is tudjuk azonban, hogy a nagy megpróbáltatások idején Isten mindig bölcs, becsületes, elővigyázatos, országukat szerető férfiakat adott az országnak és ezek, köré tömörülve minden mostohaságga! megküzdöttünk. Ebből a célból elég volt a szabadtak tekintett szó, román lélekből fakadó szó, mely az igazat foglalja magában. Ha már a tiszta igazat nem mondhatjuk, legalább | a valószínű igazságot kell megmondanunk. ; Ettől, bármilyen fájdalmas volt, a román sohasem fő t, midőn idejében megmondták '* s semmiféle áldozattól nem riadt vissza!, ha ezt idejében kérték és bebizonyították, bogy erre az ország érdekében szükség van. Tudjuk, hogy a körülmények súlyosak, de végeredményben minden politika helyes, amennyiben íz ország érdekeinek és ügyének hasznára van. Ha a nagy katonai győzelemmel teremtett nemzetközi helyzet arra indit, boirv ezen valósághoz alkalmazzuk külpolitikánkat, a román föd sérthetetlenségét, politikai és gazdasági függetlenségünket nem szabad szem elől tévesszük, annyival kevésbé, mert a győzőkkel nem voltunk ellenséges viszonyban. Elég tévedést követtek el a múltban, legalább a jövőben kerüljék ezeket. Ha tehát maradéktalan, egyetlen irontot óhajtanak; elérhetik ezt, amennyiben az igazat közlik az országgal, mely esetben az ország nem fog irányt téveszteni. Voltak, akik azt tartották helyesnek, hogy mindent kértek, de semmit nem adtak. Mások viszont mindent adtak anélkül, hogy valamit is kértek volna. Eljött az ideje. hogy nézzünk szembe a valósággá" és ha igazságos békéről van szó, ne féljünk megmondani a nagyhatalmaknak, hogy segítségük ellenében azt a barátságot ajánljuk, mely nem ejt foltot becsületükön. mert van e'ég dicsőséges esemény történelmünkben, amire büszkék vagyunk Ezzel szemben az igazság nevében a?t kérjük, hogy az ország csoukitatlau, lüg- ge.i]en és szabad maradjon.
