Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-06 / 176. szám

G I T T. N 7 £ K i A föld igénye Kötő dolgokul irt nt'iliréj; I«ih*scii*Síhoh1í volt földművelésügyi tuiniv/.lcr. ^ cikk a I «»város egyik igen elterjedt napilapjúl»**n je­lent meg és *jí> valósulni, hogy nz «‘gesz ro­lniin kózv éleményben vissz lumpot ébresztett, mint akár a kisebbségi világban. 1‘ sorok tu- r.nsúgu szerint .1 \«>!t miniszter az egyetemes közgazdaság már kétségtelen lőmozgulmáhól indult ki, amelyet iparosításnak nevezünk, \ nyerstermények mentői nugyohb mennyi­ségben való feldolgozása valóiban korunk lotörek'ése, miközben a nyersanyagok ter­melését vagy tartalékát meg akarják apasz­tani valahányszor a mezőgazdasági cikkek aia esni kezd vagy tartós mezőgazdasági válság tör ki. — Helyesen tanítja idé- zett politikusunk. hogy az „igazi fejlődés csupán egymást kiegészítő gazdasági bérén* dezkedesek esetén van. melyekben az. összes Hőforrások teljességét kihasználják*1. 1 sa­ruit u ma uralkodó iparositó áramlat idején is szükség van az ország egyetemes fejlesz­tésére, mert emelkednek az igények es szük­ségletek s igy az ipar megnyeri a fogyasztok nagy számát, amelyre szüksége van. Ipari fejlődés a fogyasztás nagymérvű kiterjedésé nélkül nem lehetséges. Igaza van Ionescu- Sisestinek, mikor világosan kifejti, bogy eb* bői a célból nem elég lia csak a vár;» i fo- gyasztokra gondolnának. Ezeknek a száma, legalább is nálunk egyelőre nem nugy s igy a falusi fogyasztást kell emelni, sajnos azon­ban. az a rengeteg tömeg rövid átmenetek le­szállításával egyik válságból a másikba esik és igy igénytelen marad. Kétségtelen valóság ma, ho;rv a föBdmiives a vásárlóképesséf! esökkerc.'ében vergődik újból, amiből csak a háborús áremelés ragadhatja ki megint, mely azonban mezőgazdaság és ipar között eddig még nem jutott egyensúlyba. A fővárosi cikkíró szerint ha falunk maid mindegyike ki zdetleges színvonalon áll. akkor nem vá­sárolhat és lehetőleg minden szükséges dol­gát ő maga állítja elő. a falu a várostól é!szi- geteten ál! és az állam gazdasági állapota nyugtalanító marad, a földművest igy hiába f< gják biztatni, hogy többet dolgozzék és a többlettel javítsa meg az alacsony ár kárát, mert píré szükséges volna, hogy befektessen és jobb gazdasági eszközökkel dolgozzék. ami in m történik meg, holott súlyos helyzetünk­ben az ipar mellett a mezőgazdaságot is tá­mogatni kellene az állami protekció során. A veit földművelésügyi miniszter ezek után ci illető rérzlete^éggel foglalkozik az. utolsó gondolatsorral. Tla fölleszik a kérdést, mesterségesen kell-e támogatni a mezőgazda- ragot, akkor erak igenlően szabod válaszolni. ..Olyan politikát kell fo'vtatni. mely kedvezőbb l e'vzetrt varázsol a földművelés elé“. Soha jobb idő, mint most: a mezőgazdasági termé­nyeket nagyon keresik és jól megfizetik: a politika biztosítson eszerint megfe'rlő árakat és akkor a faliriak gazdasági eszközöket és iparcikkeket vásárolhatnak. Ha megengedik az arany árának emelését, a külföldi dezivák drágulását, ha vasúti utazást, a villany és a közszükségleti cikkek fo'ytonos felértékelé­séi, akkor ne korlátozzák a buza. a hús és egyéb agrártemék megfelelő áralakulását se, ívért a két mozgafom között növekvő arány­talanság a falusi nehézség és panasz főoka. Miért ne vennénk hasznát a földművelésre kedvező helyzetnek? Még se volna szabad egyéb teher mellett a ki nem használás haját i? r. gazdákra hárítani. Ezzel a vaíó'zerii figyelmezIMétssel zárul a konznláris cikk és mi érthetően helyeslé­sünket megszavazzuk, különösen ami a me- zőgazdft‘-ági árak oly mérvű emelését illeti, r.ielv megfelel az árszint kielégítési politiká­nak és nem érinti a városi szegénység fo- gyaszrtóképessegét. Nyilván a miniszternek i- főgondja. hogy most a búzaár emelkedjék, a liszt és kenvér drágítása nélkül. És ne le­gyen aránytalanul nagyobb a kelleténél a rrizma, parasztfonál, fotogén, gyufa, stb. ára sem. Ne kételkedjünk pillanatig se, hogy az iparosítás és mezőgazdaság párhuzamos fej­lődése is szivén fekszik, de még jobban szi­vén fekszik e percben, hogv amikor a mező­gazdasági árak uj F/dorádója kecsegtet a világpiacokon, a romániai földművesre is derüljön egy kis szerenc«e: hadd vehessen majd gfpet. nemesitő vetőmagvat és mellő­zött „fény űzési“ cikkeket. Most folyik a nagy harc a búzaár kialakítására. Ismételten hirt adtunk róla, hogy a tárgyilagos mező­gazdák számítása szerint vagontételben a száz­ezer leje? ár volna megfe’elő, sőt a bánsági rémetes e’gondolásban 115.000 lej, mégis a íegíesziiltehh árkövelelők sem merészkednek ;V»a a 66,000 lejen túl és á,"Utólag az uj búza eszi és téli árát, vagyis a legnagyobb gabona- * =•013 szintjét sem fogják 75—85.000 lej fölé emeltetni. Reméljük azonban, hogy ebben i'7 esetben másként fognak segíteni a gaz­dákon. Az inari és mezőgazdasági áremelke­dés arányosításával, az á’lami beavatkozás hatáskörében az elsősorban eső legfontosabb I. Őzsziikségleti cikkek tömeges és olesósitott kiosztásává], a közterhek egyenletesebb szét­osztásával. A mezőgazdaságot uj válságnak nem szabad átbocsájtani. hanem ellenkező: leg: ez uj gazdasági lehetőségek örömei közé kell vezérelni. Megjeleni Uz Bence 8-ik sz. íüzeíe: Bence szerelembe esik Nyirő József: Uz Bence' Megjelenik folytatásokban, minden szombaton egy-egy tüzet Egy füzet ára 4lej Kapható minden ujságelárusitó helyen és lapkihordcnál Minden adózóra vonatkozik a most közzétett pénzügyi amnesztia, bármilyen adóról, vagy illetékről van szó Az 99Ellenzék64 szőszei’int közli a nagyfon- tosságu törvény szövegét II. közlemény 7. szakasz: Azok az adózók, akik a jelen törvény keltétől számított 60 napon belül bevallják meg nem adóztatott vagy csak ré­gebben megdóztatott mezőgazdasági jovelcl műket, mentesülnek az 1910 áprlis 1. elölt esedékessé vált mezőgazdasági adó befizetése, az ellenőrző vizsgálat szigora és birság aló!, lia a kivetési jegyzőkönyv kézhezvételét kö­vei ő 45 napon belül az 1940 április 1 ig meg nem adóztatott jövedelem után az 1946 —1941. évre megállapított ..mezőgazdasági elementáris adó“ 50 százalékának megfelelő hánvadot befizetik. Az 5 hektárig terjedő tu­lajdonosok a hányad kiLzetésc nélkül men­tesülnek az 1940 áprils 1-ig esedékes és a mezőgazdasági adókból az államot illető rész, ,.aditionális, supracota“ és birság befizetése alól, ha a jelen törvény keltétől számított 60 napon belül odóvallomásl tesznek meg nem adóztatott birtokukról. ÉPÜLETADÓ 8. szakasz: Azok az adózók akik jelen tör­vény keltétől számított 60 napon belül be­vallják egészben vagy részben meg nem adóz­tatott épületeik jövedelmét mentesülnek az 1940 április 1-ig járó épüleíadó fizetése és megtorlás alól, ha a kivetési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 45 napon belül, az 1940 április 1-ig meg nem adóztatott rész után az 1940—19-41 évre megállapított .-ele­mentáris“ épületadó 50 százalékos hányadát befizetik. Az egyenesadó-törvény 17. szakaszában megjelölt uj adómentes házak ugyanezen fel­tételek mellett a/uuos kedvezményben része­sülnek. ha az 1935 április 1-én kelt és ké­sőbb módosított rendkívüli házadó-törvény alapján az J94G—1941 évre megállapított adón kivü! ennek az adónak 25 százalékát kitevő hányadot ;s befizetik. Ezt a 25 száza­lékos hányadot az 1940—1911 adóévre szóló kivetési jegyzőkönyv vételétől számított 45 napon belül kell kifizetni. TŐKEKAMATADÓ 9. szakasz: Mindazok akiknek kötelessé­gük bármily természetű tőke utáni jövedel­met az egvenesadókról szóló törvény III fejezetében megjelölt értelemben bejelenteni, vagy befizetés céljából levonásokat és befize­téseket eszközölni és 1940 április 1-ig nem tettek eleget kötelességüknek mentesülnek " tőkekamatadónak ..supracotáva! és aditioná- leval“ való befizetése és birság alól, ha a je­len törvény kihirdetésétől számított 30 na­pon belül az adózás alá nem vont forrásból múlt évben élvezett jövedelmet bevallják és ettől számitott 30 nap alatt a kérdése? jöve­delem után a kincstárnak járó „elementáris adó‘‘ 25 százalékát kifizetik. FIZETÉSEK UTÁNI ADÓ 10. szakasz: Mindazok, akik az egyenesadc- ról szóló törvény V. szakasza értelmében kö­telesek a fizetések után járó adói levonni és befizetni, vagy ezt bejelenteni és nem tettek ennek eleget azon jövedelmeidre vonatkozó­an, melyek 1939 április 1-ig esedékesek, minden adó és birság fizetése alól mentesül­nek, ha a jelen törvény keltétől számitott 50 napon belül bejelentik az 1939. évi adó­zatlan fizetéseket és az ezen évre járó adó mellett kifizetik ezen adóból a kincstárnak járó összeg 25 százalékát. A befizetés az ál­lam jogainak megállapitásátó! számitott 30 napon belül eszközlendő PROFESSZIONÁLIS ADÓK 11. szakasz: Az egycnesadóról szóló tör vény 43. szakaszában felsorol; adózók, ha / 9 4 0 a ii fi ii * 7 I ii * 6 rnnwammmammmmmammsmammmm 1940 april» 1-ig rgés/.bii va;" >• 'b.-n nt< voltuk megadóztatvu szuka»«»» Ur<• '- *-<1«-írt., foglalkozásuk gyakorlása vagy állandó jeli*., gii kitermelési munkálataik után, a vonatko-' zó adók én bírságok, valamim nz 1940 ipríli, 1-ig terjedő ellenőrző vizsgálat alól ment», sülnek ha adózás alá nem vont előző évé jövedelmeiket jelen törvény kihirdetésétől s/áinit<.tt 60 napon belül bejelentik <•» a ki velé-si jegyzőkönyv vételétől számított 45 n;« pon belül az 1940 áprilio 1-ig adózás alá ntiti \ vont jövedelmek után 1940 1941. kincstár évre jutó ,elementáris professzionális adó­nak'“ az államot illető ré«ze 25 százalékát befizetik 12. szakasz: Mindazok, akik az egyenesadó. j törvény 45, 51 és 53-ik . zakaszai éri -imébeii adózás alá vonható alkalomszerű jövedelmek­ből levonásokat és befizetéseket kötelesek eszközölni, vagy vallomást kötelesek ten ü és 1940 április 1-ig nem tellek eleget ezen kötelezettségüknek, az állammal szembem minden tartozásuk t-s bírság, valamint ellen őrző vizsgálat alól mentesüli,ek. ha jelen tör­vény keltétől számitott 60 napon belül vallo­mást tesznek a kérdéses jövedelmekről 1939 április 1. kezdettel és az 10:0—1941. évre megállapítandó adért kivü! a kivetési jegy­zőkönyv vételétől «-zámitotl 45 nap alatt ezen jövedelmek után a kincstárt illető „elemen­táris adó“ 25 százalékát is befizetik. BÉLYECILLETÉK 13. szakasz: Azok a természetes és jogi sze- mélyek, akik törvényes időben nem fizették ki a különböző szóbeli vagy írásbeli ügyletek után járó és 1940 úpril? 1-ig esedékes bé­lyegilletéket. vagy szerződési illetéket, mim den birság alól mentesülnek, ha jelen tör venv kihirdetésétől számitott 60 napon belül az illetékes pénzügyigazgatóságon a kérdéses bélyeg, vagy szerződési illetéket teljesen ki­egyenlítik. 14. szakasz: Ezen törvény 2. 3. 4, 5 és 6-ik. pontjaiban megjelölt kedvezmények alól ki­vétetnek a kereskedők, nagy és kisiparosok bélyeg- és szerződési illetékei azon alább megjelölt etetekben, midőn nem fizették be törvényes időben az előirt il'ctéket. Ilyen esetekben az amnesztia kedvezménye csupán akkor vehető igénybe, ha ezen törvény ki- birdctését-1 számított 60 napon belül telje­sen befizetik a kérdéses illetéket: a) Kérvények, keresetek végrehajtási vég­zések ellen benyújtott jogorvoslatok bélvegc akkor is, ha 1940 április 1. dőlt nyújtották be ezeket. b) A hélyegtörvénvben felsorolt összes ok­iratok akkor is. ha 194C április 1. fdőttről vannak keltezve, melv iratokat iktatás cél­jából vagy a bíróság előtt mutatják fel a felek. c) Azok az 1940 április 1 előtt is kelt ok! itatok melyeknek értéke pontosan nem volt megállapítható, melyek után a kincstári ille­téket az időszakonként történt teljesítés, vagy törlesztés alkalmával kellett volna !e- i óni. 15. szakasz: Mindazok akik mm jelentei lék be egyenérték, vagy örökösödési adó alá eső vagyonrészeiket, mentesülnek a birságíi- z.etés alól. ha a jelen törvény kihirdetésétől számitott 60 napon belül a be nem vallott vagyonrészekről vallomást tesznek. FALUSIAK KEDVEZMÉNYE 17. szakasz: Illetékfizetés nélkül jogsze­rinti amnesztiában részesülnek az 1940 áp- tilis 1 előtti időre vonatkozóan, a malomkő­vel dolgozó malmok és más alván vállalatok tulajdonosai é? bérlői, melyek liszt, növényi o'ajcit dolgoznak fel, azon üzletek, melyek üzletkörükben fogyasztási adó alá vonható termékeket adnak el, amennyiben falukban vannak, továbbá azok a földművesek, akik saját háztartásuk részére i letékmentesen kő­éi ült lisztett és növényi olajat adtak el, vagy mezőgazdasági cé"ra leszállított illetékkel szerzett finomított petróleumot olyan sze­mélynek engedtek át, akiknek nem volt jo­guk ehhez. Azok az előbb felsorolt adózók,' rkik jelen törvény 2.. 3., 4„ 5. és 6. szaka­szaiban foglalt rendelkezések alá esnek, az ezen szakaszokban foglalt feltételeknek kell eleget tegyenek. (Folytatjuk.) NÉGY LEJES ÁREMELÉST KÉRTEK A SZATMÁRI PÉKEK Szatmárról je­lentik: A szatmári árvizsgáló bizottság előtt kérést terjesztettek elő a szatmári pékek, amelyben a kenyér hatósági árá­nak 3—4 lejjel való felemelését kérték. Szatmár környékén a gazdák tartózkod­nak az eladástól, nem tudtak lisztet be­szerezni s igy tegnap már busz pékmes­ter nem sütött, mert a mai lisztárak mel­lett a kenyeret nem adhatták volna a ha­tóság által megállapított árakon. A KOLOZSVÁRI ORVOSKAMARA KÖZ­GYŰLÉSE. A Cluji Orvoskamara értesíti tagjait, hogy az orvoskamarai választások e hó 9-én lesznek megtartva d. e. 12 órakor a Kamara székhelyén, a cluji bőrgyógyászati klinikán. A választás a megjelent tagok szá­mára való tekintet nélkül’ lesz megtartva. Az Orvoskamara elnöke helyett dr. Stanca tit-> kár, dr. Pop Leouida.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents