Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-04 / 175. szám

< ellenzék 19 4 0 auyuiztu* 4. m ■■ ■! ■B—aB— FILM =5r= NÉMET MŰVÉSZETI ÉS KULTURÁLIS HÍREK Furtwtingjjer e.s Károlyi Gyula a berlini fil­harmonikusok szólistái között. A berlini lil- harmóniai zenekarnak az 1940—tl-es sze­zonra összeállított hang verseny programja innét ti?, filharmonikus koncertből ál o cik­lust hirdet. A ti? hangverseny közül hetet Furtwängler, kettőt Mengelbcrg, egyet pedi^ Molinari vezényel. Az ötödik filharmonikus hangversenyen Furtwängler szólistaként mii- l> ödik közre, ami mindenkor ritka zenei él­ményt jelent. A szólisták között Eduard Erdmann, Enrico Mainardi, Edwin bischer, Erich Röhn, Gioconda <1 e Vito-Bari és Paul Spörri nevét találjuk. A berlini filharmoni­kusok egy másik, szintén hagyományosnak tekinthető ciklusa az ősszel kezdődő szezon­ban tiz szimfonikus hangversenyt ölel fel, amelyeken Engen Jocluuu, Kari Böhm és Hans Knappertábusch vezényel. Szólistaként Wilhelm Kempff Winfried Wolf, Wolf­gang Schneiderhan. Siegfried Borries, Lud­wig Hoelscher, Heinz Stauske. EHy Ney, Ge­org Kulenkampff. Károlyi Gyula es Emmi Leister működik közre. A Kititel-kórus há­rom hangversenyen szerepel, amelyeken Haydn ,.Évszakok“ ciinü müve és Mozart meg Verdi Requiemje kerül előadásra. Német operaelőadások Hollandiában. A westfáliai Münster városi színházát 16 ven­dégjátékra Hollandiába szerződtették. A színház művészegyüttesét régóta -Boros ba­ráti szálak fiizik a németalföldi közönség­hez. mostani operaelőadásaival tehát hollan­diai vendégszereplései többéves hagyományát folytatja. V. háborús miikiáliitás. A nemet művé­szek segélyegylete Grácban rendezi ötödik háborús miikiájlitását. Ezek a tárlatok két célt szolgálnak. Egyrészt a nép legszélesebb rétegei érdeködéséti kiváuják a képzőművé­szet iránt felkelteni, másrészt az anyagi ne­hézségekkel küzdő művészek helyzetén ki­vannak segíteni. 3".000 német egyetemi hallgató. A Labo­ré a német egyetemek és főiskolák hallga tjságát nemhogy apasztotta, hanem még jelentős mértékben növelte is. Jóllehet az 1939. év nyarán beiratkozott hallgatók 75 százaléka katonáskodik, a német egyete­mek és főiskolák diákjainak száma a mosta­ni trimeszterben 37.000-re emelkedett. 461 NÉMET SZÍNPAD TERJESZTI A KULTLRÁT. A legutóbbi adatok szerint Németországban az idén, az 1939—40. évi színházi idényben, 332 színházépületben és 129 szabadtéri színpadon játszanak, a működő színházak száma tehát 461. Ezek között 241 állami, városi, vagy tartomá­nyi színház, 47 magánkézben van, 44 pe­dig nyári színpad. A szinházak 281.418, n szabadtéri színpadok 236.800 ülőhellyel rendelkeznek. Hogy a színpadok eloszlása nemcsak a nagyvárosokra korlátozódik, mutatja az a tény, hogy a nyári színpadok 82.6 százaléka és a szabadtéri színpadok­nak több, mint a fele éppen a 10 000 la­kosúnál kisebb városokra esik. A színház­zal nem biró városok igényeinek kielégíté­séről a vendégszereplések gondoskodnak. Ilyenek rendezésében a köztulajdonban le­vő szinházak 77.2 százaléka, a magánszin- házak 10.6 százaléka vesz részt. Ugyan­ezen cél szolgálatában áll még 45 tarto­mányi és vándorszinház, 20 vendégszerep­lések céljaira szolgáló szinház, 13 paraszl- szinház, 74 vándortársulat és 30 dialeklus- szinház. A színpadok 75 százaléka leg­alább 9 hónapig, 45 százaléka egész éven át üzemben van. A BAYREUTHI ÜNNEPI JÁTÉKOK. Bayreuthban julius 16-án megkezdődtek az 1940. évi ünnepi játékok. Előadásra került a „Bolygó hollandi“, továbbá kétszer a tetralógia. A nagy élményben azonban ez­úttal csak a katonák, a harctéri muukás- osztagok tagjai és a hadiüzemek munká­sai részesülhetnek. Részükre nemcsak az előadásokon való részvétel ingyenes, ha­nem az utazás, elszállásolás és ellátás is. Minderről a Kraft durch Freude“ szer­vezet gondoskodik. Mivel pedig a rendel­kezésre álló helységek száma korlátozott, reá hárult az a feladat is, hogy kiválassza azt a 19.000 embert a birodalom egész területéről, aki Wagner zenéjét megértés­sel tudja élvezni. A nagy mester megérté­sére egyébként előadások készítik elő a résztvevőket, sőt mindegyikük megkapja ajándékul a megfelelő szövegkönyvet és a mester életrajzát is. BEETHOVEN ZONGORÁJA, melyei a mester 1803-ban ajándékba kapott és 1825-ig használt, Becsben az „Ot évszá­zad zongorái“ kiállításon látható. A zon­gorát rendbehozták, úgyhogy játszani is lehet rajta. A BÉCSI ORVOSI TOVÁBBKÉPZŐ AKADÉMIA szeptember 27- -28-án Rei- chenbergben ..Az allegriás megbetegedések és a tüdőasztma“ címmel tanfolyamot ren­dez, melyen minden neves asztmaspecia- lista résztvesz. A VARSÓI SZABADTÉRI SZINPA- DON (a Belvedcre-parkban) a Varsóban élő németek részére szeptember elejéig szabadtéri játékokat rendeznek. A „KRAET DURCH EREI IDE“ szer­vezet a véderő részére a háború kitörése óta told), mint 100.000 szórakoztató elő­adást rendezett, több, mint 30 millió hall­gatónak, illetőleg látogatónak. Az előadá­sok száma az utóbbi hónapokban a 15 ezret is meghaladta. A „Kraft durch ló ende“ szervezetnek ezenkívül meg 1600 munkástáborról is gondoskodnia kell. A SZUAHÉLI NYELV OKTATÁSÁRA a Birodalmi Gyarmati Szövetség már 1938 óta rendez tanfolyamokat. Újabban azon- baij u Német Munka-Arcvonal népműve­lési szervezete is nyitott nagy látogatott­ságnak örvendő tanfolyamokat. Néhány szó a végre révbe jutott marosvásárhelyi színjátszásról Olcsó előadásokat kell rendezni a munkásifjuság részére is HOLLYWOODI FILMKOCKÁK Marosvásárhely, augusztus hó. V Szuhad- kay sziutársulat többhetes erdélyi körutja után néhány napos játékidőre ismét v *-/.«• téri Marosvásárhelyre. Előadássorozat eu?.k megnvitóia a napokban folyt le. Az egyii - tea újabb bemutatkozása a várakozáson felüli volt Bár vendégszerepléseinek hírét figye­lemmel kisérte Marosvásárhely közönsége és sikeres előadásaitól szétlő sajlúbcszúmoiok nyomán számolt az együttes ujaltb erősödésé­vel, a legutóbbi játékciklus é>ta a fej ődés mégis minden téren szembetűnő. Ebben újabb igazolását látjuk annak, hogy az előző évek sok sikertelen kriérletezése után Szn- badkay Józsefnek sikerült alig egy évvel ez­előtt Marosvásárhelyen végre o van társula­tot szervezni, amely az erők megvalósításá­nál fogva is felkeltette a jobb helyi színját­szás reményét. Az eltelt alig egv cv alatt ennek a reménynek jogossága beigazolódott. Túlzás volna azt mondanunk, hogy a rn i- I osvásárbelyi egy üttes nagyon és mindenek felett jó. Az eltelt alig egy év alatt — amely év különben minden megelőzőnél sokszoro­san keményebb próba elé állított közönséget, színészt, színigazgatót — az együttes nem is forrhatott úgy össze, nem „forrhatta ki mi­gát“ a rövid idő miatt. De mégjohbáválásá- rak, további fejlődésreképességének időről- időre, játékciklusról-játékeiklusra határozott és csalhatatlan jelei mutatkoznak. Marosvá­sárhelyi közönségén, annak e’denére. hogy minden vidéki útjáról szívesen és lelkesen várja a visszatérő társulatot, bizonyos tartóz­kodás. a kétely fe'l-felbukkanó jelei mutat­koznak. És Szabadkay Józsefnek már a kez­det-kezdetén komolyan kellett számolnia az­zal, hogy a helyi színjátszás feltámasztásánál súlyos feladat hárul rá: megtörni a közönyt, érdektelenséget és visszaszerezni a közönség végsőkig ellanyhult érdeklődését. aláhanyrat- lott bizalmát a sz.inház iránt. Nemcsak Marosvásárhelyen volt ez igy. Itt csak annyiban volt súlyosabb a helyzet, hogy a szinház iránti megzsibbadt érdeklődés korszaka sokszorosan hosszabb időt tartott, mint pl. Kolozsvárt. A jelenlegi társulat e’őtt emlékszünk kolozsvári évekre isi, amikor esténként mindössze 40—50 ember „szoron­gott“ a nézőtéren és nem a darabért, hanem — hogy közkeletű szóval éljünk — azért szurkolt, vájjon megtartják-e a meghirdetett előadást. Aztán értünk olyan estét is, ami­kor az akkori évad egyik leghatásiosabb ope- rottujdonságának, a Sárga liliomnak a máso­dik vagy harmadik előadása előtt a nézőté­ren összesen tizenötön vártuk a vasfüggöny felgördülését. Ehelyett Fekete Mihály, aki nagy igényességgel és lelkesedéssel próbálko­zott megtörni a közöny jegét, lépett át a vasajtón és az a néhány ember, aki a szin­ház válságának napjaiban is hü maradt a színészethez, elszorult torokkal és könnyfá­tyolos szemmel hallgatta a drámai hangon tett bejelentést, hogy az előadást a közönség közönye miatt már nem lehet megtartani: a Sárga liliom lekerült a műsorról, pedig ezt a darabot va’óban nagy és értékes fáradozás­sal készítették elő, de az eManyhnlt érdeklő­dést máról-holnapra már nem lehetett1 fel­éleszteni. Csak a következő évben, Kádár Imre vezetése alatt jutott el a szinház odáig, hogy az eltávolodott közönség lassan- lassan ismét megtöltötte a már hosszú idő óta üres nézőteret. Marosvásárhelyen ez az állapot jóval to­vább tartót: és csak időnként, amikor a ko- W.svári társulat egy-két napos vendégsze- jfplésre érkezett városunkba, oldódott fel a közöny s a vendégszereplő együttest telt ház -apsolta végig. Mindent összevetve a marosvásárhelyi kö­zönségnek a szinház iránt megnyilvánult tartózkodását és azt, hogy a jelenlegi társu­lat •— ame y valóban méltó és hi.atoit arra, nagy a helyi színjátszást majd uz öt megil­lető helyre emelje — nem érhette el már korábban azt u sikert, amelyet különben >m "érdeme t volna, továbbá, hogy nem jut­hatott hamarabb a kedvező adottságok elle­nére pent arra a fejlődési színvonalra és cép /erőségre, almi most ál’, es amelynek örvend, bárom füokra látjuk visszavezet­hetni. A múltban t> városunkban bekopogtatott é- ideiglenesen alakult együttesek nagyobb ii;rver • • el jöttek, mint amekkora megillet­hette vo.na őket. A szükségé*, jóindulatúan tárgyilagos kri- .:ka hiánya. A helyi sajtó ugyanis, bizonyára lelje: ni rajta kiviil álló okokból, igen sok­kor nem volt abban a helyzetben, hogy ál- k'.ndő céltudatos szakbirálgatá* tival Sf gitsé- gére 1 essen a színház vezetőségének. És igy ha valóban á’l alános érvényű egvik fo*yóra- ttiuknnk az minapi megá lupltása. lmgv manapság nemcsak kritikusnak, hanem szín­igazgatónak lenni is elég nehéz sor, akkor ennek érvénye a már MÍzolt okok miatt is többszörösen i H e t i Marosvásárhelyt. A harmadik és talán a legsúlyosabb ok, az anyagiak hiánya. Csak trrmé zetps. hogy ke­vésbé tehetős színházlátogató társada mi ré­teg a színházzal szemben kisebb igényekkel Jcphet fel. És nem kell hossza* megfigyelést tennünk ahhoz, hogv megállapíthassuk, hogy "’árosunk magyar színházlátogató közönsége nem dúskál anyagi javakban, a szűk bevétel­ből periig szűkén telik a színház kiadásaira. A szinház működését gátló körülmények úgy látszik, ugy-ahogy, most mégis meg­szűntek és joggal remélhetjük, hogy a ma I roívásárhelyi színjátszás ügye végre megol­dódott s az egy évvel ezelőtt megalakult tár- p-dat a színjátszásra kedvezőtlen napok elle­nerő is. révbe jutott. A tárgyilagosságnak tartozunk azonban azzal is, hogy rámutas­sunk arra, hogy e kérdés rendezése azoknak r- központi intézkedéseknek folytán is jött létre .amelyet a színi idény elején ez irány­ban Népközösségünk tett, amely azóta is ál­landó gondot fordít az erdélyi magyar szín­játszás ügyére. Az elmondottakkal kapcsolatosan alkal­masnak tala juk egy. mindezekkel Ö-szefii? gő kérdés megemlítését is. — Véleményünk szerint mostani viszonyaink között egyetlen Miclőség a színházlátogatásra minél széle­sebb tömeget megnyerni, a már eddig is megkísérelt olcsó hely áras népi előadások meg fokozottabb mértékben való bevezetése. Aminek kettős a haszna: egyrészt a nagyobb bevétel, másrészt pedig a filmnél sokkal ér­tékesebi) színházi irodalmunk megismerteté­se azzal a különben c ég széles társadalmi réteggel, amely elsősorban anyagiakra való tekintettel eddig a mozgóképszínházak kar­zatait töltötte meg. Mindent kapott itit: öl­esé romantikát, idegborzongaíó detektivdra- mákat. sikamlós fantáziuáju filmírók kicsa­pongó képzetségeit, csak egy és a legfontosab­bat nem kapta. Azt. ami lelkében is megtar­totta vo’na közösségünkben — magyarnak. Eisó sorban szerényebb anyagi viszonyok között élő, sőt tengődő munkásifjóságunkra gondolunk, amely bármi ven szerény anya­giakkal rendelkezik is, ngy látszik, nem kép­zelhető el olyan helyzetben, hogv ne áldoz­zon látványossági előadásokra. Miért ne le­hetne ezt a lehetőséget mindkét félre hasz­nosan értékesíteni? — Népközösségünk köz- müvélődési alosztályának bizonyára megvan­nak az erre irányuló elképzelései is és min­den reményünk ineg lehet arra, hogv a ma­gyar anyanyelvű munkásifjuság érdekében a jövőben oda fog lietni, hogy ez a különben nemzeti szükségesség is figyelembe vétessék. ZSIBÓI BÉLA. ROSALIND RUSSEL, a tehetséges hn|. lywoodi filmszínészül), cikket irt az amc- rikai Photopluyban. A cikk cime: Hogyan kell barátnőket szerezni én megtartani őket? A cikk mulatságos és érdekes. Ro­salind azzal kezdi, bogy a legfontosabb teendő az, hogy sose bízzon senki titkot barátnőjére, mert az 90 százalékban „to- vábbmondós“ természet s itt azonnal pletyka és harag születik. Sose mondjuk barátnőinknek, hogy megbízott, ezért ha­ragszik a legjobban. Ellenben tegyük bol­doggá ilyen megjegyzésekkel: Remek, szín- ben vagy. — Mit csinálsz, hogy ilyen szép vagy? -— Sose volt előnyösebb a külsőd. Végül cikkíró megállapítja: „Aki min­dent tud barátnőiről, annak nincs egye*, len igazi barátnője sem . . .“ Boldog Ame­rika, almi a legnagyobb filmujság ilyen kérdésekkel foglalkozik . . . JUDY GARLAND, az Oz-i varázsló bő- bájos, rernekhangu Dorotbyja kislány ko»j ellenőr'' is egyike a világ legnépszerűbb filmsztárjainak. Judy Garland családi ne­ve: Gumm. A Guinm-familia a Minnesota állambeli Grand Rapidsból való, de egész életüket USA-ban való utazgatással töl­tötték, mint egy vándorló szintársulat tag­jai. Judy úgynevezett szinházi gyerek volt és saját bevallása szerint „gyerekkorában“ minden vágya az volt. hogy komoly üzlet­asszony legyen belőle, akinek állandó ott­hona van. * JANE W YMAN a neve annak a szeren­csés fiatal lánynak, akit a hollywoodi W arner-gyár nagy sztárrá akar előléptet­ni a most következő gyártási évben. Jane színésznő és rádiószereplő volt, szőke, karcsú, inkább érdekes, mint szép és állí­tólag rendkívül tehetséges. Első fibnszere- pét Carole Lombard és William Powell egyik közös filmjében játszotta el. hogy o budapesti Vígszínház a jövő évad■ ban — azaz a most induló őszi szezonban mutatja be hlarsányi Zsolt, Zúgón István és Eisemann Mihály XIV. René cimii ze­nés vígjátékét. A darab hősnője egy fiú­nak nevelt trónörökösnő. Ezt a szerepet az eredeti tervek szerint Bársony Rózsi­nak szánták, de mégis Tolnay Klári játsza el majd; hogy Heltai Jenő egy sokezer éves kínai legenda nyomán irta meg legújabb modern mesejátékát, az Utolsó garast. A fantaszti­kus darab ősbemutatója a budapesti Ma­gyar Színházban lesz, főszerepét Törzs Je­nő játsza majd; hogy fokozott tempóban dolgoznak a német filmgyárak. A nagy berlini gyárak mellett kiveszi részét a munkából több nagy más gyár is Becsben, Münchenben. Óriás programja van az 1940—41-es évre a müncheni Bavaria gyárnak, amely a leg­híresebb német sztárokkal dolgozik. A Bavaria-gyár készíti el A hegyeit emberei cimii érdekes filmet Hansi Knoteckkel és Hörbiger Attilával. A klasszikus Min na von Barnhelti filmváltozata is München­ben készül el Käthe Goiddal a főszerep­ben. Willy Birgel pedig az uj Tourjansky- film sztárja, amelynek cime: Ellenségek; hogy uj filmcsillag mutatkozik be a Négy lány és egy férfi cimii uj német filming játékban. Neve: Ninnie Márkus. Partnerei a filmben: Gustav Fröhlich és Viktoria von Ballasko; ' hogy Elek Ica, a volt vidéki, majd pesti primadonna, legutóbb külföldön vendég­szerepeit. Most ment vissza Magyaror szag­ra Elek Ica kislánya. Hetmánn Éviké, máris színésznő mamája nyomdokaiba lép: legközelebb filmezni fog.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents