Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-31 / 198. szám

# ELLENZÉK I 1 9 4 0 íuíjfu^íus 3 1. jmmm iS MIT IRA ROMÁN SAJTÓ? „TRIBUNA4': A iurnubcverinl tárgy&llá- sok megszakítása alkalmával kiadott hivatta’o« közlemény leszögezte, hogy rövid időn beliül ismét felvehetik a tárgyalásokat. Erre mu­tatott a szakértő bizottság kinevezése, melyre szüksége van a román küldöttségnek. A bizottságba olyan erdélyi románok kerül* tek, akik statisztikusok, geográfusok, törté­nelemtudósok és közigazgatási szakemberek és döntő tudományos érveket sorakoztatnak fel a román álláspont melletti. Jó hazafiak, mint áltálában az erdélyi románok. Ismer­jük a román álláspontot: semmiféle határ- kiigazitás nem történhet népcsere nélkül, mert a jövő nemzeti államok mentői tisz­tább lakossághoz kell jussanak etnikai szem­pontból. A nagyhatalmak valószínűleg ma­guk is ezt az elvet ajánlották, mert a. nem­zeti gondolat alapján egyedül igy oldhatjuk meg a függő kérdéseket. Egyedüli megoldá­si módon, bármilyen nehéznek is látszik tech­nikai szempontból. A népcsere legfeljebb nehézségeket jelent s anélkül, hogy ma ve­szélyes volna, a holnapot biztosítja. Az olyan határkiigazitás, mely helyén hagyná mindkét részről a lakosságot, mindkét kormány ré­széről nemzeti bűntény volna, mert még in­kább kiélezné az ellentéteket. Sem magyar, sem román részről — úgy gondoljuk -— nem engednék meg az elnemzetíenitést, pedig a magyar felfogás győzelme ez?ti jelentené a valóságban. A magyar kisebbség maradék­talan jogegyenlősége csak úgy képzelhető él, ha a jelenlegi határainkkal maradunk. Ez lévén az igazság, csodálkozunk, hogy a ma­gyar kormány és magyar küldöttség egysze­rű történelmi igényeket hangoztat — mely­nek nincs alapja — és szem elől téveszti a valóságokat, holott egyedül ez lehetne a jö­vő alapja. Nyilvánvaló, hogy a tárgyalások nem nézhetnek a középkorra, egyedül mind­két nép nemzeti jövőjére lehetnek figye­lemmel. Nem liehet szó arról többé, hogy egyik nép elnyomja a másikat. A magya­rok sem kívánhatják annak az időnek feltá­masztását, hiszen tudott dolog, hogy főleg ők okozták az osztrák-magyar monarchia összeomlását. Ami pedig bennünket illet: egyetlen román sem óhajtja a magyar ura’- mat. Nem lehet szó most semmiféle agitá- cióról, mindkét részről meg kell] őrizni a legtökéletesebb nyugalmat!. ..ROMANIA“: A Népszövetség keretébe helyezett mesterséges nemzetközi együttmű­ködés és a népek együttélésére vonatkozó tanok meddőségével szemben a népesere nyomban gyümölcsöző eredményt tud felmu­tatni. Mindenki szemeláttára megy végbe, nem kerü-het sor visszaélésekre, mikor meg­valósítjuk. Mégis ellenzésre talál egyes né­pek részérőu akik a béke érdekében nép­csere eszközlésére hivatottak. A tengelyha­talmak buzditására Románia késznek nyi­latkozott, hogy a népcserét megvalósítja és> megkönnyíti a tiszta etnikai államok alkotá­sát. A mai nemzeti gondolat a figyelmet az emberre irányítja, jobb életlehetőséget akar nyújtani az egyén számára. Ezt pedig csak egységes nemzeti államokban lehet elérni. Hitler kancellár többizben hangsúlyozta, hogy az elnemzetlenitést utópiának ke'lli te­kinteni korunkban. Egységet pedig csak nép­esere utján lehet elérni. Egyes déleurópai álíámok elnyomása nincs már megengedve a modern európai gondolat szempontjából. Csupán két eset lehetséges, ha a jelenlegi helyzetet fenntartjuk: 1. Megfelelőnek is­merjük el az együttlakó nemzetiségek be’ső torzsaOlkodását és a vezető osztály előjogait, ami nem egyeztethető össze a modern felfo­fiw—riM1111 mu ni, ii n„ * iiiiiimiimmbb ,* Körültekintő felkészültséggel váriig az aj tanévei a bukaresti magyar iskolák vezetősége Szeptember nyolcatliííán ünnepélyes keretek közöli nyáifák meg az iskolaévei BUKAREST, augusztus 30. (Saját tudó­sítónktól.) Az uj tanév beköszöntése ismét alkalmat nyújt arra, hogy néhánysoros be­számoló keretében megemlékezzünk a bu­karesti magyar iskolák tevékenységéről. A református egyház által immár két évtizede fenntartott és örvendetesen fej­lődő bukaresti magyar elemi iskola igen fontos kulturküldetést tölt be a romániai magyarság életében. Itt, ahol a szülők hatványozott kenyérgondja és a sajátos helyi viszonyok folytán a magyar gyerme­kek nagy hányada ki van téve annak, hogy anyanyelvét elfelejtse, a magyar elemi iskola és a vele párhuzamosan működő vasárnapi iskolák intézménye olyan hé­zagpótló munkát végez, amelynek hiánya igen kártékony nyomokat hagyna a fő­városban felnövő nemzedékek életében. Az elemi iskola, mint néhányszor iö- viden ismertettük már, a háború utáni években a Str. Sftii Voevozi 50. szám alatti központi székházban kezdte meg működését, ahol a háború alatt abba­hagyta. A béke első éveiben a tömegesen Bukarestbe özönlő magyarság nagyon meg- sinylette a saját anyanyelvű iskola hiá­nyát, amelynek szükségességét minden ér­velésnél beszédesebben bizonyítja az a tény, hogy a központi iskola kiegészíté­séül másfél évtized áldozatkész munká­jának eredményeként kültelki iskolák is létesültek. A bukaresti református egy­házközség ma már négy nyilvánossági joggal működő elemi iskolát tart fenn. A központi hét osztályos, a keleti, déli és északi parokiális körök kebelében műkö­dők pedig mind négy osztályosak. A négy iskolában a múlt tanévben végzett ösz- szesen — mint azt az évvégi beszámo­lónkban ismertettük — 264 tanuló. Ezek közül 173-an tandíjkedvezményei; Az is­kolák vezetősége a tanév folyamán kü­lönböző segélyek cimén közel 100.000 lejt osztott ki. Szegénysorsu és jóelőmenetelü tanulók az idén is negyed-, fél-, esetleg egész tandíjmentességet élveznek. A beiratkozások az uj iskolaévre szep­tember I-tői 10-ig tartanak. A tanév ün­nepélyes megnyitása szeptember 8-án dél- j után 5 órakor lesz a Str. Sftii Voevozi 50. j szám alatti központi iskola dísztermében. A tanítás szeptember 11-én veszi kezdetét. A legyőzöd Franciaországban még teljes a zűrzavar Beszélgetés Pietre Lavaílal, Franciaország miniszter elnök ével gáss/al. 2. Bízunk az elnemzetllenités és el­nyomás határában, A kettő közül egyik sem fe’-tí meg a tengelyhatalmak felfogásának. A népcserévelí szemben szentimentális érvekre hivatkoznak. Ez sem fogadható el, az utóbbi idők során eszközölt lakosságcserék ugyanis bebizonyították, hogy nem ’lehet akadályuk. Románia ehhez a maga részéről beleegye­zését adta. mert az egységes Romániát alig nélkü-özheti. Tehát szigorúan a tengelyha.tall- mak által kijelölt utón haladunk. „UNIVERSUL“: Néhány nappal élőbb a távirati irodák jelentették, hogy Tardieut téhoiPydába zártál:. Kivételesen nagy tehetség vo-t. A világháború idején képviselői mandá­tuma folytán felmenthették volna, de a fron­ton harcolt, mig Glemenceau hivására át­vette 1 ranciaország sorsának intézését, hogy megmentse a pusztulástól. Döntő szerepe volt abban, hogy Amerika iá, szövétségesek olda.án a világháborúba avatkozott é© sok tekintetben járu.t hozzá a békeszerződések megalkotásához. A világháború után vissza­tért az újságíráshoz és éveken át állandó munkatársa volt az .,Universul“-nak. Ké­sőbb újra miniszteri tárcákat vállalt, majd 1929—1930-ban minisztere’nők volt és felis­merve a francia kormányhatalom hibáit, visszavonult a politikától. Egyesek ezt nagy hiba nak tartották. 5 azonban megmagyaráz­ta, hogy lehetetlen hasznos munkát kifejte­ni, midőn a pártok minden jó törekvést meghiúsítanak. Abban a meggyőződésben, hogy a francia közvéleményt helyesen be­folyásolhatja, cikkeket irt és tanulmányo-. BERLIN, augusztus 30. A háború utáni legyőzött Franciaországról ir érdekes cikksorozatot a „Das Reich“ ciraü német hetilap hasábjain Hubert Neun német új­ságíró, aki franciaországi útja során be­szélgetést folytatott Pierre Laval francia miniszterelnökkel is. Laval dolgozószobáját tudvalevőleg Ti­chy egyik szállodájában rendezték be. Eb­ben a szobában fogadta Laval a német lap munkatársát. A dolgozószobának hi­vatalos jelleget csak a törékeny, régi író­asztal ad, amelyet a szoba közepén helyez­tek el. E mögött ül Franciaország minisz­terelnöke. A német újságíró megjegyzi, hogy az, amit Laval mondott, nagyrészt ellentét ben van azzal, amit ő eddig franciaországi útja során tapasztalt. Paris népe és álta Iában a megszállott területek francia la kossága fenntartással és kétkedéssel fo gadja a Laval-kormány munkáját és ke veset tud arról, amit a demarkációs vo nalon túl, Vichyben, Touiouseban, Mar seilleben, Lyonban történik. „ORSZÁGUNK A LEGNAGYOBB SZERENCSÉTLENSÉGBE KERÜLT“ eddi« Laval a német újságíróval folytatott beszélgetése során többek között a követ­kezőket mondotta: — Országunk a legnagyobb szerencsét­lenségbe került. Nemcsak a háborút vesz­tette el, hanem mindazokat a meggyőző­déseket, eszményeket, amelyekben hitt és amelyekhez ragaszkodott. Tulké- sőn ébredt rá arra, hogy az, amiRen hitt, hamis volt, az pedig, amit élete tartal­mának tekintett, túl kevés. Erre való te­kintettel szakítottunk mindazokkal az erőkkel, amelyek túlélték magukat. Vilá­gos előttünk, hogy eddigi és ezután kö­vetkező eljárásunk kétségeket ébreszt és azt is tudjuk, hogy saját népünket, a nagytömegeket csak fokozatosan fogjuk megnyerni. Alapos és átfogó nevelő mun­kát kell kezdenünk, hogy a nemzet ösz- szességét előkészítsük nemzeti életünknek erre a legnehezebb szakaszára. Azok a rendszabályok és korlátozások, amelyeknek feltétlenül be kell követ- kezniök, kemények lesznek. A franciák azonban túlságosan jóllakottak voltak, túl jól ment a soruk, most újból meg kell ismerniük a kötelesség parancsait. LavaL az újságíró leírása szerint, rendkí­vül fáradtnak látszik és első pillanatban megállapítható róla, hogy keveset alszik, naponta késő éjszakáig dolgozik. A be­szélgetés reggel 9 órakor folyt le és Laval hamutartója ekkor már tele volt félig égett cigarettákkal. való együttműködés játssza a döntő^ szerepet. Kormánya, amely Retain tábornagy tekin­télyének árnyékában működik, elég erős ahhoz, hogy egy ilyen terv mogvalosifá a- nak keresztülvitelét biztosítsa. Komoly es számottevő ellenfele nincs u francia poli­tikai életben, a néppel való együttműkö­dés pedig nem okoz sok gondot neki, inert meggyőződése szerint ez fokozalo­an kiépül. — Az 1918. évi Németország és az 1940. évi Franciaország között — mon­dotta — lényeges különbséget látok. A német birodalom annakidején a fegyver­szünethez előzetes tiltakozásának bejelen­tésével járult hozzá és ezzel bejelentette az eljövendő összetűzések bekövetkezését. A jelenlegi francia állam pedig feltételek nélkül irta alá a fegyverszü­neti okmányt és megmarad a jövőben is eredeti álláspontja mellett. A Petuin- kormányzat tudatában van annak, hogy I csak a német követelések feltétel nél­küli elfogadása alkalmas arra, hogy az ország belső helyzetét megmentse. A német újságíró cikkében megállapít­ja azt, hogy a Laval-kormány által kidol­gozott tervek keresztülvitele feltétlenül népi lendületet követel meg, amely azon­ban Franciaországban nem tapasztalható. Megállapítása szerint a francia nép szkeptikusan és sokszor, iróniával fogadja Laval kormányzatát, amelynek mindennemű tömegalapja hiányzik. A Majestic-szálloda környékét még ma is menekültek lepik el, talajukat vesztett egzisztenciák, akik Vichyben ődöngenek a nem találnak sorsukra megoldást. Hubert Neun ellátogatott Toulouseba, ahol rengeteg menekülttel találkozott- Itt az egyik legnagyobb problémát a ben­zin képezte. A menekültek egyrésze autón akart visszatérni lakhelyére, de nem tud benzint beszerezni. Ugyancsak sok vita tárgyát képezi az élelmiszerfogyasztás és a dohányárusitás korlátozása. A vendég­lők este 9 órakor zárnak és amikor le­száll az est, a sétatereken egyetlen szabad padot sem lehet találni: a menekültek ezeken a padokon alszanak. A francia hatóságok még nem tudták meg­szervezni a menekültek elszállásolását. Vichy innen rendkívül messzinek tűnik — állapítja meg a német újságíró. Óriási a szakadék a felülről hirdetett for­radalom és a tényleges franciaországi helyzet között. Annyi tény, hogy a nép a békét akarja mindenáron. Érdekes, hegy általában még mindig az a remény él a francia nép tömegeiben, hogy a béke visszatérésével éppen ugv lesz minden, mint a háború előtt volt. Elszigetelt han­gok ugyan el akarják oszlatni ezeket az illúziókat, de a tömeg ezeket a hangokat nem szivesen hallja. Az uj ut, amelyet Vichvből kiindulva épiteni akarnak, rend­kívül keskeny. A jövő mutatja majd meg, hogy egyáltalán járható-e. KÖNYVNAPI ILLYÉS Gyula összegv. versei 460 lap, kve., most 275 lej (365 lej h.), Magyarok, két kötet 213 lej (334 h.), Ady összes versei könyvnapi, bib­liofil kiad., most 228 lej, 456 lej helyett, Babits: Kereszti’ -kasul kve. 137 lej (183 lej ii.) Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen uj jeeyz.éket. TELJES EGYÜTTMŰKÖDÉS NÉMETORSZÁGGAL Azzal kapcsolatban, hogy miképpen képzeli el Franciaország jövőjének alaku­lását, hangsúlyozta, hogy a jövő kiépítésében a Németországgal ka.t adott ki, hogy nyis'sák ki szemüket, is­merjék fel a veszélyt és mentsék meg az or­szágot. Munkája főleg az általánossá vált korrupció és elfajult parlamentarizmus ©Ken irányult, melynek keretében törtettek előre az adózás terhe alatti szenvedő tömegek el­keseredésének rosszhiszemű kiaknázói. Szia- va pusztába kiáltott szó maradt és Francia- ország mai szerencsétlen helyzetébe jutót ti Egy beszélgetés alkalmával Tardieu el­mondta, mennyi nehézséggel járt a békekon­ferencián Románia határainak megvonása 1 ellenségeink rosiszakarata folytán, mely azok 1 sorában is támogatókra talált, akikkel együtt Karcoltunk. S amikor Románia katonai fel­készülése került szóba. Tardieu íróasztalá­nál felemelkedve a következőket mondta: -Jól vessék emlékükbe azt, amit egy baráti­juk mond: Ne tévesszék szem elől a propa­gandát. Többet ér, mint egy hadsereg, ha kellő időben és jól működik és végeredmény­ben kevesebbe is kerül, mint egy hadsereg fenntartása“. Nem hallgattuk meg Tardieu * szavát s ma ennek következményét viseljük. f \ 'Ás/! ^4 c G Brüsszel mellett már nak az eir^ere S!Ä^^|7'.seR halász­9jt iez ilu ;ob iát rg ur< t va IX‘r lo :n at an h fo ók IC hl el vu ( íü M ik Lf-ul 0 ik 1F ii b i \' __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents