Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-25 / 193. szám

I t U 4 0 a ii U u * z i u H 2 5 £ / /. / > /V 7 / ■ K rmmmmmsmm A repülőgép felér egy hadihajóval Zander német tábornok fejtegetései a modern hadvise~ lésről. — A repülőgép szerepe a tengeri háborúban Aa alábbi nagyérdekesiiégü cxs.- két Zander rémet tábornok ifi® a modern Iwudvise.lés lcghatá-o- aalib fegyveréről: a repülőgépről: A tengeri haderő ine’tett, a német és an­gol légi haderő teremtette meg a Dánia és Norvégia egy részének megszállási lehetősé­gét. A légi haderő tevékenysége a tengerek fe­lett is három irányú: felderítés, támadás és védetem. Egy tengeri ütközetben csatk a iviţi haderő képes ténylegesen, állandóan és csal­hatatlan bizonyossággal) nagy területeit ellen­őrizni, az ellenfél tengeri haderejének .moz­dulatait követni, saját tengeri egységeit .rá- r vitted, énttesitemi, nem beszélve a tengeri kereskedelem pontos és állandó nyilvántartá­siról. E módon sikerült a legi haderő utján a hadvezetöségnek nyi.lt képet kapni az álta­lános tengeri helyzetről, fői»!» tengeri ntatc es irányokról és az «leniéi kereskede-uni köte­lékeinek gyülekezési pontjairól. Bár a -en- geri haderő felderítő egységei, igy különö­sen a tengeralattjárók iontos szerepet játsza­nak a hadvezetőség határozatainál, mégsem tódnak annyira pontos és meghízható ered­ményeket adni. mint a légi erő. A égi felde­rítő egvségek eredményes működése, a nemet légi haderő irányításában döntő jelentőséget nyert különösen az angol tengeri kereskede­lem, az úgynevezett karavánretad-zer oil eni támadásoknál. Az angol hadiflotta bázis, Sca- pa-Flow eleni támadásoknál és amint »/. legutóbb tapasztalható volt. a norvégiai par­tok mentén az angol tengeri haderő és szá'- litóhajók elite ni kemény harcokban. EGYETLEN FELDERÍTŐ REPÜLŐGÉP ELDÖNTHET EGY HÁBORÚT Egyetlen felderítő repülőtiszt által felfe­dezett és pontosan megjelölt etdenséges 1.n- dL vagy kereskedelmi flotta jelzése drótnél­küli távíróján el'dönthet egy harcot, vagy tengeri ütközetet. Sőt sok esetben bizonyos körülmények között akár egy háborút 'iff. Ugyancsak ilyen felderítések alapján tör.é- nik a repül-őegységek harcba küldése és ezok irányítása. A harc, a támadás a bombavető közbelé­pésével történik, mely a fold feletti légikir- coknál általában nagy felületi célpontok, ál­lomások, ipartelepek, esápatgyülekező He­lyek, meneto^zlopok, vagy repülőtereik «Jeu irány«?!; míg a tengerfeiletti légi harcoknál a bombavető csak bizonyos pontokat vesz cél­ba, mert nagyobb magasságból még a uagy tengeri egységek is csak mint kis pontok 1 Un­nék fel, melyek pontos eltalálása különleges kiképzést, nagy gyakorlatot é« igen nagy- mennyiségű municiófogyasztást igényei. Ha ez a eélpont a nyílt tengeren mozog és niats a hajó lehorgonyozva, eltalálása még nehe­zebb. A német légi haderő támadásai az 'en­ged hadiflotta Scapa-Flow-i bázisa ell;n majdnem mindig lehorgonyzóit hadihajók el­len irányultak. A német légi haderő támadásai az ellen­séges tengeri haderő ellen — szállító hajók, paTtraözáUási helyek és kirakodási berende­zések — ellen döntő jelentőségűek voltak a Norvégia eßleni és norvég fjordok mentén le­zajlott harcokban. A STUKÁK Az ily célpontok elleni harcokban külön­leges szerep jutott az úgynevezett „bukó“ bombavető, „Stuka“ repülőgépeknek ía Stui zkapfflugzeug szóból rövidítve). Ezek. a gépek nagy magasságból bukva zuhannak le függőlegesen és a bombákat a célponttól már 1 is távolságból vetik, rmi által ki? és icís- keny célpontok ellen is hatásos eredménye­ket érnek eí. A légi támadások végrehajtása és sikere, természetesen sokban függ a földi támasz­pontok berendezésétől is. így a kiindmó pontok repülőtereitől és ezeknek a támadási ponttól valló távolságától. Minél közelebb van a támadási pont, annál nagyobb lehet a repülőgépek száma és annál gyorsabb és sü- íübb .a támadás megismétlése. Ezért tudja a r émet légi haderő az északangliai hadikikö- ’■ eket és ipari telepeket halt.ásosan támadni, kihasználva előnyös helyzetét Norvégiában és táv oltani repülőtereket: világosabban Nor­végia elfoglalásával az addig 850 km. távol­ság Scapa-Flow-ig 450 km.-re esett, vagyis majdnem a felére. A REPÜLŐGÉPANYAHAJÓK Angjlla is igyekezett azt a nagy távolságot megrövidíteni, mely légi haderejének szára <- földi bázisai és működési területté között van, úgynevezett repüiőgépanyahajók szolgá­latba állításával. Az -a:ngoí? hadi repülőgépek ezekről a hajókról futnak ki és szádnak fel, hogy Norvégia és más ellenséges pontok lőni támadásokat végre hajtsák, majd pedig > gyunodu térjenek vic-azn. Igaz ugyan, hogy «/. a megoldás nem t gee/.tnj vált he, mert ezek a nagy hajók a repülőgépek fel és le kzáDUására meg lehelő hosszú óh széles fedél­zettel igen alkalmas célponttal szO-tgálUnsk uz eher német ix-piilökiwk, cnut igazol a földi- leudbeli sikores nőmet légi támadás az ilyen angol repüiőgépanyahajók el-ie.ii. A tenger feletti Jégiháborubau nagy jelen­tősége van bizonyos pontok, hereindoziWk ú? egységek megvédésém-k is. Különösen, ha a teljes cd sötét it és, illetőleg uz elMenség <dől 'aló etlrejtée nem lekot-séges, a kikötö/e»-.» i- doések könnyű és biztos célpontjai az cl- ■let’.-ég bombuvető repülőgépeinek. Ezért a vé,’<Jem megszervezése a tenger fölötti lé­gi l.áhoruhun nagy gondosságot és szakért -I- nift kivan, földön és hajón is különleges Y-g- e'b.'.ritő tüzérségeket és vadászrepíilő osz­tagokat. V VDÁSZREPÍ LÖK A vadászrepülők általi véde cm lökéi * légi feli-derítő szolgalatot igényel, kitűn j» n arról, hogy Ghcorghe Tatarescu volt minisz­terelnök röpiratoi adott ki. melyben Bessz* arábia és Bukovina k i ürítésévé I kapcsolat- ban hosszas miniszterelnöksége idején kü\< - I lett külpolitikai tájékozódást Igyekezett iga­I zo'ni. A röpirat --melyre azért volt szükség, 1 mert a román közvélemény Irányításában nagv szerepet játrzó .Curentul“ c. nap imp hasábjain Pamfil Seicaru. a lap igazgatója, a felelősség kérdését kezdte feszegetni egyenként idézte az 1919-től máig uralinu^j veit kormányok kinevezése alkalmából ké­szült legfelsőbb királyi kéziratok szövegét annak bizonyítására, hogy az angol—francia szövetséghez fűződő külpolitikát a kormá­nyok mind magukévá tették. A letűnt kormányok között foglalt helyet Iorga professzor kormánya .is, mely 1931 jú­nius hóban alakult. A kormány — melynek D I Gnica volt a külügyminisztere — 1981 junius i5-én mutatkozott be a parlamentben és az ebből az alkalomból felolvasott legfel­sőbb királyi kézirat következőkben körvona­lazta a kormány külpolitikáját­— Az összes országokhoz fűződő kapcí-o- lntaink barátságosak maradnak és minden telhetőt megteszünk, hogy még inkább meg­erősítsük Kapcsolataiul: érintetlenek marad­nék a szövetséges államokkal, melyekhez dl- csőséieei emlékek és azon óhaj kötnek ben- riiinket, hogy megőrizzük azon igazságos eredményeket, melyekhez velük együttesen jutattunk el. az képezvén céljainkat, hogy megerősödjön a nemzetközi szolidaritás, mely (gyedül lehetséges alapja az annyi nehézség- cél és éi:százados közös iparkodással terem- ten civilizációnak, mert hiszen a nyugalom -— niedre annyira szüksége van a világnr.k -— nem a határok megváltoztatásával, de a morális vélemény eltérések kiküszöbölésétől érhető cl. Eszerint a Iorga-konnánv külpolitikai programja sem szakított az előbbi kormányok külpolitikájával, melynek Titnlescu volt kül­ügyminiszter volt legelszántabb képviselője s amelyet — amint ezt Tatarescu megállapítja — valamennyi kormány egyformán ápolt. »4 megálló fitás annyival inkább kellett fcdlü- nést, mert Iorga professzort tudvalevőleg sze­mélyes ellenszenv választotta el Titulescut ól Ez a körülmény tette bizonyára időszerűvé, hogy a felelősség kérdése k'j.ül folyó vitá­ban most Iorga professzor is megszólalt és u működő hírközlési s/.olgá'atol, “KV, hogy a v udú?7 repülök meg lámádba-.' áh, inegá Hiteik az I IliénM-gcM legi támudót, J'ehctöh'g, *r.'*.ţ mielőtt »-/. támadását végrehajtott.» volrn. A mull ev december líí-jki nagy legi ie I ö/t then, mely uz. észak »tengeri Nemetulmi* l.ci zajlóit le, egy német vadász repülői aj a támadó angol bomba vető1 egységeket m g a nvHi tenger lő'lült tant óz liu till íe és harc’ia l.oerútkozvu, majdnem ttljteícn megverni m lí.i- lelt1: u/.okut, úgy, hogy egy elleuaóge* gép neu» juthatott el u német partokig. \ mai légi harcokban csaknem kizáró'i- goíuu ugyne vizeit szárazföldi repülőgépeket Ut'i zilálnak, vagyis olyutnokáil, melyeknek 1 (Üdreszállásra alkalPmos Iwjreiukeaéw van, csak igen kövét* úgynevezett vizirepiilőgepi-t. A repii ót hajtó motorok mind lókéig »•- sebbé «8 bizliosabbn válnak. Egy gépnek f in 4i motorral való leliftz ereié se lehetővé U'V- te ; szárazföldi repülőgépek nagy lávoLságii ha.s/.náfatat. A vizi repülőgépek az úgy- nevezett hidíoplánok, tekirvtve luigy ható í- Ví li águkat, értékükből és ható távoságuk- b(V! ezért nem ve-ztettek. Különösen a lávoli r, Imsszu tengeri fi-ldcrittéseknél használják (zi két. így uéLkiilözhe.tet.cíiek voíltak a nor- végiai hadműveletek sorún is. tekintve a .c- rep nehéz voltát, valamint a repülőterek l.ún vát, meüyeili pótolt a tenger szi'jles é* «:• im» lükre. A tenger fölött harroh’i légi haderő tehát ró-- lin má‘- feltétI 'ck és köriilniények kö­zi- t működik, mint a szárazföld fölött, de itt is mi gvan a maga döntő fontossága és a f)á- boni kimenetelét nagyban befő vásolhat ja. „Neamul Ri .nanesc“ hasábjain a következő felvilágosítást adja 1931. évi kormányának külpolitikájával és a Tatarcscu volt minis/.- t» relnök által ny ilvánosságra hozott adatok­kal kapcsolatban: — A kérdéses röpirat egy sorba helyezi 1931. év» hormánvom külpolitikai muyatar- tá-át a/, összes addigi kormányok magatartá­sával. Nem. kérem. Valóban érdekes lett volna. In gv én. ki — amint érzem és ezt mindenki India — tovább folytattam volna Tituleseu ur ..európai“ külpolitikáját.’“ —■ Tituleseu ur valóban meggvőződ^ses bive volt a küv.eikező, politikai erőkuek: a) Népszövetség. 1») Hagai döntőbíróság. e) Ki-, antant“. ­d) Balkán'zövotség. — Én azonban az a) és b) pontok alatti erőkben soha nem hittem, ami pedig a e) és di pontok alatti erőket illeti, kezdettől fogra megmondtam, hoev nem lehet ilyesmit öl­hetni évente egy bankettel., — Az 193J. évi legfelsőbb királyi kézirat­ban — melynek megszövegezésére én kap­tam megbízást — a Románia szövetségesei iddalán kifejtendő politika mellett voltam, melyhez Írásbeli szerződésekkel és érdekek­kel fűződött az ország A szövetségesek: a nagy háború szövetségesei, a szerződések: az akkor és azutan aláirt szerződések voltak. — line, a helyreigazító közlemény, mely- lyel tartoztam — fejezi be nyilatkozatát lor- ga professzor. FORGALMI ADÓ SZABÁLYOZÁSA. A Monitorul Oficial augusztus 19-iki száma rendelettörvényt közöl, amelynek értelmében a müselyemböl vagy cedofibrából készült szö- j vett anyagokat a forgalmiadótörvénv B. táb­lázatából az F. táblázatba helyezik át, vagyis az említett cikkek után az eddigi 12.50 szá­zalék helyett 8 százalék forgalmi adóit' kell fizetni, aminthogy természetesen hozzá szá­mítják a 3 százalékos nemzetvédelmi ihleté- kt-'t is. Kivételt képeznek azok az anyagok, melyek Bemherg-fonalhóI, valamint.6Q ,,de- nier“-ig terjedő müselyemből készültek. A már kifizetett illetékek után különbözeiét mein 'lehet visszakövetelni. 1 - ■ Naplóícljegy zések a Iranciaorazáfti és bel­giumi harcokat követő napokról A ,,Iimpui“ érdekes cikk« sorozata BUKAREST, auyus*tu* 24. Megírtuk, hogy OctavLan Neamtu, a „Timpul“ szerkesztője napJÓ>r/erü beszámolót közól a nyugati hadszíntéren saerzeU benyomásairól, Neamtu a „Timpul“ c. lap legújabb számában a kővetkezők­ben folytatja Észak Franciaországban és Belgiumban szerzett benyomásainak ismerte tését: — Junius első napjaiban a belgiumi és északfranciaországi utak még *•«>Ive I voltak hadifoglyokkal. Belgium meg­adta magát, de a francia hadsereg to­vábbi ellenállásra sorakozott fel a Wey- gaiul vonalon. A legjobb csapatod vet­tek rés2l a harcokban. Kevés volt a ha " lottak, annál nagyobb a foglyok szánta, mely — a beiga foglyokon kiviil — több százezerre emelkedett. A francia foglyok szomorúak voltak. Tisztában voltak sorsukkal és hazájuk sorsával abban az esetben, ha Iegyöze- tés lesz sorsa. Maastrich és Liege küzi'tt Italadtunk szóit'anul a foglyok némaságának huta sa alatt. / Namur és Charlero.v között újabb io golyszáüit mánnyal találkoztunk. Alig volt színes katona közöttük. Gépkocsink megállt, igy jól áttekinthettük őket. Volt olyan, aki párnácskát vitt kezében pihenésre gondolva. Napbarnított, sza- fállas férfiak voltak, a szemükből azon­ban fiatalság volt kiolvasható. Fényképfelvételt készítenek róluk az országúton és a katonák ismét feleme­lik fejüket, kihúzzák magukat. Az egyik" közülük megszólal; — Hagyja uram! Mi nem vagyunk szépek! Ugv szol a hangja, mint a harang s az i:menetien katona tovább halad az országúton. Estefelé újabb fogoJys/állitmányok- ka! találkozunk. j — Hová értek a németek? — kérdi az egyik. j Nem válaszolunk. A francia katona érzi, hogy nem tartóztathatok fel a né­met csapatok és ümaga adja meg a vá laszt: „Paris.. “ Aztán felhúzza váiiúí és tovább halad. L.egyözölt, meghódított országban voltunk. Csak romhalmaz maradt a vá­rosokból és néhány megrongált temp­lom volt látható. A foglyok egykedvű­en néz’-k városaikat abban a tudatban, hogy becsületesen megtették kötelessé­güket. , Német tisztek mondják: — Ezek a katonák elitcsapatokhoz tartoznak. Hősiesen harcoltak. A nehéz harcok után ma is erőseknek látszanak. Az ellenfél dicsérete magasra emeli azt, aki a dicsérő szavakat mondja. HAZATÉRNEK A BELGA HADI­FOGLYOK Másnap Brüsszelben voltunk, ahol íjabb fogolvszállitmányokkal találko* tunk. A Führer elrendelte, hogy azok a belga hadifoglyok, kik a fegyverleté­S ~ tel után kerültek fogságba, hazamehet- nek és dolgozhatnak. Igv kétféle sers ban volt részük a belga katonáknak. A fiatal belga katonák egy percre elfeled­ték a háborút Hajadon fővel, ingben ültek a tehergépkocsikon. Mások ke rékpáron haladtak. Egy teljes tüzérezreddel találkozunk. B Saját tisztjeik vezetésével a németek 8 által kijelölt helyre mennek, hogy át I adják a felszerelést és a lovakat, § A brüsszeli kávéházakban egy asztal- 1 rá! söröztek ezek a belga foglyok a né- I met katonákkal. I Namurnál 45 év körüli hazabocsátott 8 belga katonával találkozunk. Az asz I szonv és gyerek ott várta a ház kapu­tt jáhan. De nem mindenkinek jut ki ez a szerencse. Útközben á hidakon, utakon eldobott leveleket találunk. Rohamra induláskor hagyták félbe az írást a katonák, kik feleségeiknek gyermekeiknek Írtak. A fogoly szállítmányok fölött éjjel nappal repülőgépek haladnak. A fogoly­táborok zsúfolva vannak. Friss német csapatok jennek és előre haladnak . , ’ AUTÓ ABC. irta Bállá János. A legújabb autószakkönfv 352 lap, 250 képpel, táblázatul!, 780 lej, Fe­hér Sz, A szikláshegyi varázsló (magyar ifjú­ból indiánfőnök) leve, képes, most 152 lej, később 190 lej Lepagcuál Kolozsvár. Poitía utánvéttel. Kérjeu jegyzéket. fíe!yeseífe-e Iorga professzor Titnlescu külpolitikáját? íofga professzor is nyilatkozott Tatarescu és Pamfii Seicaru vitájában KOLOZSVÁR augusztus 21. Beszámoltunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents