Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-25 / 193. szám

V

'Kttiwyw*

ntwHMlóv ÎM

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ:

, POKl'NCA \ REMII': (Mi. I nm min: • le;- tudós prolc.w.or, ki igei) jól ímiuti gj/dti'.igi helyzetei. Rádióbeszéde tiszta es megfontolt volt. Nincs szükség magyarázatra, csupán a mezőgazdákkal kapcsolatban I ’in néhány szavunk. A mezőgazdaság kérdésé mindig időszerű volt Romániában. Miiéi n kormány, mindéin párt arauybclükkel rlu be u földművesek megsegítései programjába, mirnieu politikus foglalkozott a román liildmiives drámájával, lőileg \álas/l.isi propaganda alkalmaiul. Menuyi tintát logvas/.- tottuk és íuennyi napidija.t (izeitek a képviselőknek! És a földművesek naiv módon szavaztak, mikor aztán lezajlottak a választások, a földműves ismét anonimus maradt, a fok program pedig balomra giiill a pártk'n- lmkban. A szavazatot kérőknek ugyanis más gondjuk volt. Így történt évek bos-zu során at. megtévesztették a földműveseket a poétika esalók. A földművesek idők folyamán ’erre! és erőszakkal szerezték kiesiny jogaikét. Leon miniszter határozottan leszögez'e, 1 *ogv egvediil a földmiivesosztáK anyagi cs eikölési erejének növelésével lebet emelni ;z oiíi.ág szinvonailát. A földművesek pedig — mondotta Leon miniszter — nyomorban vannak. Reméljük, hogy az uj agrárpolitika rie.n lesz egyszerű rádióbeszéd. Jelenlegi államformánk győz, vagy összeomlik, ahhoz képest, milyen mértékben Jeisz a földműves probléma megoldva.

..UNIVERSUL“: A bukaresti Ke reek ed almi Akadémián nyári tanfolyam nyílt a Kereskedelmi líceumi tanárok számára. Ilyen alkalmakkor rendszerint beszédeket é* előadásokat tartanak. Az elhangzott beszédek között figyelemre méltó Napoleon Cretu a’- miniszter beszéde, mert a kérdéseket tisztin nacionalista és a totalitárius rendszer szempontjából vizsgálta. ..Igazi nacionalizmus — mondotta Cretu a’.miniszter — nem lehet tudományosság nélkül, éppen úgy, mint az igaz; nacionalista nem nélkülözheti a felkészültséget, módszert és a már kifejtett munkát. Egy zavaros, rendszertelen naicondi? mus nemcsak nem basznál, de rendkívül veszélyes is lehet az országra“. Ezt a megállapítást azzal lehetne kiegészíteni, hogy ne.n lehet addig a nemzeti eszme reális eredményéről beszélni, mig egyes ágakban a nép — mely az ország ura — jelentéktelen, vagyr n*.m megfelelő arányban van képviselve. Fz fi.eg a gazdasági életre vonatkozik, hol a román elemet rendkívül háttérbe szorították Engedjék meg. hogy rámutassunk: például nem e’ég a zsidókat eltávolítani a gazda sági életből csak azért, mert ezen az ntm foglalhatják eí a románok helyüket. Nem feltétlenül ál he ez a következmény. Jöhetnek más idegenek, kik az üres helyeket betöltik. Régi igazmondás, hogy mindig az ügyesebb jut kenyérhez. Természetesen az éle mességre keü gondo’ni. Két feladatul állunk tehát szemben. Az egyik: az. idegen elemek eltávolítása, a másik: a románok el- he yezése. A kettő közül a második nehezebb. Mindenekelőtt az anyagi természetű akadályokat kell megszüntetni és a téves felfogást kell megváltozhatni. Az anyagi könnyítésekhez tartozna a túlzott burokra- t’zraus kiküszöbölése, hosszabb időre -vzó’ó hitelnyújtás és a kamat leszállítása. Ami pedig a téves felfogást illeti, nem szabad a kereskedőt és iparost lenézni. Ez indította annak idején dr. C. Angelescu közoktatásügyi minisztert arra, hogy ,,líceum okká“ alakítsa a kereskedelmi iskolákat. Az is téves felfogás, bogy a kereskedő mindig keres és sokat keres, tehát akármilyen taksát és adót elbír. Akármint is áll a dolog, ai román elemnek az ország gazdasági életében való részvétele elengedhetetlen feltétel a nacionalista rendszer részére.

..ARGUS“: Ionescu-Si^esti professzor. v)’t földművelésügyi miniszter rámutat arra, begy mezőgazdaságunk nélkülözi a képzett gazdasági munkásokat. Ugyanakkor rámutat arra is. hogy a föld elaprózása fogytán 600 ezer földműves 300 ezer hektár földet b:-, ami annyit jelent, hogy fél hektár jut egyre. Ne feledjük, hogy rendszerint családfő az iiyen földműves, igy a 300 ezer hektár leg- kevesebb 3 millió embert kellene eltartson élelemmel. Erről azonban szó sem lehet, tehát más földjét kell munkálja napszámé t, hogy megélhessen é6 éhező családjának élelmet vegyen. A kereset atzonban kicsiny és alig enyhít a nyomorúságom Szükség lenne tehát arra, hogy töm ürítsék őket. Vannak v'dékek, ahol nyáron nincs elegendő mező- gazdasági munkás, ide kell csoportosan efkze- g ód jenek. A földművelő nagyobb szakképzettséget nyerne ezzel. Amig azonban otthon ül falujában és abban a hitben ringatja magát, hogy birtokos, tovább fog éhezni családjával. Az ilyen tévhitet csak radikális intézkedéssel lehet kiküszöbölni.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leír*

választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvcsztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

A görög vezérkar tagjaival tanácskozott Metaxas görög miniszterelnök:

/Î/-' A*/./. V, augusztus 24. (Ru dor.) UNII: Csütörtök éjjel hosszas megbeszélés volt Metaxas miniszterelnök és n görüv; vezérkar tagjai között. A megbeszélésen az állambi/lonságii^yi nii- nis/ter is rés/tvett.

ATHÉN, uuffusxtus 24. (Rndor.) A

görög; távirati irod.-i közleménye: Albán lapok állandóan olyan hireket terjesztenek — és a híreket egyes külföldi távirati irodák is átveszik — hogy bandákat szerveznének egy görög csendőrezredes vezetésétel — aki egyébként nem is létezik — és ezen bandák tagjai között a hatóságok fegyvert osztottak voTna &zét azzal u céllá!, hogy terrorcselekményeket kövessenek el az albán görög határon. Abhall a helyzetben vagyunk, hogy ezeket u íaubasztrkus híreket határozottan megcáfoljuk. Az a hir is minden alapot nélkülöz, hogy gö- rög tis/tek kíséretében idegenek látogatást tettek volna a határon.

RÓ,MA, mi(fusz(ns 24. (Rador.) Ştefani: A Görögországhoz intézett ama

olasz ultimátum h íré vei kapcsolatban, hogy Görögország 24 órán belül mornd- jon le a mult év április havában bejelenteti garanciáról, Rómában kijelentik. hogy ebeknek a fantasztikus híreknek szerzői szem elöl tévesztik, hogy ez a biztosíték, mint minden más angol garancia, értéktelen, tehát nem lebet ultimátum tárgya.

Olaszország cáfolja azt a hirf, hogy Görögországtól az angol garanciáról való lemondást kívánta

Gyűlési faiioííaft a nagpáraűi román értelmiség tagjai a Diharmegtjére vonat- Kosó magyar hOvciclésch ügyében

A „Gazeta de Vési“ című nagyváradi lap azószerint

közli a gyűlés határozali javaslatát

NAGYVÁRAD, augusztus 24. Pénteken délelőtt a nagyváradi városházán Zigre Ni- ci-Lae dr volt kultuszminiszter. Popovieiu Péter dr, a Nemzet Pártja ottani elnökének meghívására a nagyváradi román értelmiség tagjai gyűlést tartottak amelyről a Nagyváradon megjelenő ..Gazeta de Vest“ cimü lap a következőket jelenti:

A gvülést Freutiu Traian gör. katolikus püspök nyitotta meg, majd átadta a szót Zigre dr. volt miniszternek. A szónok ismertette a gyűlés célját, Királyhütégre buzdította a megjelenteket, majd bejelentette, liogv táviratot intézett Gigurtu miniszterelnökhöz es Pop Valér veit miniszterhez, a Turnu- Severinhen tárgyaló román bizottság vezetőjéhez. kérve őket. hogy a románság jogaiból ne engedjenek.

A továbbiak során a gyűlésen Popovieiu Péter. Oheorglie Bota, Campian nagyszalontai köziegvző. Teodoi Popa és Gherman dr. nagyváradi alpolgármester szólaltak fel. Valamennyien állást foglaltak a lakosságcsere ellen a statisztikai adatokia hivatkozva vitatták a területi engedmények igazságtalanságát.

A gyűlés résztvevői határozati javaslatot fogadtak el, amely a következőképpen hangzik :

..Biharmegye és Nagyvárad értelmiségei iiárnrnszázctvenezer román temészetes kép- vizelete, a Nemzet Pártja tagjai, aggódással

varinak eltelve ama tárgyalások miau, amelyek Románia és Magyarország között folynak, valamint azon területek ■ omán népéne.k S'irsa miatt, amelyek tanácskozások tárgyai. 1 ii táborik c megyére vonatkozó magyar ko- tetetések ellen, mert ezen a területen az első emberi települése óta románok laknak. Meg- i nlósithatatlannak tartja a népeserét és nem tartja méltányosnak. hogy a magyar nép kedve ért, melv e megyében a régi magyar ura- lom telepítési politikájúnak mesterséges be- szitárgása, kiürítsenek olyan területet, amelyet egységes román tömegek laknak.u

A határozati javaslat utolsó pontja szerint a gyűlés úgy látja, hogy a Románia és Magyarország közötti ellentét olyan nagy, hogy n képtelen magyar követelésekre csak fegyverrel Ithet felelni és ezért a gyűlés bizlositia a román kot rnányt, hogy készek vérüket ontani az ország jelenlegi határai fenntartásának érdekében.

A gyűlés résztvevői táviratot intéztek Pop Valérhez és kérték, hogy vélje meg a megye román népét, amely el van határozva arra, hogy inkábn meghal, semmint magyar uralom alá kerüljön, vagy elhagyja ősei nyugvóhrlvét. A táviratot Popovici Nicolae dr. gör. kelrti és Frentiu Valér gör. katolikus püspökök, Suciu loan gör. katolikas püspöki elnök Zigre Nicolae dr. volt miniszter és Poncviciu Péter dr., a Nemzet Pártjának elnöke írták alá.

I Goring marsall Amerika megtámadásáról és az Anglia elleni oifenz

A német vezérláhornagy érdekes nyilatkozatot adott egy amerikai újságírónak

Hogyan alakul Németország és az Egyesült-Államok viszonya a jövőben? Ez a kérdés foglalkozítatja az Anglia elleni támrda

9 esélyei mellett elsősorban a világsajtót- Az idevágó, legutóbb napvilágot Oátott cikkek, tudósítások, fejtegetések itömcgéből kiemcl- kezdik Göring vezértábornagy Wiegand Károly neves amerikai újságíró előtt tett nyilatkozata, 'amelyet egész sor amerikai lap veítt át.

A vezértábomagy nyomban a legégetőbb problémára tért rá: arra az állítólagos veszélyre, amely az Egyesült-Államok Európa újjáalakítása révén fenyegetné.

— Mi németek nem győzünk eleget erő- dálkozni — mondotta többek között Göring — hogyan tarthat Amerika egy, a tengeren át bekövetkező támadástól? Ez ,aiz elképzelés a mi szemünkben valósággal lázálomszeríi. Még különösebb szerintünk az a feite vir, mintha éppen Németország készülne ilyen támadás végrehajtására. Németországnak

nincsenek olyan harci repülőgépei, amelyek bombákkal megrakodva az óceán fölött Amerikába és onnan leszállás nélkül visszaszálhatnának.

Az. amerikai nép bizonyára nem o-yan ko.-1 á- tolt, hogy feltételezze: mi németek képesek volnánk behatolni éss győzelmet aratni egy 130 millió lakosságú országba, a méllyé t tőlünk 3000—3500 mérföld választ el. Még ha nem is nagyon szeretnek bennünket) odaát, legalább a józan észt ne vitassák el ftőllünk.

— Az Egyesült-Államok félelme annál érthetetlenebb — folytatta Göring — mert köztudomású, hogy Németország zavartalan i»oli- l'kai és gazdasági kapcsolatokat akar fenntartani az Egyesült-Államokkal. Ezt én már többször kijelentettem. így annakidején Sumner Wellies ©lőtt is hangsúlyoztam, hogy Európa és az egész világ egészséges gazdasági felépítése elképzelhetetlen Amerika be- kapcsolódása nélkül.

Az amerikai újságíró ezután az Angffiia ellen készülő döntő támadásra terelte a szót, különös tekinlettlel1 a német légi haderő cselekvési lehetőségére. Göring egyáltalán tóm ’l-bolta erre vonatkozó nézetét sem:

— Légi haderőnk tökéletesen készen vau az Anglia elleni döntő beavatkozásra — jelentette ki. — Csak a Führer parancsára várunk, hogy megkezdjük működésűnket. A légi fegyvernem ezúttal is dönltő szereoet fog játszani. Ezzel kapcsolatban biztosíthatom, hogy azok a légi támadások, amelyeket eddig hajtottunk végre Anglia ellen, csupán fogvveres felderítő repül és eknek tekinthetők.

Wiegand ama kérdésére, számo!l-e Németország a nagyszabású légitámadáshoz elengedhetetlen óriási nyersanyagkészletekkel, a vezértábornagy a következőkép felelt;

Németország Hollandiáim«, é~. Erauciaors/.ághau «mask az ol*j ém bio zinany agunk ké Uzreoaét lutiuioata fel. «mi

május 10 I- óta óme/rr*. légi hadműveletei l e/, krllcrlt. Y/r. ur*iyit jeáerit, hx>%j a német nyersolaj -és bnrr/mtartájékhoz nem in kellett hozzányúlni, sőt még novelliert tűk u, izeket. Ami I»eőig fi nrnnext repülőgépgyár’á»t illeti, mű is uurjm/Jt t ulaK/árnyalja a britekét, «K amerrikai re^>iilög»'q«B-/éflrtináriyoLat i« ideértve.

Az idviiiilli»t4itlaii Ié*p fölény okai:

a német légi-ipitr nagyszerű teljeei tőké pékségé, az egye« repülőgépti|»ut>ok móds/•• kiválasztásit, az anyag kiválósága és a legénység hibátlan kiképzésé.

Azt »ein szabad elfeicjneni lejozte be nyilatkozatát a veaértáhomagy hogy a német lege.'hintámnak «w*r meg ezer vadonatúj «>- vég áll rendelkezésére, inig az angol légelhá- ritó fegyvernem, épptigy. rrirnt a francia, legnagyobbrészt még világháború*, tehát elavult ágyukból áll

17 évig szenvedtem gyomorbajban, »m

mielőtt a Gastro D.-t használtam, írja többek között Rudnyarain Dragotnir, Girea, Str. N«. 110. Jad Timis-TorontáL, majd folytatja:

. sziveskeujeu sürgősen küldeni részemre két üveg Gastro D. gyógyszert, én inár maguktól rendeltein és nagyon szépen köszönöm, mert jól érzem magamat, 17 éve egyhuzamban szenvedtem gyomorbetegségben é* most két üvegtől egészségesnek érzem out' gainst“ ... <(

Fenti sorokhoz megjegyzésünk csak any- nyi, hogy s GaBtro D -kúra ajánlatos az ös?.^ szeg gyomor- és 1 élhántalmak, székrekedések, vslammt epe-, vese-, májbetegségek és emésztési zavarok eseteiben. Orvosilag is ajánlják.

Gastro D kapható gyógyszertárakban drogériákban, vagy postán megrendelhető 162 lej utánvét mellett Császái E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124.

Száiliiási költségek 2 százalékos illetéke

KOLOZSVÁR, augusztus 24. A kétszázalékos nemzetvédelmi adótörvény 14. szaka- 6za szerint a szállítási költségek után le kell róni a nemzetvédelmi adót. Ha a szállStás az árba belekalkmáltatott (ab vevő telephelyén eladott áru), vagy ha a franco a számlaösz- flaeghez hozzáadott, akkor a számla értéke után lerótt nemzetvédelmi adóval rendezési nyert a szállítási költség nemzetvédelmi adója is. Ha azonban az áru az eladó gyártelepén adatott el, úgy a fuvarozási és szállítmányozási költség után le kell róni a bélyeget és pedig a fuvarlevélen és egyéb szállitóokmá- nyon. Amint tehát az áru rendeltetési helyére érkezik, a vevő köteies ezeket az okmányokat bélyegezni.

Ha a szállítást szálütmányozó és fuvarozó vállalat végzi, akkor számlát tartozik kiadni, (vagy fizetési jegyzéket) a megfelelő nem- zetvédeJmi bélyeggel. Ha a fuvarozást alkalmi fuvaros (parasztfuvaros) végzi és az nem ad ki jegyzéket a fuvardíjról, akkor a vevő tartozik jegyzéket készíteni és azt az áruról kapott számlához csatolni. (Feltüntetendő a fuvaros neve, a fuvarbér és kelet). Erre a jegyzékre kell tenni a nemzetvédelmi bélyeget. Végül áll az az eset, amikor a vevő 6a- ját jármüvével végzi a fuvarozást. Ebben az esetben szintén jegyzéket csatol a számlához és azon a megtett utat részletezi és felragasztja a helyi szokás szerinti fuvar után járó nemzetvédelmi bélyeget.

A szankciók mindezen elmulasztása esetén a törvény 22. szakaszában említett birság, azaz a bélyegérték tízszerese és 1000— 50 000 lej birsig.

A szállítmányok után j'áró nemzetvédelmi adó alól mentesek azoknak az áruknak a szállítási költsége, amelyek önmaguk is mentesek ezen adó alól, továbbá amikor a gyár, vagy nagykereskedés saját lerakatához szállít. tehát nincsen tuíajdonesere. Ilyen esetekben a számlához pro forma szállítási jegyzék csatolandó, amelyből a mentesség alapja kitűnik.

Könyvnap Î940 Ady Endre összes versei

Bibliofil kiadás, hártyavékony biblianyo- iuó papíron, 1012 oldalon, ízléses vászon- kötésben, még rövid ideig 228 lej. Később 456 lej lesz. Most vegye meg az Ellenzék könyvosztályában, Clnj—-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Rö%id ideig még könyvnapi áron: Illyés Gyula összegyűjtött versei (vászonkötés} 275 lej, Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei (Posthumus verjek is), vászonkötésben 183 lej. Vidéki rendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét.