Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-23 / 191. szám
19 4 0 augusztus 2 3. ELLENZÉK TebetségffUtotós í I er fIgye Imimr I kísérjük és t>éliának idézzük a tevékeny Magyar Népközösség egyes tagozatainak lelkes munkájút a család vedelem leréu Fz az ügyeletünk, hala tagtúr- saink buzgalmának, kezd állandósulni, mert minduntalan uj és tij kezdeményekről hal 'Inuk örülünk. Dicsérjük azokat és *áum- gatjnk \j aradi mozgalmai a csecsemők vandorkelengYe gyűjtése és szétosztása *.o taid á u szül'vn vak segítése és a cscseruó- g"nth»7ás érdekéken, melytől irtunk, már sokfelé utánozzak Legutóbb Temesvár" indullak meg e kérdés úgy részét elvképp, hogy egy megvásárolt villát, a hatóság szives hozzájárulásával átalakítottak szülő-otthonná és a hatóság engedélye alapján már meg is nyit tták A tudomány minden <ij vívmányának fölhasználásával történt ez ez alapitas és berendezkedés A szegénysorsu gnyák itt végzik el a szülés szent kalandiat és eltültik az. első n-héz hetek idejét- <ie azután is Le 1 eiarhatnak z coecsemőgondozás céljai ó! 4 népköz össég nőtagjai jól .siép*- ti'tt ügyeleti rendszer alapján végzik el az ápolási s igazgatási munkákat, a magyar orvosuk Lason'ákép látják cl az egészségügyi szolgálatot De itt is, másutt is, nem elégszenek nug ennyivei, hanem a család egész életét, amennyiben a hulsurs fer.vrgeti oltalomba veszik. Sfgitik a családfők vagy anyak rotink&kcresé-él a Sc.ükölködőket ruhával, élelmiszerekkel fűtőanyaggá! ruhanmiiek kr! segélyezik a 1 eteg-kről is gondoskodnak, ha szükség van közbelépésre Főleg a kenyérkeresők távi Hétében súlyos bajoknak es veszedelmeknek odavetett családokat oltalmazzák De figveu rnmel kísérik az iskolára* és testgvaki rlás érdekeit is. Gyönyörű munka rz. Jótékony nocgyktek lehetőségein kívül maradó alkalmak emberbarát; elintézése. A. népköz össég ini'ívnek egyik főtörekvése a szegény kisellséel magyar család megmentése és inegercsité-c. hat«.Ima» hátteret ad a tagosatok társada'mi alosztályaiban égő ki- kesedé-nek. nagyi hh háttere-1 mint bármely szervezetünk Végre két Losszu évtized után roeglalá tnk a leg jól L módszert a család el- kallódásának akadályozására és megtámaszta tára. Szóval, amit most Európas'erte ige-r fontosnak éreznek és megoldani töreksze-iek, fölkarolják most már ná'unk is Djabban « n injaiból fnléoö'ni Készülő Franciaország igyekszik i családot lázasan menteni éi hd- doggá tenni Kezdik a gvermekszaporasag ellen szőtt régi összeesküvést megszégyeníteni, kezdik a riBgy családot boldogítani, kezdik a näher a ke nvétktrestli pályásról .. családi életbe lehetőleg vissza juttatni, kezdik a tehetségeket megtalálni és fölhasználni. JBascnlókép akar a Magyar Ncpközósség er1»«, vidám szilárd magva: családot z jövőnek juttatni. Mindent M kell követni, hogy tz a felséges szándéka .ikerü’jön A családvéJflemhtz, tapad egy oldalával ama uj tehetségkutató mozgalom, mely a nyugati iiarárs/él egyik népközósségi tagi • z«tát foglalkoztatja most Nem újság e„ sem Bégen is rkadlak egyesek, intézmények, pyámtársaságiik § tgv egy tagadhatatlan tehetség ti válb Isnittat.'sa érdekében az anyagi feltételeket hiztosi::ttók De ? rendszere» telieufgkutató és tanittz.tó mozgalom, újkeletű és a magyarság területén nemrég Zilibv I a'.os iro emelt ilöszöi sulvos szót érette. Közeliünk Ars,! adta ki mint népközösségi jclszét nemrég Kezdi a megoldásának a ki seldségi lehetőségeit kitaláln* és megoldani, bemé'jök sikerül és vonzó példát ad megint ki zös‘egiinkr.ek Mert csakugyan fontos ki arid segi ír,agyar é.d-k bogy ne hagvjunk jelentős tehetségekt * szegénység miatt elme- rirlni az éri»» tömegben A tehetség önmagáért is megérdemli hogy útját egyengessék a magasai b siku élet (elé De szükség is vari ra Tlgynevrzrtt értelmilégi rétegünk vérár- cru’fszleere szorul, a kiválasztás mesterkélt gátlásává! é« a középosztály akárhányszor silány nti diájának rsa'ádi és osztályérdeken alapuló ke zdrinénjpy égével Maga középosztályunk siránki tik régóta, hogy ellenállók*-** r essége romlik, emberi méltósága pusztai. Fzt a réteget az öiökléc nemcsak gyöngéé': hanem óriási méretűvé i? tette. Ismerjük az értelmiségi proilieitláriútus rákfenéjét. Bölcs elvű és rendszeres módszerü tehetiségkuiittassal és támogatással viszont az idősebb tanulóság kiválasztásával1! fölfrissitbetik a kő zépo'ztályt és 'egészségesebbé terjesztését megakadályozhatják. Az elmerülésre kénys:*.- riilt tbm adja 'ént a gyűlölködés izgágait és az, érdemetlenüű eCőre tolt elem sokszor meg- akada'vi zza egészséges :zükségszerii magasít rekvesii akarások győzelmét. Emelni és !e- menteni kell megint É. még sok ma- fontos 1 c.'iilméryrr v ilágitbatnánk reá. Valamennyi alaposan érvelnr a teh<. tséghutaí i-., teke tségsegités kiválasztás érdekében Alig ha kell harg«uiv óznunk, hogy a kisebbségi ételben még kölcrdepe. fontossága is van ennek ?z igyekezetnek A lehetőségek itt korlát! 2i ttak, ezért szükséges, hogy intézme- uverr.k gondtt fordítsanak a tehetségek megfelelő kialakítására é» aztán a me£felei5 hehre való élülMra, „Â román-bulgár megbeszélések ügyében áhalában derűlátás íapaszlaibató A „Curentul“ jelentése a eraiovai megbeszélésekről líllKARÉIT r.uşntszms 22 A ..Curentul * tudúsitéju jelenti Crai■ vából: A roruáu—but* gár táigvala-» k városában, Craiovában. ren- tirs medrében folyik az élet. arai pedig '• megbeszéléseket illeti, általában deriilátá? tapasztalható Az első találkozástól kezdve n nyugalom és elezékenvoég tiint fel A két szomszédos < r*záe ugyr.nL nem szereti a politikai vetélkedés rendszerét és nem 'enne semmi értelme feltámasztani az elévült intrikákat és letűnt emlekeket A bizalom légkörében folynak a tat gyalusok és ez igen fontos. Illetékes helyen kijelentik, bogy tneutől kielégitöbb és tökéletesebb megegyezés* keresnek a hulgároLkal bogy min den más utón vs'ú elégtéto'kété; ki legyen zárva a i(*vől*prí. A l.ulgárok meg kell értsék ezt a román álláspont» t Pozitív és gyümölcsöző barátság csak ezm az »tton lehetséges. A küldöttségek eLő találkozása és a teljhatalmú meghatalinazasok igazolása után, a kiküldött mini*/terek és szakértők rövi 1 megbeszélést tariottak mely pontosan félórát vett igényim. majd a kiküldöttek vissza* vonultak es a beezélgetést c»ak a két kén- dóit-ég vezetői folytatták. Így csupán Ale xauei ii (.retiano i* Pémeuoff maradtak a tárgyaló aszl»lnái akik délután 5 óra b) perctől közel 8 »iáig négyszemközt tárgyaltak Ez I váiat'an és praktikus megeidás - - mely nyilvánvalóvá teszi, hogy két ;ószánd<‘- kn ember többet tehet és gyorsabban érbe* el eredményt, mint busz férfi — ellentétes magyarázatokra adott alkalmat. Az igazság az, liogv iirv j H an megőrizhető a titoktartás és ;» két meghatalmazott miniszter nvi1- tál ban készé bel négvszetnkŐzt minden pro- b'érnár -1 A ^kellős- találkozás eredményét a technikai szakértők elé terjesztik A bolgár álláspontot a román kiküldöttek előtt már kt'eo írnék A román delegátusok nagy adathalmazzal érkeztek mert — természetesen -- il 1 I,féle »nód vau a tények és jogok ismertetésére. Leon nemzetgazdasági miniszter rádiőelőadást tartott a kormány gazdasági politikáidról „Egyetlen kormány sem valósított meg ilyen rövid idő alatt ennyi jelentős és radikális reformot“ FUKAREST, augusztus 22. (Radar.) j Ghfcorglie León nemzetgazdasúgügvi miniszter kedden este előadási tartott a rádióban a kormány gazdasági politikájáról — A miniszterelnök — mondotta — részletesen ismertette annakidején a kormány programját. Beszédéből megállapítható volt, iiogy nem annyira uj kormány- programról! van szó, mint az állam politikájának uj utakon való irányításáról, úgy kiil-, mint belpolitikái téren. Külpolitikai téren az ország a tengelyhatalmakhoz csali tkozott, belpolitikai téren pedig bevetette a totális nemzeti politikát. A salzburgi és római megbeszélések bizonyitolták Romániának a tengelyhatalmak hoz való ragaszkodásai, mig a zsidótör vény belpolitikai téren a kormány .‘gysé ges. totális, uj célkitűzéseit igazolja. Ki jelet, tem, hogy dyen rövid idő alatt egyet len kormány sem valósított meg ennyi jelentős és radikális reformot, mint a je lenlegi. A miniszter beszéde további során vázolta a célkitűzéseket, m-dyeket a kormány, munkássága kezdetén, az ország gazdasági életének .fellenddése érdekében elhatározott, majd kifejtette, hogy bizonyos megelőző lépésekre Aoh szükség az ország gazdasági újjáépítésének elkezdése céljából. H mezőgazdaság felkarolása — Ezek a megelőző lépések — hangsúlyozta Gh Leon miniszter — már megtörténtek és most a kormány hozzá lát célkitűzéseinek rendszeres és rendíthet ellen végrehajtásához. Nemzetgazdaságunk leglőbb problémája a mezőgazdaság meg- segiiése, mert földműves a lakosság 80 százaléka. A kormány mindenekelőtt arra kell törekedjen, hogy a földművelőorztálv helyzetét javítsa, mert éz jelenti a nemzet erőinek kimeríthetetlen forrását. A földművelők életviszonyának megjavítását kettős levékcnységgel érhetjük el; 1. A me- zőgözdasági termékek árának felemelésével 2. Az ipari termékek árának leszállításával és ellenőrzésével. A párhuzamos tevékenység nélkül nem volna értelme a gazdasági termékek áremelésének cpp ezért a kormány az ipartermékek arellen- őrzésének kérdését is tanulmányozza. Gh. Leon miniszter ezután a buzaértékesi- tés kérdésével foglalkozott és elmondotta; mennyire súlyos probléma ez. Ismertette azokat a nehézségeket, melyek során a kormány kiviteli juitallom címén jelentős összegeket fi/ttett az export fenntartása végett. •V utóbbi evek folyamán egy miéi iá r d lejt utaltak ki abból a célból, hogy biztosítsák a kiviteli, — Ma —mondotta —megvá ltozott a hóly- z“t. Németország megvásárolja egész gabona- feleslegünket előre megállapított áron. Ilyen módon biztos piacot biz.tositiot.tunk búzánk részére és ennek ára többé a világpiaci árak ingadozásától nem függhet. Az idei búzaárak nem a legkedvezőbbek, az árak azonban egyik napról a másikra nem emelhetők, mert drágulást okozhatunk ezzel, ami káros befolyást gyakorolna az ország pénzügyeire. Másfelől nagymértékben függ a termeléstől a buz-a értékesítése. Épp ezért a kormány elhatározna. hogy a termelést minden eszköz- zel fokozza. MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK BESZERZÉSE — Érnek végrehajtása végett szükség van j mezőgazdasági gépekre és felszerelésre, mirit- ş egy öO milliárd lej értékben. Senki nem ki- I vánhntja, hogy a kormány néhány nap alatt I teremtse elő mind,ez:t. A gépekkel való ellá [ tás tehát hosszabb idő alatt fog megtörténni. Ezecd kapcsolatban a kormány megvizsgálja a mezőgazdasági és ipari termékek árának kérdését. Vannak ugyanis olyan iparcikkek, melyek rövid idő óta 400 százalékkal drágultak, mig a mezőgazdasági termékek árai ugyanolyan színvonalon mozognak, mint évekkel ezelőtt. Óvatossággal és bölcsen fogunk hozzálátni az ipari termékek árának leszállításához. Senkinek nem érdeke, hogy a r agy áldozatokkal létesített hazai ipart megbénítsa és élő tőkéjét holt tőkévé változtassa. Mégis szükség van az árak arányosítására és ez meg is fog történni nemsokára. GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK — Gazdasági politikánk parancsszavának megértése céljából rá kell mutatnom az ország gaödasági nehézségeire. Úgy gondoljuk, hogy a nagyközönségnek ismernie kell a valóságokat, mert csak igy lehet elérni, hogy szolidaritásit vállaljanak a kormány munkájában s csak igy lehet a1 felelőtlen elleniek hiábavaló birálgatását meghiúsítani. Ma, amikor a tengerek el vannak zárva és a nyersanyaggal való éllátás csak igen szűk körben történhet — amidőn termékeink kivitelét ugyanez a körülmény akadályozza — amikor a nemzet teremtő erői a haza szolgálatában állanak — amikor a termés csökken: nem vb hetjiik azt az éleltet, melyet ezelőtt vittünk. Minden állampolgárnak kötelessége, hogy azokra az áldozatokra gondoljon, melyeket a htja érdekében kötetes meghozni. Ma, amikor a kormány főgondja a határokon őrt álló katenák ellátása, amikor a kincstár legnagyobb erőfe.szitéseket teszi, hogy a szükséges felszereléssel ellássa a hadsereget, minden állampolgárnak kötelessége, hogy készen álljon azokra az áldozathozatalokra, mely-.t a nemzeti érdek kérnek tőle. Mezőgazda, vagy iparos, szabadfoglalkozású vagy kereskedő, mindnek tudnia kell, hogy valamennyiüknek mindennapi segítsége nélkül az állam nem tud eleget tenni nagy kötelességének azokbun a legdöntőbb órákban, melyéken most a ixmán nép keresztül halad. És mert minden körülmények között meg kell álljuk helyünkét, mindenki mozgó-iitottnak tekintetik a \jh7.n érdekében. Romániának köze! 100 ezer vagonnak megl •* Idő búza deficitje van, rz azonban nem jogosíthatja fel a gazdát, hogy a búzáért vagononként 100 ezer lejt kérjen. Nem fogjuk tűrni az ország kiéheztetését és azt, hogy a hadsereg kenyér nélkül maradjon. Mi egy dolgot tuduuk: minden állampolgár igazságos áron meg kell találja kenyerét, amint a mezőgazda is igazságos áron kell beszerezze azt, amire szüksége van. Amikor az ország sorsának keresztutjához érkezett, nincs megengedve senkinek, hogy a nehézségek kihasználásával nyereségeket érjen eb ERÉLYES FELLÉPÉS Nincs megengedve, hogy a kerestet és ajánlat törvényeiről beszéljünk. Amikor a szegény lakosság nélkülöz, amikor a búzatermés hiányos, amikor a munkás- hiány miatt hiányzik a fa, amikor nem hozhatunk gyapotot külföldröL haszontalan emberek volnánk, ha minden törvényes erővel és teljes meggyőződéssel nern lépnénk fel. Amikor mindenkitől áldozatot kérünk, joggal kérhetik tőlünk is, hogy ez ne le gyen hiábavaló. Abból a gondolatból indulunk ki, hogy a kormány áll az ország szolgálatában N nem az ország a kormány szolgálatában. Egyetlen bánit és egyetlen áldozatot sem ké'iink senkitől, csupán a haza védelme já vára. TAKARÉKOSSÁG Első kötetességünknek tartottuk, hogy átvizsgáljuk az állami kiadásokat, az állam pénzével takarékoskodjunk és rendet teremt sünk, hogy minden adózónak meg legyen . nyugalma és ha már az ország áldozatokat kér, legalább a pénz arra legyen forditvr, amire szükséges és az állam elemi szükségleteit fedezhessük. Megszüntettünk minden olyan kiadást, me%et nélkülözni lehetett, csupán a nemzetgazdaságügyi minisztériumban szüntettünk meg és egyszerüsitettünk !e 30 bizottságot s igy évente 100 millió tej megtakarítást értünk el. Minisztertanácsi jegyzőkönyvvel véget vetelttünk egyes köz- tisztviselők visszaélésének. akik törvényes fizetéseik mellett fizetésüket többször meg: haliadé napi dijakat és különféle többleteket; vettel feL így elégtételt szolgáltattunk a kis- hivatalhiokoknak. Ugyanezen miniszer tanú' c»i jegyzőkönyv véget vetett annak, hogy egyesek százezreket vegyenek fel közüzemek haszonrészesedése cimén. Ezzel az adózó részére nyújtottunk elégtételt. És ezen az utori tovább fogunk haladni, hogy megszabadítsuk az államot azoktól a terhektől, melyeket nem tud már többé elviselni. Ne feledjük, hogy a nemzeti terület csökkenése folytán a bevétetek is csökkentek, a költségek viszont ugyanazok maradnak. Mentői nagyobb takarékosságra van tehát szükség. Pénzügyi téren könnyítéseket adtunk a ki. sobb adózóknak, pénzügyi amnesztiát hirdet- j tünk ki, hogy az adózók elrendezzék a kincstárral szemben fennálló függő ügyeiket. Ren-, delettörvény készült a bírságok elrendezéséről .hogy alkalmat adjunk az érdekelteknek a a véexehajtási eljárás elkerülésére. Miután azonban az állam szükségletei napról-napra emelkednek, kénytelenek voiltunk kisebb jelentőséggel biró adókait és egyes taksákat igénybevenni. Csak igy tudjuk biztosítani a pénz vásárló erejét, melynek stabilitását ke- íesisük minden eszközzel. A KORMÁNY PROGRAMI V Törvénytervezet készül az adózási dijává* egyszerűsítéséről, hogy az adózóknak a taksák és adók labirintusában való tájékozódását megkönnyitsük. A közpénzek becsületes kezelése, a felesleges költségek kikiiszöbö'é&e, az adózók és a kincstár közötti kapcsolatok egyszerűsítés*: képezik a kormány pénzügyi programját. A mezőgazdaság és a román ipar észszerű irányítása az összes erőforrások összhangba- hozatala és a nemzet kollektiv érdekeinek szolgálatába való állítása pedig a kormán--- gazdasági programját képezik. Könyvnap Î940. Kosztolányi összegyűltöt! versei A hatalmas 500 oldalas kötet, a követke/o- versesköteteket tartalmazza: Négy fal közölt. Szegény kis gyermek panaszai, őszi koncert. Kártya. Mágia. Mák. Kenyér és bor. Bus férfi panaszai. Meztelenül. Számadás. Hátrahagyott versei. ízléses diszkötésben könyvnapi ára csak 183 lej. Kapható az Ellenzék könyvos/.- tálvában, Cluj-—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.
