Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-21 / 189. szám
194 0 an 9 iisx tus 21. Fa-csata A rosszban sokszor jó is rejtőzik. "Város-, közgazdaságunk életében is történt il>‘.u rossz 4 tavaszi uagy vilinrok - sót súlyos liófergetegek — a városi tulajdoubau levő erdőségekben több holdnyi iatönieget dön* tettek le. Mint az ..Ellenzék“ legutóbb elbeszélte: az értékes anyag egy részét a város elárverezte, de 8000 köbméter fenyőre nem akadt vevő. illetve akadt, de nem elfogadható módon; most a város ezt a mennyiséget a saját munkakörében kitermeli és eladja, miért is a helytartóság cngédelmével 4 es félmillió rendkívüli hitelt használ löl. De nem ez a lényeg. Mert ez a famennyiség nagyobbodása épületi anyagnak való Hanem az a lényeg, a nagyközönség pillanatnyi érdeke- bők 1-ogy ez az öntevékeuvségü kitermelés kedv ér. sikálom lett nagymennyiségű tűzifa mozgósítására is. A váios gazdasági közigazgatása e megkezdett utón tovább halad és a lakosság tüzifaszükséglttének fedezésére szintén sorompóba fog lépni s a város tulajdonában diszlő erdőkből 16 ezer köbméter tűzifát fog kitermelni, ami 7 milliós hitelt ig. - nyel. A helvtartóság hozzájárult e tervekhez. Mindez :gen helyes. Egy fenntartással. A város közvetlen közelében igen fontos érdeket szolgáló erdőket nem bántják, amelyeket sajnos. már az elmnlt években — nyomós ok nélkül, hiszen volt akkor tűzifa elegendő a púmon — alaposan megkoppasztottak. Ezt már szóvá se igen tettük mikor láttuk, hogy az utcák, közterek, temető még csak éppen öregedő fáit se kímélik, holott Kolozsvá; egyik híressége a fakultusz fejlettsége. A város elhatározása egyik részlete lesz a most javában ..dúló“ fa-csatának. Bizony ez a fa-csata éppen cly égető szükség a tavaly szerzett keserű tapasztalatok alapján, mint a gazdasági válság óta például a gabona-csata lett Olaszországban. Aki tehet valamit, most ugyancsak tevékeny a fa-kérdéehen. Az állam valósággal inozgósittat szükséges munkaerőt. biztosit szükséges fuvart és kötelezi a közhivatalokat és magánvállalatokat, hogy nocsak a helyiségeik, hanem alkalmazottaik tüzifaszükségletéiől is gondoskodjanak. Vonatok, tehergépkocsik, parasztszekerek nyüzsögnek fával rakodtan, a város utcáin a hasogató gépek pedig fülhasogató zajt csapnak. L'e m* st elviseljük merényletüket mert a nagy rakományokat az utcáról a pincékre segítik. Természetesen a fakereskedők is kiléptek hasznos várakozásukból, miután sikerült a faárakat soha nem ismert magaslatra föltornás2tatni. De a beavatottak szerint a szeptember 1-ig tervezett ez a fa-csata, meg- hcsszabbitás és fokozás nélkül. nem Mr majd elegendő mennyiséget fogyasztásra fölhalmozni. Ahol a sok jó fát mostanában le rakják az utcán és nagy sietve fölapritják, olt rendesen közhivatal, bank, üzlet gazdag polgár háza áll. Az olvasott pénzből, fizetésből, zsoldból, napi keresetből élő nagy tömegű kispolgár és még kisebb ember, szorongva néz még mindig a jövő elé és ijedten a magas árakra: pincéje üres. Gondoskodni kell róla. Ezért jó. ha olyan tényező is belép a tüzifaeliátók sorába, mint város és kincstár és jó, lenne ha az ő fellépésük nemcsak a fainséget enyhítené, hanem a fojtogató nagy árakat is csökkentené. Mindjárt igazán ..meleg“ lenne a közhangulat melyet még a tél heállta előtt kell „fölmeiegiteni“, különösen most, amikor olyan hűvös az időjárás, hogy az emberek megviselt idegei bosszúságtól az égnek merednek, mint ahogy régebben a hajszálak meredtek. Kesergés Egy-két éve csak, hogy bevezették az öt szagos buza és kukorica versenyeket, máris kellett azokat fújni ezidén. Az ember akarta őket — még háborús válság se akadályozta benne — csakhogy a természet nem akarta. Már pedig az emberi munka és a természet összhangja kelll hozzá, hogy a versenyképes termés egyszersmind versengésre méltó legyen s igv a meg nem jutalmazható természet helyett az ember igyekezete nyerjen kitüntetést egyedül. A versenyt szokás szerint kitűzitek és a jelentkezések le ’4 zárultak; sokáig biztaik benne, hogy több helyt csak jó desz a termés s igy mégis jutalmat adhatnak verseny címen az igyekvő gazdáknak, akiket nem lehet elégszer megjutalmazni a természetilel folytatott örökös küzdelem kockázataiért. A „hátha“ még a biráló bizottságokat is a határok látogatására késztette. De hasztalan volt minden fáradtság és igyekezet. A kormány lefújta ide- jekorán a készületeket. Ugvanis minőség te- kinteítéhen is nyilvánvaló lett az eredmény kedvezőtlensége. Még ahodl a két fő kellék, mennyiség és minőség tekintetében ©lég jó volt a búzatermés, az előző év átlagos 8—12 mázsás holdamként! hozama és 80—88 kilo- gr amos fajsulya helyén most csak 7—10 mázsa és 77—81 kgr. fajsuly álill. Egyedül a zabtermést lehetne kitüntetni s talán jó lesz, ha uj elemi csapások nem fognak még közbeszólni. ami pedig valószínű a "ord időjárás következtében, a kukorica általában, sőt kitűnő a mezőségen, de legfeljebb csak a „vi- geszversenyt“ igényelhetné, az országos búza Ó! kukorica-verseny „hangulata“ és lehetőséELLENZÉK A terv, mely tcibh évre készülne, ul Az Egyesült-Államok hadereje A világ legnagyobb hadserege vezérkar , és törzstisztek nélkiih — A nemzeti gárda, a haditengerészet és a légi hadsereg Ha pár évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nyilvános helyen Amerikában, hogy a/ Egyesült-Államok is behozza az állaD- rms hadkötelezettséget: nyomban bevi'te /<d- na az első rendőr a legközeleld.i elmegyógyintézetbe. Az, hogy akaiatuk ellenére soro- zó-hizottság elé kényszerítsék az USA szabad, polgárait, sőt az egyéni jogok legsúlyosabb megsértésével hosszabb katonai szolgálatra, esetleg a háborúban való részvétellel testi épségük, életük kockáztatására lehessen kényszeríteni: olyan hihetetlenül hangzott volna, mintha valaki a rabszolgaság visszaállítása mellett akarna hangulatot kelteni. Hiszen ezt néni merték megkísérelni a múlt világháború ideién sem. amikor is csak önként jelentkezőket soroztak, vettek be katonának s vittek a háborúba. Még pedig igen magas zsolú- dal. végkielégítési Ígérettel s sok más anyagi előny keesegtt tésével. Amiből sok baj is származott, mert a világháború „veteránjai“ évekig zaklatták a kormányokat e fokozott követelések kielégítésére és sok mindent ki is verekedtek. Igaz ugyan, bogy- a háború alatt ez az önkéntes jelentkezés rengeteg zaklatásra adott alkalmat. Sok helyen erős, egészséges fiatalembereket kitettük állásukból, ha nem jelentkeztek ..önként“ s gyakran voltak utou- utféien kitéve inzultusoknak, amiben főként a nők az úgynevezett gyenge nem jeleskedett. Rájuk szóltak, hogy miért nem mennek a haza védelmére? Az általános hadkötelezettséget azonban még ekkor sem merték s/.óbaho/ui Óriásit fordult a világ hogy ez a világosi da mégis valóra válik Amerikában. Az amerikai közhangulat rendkívül érdekes volt a hadsereg kérdésében. Míg egyrészt rendkívül büszke volt hadi téuyeire fiatal történelme hőseire és mai hadseregére is, főkéut flottájára, tisztjeire, addig a világháborúig általában lenézte a hadsereg zsoldos katonáit. S mig egyrészt sehol sincs olyan túlzó kultusza könyvekben, filmen a hősi múltnak, főként a polgárháborúnak (amely valóban aránylag a legvéresebb háborúja volt a múl századnak), továbbá a jelenlegi hadseregnek s különösen a haditengerészetnek, addig oly kevés katonai egyenruhát sehol sem lehel látni, mint ott. A katonák ugyanis a kaszárnyában átöltöztek s évekig járhat az ember abban a nagy birodalomban amig egyetlen egyenruhás katonával találkozik. A tereken egymásmelletti emelvényeken szónokolnak a KOLOZSVÁR, augusztus 20. Megírtuk, bogy IV. Ghiulea egyetemi tanár hosszabb tanulmányt irt dr. Walter Funk német nemzetgazdaságügyi miniszter tervéről, mely Európa jövő gazdasági megszervezését foglalja magában. A tanulmány második része most jelent meg az „Excelsior“ hasábjain és a következőket hangoztatja: -— A jelenlegi háború befejezése — állapítja meg Ghiulea professzor — nem hozhat ismét zűrzavart, munkanélküliséget és szociális szervezetlenséget. Kétségtelen, hogy államilag ellenőrzött és racionalizált gazdasági módszerekkel hasznos gazdasági viszonyok volnának elérhetők nemcsak Németországban, de az összes európai államokban, melyekkel normális és különösen szoros gazdasági kapcsol ltokat tart fenn Németország. De bármily eredménnyel is fog végződni a háború, nem változtathatja meg a természetadta földrajzi, néprajzi és gazdasági adottságokat. Amit reális szempontok figyelmen kívül hagyásával építenek, az homokra van épitve. hadsereg, a haditengerészet — Navy és Minne, — külön-külöu toborzói. leérnek füt-fát, nagy zsoldot. végkielégítést. előnyöket annak, aki felcsap s a haditengerészetiek a színes távoli világrészek érdekességeinek költői hangulatkeltésével csábítják a kalandosabb hajlandóságuakat. Katonának leszerződtetik a külföldit is. A nagyközönség azonban mégis lenézte a zsoldosokat Az volt róluk a uyárspolgári felfogás, hogy dolgozni szerető komoly ember nem vállalja az iiyen furcsa foglalkozást. A gyerekjátékuk csodálatosan gazdag változatosságából hiányzott az európai játékboltok kedves attrakciója: a katonai egyenruha, a huszárló, a játékhadsereg is. Mert ott még a gyermekfantáziát sem izgatta a katonáskodás. Micsoda óriási lelki átalakuláson kelleti hát álmennie ennek a népnek, ha most mégis megvalósítja az általános védkötelezettséget? Eléggé idegensztrü volt az Egyesült-Állá mok katonai berendezkedése is. Volt az ötéves toborzás utján szervezett hadsereg és flotta. Még pedig meglepően kis hadsereg a jelentős haditengerészet mellett A mult szá 7ad végén e hadsereg még csak 25 gyalog, 12 lovas, 5 tüzér, 1 műszaki ezredből állt Emellett minden állam saját nemzetőrséget szervezett, amelynek tagjait 1—2 hét alatt képezték ki. 1916-ban ugyan e miliciák nemzeti gárda nevet kapták és a központi kormány befolyást nyert ez állami nemzetőrségek fölött a szervezés, kiképzés, szolgálat, felszerelés egyöntetűvé tétele érdekében. Azonban ma is idejétmúlt életképtelen alakulatok ezek s legutóbb például a Kentucky állam kormányzója által kinevezett sokszáz ezredes rangját hatálytalanították. A derék kormányzó ugyanis minden barátját m elajándékozta ezzel a ranggal. Az USA haditengerészete s légi hadereje azonban elsőrangú és fejlesztésére csillagászati számú dollárokat költenek. Nem kétséges, hogy hatalmas lesz hadserege is. De mikor? Mert katonákat lehet tízmilliós tömegekben fegyver alá állítani, fegyvert is lehet óriási szériákban gyártani, vezérkari és törzstiszteket azonban nem, sőt gyakorlott alsóbb tiszteket és altiszteket sem Ami azonban emberileg lehetséges, azt gyorsan el fogják érni. hiszen Amerika valóban a szinte képtelen lehetőségek csodálatos hazája s mint ott mondják: Samu bácsi (Uncle Sam) mindent jól szokott csinálni, amihez kezd. Csak néha későn . . . 1 — Európa gazdasági megszervezéséről azonban — állapítja meg Ghiulea profesz- szor — szó lehet, bármi is lesz a háború eredménye. Sőt, tekintettel arra, hogy a tengerzár egyformán sújtja a háborús és nem háborús államokat, lehetetlen, hogy az európai népek már most, a jelenlegi háború folyamán, gazdasági téren ne szervezkedjenek, hogy a gazdasági élet mindinkább megnyilvánuló nehézségeivel megbirkózzanak. ÁLTALÁNOS EURÓPAI GAZDA- SÁGI ÖSSZEFOGÁS — Európa gazdasági megszervezésének tervét — folytatja Ghiulea professzor —- már most kell megalkotni és be kell vonni a megbeszélésbe az összes érdekeli államokat, hogy szabadon és az egyenlőség elve alapján beszéljék meg a nagy euró pai térség közös érdekeit és saját nern- zeti érdekeiket, melyek az európai érdekekre befolyást gyakorolhatnak. És <?n- t nek most inkább itt vun az ideje, mint I i alaha. f alinat nyújtana az összes államoknak, hogy gazdasági adottságuk, szaktudásuk erejükhöz képest fejlődjenek. Az egyes országok speciális gazdasági ágúnak kifejlesztésével elérhető lenne, hogy mentői hasznosabb módon helyezkedjenek el a nagy gazdasági tér keretébe. így minden ország lehetőségeinek maximumával járulna hozzá a nagy közösség fejlesztéséhez A nagy gazdasági terv figyelemre kell méltassa minden nép szaktudását, melyet évszázadok, sőt évezredek folyamán a természet fejlesztett ki ama körülmények szerint, amelyek között élt. A termőföld szülötte földműves, a tengerpart szülötte halász volt, a hegyek és erdők szülötte pedig az erdőterrnelésben nyert jártasságot. Ezek a személyek természetesen jelenlegi foglalkozási águknál keli maradjanak, hol tökéletesíteniük kell tudásukat, arra törekedve, hogy a termelés helyén dolgozzák fel a nyersanyagot A nyersanyagfeldolgozó ipariizemek tehát a lehetőség és szükségesség korlátain belül fenuíartandók — Ez annyit jelent, hogy egyetlen mezőgazdasági államot sem lehet kizárólag földművelésre szorítani, tehát az ipariize- mek egész sorát fenn kell tartani, mint. például gyapolfeldolgozó, papír, építkezési anyag, textil, stb. üzemek. Ez főleg a kisebb üzemekre vonatkozik mert Romániában az ipariizemek 90 százaléka 20 munkásnál kevesebbet foglalkoztat. — A kérdéses európai térségben -- állapítja meg N. Ghiulea professzor a, gazdasági tervet már most kell megalkotni, mert ezen térség a háború befejezéséig maga kell saját ellátásáról gondoskodjon. A KORMÁNY GAZDÁSÁGI TERVEI A „Romania“ cimü lap az ország gazdasági helyzetével foglalkozva, megállapítja, hogy a Gigurtu-kormány igen nehéz helyzetben volt, midőn uralomrakeru- lése idején gazdasági programját megalkotta. Megkönnyítette azonban a helyzetet hogy a kormány felszabadult a párt- politikai érdekek megkötöttsége alól. Legnagyobb nehézséget a földközitengeri hajózás akadályai okozták, minek következtében a Németország és az északi államok felé irányuló román kivitel tengeri útja bezárult. Miután a román export 80 százalékát tengeri hajóuton bony ontották le, mindenki részére érthetővé válik. mily nagy és nehéz feladat hárult a kormányra. A kivitel problémájához természetesen a külföldről hajóuton történő áruszállítás nehézségei is hozzá számítandók. Ebben a helyzetben a kormány állandó gazdasági bizottsága — a „Romania“ jelentése szerint — a következő célt tűzte ki: 1. A külkereskedelmet egyrészt a Németországgal való kereskedelmi kapcsolatok kimélyitésével, másrészt az elvesztett piacok pótlásával kell tovább fejleszteni. 2. Az ország termelését a külkereskedelem uj elrendezéséhez képest kell megszervezni és az ipari, valamint mezőgazdasági termékek ára között arányosságot ! kell teremteni. I — A gazdasági élet egyes ágainak román kézbe vétele a kormány egyik főcélját képezi. Az ipari termelés állami irányítása a nagykereskedelem különböző ágainál; monopolizálása, a román kereskedelem és ipar megsegítése a pénzügyi támogatást meg fogja könnyíteni — állapítja meg a , Romania“. MEGSZERVEZTÉK A LENGYEL ÉPÍTKEZÉSI SZOLGÁLATOT. A lengyel főkormányzóság területén nemrég építkezési szolgálat címén egv aj intézményt szerveztek, amelynek önkéntes tagjai nagy építkezéseknél, szükség esetén pedig elemi csapások — felhőszakadások, áradások, stb — alkalmával a hatóságok segítségére sietnek A szervezet további célja az, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében jól kiképzett építőmestereket, szak- és előmunkásokat neveljen „Egyetlen mezőgazdasági államot sem lehet kizárólag földművelésre szorítani“ — állapítja meg az „Excelsior“ hasábjain Ghiulea professzor Melyek a kormány gazdasági tervei ES9 ge azonban már végleg letűnt. j Mindenesetre lehangoló körülmény. De . Könnyen belenyugodhatunk, mikor ez csak egyik zöngéje a nagy keservnek, amely az emberiség lelkét megtölti sok egyéb melillett a gazdasági csapások miatt. Mikor világszerte még nagyobb áldozatokat kell adni. Elvégre a rossz gazdasági évet hamarosan kiheverhetik a gazdák. Minthogy a nagyszerű | terméseredményt — ha nem szól be a tier- * mészet rosszakarata — nemcsak a versengési szempont, hanem a legjogosabb önzés is kívánja, a jövőben sem lesz a gazdasági munka kedvetlen vagy immel-ámmal folyó, bizonyára még lázasabb is lesz. mint eddig, mert veszteségeket kell pótolni és kedvező üzleti alkalmait lehet kihasználni. Meg kell állapitanunk, hogy a kormányzat, gazdasági egyletek, mintagazdaságok és egyes gazdák máris igen szenvedélyes előkészületeket ! végeznek, hogy a gazdákat soha nem tapasztalt erőfeszítésekre lelkesítsék. A cél, hogy s gazdák egyre jelentékenyebb munkát bírjanak végezni, hiszen a földművelés még mindig nagy baladási lehetőséget hordoz magában. A jövő év é’elmezési válságai pedig kitűnő hasznot ígérnek. Akkor bizonyára olyan buza és kukorica versenyt ’lehet majd rendezni, amely mindenkor emlékezetes marad.
