Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-21 / 189. szám

194 0 an 9 iisx tus 21. Fa-csata A rosszban sokszor jó is rejtőzik. "Város-, közgazdaságunk életében is történt il>‘.u rossz 4 tavaszi uagy vilinrok - sót súlyos liófergetegek — a városi tulajdoubau levő erdőségekben több holdnyi iatönieget dön* tettek le. Mint az ..Ellenzék“ legutóbb elbe­szélte: az értékes anyag egy részét a város elárverezte, de 8000 köbméter fenyőre nem akadt vevő. illetve akadt, de nem elfogadha­tó módon; most a város ezt a mennyiséget a saját munkakörében kitermeli és eladja, miért is a helytartóság cngédelmével 4 es fél­millió rendkívüli hitelt használ löl. De nem ez a lényeg. Mert ez a famennyiség nagyob­bodása épületi anyagnak való Hanem az a lényeg, a nagyközönség pillanatnyi érdeke- bők 1-ogy ez az öntevékeuvségü kitermelés kedv ér. sikálom lett nagymennyiségű tűzifa mozgósítására is. A váios gazdasági közigaz­gatása e megkezdett utón tovább halad és a lakosság tüzifaszükséglttének fedezésére szin­tén sorompóba fog lépni s a város tulajdoná­ban diszlő erdőkből 16 ezer köbméter tűzi­fát fog kitermelni, ami 7 milliós hitelt ig. - nyel. A helvtartóság hozzájárult e tervekhez. Mindez :gen helyes. Egy fenntartással. A vá­ros közvetlen közelében igen fontos érdeket szolgáló erdőket nem bántják, amelyeket saj­nos. már az elmnlt években — nyomós ok nélkül, hiszen volt akkor tűzifa elegendő a púmon — alaposan megkoppasztottak. Ezt már szóvá se igen tettük mikor láttuk, hogy az utcák, közterek, temető még csak éppen öregedő fáit se kímélik, holott Kolozsvá; egyik híressége a fakultusz fejlettsége. A város elhatározása egyik részlete lesz a most javában ..dúló“ fa-csatának. Bizony ez a fa-csata éppen cly égető szükség a tavaly szerzett keserű tapasztalatok alapján, mint a gazdasági válság óta például a gabona-csata lett Olaszországban. Aki tehet valamit, most ugyancsak tevékeny a fa-kérdéehen. Az ál­lam valósággal inozgósittat szükséges mun­kaerőt. biztosit szükséges fuvart és kötelezi a közhivatalokat és magánvállalatokat, hogy nocsak a helyiségeik, hanem alkalmazottaik tüzifaszükségletéiől is gondoskodjanak. Vo­natok, tehergépkocsik, parasztszekerek nyü­zsögnek fával rakodtan, a város utcáin a ha­sogató gépek pedig fülhasogató zajt csapnak. L'e m* st elviseljük merényletüket mert a nagy rakományokat az utcáról a pincékre segítik. Természetesen a fakereskedők is ki­léptek hasznos várakozásukból, miután sike­rült a faárakat soha nem ismert magaslatra föltornás2tatni. De a beavatottak szerint a szeptember 1-ig tervezett ez a fa-csata, meg- hcsszabbitás és fokozás nélkül. nem Mr majd elegendő mennyiséget fogyasztásra föl­halmozni. Ahol a sok jó fát mostanában le rakják az utcán és nagy sietve fölapritják, olt rendesen közhivatal, bank, üzlet gazdag polgár háza áll. Az olvasott pénzből, fizetés­ből, zsoldból, napi keresetből élő nagy tö­megű kispolgár és még kisebb ember, szo­rongva néz még mindig a jövő elé és ijed­ten a magas árakra: pincéje üres. Gondos­kodni kell róla. Ezért jó. ha olyan tényező is belép a tüzifaeliátók sorába, mint város és kincstár és jó, lenne ha az ő fellépésük nem­csak a fainséget enyhítené, hanem a fojtogató nagy árakat is csökkentené. Mindjárt igazán ..meleg“ lenne a közhangulat melyet még a tél heállta előtt kell „fölmeiegiteni“, külö­nösen most, amikor olyan hűvös az időjárás, hogy az emberek megviselt idegei bosszúság­tól az égnek merednek, mint ahogy régeb­ben a hajszálak meredtek. Kesergés Egy-két éve csak, hogy bevezették az öt szagos buza és kukorica versenyeket, máris kellett azokat fújni ezidén. Az ember akarta őket — még háborús válság se aka­dályozta benne — csakhogy a természet nem akarta. Már pedig az emberi munka és a természet összhangja kelll hozzá, hogy a ver­senyképes termés egyszersmind versengésre méltó legyen s igv a meg nem jutalmazha­tó természet helyett az ember igyekezete nyerjen kitüntetést egyedül. A versenyt szo­kás szerint kitűzitek és a jelentkezések le ’4 zárultak; sokáig biztaik benne, hogy több helyt csak jó desz a termés s igy mégis jutal­mat adhatnak verseny címen az igyekvő gaz­dáknak, akiket nem lehet elégszer megjutal­mazni a természetilel folytatott örö­kös küzdelem kockázataiért. A „hátha“ még a biráló bizottságokat is a határok látogatá­sára késztette. De hasztalan volt minden fá­radtság és igyekezet. A kormány lefújta ide- jekorán a készületeket. Ugvanis minőség te- kinteítéhen is nyilvánvaló lett az eredmény kedvezőtlensége. Még ahodl a két fő kellék, mennyiség és minőség tekintetében ©lég jó volt a búzatermés, az előző év átlagos 8—12 mázsás holdamként! hozama és 80—88 kilo- gr amos fajsulya helyén most csak 7—10 má­zsa és 77—81 kgr. fajsuly álill. Egyedül a zab­termést lehetne kitüntetni s talán jó lesz, ha uj elemi csapások nem fognak még közbe­szólni. ami pedig valószínű a "ord időjárás következtében, a kukorica általában, sőt ki­tűnő a mezőségen, de legfeljebb csak a „vi- geszversenyt“ igényelhetné, az országos búza Ó! kukorica-verseny „hangulata“ és lehetősé­ELLENZÉK A terv, mely tcibh évre készülne, ul Az Egyesült-Államok hadereje A világ legnagyobb hadserege vezérkar , és törzstisztek nélkiih — A nemzeti gárda, a haditengerészet és a légi hadsereg Ha pár évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nyilvános helyen Amerikában, hogy a/ Egyesült-Államok is behozza az állaD- rms hadkötelezettséget: nyomban bevi'te /<d- na az első rendőr a legközeleld.i elmegyógy­intézetbe. Az, hogy akaiatuk ellenére soro- zó-hizottság elé kényszerítsék az USA szabad, polgárait, sőt az egyéni jogok legsúlyosabb megsértésével hosszabb katonai szolgálatra, esetleg a háborúban való részvétellel testi ép­ségük, életük kockáztatására lehessen kény­szeríteni: olyan hihetetlenül hangzott volna, mintha valaki a rabszolgaság visszaállítása mellett akarna hangulatot kelteni. Hiszen ezt néni merték megkísérelni a múlt világhábo­rú ideién sem. amikor is csak önként jelent­kezőket soroztak, vettek be katonának s vit­tek a háborúba. Még pedig igen magas zsolú- dal. végkielégítési Ígérettel s sok más anyagi előny keesegtt tésével. Amiből sok baj is szár­mazott, mert a világháború „veteránjai“ évekig zaklatták a kormányokat e fokozott követelések kielégítésére és sok mindent ki is verekedtek. Igaz ugyan, bogy- a háború alatt ez az ön­kéntes jelentkezés rengeteg zaklatásra adott alkalmat. Sok helyen erős, egészséges fiatal­embereket kitettük állásukból, ha nem je­lentkeztek ..önként“ s gyakran voltak utou- utféien kitéve inzultusoknak, amiben főként a nők az úgynevezett gyenge nem jeleske­dett. Rájuk szóltak, hogy miért nem mennek a haza védelmére? Az általános hadkötele­zettséget azonban még ekkor sem merték s/.óbaho/ui Óriásit fordult a világ hogy ez a világ­osi da mégis valóra válik Amerikában. Az amerikai közhangulat rendkívül érdekes volt a hadsereg kérdésében. Míg egyrészt rend­kívül büszke volt hadi téuyeire fiatal törté­nelme hőseire és mai hadseregére is, főkéut flottájára, tisztjeire, addig a világháborúig általában lenézte a hadsereg zsoldos kato­náit. S mig egyrészt sehol sincs olyan túlzó kultusza könyvekben, filmen a hősi múltnak, főként a polgárháborúnak (amely valóban aránylag a legvéresebb háborúja volt a múl századnak), továbbá a jelenlegi hadseregnek s különösen a haditengerészetnek, addig oly kevés katonai egyenruhát sehol sem lehel látni, mint ott. A katonák ugyanis a kaszár­nyában átöltöztek s évekig járhat az ember abban a nagy birodalomban amig egyetlen egyenruhás katonával találkozik. A tereken egymásmelletti emelvényeken szónokolnak a KOLOZSVÁR, augusztus 20. Megírtuk, bogy IV. Ghiulea egyetemi tanár hosszabb tanulmányt irt dr. Walter Funk német nemzetgazdaságügyi miniszter tervéről, mely Európa jövő gazdasági megszervezé­sét foglalja magában. A tanulmány máso­dik része most jelent meg az „Excelsior“ hasábjain és a következőket hangoztatja: -— A jelenlegi háború befejezése — ál­lapítja meg Ghiulea professzor — nem hozhat ismét zűrzavart, munkanélkülisé­get és szociális szervezetlenséget. Kétség­telen, hogy államilag ellenőrzött és racio­nalizált gazdasági módszerekkel hasznos gazdasági viszonyok volnának elérhetők nemcsak Németországban, de az összes európai államokban, melyekkel normális és különösen szoros gazdasági kapcsol lto­kat tart fenn Németország. De bármily eredménnyel is fog végződni a háború, nem változtathatja meg a természetadta földrajzi, néprajzi és gazdasági adottságo­kat. Amit reális szempontok figyelmen kívül hagyásával építenek, az homokra van épitve. hadsereg, a haditengerészet — Navy és Mi­nne, — külön-külöu toborzói. leérnek füt-fát, nagy zsoldot. végkielégí­tést. előnyöket annak, aki felcsap s a hadi­tengerészetiek a színes távoli világrészek ér­dekességeinek költői hangulatkeltésével csá­bítják a kalandosabb hajlandóságuakat. Ka­tonának leszerződtetik a külföldit is. A nagyközönség azonban mégis lenézte a zsol­dosokat Az volt róluk a uyárspolgári felfo­gás, hogy dolgozni szerető komoly ember nem vállalja az iiyen furcsa foglalkozást. A gye­rekjátékuk csodálatosan gazdag változatossá­gából hiányzott az európai játékboltok ked­ves attrakciója: a katonai egyenruha, a hu­szárló, a játékhadsereg is. Mert ott még a gyermekfantáziát sem izgatta a katonásko­dás. Micsoda óriási lelki átalakuláson kelleti hát álmennie ennek a népnek, ha most mégis megvalósítja az általános védkötelezettséget? Eléggé idegensztrü volt az Egyesült-Állá mok katonai berendezkedése is. Volt az öt­éves toborzás utján szervezett hadsereg és flotta. Még pedig meglepően kis hadsereg a jelentős haditengerészet mellett A mult szá 7ad végén e hadsereg még csak 25 gyalog, 12 lovas, 5 tüzér, 1 műszaki ezredből állt Emellett minden állam saját nemzetőrséget szervezett, amelynek tagjait 1—2 hét alatt képezték ki. 1916-ban ugyan e miliciák nem­zeti gárda nevet kapták és a központi kor­mány befolyást nyert ez állami nemzetőrsé­gek fölött a szervezés, kiképzés, szolgálat, felszerelés egyöntetűvé tétele érdekében. Azonban ma is idejétmúlt életképtelen ala­kulatok ezek s legutóbb például a Kentucky állam kormányzója által kinevezett sokszáz ezredes rangját hatálytalanították. A derék kormányzó ugyanis minden barátját m el­ajándékozta ezzel a ranggal. Az USA haditengerészete s légi hadereje azonban elsőrangú és fejlesztésére csillagá­szati számú dollárokat költenek. Nem kétsé­ges, hogy hatalmas lesz hadserege is. De mi­kor? Mert katonákat lehet tízmilliós töme­gekben fegyver alá állítani, fegyvert is le­het óriási szériákban gyártani, vezérkari és törzstiszteket azonban nem, sőt gyakorlott alsóbb tiszteket és altiszteket sem Ami azon­ban emberileg lehetséges, azt gyorsan el fog­ják érni. hiszen Amerika valóban a szinte képtelen lehetőségek csodálatos hazája s mint ott mondják: Samu bácsi (Uncle Sam) mindent jól szokott csinálni, amihez kezd. Csak néha későn . . . 1 — Európa gazdasági megszervezéséről azonban — állapítja meg Ghiulea profesz- szor — szó lehet, bármi is lesz a háború eredménye. Sőt, tekintettel arra, hogy a tengerzár egyformán sújtja a háborús és nem háborús államokat, lehetetlen, hogy az európai népek már most, a jelenlegi háború folyamán, gaz­dasági téren ne szervezkedjenek, hogy a gazdasági élet mindinkább meg­nyilvánuló nehézségeivel megbirkózzanak. ÁLTALÁNOS EURÓPAI GAZDA- SÁGI ÖSSZEFOGÁS — Európa gazdasági megszervezésének tervét — folytatja Ghiulea professzor —- már most kell megalkotni és be kell von­ni a megbeszélésbe az összes érdekeli álla­mokat, hogy szabadon és az egyenlőség elve alapján beszéljék meg a nagy euró pai térség közös érdekeit és saját nern- zeti érdekeiket, melyek az európai érde­kekre befolyást gyakorolhatnak. És <?n- t nek most inkább itt vun az ideje, mint I i alaha. f alinat nyújtana az összes államoknak, hogy gazdasági adottságuk, szaktudásuk erejükhöz képest fejlődjenek. Az egyes országok speciális gazdasági ágúnak kifej­lesztésével elérhető lenne, hogy mentői hasznosabb módon helyezkedjenek el a nagy gazdasági tér keretébe. így minden ország lehetőségeinek maximumával já­rulna hozzá a nagy közösség fejlesztésé­hez A nagy gazdasági terv figyelemre kell méltassa minden nép szaktudását, melyet évszázadok, sőt évezredek folyamán a természet fejlesztett ki ama körülmények szerint, amelyek között élt. A termőföld szülötte földműves, a tengerpart szülötte halász volt, a hegyek és erdők szülötte pe­dig az erdőterrnelésben nyert jártasságot. Ezek a személyek természetesen jelenlegi foglalkozási águknál keli maradjanak, hol tökéletesíteniük kell tudásukat, arra tö­rekedve, hogy a termelés helyén dolgozzák fel a nyers­anyagot A nyersanyagfeldolgozó ipariizemek tehát a lehetőség és szükségesség korlátain be­lül fenuíartandók — Ez annyit jelent, hogy egyetlen me­zőgazdasági államot sem lehet kizárólag földművelésre szorítani, tehát az ipariize- mek egész sorát fenn kell tartani, mint. például gyapolfeldolgozó, papír, építkezé­si anyag, textil, stb. üzemek. Ez főleg a kisebb üzemekre vonatkozik mert Romá­niában az ipariizemek 90 százaléka 20 munkásnál kevesebbet foglalkoztat. — A kérdéses európai térségben -- ál­lapítja meg N. Ghiulea professzor a, gazdasági tervet már most kell megalkot­ni, mert ezen térség a háború befejezé­séig maga kell saját ellátásáról gondos­kodjon. A KORMÁNY GAZDÁSÁGI TERVEI A „Romania“ cimü lap az ország gaz­dasági helyzetével foglalkozva, megálla­pítja, hogy a Gigurtu-kormány igen ne­héz helyzetben volt, midőn uralomrakeru- lése idején gazdasági programját megal­kotta. Megkönnyítette azonban a helyze­tet hogy a kormány felszabadult a párt- politikai érdekek megkötöttsége alól. Legnagyobb nehézséget a földköziten­geri hajózás akadályai okozták, minek kö­vetkeztében a Németország és az északi államok felé irányuló román kivitel ten­geri útja bezárult. Miután a román export 80 százalékát tengeri hajóuton bony on­tották le, mindenki részére érthetővé vá­lik. mily nagy és nehéz feladat hárult a kormányra. A kivitel problémájához természetesen a külföldről hajóuton történő áruszállítás nehézségei is hozzá számítandók. Ebben a helyzetben a kormány állandó gazdasági bizottsága — a „Romania“ je­lentése szerint — a következő célt tűz­te ki: 1. A külkereskedelmet egyrészt a Né­metországgal való kereskedelmi kapcsola­tok kimélyitésével, másrészt az elvesztett piacok pótlásával kell tovább fejleszteni. 2. Az ország termelését a külkereskede­lem uj elrendezéséhez képest kell meg­szervezni és az ipari, valamint mezőgaz­dasági termékek ára között arányosságot ! kell teremteni. I — A gazdasági élet egyes ágainak ro­mán kézbe vétele a kormány egyik főcél­ját képezi. Az ipari termelés állami irá­nyítása a nagykereskedelem különböző ágainál; monopolizálása, a román keres­kedelem és ipar megsegítése a pénzügyi támogatást meg fogja könnyíteni — álla­pítja meg a , Romania“. MEGSZERVEZTÉK A LENGYEL ÉPÍTKEZÉSI SZOLGÁLATOT. A len­gyel főkormányzóság területén nemrég építkezési szolgálat címén egv aj intéz­ményt szerveztek, amelynek önkéntes tag­jai nagy építkezéseknél, szükség esetén pedig elemi csapások — felhőszakadások, áradások, stb — alkalmával a hatóságok segítségére sietnek A szervezet további célja az, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében jól kiképzett építőmestereket, szak- és előmunkásokat neveljen „Egyetlen mezőgazdasági államot sem lehet kizárólag földművelésre szorítani“ — állapítja meg az „Excelsior“ hasábjain Ghiulea professzor Melyek a kormány gazdasági tervei ES9 ge azonban már végleg letűnt. j Mindenesetre lehangoló körülmény. De . Könnyen belenyugodhatunk, mikor ez csak egyik zöngéje a nagy keservnek, amely az emberiség lelkét megtölti sok egyéb melillett a gazdasági csapások miatt. Mikor világszer­te még nagyobb áldozatokat kell adni. El­végre a rossz gazdasági évet hamarosan ki­heverhetik a gazdák. Minthogy a nagyszerű | terméseredményt — ha nem szól be a tier- * mészet rosszakarata — nemcsak a versengési szempont, hanem a legjogosabb önzés is kí­vánja, a jövőben sem lesz a gazdasági mun­ka kedvetlen vagy immel-ámmal folyó, bizo­nyára még lázasabb is lesz. mint eddig, mert veszteségeket kell pótolni és ked­vező üzleti alkalmait lehet kihasználni. Meg kell állapitanunk, hogy a kormányzat, gazda­sági egyletek, mintagazdaságok és egyes gaz­dák máris igen szenvedélyes előkészületeket ! végeznek, hogy a gazdákat soha nem tapasz­talt erőfeszítésekre lelkesítsék. A cél, hogy s gazdák egyre jelentékenyebb munkát bírja­nak végezni, hiszen a földművelés még min­dig nagy baladási lehetőséget hordoz magá­ban. A jövő év é’elmezési válságai pedig ki­tűnő hasznot ígérnek. Akkor bizonyára olyan buza és kukorica versenyt ’lehet majd rendezni, amely mindenkor emlékezetes marad.

Next

/
Thumbnails
Contents