Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-17 / 186. szám

MIT IRA ROMÁN SA|TÓ? . ROM \MV‘: \ bulgin' m'|> es »< bulgăr kormául im^l két ut között \ álaft/ühut: A / egiik .1 t'il/ott cs humE uicgirf éne ai í^u«Iri- lutérre \oni'lko/.o jogoknak és azon kiirii*• menyek kö/r.e játszásának, me%ek B.i .gurui­nak bi/oiix o> diplomácia’ előnyöket 1»lo^i- taiutk. lv>z«*iint Bulgrtin maradéktalanul ki- lu.syiKi'ná a pillanaté , i konjunktúrát. A m i r ad oktalan kibasaná-Iás i’/onban egyes sfyaitá* rak szerint visszaélést jelent, mely lelki te­ren kedv . Zöllen következményekkel járhat Inwtiap. A bulgárok ugyanis hujtbatatihinsu- uukka! kihasználnak egy olyan szomszédos nép pillanatnyi heíy/.etét, uiríy nagyobb es era- ."'hh marad. A politikai bölcsesség ezz.ei szemben azt tanítja, Légy egyik 'él szem­pontjából sem helyi'«, hogy túlságosan ki­használja a konjunktúrákat. A szél ugyanis í'i m mindig ugyanazon oUlail’ró! ! uj es ha megfordul, romba dönti a leves "/ámítás alapján emelt gyenge épületet. Hu a bulga­ri k velünk szemben most a barátság legki­sebb jelét sem tanúsítják, amikor mi jc-en- tékrav Udo/áthozatalra készek vagyunk — ah. 1' Iti az esettben a két i rs/.ág között kötendő megegyezésnek nem lesz érteke az utánunk következő nemzedék előtt magasabb erköl­cs: szemporthól. .Az igiezményt természete­sen becsületesen fogjuk alkalmazni. Becsüle­tesen, de hidegen, egyszerű számadásnak, s/áiaz könvve’ési tételnek fogjuk tekinteni liven esőiben természetesen nem lebet szó a román nép lelki csatlakozásáról, sem az új­ból történt kibékülés nyomán fakadó öröm nicgnyilvámifliásáró’. 11a azonban a bulgár nép a másik utat. a> baiáttág írtját választja c« belátja hogy a történelmi tapasztalatok alapján érdekében áll a barátság fenntart í- sa, abban az esetben a megegyezésnek más lfsz a hatása és ®ép jövő n vilik mindkét rép számára. Dó'á szomszédunk csak ezt az utat választhat ja. mélyet az ő érdekében ij teljes szivból óhajtunk. „UNIVERSUL“: őalnmely nép bölcsessége és érettsége főleg a történelem nehéz pilJa- I calai ban ni ihánul meg, Iliikor az egész ösz- szességre vonatkozó határozatok vaunak ké­szülőben. A nemzett élő erőit nem kell za­varni vélemény efitérésekkel, meibyek úgy tüntethetik fel, hogy a nemzet ügyében roncs Ösazhanguság. A vezetőknek kötelessé­gük. hogy mondják meg az igazat az ország­unk. A világosság a legbiztosabb mód a nem- ve ti összetartás megerősítésére, vezetők és nép közötti lelki kapcsolat létesité«érc. Deu­te határozat hozatalának pillanatában feliét- leoüi szükség van az ái ami tekintély körü'i szoros összefogásra, mely az ország felsőbb érdi keinek védelmére van hivatva. Az o •- szag egyhangú támogatásának elnyerése ér­dekében szükség van arra*, hogy az ország jóelőre tudja az igazságot. Ismerniök ke’I ezt az egyszerű tényt azoknak, akik vezető hí Ivet töltenek be. mert ennek révén szoro­san összefoghatunk a nekünk rendelt nehéz pillanatokban. ..SEARA“: Oda értünk, hogy végleges Ive­ket tolcintsenek a Balkánon, aminek érde­kében bizonyos szabadon elhatározott áldo­zatokra is készek vagyunk a kölcsönösség alapján. Azaz nesicsak adni vallónk, de kap­ni valónk i-. van, csak igy juthatunk el a j>a:áti viszonyhoz szomszédainkkal, ami né’- kiil sem mi, sem ők nem tudnánk szolgálói a lende-t és biztonságot. Ilyen értelemben kell elbírálni magatartásunkat. Szüksége« tehát, hogv valamennyiéi becsületesek le­gyünk szándékainkban, mely egyedül a való­ságoktól Ó3 attól a tudattól van áthatva, hogy a balkáni népek iigvét szolgáljuk kö­zös elhatározásunkkal. Egyes külföldi lapok fenyegetnek, vagy tanácsokat adnak. Érzel nem lehet elérni azt a baráti kapcsolatot, melyet létesíteni akarunk szomszédainkkal. Tisztában vegyünk azzal, mit kell tenuü’ik, d<: nem tudjuk elviselni a fenyegetéseket és intrikákat azok részéről, akik viszály kirob­banását szeretnék. Az elköveitkezendő béke igazságos lesz s ez azt jelenti, hogy figye­lemre méltatják az etnográfiai és földrajzi alapelveket. Ebben az esetben nincs nzüksé- giir-k szószólókra és propagandára. Jognak támogat bennünket az erdélyi kérdéssel kao- csolatban. Jóhiszeműséget és lojalitást ké­rünk legalább azoktól, akik nincsenek köz­vetlenül érdekelve a kérdésben, mert csak igy tudunk eljutni a megegyezéshez. Á GYENGE TERMÉS DACÁRA MA­GYARORSZÁG NEM CSÖKKENTI GABO MAE)VITELÉT. Budapestről jelentik: Gróf Teleki földművelésügyi miniszter nyilatko­zatot adott le a sajtónak, melyben kiemelte, hogy Magyarország teljesen bele kivin JUTe«/- kadni abba atz uj európai rendbe, melynek kiépítésén most a baráti tengelvh itaíl'mak fáradoznak. Magyarország megtesz minden tőle telhetőt, hogjy a baráti hatalmak szük­ségleteinek. különösen ami a gabona ellátá­sukra vonatkozik, eleget tehessen. Annak da­cára, hogy az idei termés gyenge, rolytatni kivánják a kivitelt, inkább az orsi/ág belső fogyasztását csökkentik, minthogy a gabo­nakivitelre vonatkozó kötelezettségek telje­sítésében fennakadás álljon be. Craioveanu őrnagyrendőrségi parancsnok ujahh íelhívása a gépkocsivezetőkhöz Szigorú büntetés vér a gyorshajtásért előállított sofőrökre KOLOZSVÁR, augusztus U>. Nemrégi­ben közöltük (ruioveann őrnagynak, u kolozsvári rendőrség p.iruncsriokuuuk a géj,k oesix ez élőkhöz intézett felhívását a város területén való hajtási sebességgel kapcsolat ban. Craioveanu őrnagy f irgal- mi remit lkezése tudvulevöleg a legtlélye- srbben és a legbatározottabban megtiltot­ta. bogy éirankénti 25 kilométeresnél na­gyobb sebességgel közlekedjenek a gép- kocsive/etök a város területén. A szigorj rendelkezés ellenére is azonban igen sok gépkocsivezető továbbra is a megenge­dettnél jóval nagyobb sebességgel szá­guldott a város utcáin, aminek követkéz inényeképpen az illetőkről a rendőrség forgalmi ügyosztálya jegyzőkönyvet vett fel és mindnyájan szigorú büntetésben ré­szesültek. A rendőrség paiaricsnoka, Craioveanu őrnagy, tegnan eate a lapokat újabb fel­hívás közlésére kérte fel. Ebbeu az újabb frUiix ásában a rendőrség parancsnoka mindenekelőtt megállapítja, bogy előző fi­gyelmeztetésének hatásaképpen valóban csökkent a közlekedés terén a gyorshaj­tás. sajnos azonban, még mindig akadnak magukréd megfeledkezel l gépkocsi\ eze- tók, akik nem tailják be a forgalmi sza­bályrendeletet. A rendőrségnek az a cél­ja ezzel az intézkedéssel, bogy a város te­tőidén, amennyire csak lehetséges, elejét vegye a múltban süiiin megismétlődő for "almi baleseteknek, ami egyben a város polgárságának is az érdeke. Ezért most a lapok utján közölt újabb erélyes felhívás­sal nyomatékosan figyelmeztet minden gépkocsivezetőt aira, hogy a legszigoi idi­llim tartsák be a rendelkezést, meri el­lenkező esetben, legyen az bárki is, akit gyorshajtásért előállítanak, a rendőrség a legkönyörtelenebbül, a törvény teljes szi­gorával fog eljárni velük szexnbeD. Záró léggömb©!* védik Németországod az ellenségtől Drótakadály a Westwall fölött [4 legújabb hadi jelentések beszá­molnak arról, hogy miként semmisí­tették meg u nemet horabavelők a Dovert védő : éiróléggömb-gyürűt. F.z alkalomból közöljük dr L Heben r német haditudósítónak alanti feljegy­zését arról, miként védték meg a n°- met frontot es hazát a nemei záró- léggömb-gyűrűk, melyek az angoloké­nál sokkal jobban tannak felépítve. Ott. hol az erős Németország a Führer parancsára a hatalmas Vestixallt emelte, haladunk napsugaras vidéken keresztül ismeretlen, távoli célok felé. A vezető hirtelen megáll. A kilométer- jelző azonnal néhány kilométerrel vissza­esik. Megmerevedve tekintünk fel az ég­re. Mi van ott? Mintha egy hatalmas, kis repülőgépekből álló légi kötelék haladna át az éteren. Számtalan áramvonalalaku apró léggömbbel ián tele az cg, loppant magasságokban? Szemünk az ezüstös légi hadak kezde­tet és végét kutatja. Északtól délre, amig csak a szem ellát, mindenütt számtalan sokaságban függnek a zár óléggömbök a Westwall fölött. Apró ballonok ezek, me­lyek az ellenséges gépek szamára látha­tatlan, annál veszélyesebb vékony dróto­kon vannak felfüggesztve. A magas leve­gőbe elhelyezett 1'atalma.s lrótakadály ez, mely kockára lesz minden Németország ellen irányuló berepülési kísérletet. Már meg is érkeztünk az egyik ..lég- záró“ különítményhez. E/t a német légi fegyver szerves részét képező uj fegyvert ott alkalmazzák, hol elsősorban szükséges a német légi teret megvédelmezni az el­lenséges berepülésektől. Messziről úgy tetszik, mintha összevisszaságban, minden terv nélkül lennének a gömbök kifeszit- ve pedig minden egyes léggömb egy bi­zonyos légelzárökülöni trriényhez tartozik, így a sok záróléggómb sürü iiálót képez cs minden egyes ellenséges repülőgép, mely a kifeszi lett drótok valamelyikébe ütközik, visszavonhatatlanul lezuhanásra van Ítélve.-- Itt nálunk — jelenti ki a különít­mény parancsnoka — senki sem kerüli e! sorsát. Lássa, kérem — és rámutat az asz­talon levő térképre — a záré: helyek lendszere úgy van beosztva, hogy minden egves ellenséges berepülés már eleve ha­lálra van Ítélve. Óriási drótakadályt épí­tünk a levegőben a front és a haza vé­delmére. Amig el vagyunk mélyedve a térkép nézésébe megszólal a telefon és megérke­zik a jelentés, b cv a 23. számú záró- helynél meg kell tölteni a léggömböt. — kz időről-időre szükséges — jegyzi meg a parancsnok — mixel a nap és éjjel közti erős hőrnérsékleJkiilőnbség következté­ben valamint a bosszú idejű levegőben tartózkodás miatt majdnem mindig gáz- veszleség áll be, melyet aztán ki kell egyenlíteni, hogy a léggömb a hadi cél­nak megfelelő magasságban maradhasson. Egyesen, elrejtie, egy erdőeske szelén, félreeső völgyben ütötte fel tanyáját a záró-állomás. Számos állomás között az egyik. A ,,záró"*katonák szállást épitet ti k maguknak, hol időnként, szolgálaton Livül kipihenhetik magukat. A fedezéktől r.etn messze dörög a motorszerkezet, mely a ballonokat a magasba hajítja. Rövid idő­re rá már néhány méterre uszrk a lég­gömb a föld felett. Izmos katonaöklök tartják a köteleket. Egyik katona éppen leköti a sodronyt Álár mozog is az özön- uzelőtti szörnyeteghez hasouló óriás gömb a gáztöltőhely felé, hol egy pár üveg gázt fújnak gyomrába, ami által is­mét sima és széles lesz. Mindez csak néhány percig tart, mert n ballon már felszállásra készen áll. hogy megkezdje a szolgálatot a szellős magas­ságban. Nemsokára, mint bal* és jobbol­dali szomszédja, felrohan az égre, pará­nyi ponttá válik az atmoszférában hol aztán, mint a haláltoszló dróth.uzal vise­lője, részét képezze annak a gigantikus drótakadálynak, mely a légi teret védi a Westwall fölött A záró-szolgálat tovább folytatódik. Fi­gyelmesen vigyáznak az őrök a motor­szerkezetnél a sodronyra, valamint az egész drótrendszerre és azonnal cseleked­nek, ha esetleg az időjárás változása foly­tán szükséges volna a gömbmagasságot csökkenteni. Más „záró‘*-katonák sorakoz­nak, hogy elhozzák a két tehergénkocsin cppen e pillanatban érkezett gázüvege­ket. A gázszállitmányt le kell azonnal rak­ni. Ez képezi ennek a különítménynek a tulajdonképpeni munícióját, mely azon­ban ugyanoly ügyességet és erőt követel, mint a rendes lüvőszer. — Mi elzárjuk a légi teret a Westwall fölött — ezzel búcsúzik tőlem a különít­mény parancsnoka — és a légelzcáró csa­pat büszke feladatára. Nemcsak, hogy harcban állunk az ellenséges repülőgépek­kel, ha azok jönnek — fűzi hozzá kacag­va a parancsnok -— hanem gondoskodunk a ballonok sorsáról, harcolnunk kell az idővel és széllel egyaránt. Mindez éjjel, nappal éber szemet és biztos kezet köve­tel. Éls hogv mindkettőnek birtokában va­gyunk afelől meg lehet győződve. Szeretném megmondani Julinak, hogy minden < lk< ji/Hesemet megdöntötte, ami eddig hamva» i ilu i mi . nverskékröl bennem élt bog) i vele va­ló hossza- beszélgetés után valami olyan- féle csalódást érzek, mint az cxotikti» ta jón utazó, aki < eredetiséget lár s ebe Ivett európai tueatdolgekut talál az ezer éves indián, vagy hindu I aluliam fuli tol modern nekem, sőt túl mondáin, tetszik, de megijeszt, mert előhírnöke annak, hogv a falvakba lassan betör a város min­déi jelensége s nemsokára nem lesz igazi parasztasszony. Az még nem baj, ha Juli amint mondja minden nun fürdik, ez gyönyörű és haladást j'derit a zombat- esti falusi lábáztatások ősi tradíciója után. De a többi már olyan hamisan és furcsán hangzik, mint egy elletett akkor i a falu harmonikus összhangjában. I )i hadd beszéljen most Juli, amint az autóliilkölésre kirobban díszesre faragott kapuju búzából, kötényében egy «.tomó fri-.en szedett szilvával, hímzett vasárna­pi ingében, üdén és falusin, bekötött fej­jel. a falu kellős közepén. Hagyjuk be­szélni Julit, aki csodálatosan sokat és bő­ségesen tud beszélni, épp úgy, mint egy. városi hridzselö hölgy. És ami a legszo* rnoruLb a maga falusi éietéhez hangolva, ugyanazokat is beszéli. Azon kezdi, hogv: — Jaj tie örülök az uraknak, mi újság Kolozsvárt, né csak, a hétköznapi ruhára, van rajtam, olyan rendetlen vagyok, pe­dig vasárnap, de reggeltol estig dolgozok, most is épp szilvát szedtem, mikor hal­lottam a kocsit, gondi ham, na ez a dok­tor ur, tessék parancsolni jó, friss, érett szilva, vegyenek . . . Felkapaszkodik a kccsi hágcsójára s jön velünk az erdőbe. Ott eztán mindent elmond magáról ez a kicsi, barna, cipő* gombfekete szemii parasztasszony. Hát először is Juli elv ált. Illetve külön élnek az urával, mert Juli az úrit nem szereti. Mást szeret, az is nős ember, azt is kényszeritették a szülei, mint Julit S a családok úgy acsarkodnak egymásra, mint ama veronai nemesek Shakespeare drámájában. Csakhogy a falusi Julia Ró­meója postamester és János a becsületes neve. Juli rettenetesen szerelmes János­ba s kérdi tőlem, mit jelent az. hogy 5 a múlt éjjel azt álmodta, hogy János fát vágott az udvaron egy mosóteknőben. Mondom, nem tudom s nagyon csalódott Juli, hogy ilyen gyatra a városi műveltsé­gem Azt mondja, biztosra vette, hogy mi tudjuk, ő kereste az álmoskönyvben, de nincs rá passzus. Egyébként Julinak rádiója van, birto­ka. nagy háza. Nincs előttünk más a fa­luban — mondja önérzetesen. Kérdi, hogv mit használunk a bőrünk­re. Ö Niveát használ. Kéri, hogyha legkö­zelebb arra járunk, vigyünk neki egy üveg jó kölnivizet, mert neki falusi panes nem kell s a kolozsvári kölnivize elfogyott. Rúzsa és pudere is van, alkalomadtán használja, gondolom, ha János szivszo- rongva várt érkezése az alkalom. Újszerű kozmetikai szere is van Juli­nak a napi toalettnél. — Legjobb a féderweisz — mondja — legjobb a bőrnek. Én avval hintem ma­gamat. Szóval Juli magánélete zavaros, festi magát, hiú és ideges. — Sokszor olyan ideges vagyok, hogv össze töröm, ami a kezemiigyébe kerül — szól. Aztán kacér is. Társaságunkban levő urakra laposan néz s nevet. Ajánlkozik, hogi elkíséri őket. ha legközelebb vadász­ni mennek. Felajánlja házát menedéknek és sokatsejtetően kacarász. Juli, Juli, mit szól ebhez a szerelmes postamester, aki épp a napokban mondta Julinak: — Nincs a világon olyan asszony, mint te, bolondulni lehet utánad, te Juli. így Juli. Egyébként a napokban beteg volt Juli s a szomszédasszony elszaladt s hozott ne­ki két üveg sósborszeszt. Juli kiilta mind a két üveggel s azomnódon meggyógyult Ha ez a sósborszeszdolog nem lett vol­na, egész elbusitolt volna minket, falusi levegőre vágyókat, a Juli. így azonban megvigasztalódtunk. S amellett lehet hogy csak kivétel Juli a postamesterrel az elvált asszonysággal s a fédenveissze) együtt. . . (M. L.) LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig. legolcsóbban az Ellenzék könyvcsztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Thumbnails
Contents