Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-14 / 183. szám

ELLENZ £K 1 H 4 O a u g u n x t u % 14. ■*Mfr«BaraaC3«EBBg»rMI* 1III—IMM <fiy©rs üdéinkén folyik az uíjáépiicsi amanita a belgiumi és francia csatatereken A Timpul szerkesztőiének helyszíni tudósítása II. közlemény KOLOZSVÁR, augusztus 13. Megírtuk, M IM I Í.ATÁK lio^y a „Timpul*4 cinűi bukarrsti napilap litt- sálijain Oct'aviar Neamin, a lap s/.crkrv/.töje, m-p'ós/.eiil riportsorozatot küld lapjának bel­giumi és franciaországi utazása során szer­zi tt friss és rendkívül érdekes kőnyomásai­ról. Az utinapíij) második része most jelent meg és azokat az adatokat közli, melyeket az élesszetnü újságíró utján észrevett. A belga és északlraneiaországi országuta­kon most élelmezési oszlopok li iladnak, me­lyekhez hatalmas és nagy tehergépkocsik tartoznak. A 18- -120—22 tehergépkoesihól a'lo élelmezési osztagok szüntelenül dél fele haladnak, a Brüsszel, Arras és Amiens felé vezető utakon a tehergepkocsi oszlopoknak í incs vége. A tehergépkocsik hadianyagok, olajai, benzint és hadfelszerelést vi znek. Igen sok belga, francia és angol tehergépko­csi is van közöttük, melyeket a győzelmes harcokban zsákmányoltak a németek. Az élelmezési oszlopok a német részről fe állí­tott ellátási központoknál állanak meg. Gyors ütemben ha'adnak és kelnek át az utászok által fából készített szükséghidakon, melye­ket vaskapcsok tartanak össze s amelyek pontonokra vannak helyezve. A hidak inog­nak, ropognak, de ellenálllak. A tehergépkocsik egyenként haladnak át a szükséghidakon. JAVÁBAN FOLYIK A HÁBORÚ NYOMAINAK ELTAKARÍTÁSA Éppen ilyen fontos és eredményes munkát végez a német nemzeti ./.ocialista párt INSV nevii szolgálata, mely a polgári lakosság gon­dozását végzi a megszállt] termeiteken. Gép­kocsikon élelmiszereket és gyógyszereket szállítanak. Liliében június 10-én, tehát a város elfoglalását követő néhány napon be­lül már ott voltak és a menekülteknek se­gítséget. nyújtottak. A német ifjak előbb említett munkaegysé­gei és a párt scgéJyosztagui szorosan együtt dolgoznak és rendkívül kedvező eredménye­ket mutatnak lel. Sok tekinitetben hozzája­BUKAREST, augusztus 13. (Rndor.) : Clemente Bocanica. voP storojine-tii pre­fektus, ki az utóbbi időben a bukaresti j Hotel Esplanade szállóban lakott, a St:-. Biserica Énein lévő központi fürdőben kabint bérelt, melyből egy negyedóra múlva fegyverdörrenés hallatszott. A szolgaszemélyzet feltörte az ajtót és a volt prefektust vértócsában találta. ruhák a hadműveletek si ki rém-/. Fgvik helyiül a mii-ikra haladnak es min­denütt maradéktalanul teljesítik nehéz fel aduinkul. A nemeit ifjúság osztagai u/úiiiok javító­üzemet állítottak lel a kihall területeken. Összegyűjtötték az elhagyott gépkorsikat, te* bérkocsikat és k iju vito>t tűk azokat. A munkÚKoszt aguk nyomában az .,öröm és Munka'^-szervezet tagjai jönnek rádióké- iziilékekkef, lapokkal, folyóiratokkal, mozgó könyvtáraikkal s a legelső vonalukig ba­lade ak. A hatóságok .természetesen mindenütt a |i gmess/ehhmemi támogata him l észesilik ezeket a szervezeteket. A munkában mindenütt kiemelkedik a nemet szervező erő fölénye, mely hathatósan járul hozzá az elért nagyszerű katonai -ike- rekhez. Németország gondját viseli fiainak és olyan nevelésben részesíti őket, hogy há­borúban és békében hasznos tagjai legyenek a népközön,ségnek. Ezért történt, hogy a munka-zo’gál itlioz tartozó 18 éves iljak már az első percben tisztában voltuk teendőjük­ké1 és küt-elességiikke! és mint a katonák Indiák, miért harcolnak, mi az állam célja és mit jelent a népközüssegi eszme szá­mukra. Jobboldali halántékán mély seb volt, melyből vér ömlött. Nyomban értesí­tették a hatóságokat és az ügyészség el­rendelte a holttestnek az egyetemi bonc- tani intézetbe való szállításút. Az ön gyilkos férfi búcsúlevelet :rt az ügyész­ség címére. Az öngyilkosság ügyében az eljárás megindult. t Főbelőite magát a siorosineiii ¥©!£ prefektus Feltűnik, hogy az osztagok között haladó gépkocsik sorában O. T. jelzéssel ellátott ko­csik is vannak. Ezek Todt mérnök hires munkás egységeit viszik a front mögötti munkálatokra». A front mögött már javában folyik a pusz­tulás nyomainak eltakarítása. Liegetől Mons- ig Belgiumban és Lilié város vidékén Fran­ciaországban az egykor tevékeny ipari vidé­ken a gyárak és üzemek most elhagyottan állnak és be vannak zárva. A vasúti pályá­kat részben elpusztították, az állomási épüle­tek a bombázás nyomait viselik, felfordult: vasnti kocsik feküsz.nek az állomásokon. Mindez szakértőket és munkásokat igényel, hogy az épitőmunka elindulhasson. A rom­halmazokat el kell takarítani, a feltört uta­kat járhatóvá kell tenni, a felrobbantott hi­dakat újra kell építeni és a visszatérő lako­soknak, az árván maradt gyermekeknek, éhe­ző embereknek élelmiszert, anyagi segítséget kell adni és vigasztalást kell nyújtani. Ez a munka talán nehezebb a háborúnál s ami a legfontosabb: az emberek között a bizalmsat és jóviszonyt is helyre kell állítani. FIATAL NÉMET MUNKÁSOK Ezeken a helyeken most a Reichs Arbeitsdienst , fiatal munkásai dolgoznak. Ezek az ifjak még nem érték el a) katonaköteles kort, .mégis joguk és kötelességük, hogy — ameny- nyihen lehetőség nyílik erre — a hazát szol­gálják. miután a katonai parancsnokságok által készitett munkatexvek keresztülvitelé­nél alkalmaztatnak. Már békeidőben felkészültek erre a mun­kára, az uj szellemben kapták nevelésü­ket, hogy háború idején rendelkezésre álljanak. Napbarnított arccal, egészségesen, rövid csizmában végzik a munkát utakon és hida­kon az utászok irányítása mellett. Ez a munka nem sport, de jól megfontolt önérze­tes erőkifejtés, fiatal teremtő erejük maximu­mát adják. Midőn a háború elkezdődött, a rémet nép vezetői tudták, hogy számíthat­nak erre az ifjúságnál, mély (teljesíteni fogja kötelességét. Aliban az iskolában nőttek fel, melyből a holnap katonái és a nemzet jövő vezetőférfiai kerülnek ki, ezért mindegyik tisztában van küldetésével és abban a meg­győződésben dolgozik, hogy hozzájárul a haza megerősítéséhez. A Monsnál lévő hídon, vagy a brüsszeli ut­cákon ez a fiatalság egyformán szép és tisz­teletreméltó. Szereti népét és hasznára akar lenni a megpróbáltatás napjaiban. Büszke arra, hogy teljesítette kötelességét és a ve­szélyes helyeken együtt lehet a katonákkal. Ä belga főváros egyik szürke palotájában, rr elvben a belga hadügyminisztérium volt elhelyezve, most a német parancsnokság nyert elhelyezést. Az öreg épületben magas- tangu német katonatisztek vannak elszállá­solva. Az épület egyik kapuján a győztes né­met hadsereg parancsnokai lépnek be. a másik kapun pedig a jókedvű, életerős ifjak és parancsnokaik jönrek-mennek ... A munkaszolgálat egységei is ebben az épület­ben vannak elhelyezve. Szabadon bocsátják a belga foglyokat. Boldogan térnek vissza a belga katonák hozzátartozóikhoz. Moszkvai vélemény szerint Az Eyyesült-Államok hütészüsk arra, hogy beavatkozzanak az európai háborúba MOSZKVA augusztus 13. (A Curentul távirata.) A „Krasuaja Zwiezda“ eiroii lap szombati számának vezércikke a követke­zőket irja: Az Egyesült-Államoknak a ha­vannai pánamerikai konferencián tanúsí­tóit magatartása világosan mutatja, hogy az Egyesült-Államok felkészülnek arra, hogy belépjenek az európai háborúba nyomban, amint befejezték katonai elő­készületeiket, melyek folyamaiban van­nak, vagy legalább is arra törekednek, hogy elfoglalják a tavolkeleti európai bir­tokokat. A havannai konferencián -elfo­gadott határozati javaslatokból tisztán megállapítható, hogy az Egyesült-Államo­kat nem a távolkcleti angol, francia és holland gyarmatok védelme érdekli, de felkészülnek ezek elfoglalására. „Meg még menteni Angliát?“ BUKAREST, augusztus 13. A „Seara“ cimü lap római ,.Telca-Press“ jelentése szerint a „Popolo dl Roma“ azt irja, hogy 700 honolului tengerészt behajóztak és Shanghai felé indítottak. Az amerikai kül­ügyminiszter cáfolatai ellenére nagyon va­lószínűnek látszik, hogy az amerikai csa­patok a Kínából visszavont angol csapa­tokat fogják helyettesíteni. Ugyanez a lap In ági Barzini ismert újságíró aláírásával azt irja, hogy a brit birodalom nem létez­hetik Anglia nélkül. Mikor a németek megindítják a sziget elleni támadást, az an­gol nép vezetői el fognak menekülni. Egy kormánynak azonban, mely a vereség miatt elmenekül, nincs többé sem tekin­télye, sem eszközei a távolból való irányí­tásra. Az angol vezető fórumok helyzet­változtatása a N agybritannia területén mind hangsúlyozottabb függetlenségi, moz­galmak miatt is nagy akadályokba ütkö­zik. A helyzet igy a szigeten mind súlyo­sabb. Délafrikában a burok szeparatista törekvései mind riyilvánvalóbbaii. Ha a /»ormány Ausztráliába menekül, olt Japán fenyegetné, ahol az angolellenes mozgal­mak riasztó arányokat öltöttek. Az <•gyet- len hely, ahol az angol kormány oltalmat találhatna, Kanada lenne. Az Egyesült Államok közvetlen szomszédságában azon­ban az amerikai befolyás túlnyomó volna és ebben az esetben az angol kormányzók székhelye már nem Ottawa, hanem Wa­shington volna. Kéidéses — végzi a „Po­polo di Roma“ — hogy Angliát még meg lehet-e menteni. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „UN!VERSÜL"' A történelmi »gyík leg* nagyobb 1 o /n.iI i it k» /<li meg a Biomban o/.ei vezett liánén. it.lolílld, mely Bétáin marsall kormányának egyik ri o.b lettörvenye uliipj.íii a b-1 •-!bb h ad vcy.el íí>.eg I a ve­zető politikusok fVb-lö--,.H'<i kívánja mc'/ál- lapiliiin a bábon, elve,-zié éért. A p'-r a! kaimat iívml orra. hogy elgondoljuk, milyen; nehéz, kormányozni. A vádlottakat iiemr-g, niég megtapsolta a francia közvélemény.’ Egyhangúságot, vagy döntő fölinyt értek el- javaslataik. A politika azonbai. nemcsak a helv/.ct kihasználását. de előrelátást is keM. jelentsen. Nagy politikai érdemekről e-nk, hosszú idő múltán lehel beszélni. Igen !>o- nvidult a felelősség, melyet .. rioiii ité.őtib- la igyekszik megállapítani. Politikai ariai- íbia, cikölcíi rendszertelenség, készületlen- ség, hadászati hibák, a hoss/u ideig tarló háború feltételezése és ebből folyó defenzív szellem, a menekülők által keltett zűrzavar, a szövetség*, -ek és. semlegesek részéről ny- j- tett támogató: elégtelensége alapnélküli ile- inlátás. melyet az események annyiszor meg­cáfolták, mind megannyi bonyolult, r.elríz kérdés. A politikai felelősséget, a katonai felelősségnél köniAebb lesz megállapítani A luróság azt kutatja majd, mennyiben méltat­ták figyelemre a határkőn tuli valóságokat' és miért ismerték félre az ellenfél grej’-t. Franciaország külpolitikája rendkívül inga­dozó volt az. utóbbi évtizedben anélkül, hegy maradéktalanul szegődött vt Ina valamely külpolitikához Nem tudjuk, vájjon a ricrni ítélőtáblának módja és ideje lesz-e a szük­séges vizsgálatot lefolytatni A pernek belpo­litikai jellege van és a győzőket nem fogja meghatni. A .Popolo dTtalia“ a napokban le. is szögezte hasábjain: ,.Franciaország meg kel! ejtse számadását a győztes Itáliával“. „ROMANIA“: Egy hírneves amerikai pub­licista néhány év előtt cikket irt, melyben csodálkozásának adott kifejezést mert Euró­pa kitart a nemzetiségi elv és a határok mellett. Az amerikai publicista uem volt ké­pes megérteni, hogy az európai országhatárok évszázados történelmi fejlődés eredményi, melyeket az elesett hősök vére pecsételt meg. Nem értette, hogy Európa épp ezért kedve« nekünk. Ugyanakkor elfeledte, hogy öt évig tartó harc előzte meg az Egyesült-Államok keretébe helyezkedett államoc?! ák megegye­zését és ma sem tökéletes köziük az egység. Nem is lehet egységről beszélni olyan eset­ben, midőn az összefogás természetellenesen történik. Az államok minden mesterségé* kapcsolat dacára, helyi sajátos jellegüket,, hagyományaikat, igazgatási formáikat megör-' zik. Eljön még az idő. midőn az amerikaiak Európát foiják utánozni. A. nemzeti érzés olt csak most kezd kialakulni Fölösleges te­hát minden próbálgatás, mely a nemzetiség és nemzeti érzés tüzet próbálja kioltani. Nem lehet ilyet kívánni Európában, hol számos - különböző nemzeti kultúra fejlődött ki. Csu-. pán arról lebet szó, hogy a nemzetek közötti ellentéteket csökkentsék, békés együttélést teremtsenek szabályozzák a határkérdést és szüntessék meg az ellentéteknek fegyverek utján való elintézését. Ez nem jelent uió- piát, cie politikai kérdés. Főleg ga; daságpo- lilikáról van szó és arról a magasabbrendü feladatré1, hogy az „európai hazát“ más kon­tinensek uralmával szemben megvédjük. Az utóbbi cetben a határok iní« szinben tűn­nek fel. Olyan kérdésről vau szó melyről érdemes tárgyalni és amelyet el kellene in; tézni attól a jóhiszemű érzéstől áthatva, hogy Európát csak igy lehet megmenteni. Európa végzete ugyanis a kis államok végzetét is je­lenti. „EXCELSIOR“- Nehéz kérdést képez: á politikai vagy gazdasági problémákat kell elcnvhen részesíteni. Vannak, akik azt állít ják, hogy a gazdasági tletet a politikusok ál­tal megvont keretek közé kell helyezni. Együk országban jobban, más országban ke­vésbé érvényesülnek a politikai érdekek. Akármint is áll a dolog, mindig első helyre kerül a gazdasági problémák megoldása A' politikai program gazdaságpolitikai elveket' is foglal magában. A francia forradalom jel­szavai a gazdasági liberalizmusnak kedvez­tek. Az uj idők azonban a szokásosnál na­gyobb erőfeszítést igényeltek, amire csak to-; talitárius állam képes. Ilyen változás mellett igen természetes, hogy revízió alá kell venni az összes gazdasági elveket. A teljes egyéni; szabadság rovására az állam különböző elvek érvényesülését rendelheti el. A gazdasági; program igy állami intézkedés révén kerül; a politikai program keretébe, ez pedig igen kényes munkát képez. Tévedés lenne szt< hinni, hogyf ezt a munkát utánozni, vagy ál­talánosítani lehetne. Az egyes államokat ugyanis sajátos gazdasági tényezők jellemzik. A visszamaradt közigazgatással rendelkező, állam nem lehet olyan intézkedéseket, miut egy másik, melynek jól szeívczett, fegyelme­zett közigazgatása van. Szem előtt kell tar-j tani a fejlődés fokát ebből kell kiindulni. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg-, választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztály óban, Cluj, Piaţa ‘Unirii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents