Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

1

tllTKZfiK

10 4 0 a ii ff ii k / t ii i 1.

Prágasági vész

Minduntalan vissza kell térjünk a drágaság kérdésére. A háborús' korok nak ez uz egyik „tengeri kigyéiia .^l ö. so sor» Iható számos ok miatt általános drágulás tör be m: ulig a háború''1 vál t ság ideien. Ezúttal h háború inkább mint valaha gazdasági téren is folyik. \ blokádok a javak o'er éjit ugyancsak megbénít ják. óriási tömegek fognak fegyvert s ezáltal a termelő kéz me;' fogyatkozik, v is z ont a fogyasztó száj megnövekedik. Nem szabad megleled* keznünk rola, bogy most a természet is harcol uz emberiség ellen- hos-szu, keserves tél, tavaszi fagy, nyári esőzés, me;.-; megújuló ár viz. most pedig a for- róöv \ ilágrészeiben hőhullám és aszály fegyvereivel. Mindez a sokféle körülmény mintha egy célra hangolódnék össze: ennek a bámulatos összhangnak eredménye, hogy a drágaság sokkal korábban jelentkezett, mint az ily idők ten szokásos és úgy látszik nagyobb mérvet fog ölteni a jövőben, mint a vi* lágháboruban és a béke kikeletjén tör tént. Az államhatalom kész j.'óaka* rata és rendszeres ellenküzdelme csak nieg-megátlitani. korlátozni, büntetni birja ezt a tevékenységet, de nem egészen összezúzni. A fogyasztó közönt ség óriási és nagy *e!!<i erejű segítségére volna szükség. Az uj célért azon ban — sajnos — nem szervezhetők meg a tömegek: főleg azért, mert egyszerűen csak fogyasztó kevés van a valóságban* a legtöbbje termelő is egy személyben és igy n drágítás arcvcnalán valahol maga is közreműködik.

A drágaság máris nyomasztó, sokré* tű és fenyegető vonásokat felénk for- tó. F pillanatban a közönség főleg két drágasági jelenséggel foglalkozik: a gabonaárak nagyfokú emelését követelő mozgalommal és a fadrngulás lázgör- béjével. Alind a kettő főbenjáró érdek. Ismeretes, hogy a bu.za ára máris 70 ezer lej felé közeledik. Mégis egyre in * kább százezer lejes árat sürgetnek az uj bu 7 a mozgatom érdekében. Qaroflid voft földművelésügyi miniszter nemrég az Argus hasábjain szögezte le határozottan ezt a nyugtalanító számot. Nem nagy tekintélyével hozakodik elő, hanem a termés fogyatékosságával, a gazdák ezidei kárvallottságával és «a föld mi.ives-kö®szükségleí i cikkek drágulás savai. Szerinte a belföldi fogyasztás céljaira szükséges gabonamennyiség: .750 ezer vagon, csak a tartalékban heverő 40 ezer vagon felhasználása esetén fog kéziigyben lenni, mert ezidén a szokásos 3 és fél millió hektáros buza- "Vetessel szemben csak 1.850.000 hektár r'»l arattak és hektáronként ezer kg. lévén a hozam, ezidén m,ndöss.ze 185 ezer vagon búzát fognak betakaritan". A hiány mellett a földészt nemcsak elemi csapások és munkabérek sújtották erősen, de a neki szükséges árucikkek rendkívüli drágulásával szemben az ő termékeit maximálások és rekvirálátok érintették és értékben lecsökkentették. A 100 ezres ár súlyos lehetőségeket jelent. Közismert, hogy a kormány nem gördít akadályt a ga-bonaá rém elés útjába. de tartani szeretné n liszt és ke nyér alacsony szintjét a tömegekre va4 ló tekintettel. Ámde lehetséges-e, ha majd a gabonaárak csakugyan a nagy magaslat felé fognak vágtatni?

Egyenesen válságos a helyzet a tűzi- fa dolgában. Nemcsak drágaság, de ínség Is fenyeget mlattla. Óriási erőfeszi lések történnek a kormányzat részéi röl. hogy a fnhiány ne öltsön iiesztő méretet, de kérdés, hogy s'kerülhet-e most már? És akkor is, ha igen, fe- nyomhatiák-e a fa máris rémitő árát? .Mert az ár valóban rémitő. Egy vidéki lap körülményesen foglalkozik a fa epikájával és kiszámítja, hogy a kiskeres* kedőnek a fa mázsája, melyet most 140 leiért ad el, önköltségi áron tulajdon- kép 131 lejbe kerül és ha 17 százalék törvényes haszonra törekszik, úgy 156 lejt kellene kérnie, amelyet csak azért nem kér. mert a faminőség keverésével, a kosár súlyának beszámításával, a hulla* dók értékesítésével megnveri a réven, amit elveszít a vámon: különben >s reméli hogy télire a mázsát már 170— ?00 lejjel fogják fizetni. íme igy Jutott el a mázsánként 75 lejes fa ui trambu- 1 injára. De tudni kell, hogy a 6900 lejes vagontétele már 10 ezer lejes engedélyezés után túl jutott és a magán- forgalomban ma már 11 ezer lejig rug- tatott föl. Valóságos regény, sőt rémregény. Mi lesz ebből az ütemből, ha gyorsan üdvös változás nem követke zik be az emberiség történetében?

Szétlőtt autók a franciaországi csatatereken.

Srfratf üsemze’lgaz«9asá§i alítraiesüszíer és éw.íelaru Coffiolan {királyi helytartó siagyfositósságu myitakoza- tóhoá tatteh a kormány terveiről

KOLOZSVÁR, julius 31. Jelentettül;, hogy Gheorghc Sirat professzor, nemzetgazdasági aluiinisztcr, Talani dr. királyi helytartó kíséretében ellenőrző utat tett a nyugati határvidéken, majd Dús érintésével városunkba érkezeit, hol a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében expozét tartott a nemzetgazdaság uj irányvonalairól és kijelentette, hogy a nyugati határvidéken tett látogatása során meggyőződhetett arról az eredményes munkáról, melyet Tataru dr. kiiályi helytartó fejtett ki.

STRAT ALMINISZTER NYILATKOZATA A KORMÁNY TERVEIRŐL

— Küldetésem — mondotta — a hadsereg és polgári lakosság ellátásának kérdéseivel volt kapcsolatban. A kormány elhatározta, hogy könnyít a helyzeten és gabona, benzin, petróleum, fa, kukorica, buza, paszuly és más elsőiendü közszükségleti cikk ellátási központjait teremd meg sürgősen. Megállapítottam, hotrv hiány van a jármüvekben és ez az ellátást súlyosbítja. A kormány teherkocsi és szekérgyártó üzemeket fog létesíteni ezeken a vidékeken. Ami a munkáskezek kérdését illeti, a kormány segítségére akar lenni a máramarosi és móevidéki lakosaág- nak a most folyó hazabocsátásokknl és különböző katonai egységek katonáinak igénybevételével.

Strat professzor nemzetgazdasági almi- niszter a továbbiakban a következőket mondotta:

— A gazdasági élet románositásának politikáját — melyet a jelenlegi kormány magáévá tett -— tudományosan és módszeresen, nem részletekben fogjuk megvalósítani. Ennek az egészséges és észszerű politikának kiinduló pontja a vásárlóképesség növelése és a fogyasztók legnagyobb osztálya: a földművesek életszínvonalának emelése. A földművesek munkateljesítményének emelése érdekébea a programot a mezőgazdasági termékei: ára problémájával kezdjük el, ehhez igazodik az ipar és kereskedelem. Elvonjuk a paraziták hasznát, kik a földművesekből éltek. Még e hét folyamán megállapítjuk az összes gabonanemüek minimális árát. Az ipar és kereskedelem csak hasznát fogja látni a mezőgazdasági termékek jobb

értékesítésének, mert mától kezdve a földmii rés igazán egészséges vásárló lesz.

Az uj európai berendezkedés az Ipar részére is uj fejezetet nyit meg. A kormány támogatni fogja azokat az iparüzemehet, melyek az országban található nyersanyn• gokat dolgozzák fel. Erőfeszítéseket tesz ezen nyersanyagai: összegyűjtésére és uj hitel nyújtására. A kormány azonban kéri hogy értsék meg az idő parancsszavát. Elmúlt a rendkívüli nagy hasznok ideie, az állam érdeke alkalmazkodni fog az ipar érdekeihez.

— A kormány elhatározta, hogy a többségi lakosságot az öt megillető jogaiba helyezi. Mindenkinek kötelessége, hogy teljes hazafias érzéssel csatlakozzon a nemzetgazdaság romanizálása problémájának maradéktalan elintézéséhez.

— A kisebbségekkel szemben — mondotta Strat nhniniszter — a kormány vi- lágos és határozott politikája az, hogy mindazok, akik beleilleszkednek az államérdekekbe. teljes támogatást nyernek a kormánytól, azok pedig, akik nem felelnek meg ezen követelményeknek, kizárják magukat a nemzeti közösségből. Húsz év folyamán Románia minden téren és az összes tartományokban bebizonyította, hogy alkotó állam és ha a román állam valakivel mostohán bánt, úgy ez csak az ország többségi lakossága, azaz a románok voltak.

Strat miniszter végül azt a következtetést vonta le, hogy a román bölcsességnek nincs oka az elkeseredésre.

— A külső ellenségek jogbitorlásai - — hangsúlyozta — saját lehetetlenségük súlya alatt omolnak majd össze. Nem engedünk meg semmiféle támadást jogaink ellen. Mindnyájan egész érzésünkkel jelen vagyunk Erdélyben. Élni fogunk, de ha kell: készek vagyunk meghalni is, mert valamennyien halandók vagyunk. Hazánk azonban örökkévaló és az is marad.

Strat alminiszter végül meleg hódoló szavakban emlékezett meg őfelsége II. Károly királyról, a román nemzeti összetartás legfelsőbb szimbólumáról.

A KIRÁLYI HELYTARTÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

kűri a nyugati határ /élen i </ all. ihm. mal nrvcndt-fcK dolgokat tapa zt It I , ]

✓ melyek közül főképpen kél |< ny ragadta meg figyelmét. *, ,

Egyik az, hogy politikai . zempontbol tökéletesen derűs légköi uralkodik a hely-, 1 tartóság területén. A nyugati határ-y/'ü lakosság meg van győződve a romáit nem zeti iigy igazságosságáról. Az állandó öntudatra és az. ezen vidéken való állandó jelenlét gondolatára táina-zkodva az itt «/illetett es a századok viharában felnőtt román lakosság kész szükség esetén a h-g- nagyohh áldozatra az ős,i rög megvédő--- érdekében. Kérem az államtitkár ura! mondotta a királyi helytartó legyen hu visszhangja a nyugati határszél férfias és elhatározott hangulatának és tolmácsolja a kormánynak a látottakat és a megállapított tényeket. /

Második megállapításom a látogatással kapcsolatban az, hogy az ország r;-. ligát i részén nincs szükség a munkára való biztatásra. Ezen vidék kiváló módon megmunkált földjei szép tevékenységről tesznek tanúságot és mutatják, hogy a mező- gazdasági munkálatokat majdnem mindenhol elvégezték. Itt a legtökéletesebb összhang uralkodik a polgári lakosság és az őrt álló katonák között, a közigazgatási hatóságok és a katonai parancsnokságok között, akik szükség esetén munkaerőket bocsátottak rendelkezésre.

Világító petróleum nem használható ipari gépek tisztítására

Ezután dr. Coriolan Tataru királyi helytartó emelkedett szólásra, elmondván, hogy végigkísérte útjában Strat államtitLEVÉLPAPIROK, egyszerűtől a îe^- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyv osztályában. Cl of. Piaţa Unirii. N ’ 1 1 y 1

Te Iii a! állattal megi-ieír, mi sutéit francia páncélkocsi

KOLOZSVÁR. julius 37. A Hivalaoe Lap 1938 január 25-iki számában pénzügyminiszteri rendelet jelent meg z világitó petróleum árának megalapításáról. Ez a rendelet ugy intézkedik, hogy a világító petróleum fogyasztási illetékét 1.50 lejről 1 lejre mérsékelik és ennek megfelelően a világítás; célra szolgáló petróleum eladási ára 4.50, lejről I lejre csökkent. Ezt az olcsó petró-. lev.,not azonban csak házi fogyasztásra. lám-( pákban való égetésre szabad felhasználni.1 Minden más célra felhasznált petróleum fogyasztási iletéke továbbra is 1 50 lej marad, és igy az ily célokra felhasznált petróleum! ciad.isi ára nein l le j. hanem 1.50 lej marad.' A miniszeri reudelct második szakasza usv hangzik, hogv tnindazoh, akik az 1 lejjel adózott kedvezményes petróleumát nem vilázi- tási. hanem eevéb célokra használják fel. i agy azt más anyagokkal kiverik, kihágást követnek el. Ily kihágások megtorlását a köve ik^zőkénren állaoitia rnes a rendelet: első- izl.-en 50 000 lei alapbirság, ezenkívül az elvert fogyasztási illeték tízszerese. Visszaesés esetén 200.000 lej alapi,irságot, az elvont illeték tízszeresét róják ki és egyben a vállalatot egyhónapi időre bezárják.

Ennek a rendeletnek az alapján a kolozsvári pénzügyigazgatóság ellenőrző szerv°i számos kolozsvári vállalatnál vettek fel ki- luígási jegyzőkönyvet. A legtöbb vállalatot azért biinlették meg, mivel rendes petróleumot használt gépalkatrészek és egyéb tárgyak lemosásához. Az előbb ismertetett rendeletnek megfelelően. a heiyí vállalatokra kirótt pénzbírság minden esetben meghaladja az 50.000 lejt.

GYILKOSSÁG A TÉBOLYDÁBAN.

A nagyszebeni elmegyógyintézetben borzalmas gyilkosság történt. Moldovan Ya- leriu, aki már 1927 óta van gyógykezelés alatt, bőrvágó késsel meggyilkolta Orbán István felügyelőt. A vizsgálat megállapította, hogy Moldovan a gyilkosság előtti

napon a cipészmühelyben dolgozott, ahonnan dolga végeztével magával vitte a hőv- vágó kést, bizonyára már azzal a szándékkal, hogy megöli a felügyelőt. Az ügyben hatósági vizsgálat indult.

RABLÓTÁMADÁS EGY HUNYAPME- GY7EI KERESKEDŐ ELLEN. Déváról jelentik: Az elmúlt éjszaka vakmerő rabló- támadás történt Lozsád községben, ismeretlen tettes az ablakon át behatolt Klein Henrik vegyeskereskedő lakásába, rárohant az álmukból riadtan ébredő házas-, párra, megkötözte őket, a szájukat betömte, majd életveszélyes fenyegetés'ek-j kel kényszeritette, hogy mondják meg: hová rejtették pénzüket. Klein Henrik rémületében megjelölte a helyet, ahová üzletének kulcsai voltak elhelyezve A bandita magához vette a kulcsokat és fel, nyitotta az üzletben lévő kasszát, ahonnan 22 ezer lejt vett magához. Ezután az é!el- miszerkészletet is megdézsmálta és a megkötözött házaspárt sorsára hagyva, távozott. A csendőrség megindította a nyomozást a tettes megkeresésére.

I—I