Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-13 / 156. szám

\ I r r zFN7AK lilH.MWI Letartóztatták a prágai főpolgármesteri PR ÍG í, július 12. (Rador ) A DNB <1 következő hiretains közleményt továbbít­ja: Egy törvényellenesen műk öllő es az állam ellenségeiből álló csoport ellen rizs- (falat indult. .1 kérdéses személyei, kiilföl- i!i összeköttetést tartottal: fenn és haza- étrulásl követtek el. Klapka doktort, aki ezideig Prüfta táros főpolgármestere volt, letartéiztatták annak gyanúja miatt, bogy akt,r részt vett a csoport munkájában. Klapka dr. tevékenysége nemcsak polgár- mesteri állasából folyó kötelességével volt nyi!vánvalói ellentétben, de a felelősség­érzet teljes hiányát is bizony it ja saját né- I szemben. peri MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? .( l'l'FIVn 1 “• t fninei.-; képviselők vi fii\ I ulc'i’ii elhatározták, lit>g\ ;i felelős >eg tálwában nyomban intézkedést kell ten ni ős .. bábom hitÖré-.eért, 1 olytatúsáerC. va iamint .1 iraneia hadsereg kes/iili'tle usegii-i' «'.-< ros.». vezetéséért a felelősseget meg kei1 állapítani. A morális egészségnek jele v-»l: a/ int«', kedés. Felel<>ssi• j;r«• \*oi 1 i; : uj ólftro ól re «N-s Nem lohol pusztitobh egy ueimr.ct ólo térő, mint a 1 elelössogri \ onás hiány.1, :nni kor ti§cv tesz mindenki. amint jónak látja, amikor pedig jön a pusztulás, a felelősségre" von«'i senki nem sürgeti A politikai orgii' 111.-11:1. s égés/.séges voltát legjolihan a bökő vetkezőit visszahatás bizonyítja. A/ a célki­tűzés, hogy a szerencsétlensegek loirásait meg kel! szüntetni. Ki felelős 1 politikai előrelá­tás elmulaszt.isiiért katonai készületien • g- élt és a parancsnokság tehet«'tlenségeért ? 1 gv nemzet azokra az. eniherekre hízza ven zetét, akik a hatalmat gyakorolják, a kiil- is hcliigycket intézik, azzal n reménységgel, lu'g\ a« illő majd igazolja őket. A háború egv ország vezetőinek egész politikáját megvilá­gítja. Eveken át egymásután jelentek meg demokrata tanulmányok annak bizonyításá­ra, hogy közeledik Németország és Olaszor­szág gazdasági pusztulása. Mikor a háború kitört, kevesen, voltak, akik német olasz győzelemre várlak. mert ,.uem volt nyers­anyaguk, gyarmatuk, arauyuk...“. Midin, a német offenzívn elindult, azt mondták: — Olaszország nem kénes háborút viselni. \ é- giil a totális államok bebizonyították, hogy győzni tudnak. Ha egy szerenesétleu va'.uti váltókezelőt a vonatösszeütközésért bíróság elé állitanak és megbüntetnek, szigorú liiiu- tetős jár azoknak is akik egy nemzet szeren­csétlenségét okozzák. Franciaországnak mód­ja volt ahhoz, hogy felszerelje katonáit és a szüksége« anyagi áldozatot is meghozta. A harcmezőn mégis vereséget szenvedett. K’ fe­lelős ezért? Kétségkívül azok. akik felülete­sen dolgoztak felelősségteljes állásukban. Minden politikai lépésnek megvan a maga következménye, tévedés nem marad követ­kezmények uclkii!. A A ichyben összegyűlt Iránná képviselők a belső rendet erősítették meg, mikor a bűnösök felelősségrevonását kérték. ..Oh DINh A‘‘: Az európai közvélemény nyugtalanul kérdi: ..Hova /négy Európa9“ Érthető az idegesség. Kivételes események küszöbén állunk, melyeket emberi elmével lehetetlen előre látni. A háború követk«'z- n énvei nem hasonlítanak majd a régebbi bé­keszerződésekhez Nem is gondolunk ilyes­mire A háborús lehetőségeket ki kell kü- szöbö-ni. különben előhaladásró! nem l.-het beszélni. Alert amit néhány évtized alatt építünk, azt néhány óra alatt leromboljuk Az ép i 1 és és íombolás között nines men az arány. És a népek békéje9 Úgy látszik, meg­van a lehetősége annak, hogy Európát uj alapokra helyezzék. Hitler vezér és kancellár ezt kívánja ma, amikor Európa német ka*o- nai uralom alá keiült Az Angliával folyó hál >oru másodrendű kérdés. Franciaország legyőzi lése és Anglia elszigetelése után ugyanis, Hitler vezér és kancellár részére le­hetőség nvilt arra, hogy feltételeket diktál­jon és elégtételt szolgáltass ru. Az államok kötelesek belenyugodni az ítéletbe, ruelv el­len nincs felel bezés és nvosnhan végrehajtha­tó. A ayjen Hiller vezér és kancellár megelég- ■ szik e annyival, hogy egves területeket csök­ken t. rnás területeket növel, hogy néhánv év­tized után ismét reváns következzék? Bizo­nyára nem. Hitler vezér és kancellárra ma gasahhrendii szerep vár. Hivatása az, hogy megbékítse és újjászervezze Európát A ka­tonai problémát már nagyszerűen megoldot­ta, rr-osl a politikai és gazdasági probléma következik. Az államok közötti viszony meg­változik és lehetséges, hogv európai konledc- ráció következik. A franciaországi belpoliti­kai változások után valamennyi európai ál larn összefogását lehet remélni. Közös euró­pai pénzegység, a vámsorompók eltüntetése, a parazita iparüzemek leállítása, az arar.vfe dezel megszüntetése, a tőke megfékezése, slb mind elvan problémákat jelentenek, melyeket sokat vitattak, anélkül, hogy vala kinek bátorsága lett volna a kérdéseket meg­oldani. Vajion Hiiler vezér és kancellár nem fogja u lehetőséget kihasználni? Ebben az irányban halad Euiópa. Kevesebb félelemre több bizalomra van szükség . Ä csendesóceáni helyzet a legutóbbi események megvilágításában MEGÁI,LAPÍTOTTÁK A KÖZHIVATA­LOK MUNKAIDEJÉT BUKAREST, julius 12. (Rador.) A mi­niszterelnökség az 1940 Julius 11-én kelt 1721. számú minisztertanácsi jegyzőkönyv alapján közli, hogy az állami hatóságok hivatalos órája a most eszközölt ismételt változtatás folytán a következő: hétfő 9.30—13.30, szerda, csütörtök és szombat 30—13.30, kedd és péntek 7.30—13.30 és 16.30—19.30 órák között. A speciális lisztviselő testületek hivatalos óráit saját speciális szervező törvényük Írja elő és o.?, erre vonatkozó intézkedések továbbra is érvényben maradnak. A legutóbbi európai eseményeknek nagy visszhangja van a S/.ólsnkeleten. Ili bárom uagyhutulom áll összeütközésre ké­szen: I\ag)britaiuüa, az Egyesült-Államok t-s Japán. Az egyenetlenség almáját ezeknek az államoknak kínai érdekei képezik, mert a kinai területek négyszázmilliós népes­ségükkel és gyenge ipari életükkel a gyári termékek elhelyezésének pótolhatatlan piacát jelentik. ANGOL ÉRDEKEK Angliának igen nagy érdekei vannak Kinaban, ahol 1,300.000 főni sterling tő­két helyezett el különböző vállalatoknál. Elég, ha rámutatunk arra, hogy a folyami hajóforgalom 45 százaléka és a tengeri kereskedelem nagyrésze az angolok kezé­ben van. nonDkong mellett, Kina északi és déli részén, Anglia óriási engedményes területet tart kezében. Anglia azonban szeretné folytatni Kina politikai életében játszott szerepét, nemcsak a vállalatokba fektetett tőkéi miatt, hanem azért is, mert kinai tevékenysége szoros kapcsolatban van az Indiában. Birmában ég az egész Szélsőkeleten gyakorolt befolyásával. A Csendes-óceánon vannak domíniumai is: Ausztrália és Ujzéland. Mtlakka egyi ke legfontosabb gyarmatainak, ahonnan majdnem egész ólom- és nyersgnmibebü- zatalát nyeri. Könnyen érthető, hogy miért tett Ang­lia annyi erőfeszítést a szélsőkeleti ural­mát biztositó szingapúri támaszpontjának megerősítésére. De Hollandindiában is nagy szerepet játszik az angol tőke. A külföldön kihelyezett angol tőke egyhar- mada és az angol külkereskedelem egy­ötöde Ausztráliában, Keletíndiában, a Szélsőkeleten és Keletázsiában található. AMERIKAI ÉRDEKEK A legutóbbi tiz évben az amerikai tő­kének is különös érdeklődését keltette fel ez a földrész. 1914—18 után Amerika a túltermelés által okozott gazdasági vál­ság kiküszöbölésére uj piacokat keresett. Jelenleg az ázsiai kivitel az egész ame­rikai export 25.4 százalékát teszi ki, ma­ga az óiom és kaucsuk exportja pedig an­nak ]7.4 százalékát. JAPÁN ÉRDEKEK Japán valahogyan elkésett. Kinai befo­lyása gazdasági és pénzügyi gyengesége miatt is csökkent, mert gazdasági eszkö­zeit távolról sem lehet összehasonlítani az Anglia és az Egyesült-Államok eszközei­vel. japánnak azonban a legnagyobb mér­tékben szüksége van a kinai kivitelre, mert hiányzanak az ország gazdasági fej­lődésére szükséges iparágak és hadianya­gok gyártására szükséges nyersanyagai. Japán földrajzi helyzetét felhasználva, katonai erejének felhasználásával igyek­szik erdekeit a Szélsőkeleten érvényesíte­ni. A Fülöp-szigetek és Hollandindia gaz­dasági életében a japán befolyás állan­dóan növekszik és kiváltja a versengő többi nagyhatalom ellenállásút. A bárom hatalom érdekei napról-uapru ellentéte­sebbek és a feszültség nőttön nő. Magától értetődik, hogy Anglia hely­zeti t felhasználva Japán igyekszik nyo­mást gyakorolni a Szélsőkeleten. Anglia megegyezésre törekszik, ami csak rosszab- hitja a helyzetet. Egyidejűleg az Egyesült- Államok is egész sor olyan intézkedést hoznak, amelyek Nagybrilannia és Japán érdekeivel ellentétben állanak. Jelentős körülmény, hogy a szélsőkeleti amerikai politika annál aktívabb, minél feszülteb­bek az angol—japán kapcsolatok. Az Egyesült-Államok a nyomás gyakor­lásának és a támadásnak kimeríthetetlen eszközeivel rendelkeznek, ha azokat n>é£ mindezideig nem vették kezükbe, az csak a vezető körök véleménykülönbségeinek tulajdonítható. Az Eg yesült-Államok érdekei azt köve­telik. hogy minden eszközzel akadáyoz- zák meg Anglia és Japán megegyezését a szélsőkeleti kérdésben. Amerika január­ban felmondta az amerikai—japán keres­kedelmi egyezményt, hajóraja a Csendes- óceán partvidéke mentén több tüntető hadgyakorlatot folytatott, valamennyi tengeri és légi támaszpontját megerősítet­te, azután elzárta a Panama-csatorna be­járatait, újabban pedig a Hawai-szigete- ken kihirdette az ostromállapotot. Ennek dacára az amerikai politikát itten a ha­bozás jellemzi: felmondták a kereskedel­mi rzerződést, a kereskedelmi forgalom azonban tovább folyik, a hadianyaggyár- táshoz szükséges nyersanyagok behozatali tilalmát a gyakorlatban nem alkalmazzák rendesen. A dolgok ilyen állásáért a fele­lősséget nemcsak egyedül a vezető körök viselik. Igen fontos szerepet játszik az az amerikai pénzcsoport, amely köz­vetlenül érdekelve van a Japánnal való normális kapcsolatok megőrzése terén, mivel az amerikai—japán kereskedelem számukra sokkal nagyobb jelentőségű, mint az Amerika és Kina közötti keres­kedelmi forgalom. Az amerikai selyem­ipar majdnem teljesen a japán nyers- íny a gbehoz a talra támaszkodik. Ezért az Egyesült-Államok bizonyos fokig szabad­kezet enged Japánnak, amely, miután a birmai vám kérdésében, valamint a Fran- cia-Inüokinán keresztül történő fegyver­szállításokkal kapcsolatban az uj köve­telések egész sorozatát terjesztette az an­gol, illetőleg francia kormány elé, ismét a régi katonai módszerekhez folyamodott. A legutóbb érkező táviratok jelentik, hogy a japán csapatok megszállták az an­golok által őrzött sanghaji nemzetközi en­gedményes területet, továbbá elvágták a Kina és Indokina közötti útvonalat, meg­szállták a két állam határán levő vasúti határállomásokat, a japán bombavető re­pülőgépek Kina, főképpen pedig Csung- king város fölötti repülései napról-napra gyakoribbak. („Azi“ Bukarest.) BUDAPESTEM AZ István Király Szállodáiban (VI. Podmanlozky-n. 8.) kr.phat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt áru szobát. Teljes kénye­lem, központi fűtés, állandó me« leg-bideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43, 294-24, 1040 Jüffut TI Aratás Ha körültekintünk a vidéki Lapok ha»áb- mm, minduntalan találkozunk ilyen riiuü hi- lekkel: megkezdődött u/. muta«, peng a ku- ai/u, daltól hangosuk a mezők. Jól esik <d- vuhiií, pedig, aggu '/.tó kénén történt. V-m azért, minllia nzentirús volna hogy Rétéi Falkor okvetlen meg k-ell kezdeni, liinz a lorán érő kalánzok aratása maiikor in ko­rábban indult, hanem azért, mert az enőzé nek, áradások, munkaerő hiányok nagy ne- héznégeket okoztak. Mont végre hozzája fog­hatott az epekedő ember. Mert nincs na gyobh „kell“ én gyönyörűség a földén/. ’ zá­rnám. mint a szántán meg aratán. ilyenkor a munka hőse hir lenni. Hov-.zn időn én nzám- láiutluu órán kerenztül, verejtékezve dolgoz­ni. De szép látvány, érzőn, gondolat is, mi­ket znirfényhen, halkan, párázva omlik a termő föld az eke Irasitására vagy a kaszák pontos ütt inére aránylón a tarlóra huU a: érett kalász, melyből -sietve kévét kötnek és kalangyát építenek, mialatt még a dacosan üt szeszoritott daltalau száj is valami álm*'!- kodó kiáltásra vagy mondatra fakad. Munka és művészet kapcsolódik össze: fények »-n áinyékok vetélkednek, ütemességek hangza­nak, gondolat és érzés szövegek tolonganak aa lelkekben, a nemzetgazdaság és élet ólál­kodik a széleken. Érthető, hogy a nagy me­zei munkának van a legnagyobb rituáléja, művészete, politikája. De siessünk. Úgy van, szent igaz most már, hogy végre munkához foghatnak. Bár nagy viharoktól megszakítva, mégis égető hőség köszöntött be, aa árvize.'c többnyire lefolytak mág, a közigazgatási hatóságok pedig parancsot kaptak, hogy a mezőgazdasági munkaerőt mozgósítsák és vezessék az aratási offenzivát. Lehet dol­gozni és van miért dolgozni. Ma különben még fontosabb az aratás, mint ezelőtt. Há­borús időkben van a gabonának a legfőbb „konjunktúrája“. Az aratás ezúttal sok nyomasztó aggoda­lomtól is felszabadit. Ma sem birjuk elfe­ledni, mily általános volt az ijedelem nem­rég a mezőgazdasági helyzet miatt. Általános volt a hit. hogy az őszi esőzések, a téli hi­degek, a tavaszi árvizes csapadéktul zás után végzetesen Ínséges esztendőnk lesz. Ar, őszi vetés java elfagyott, a tavaszi szántás késett vagy megakadt, a késői fagy, jégve­rés, medardi vízözön a kukorica vetést, gyü­mölcsfa virágzást, gabona szem és burgonva- kötést végső veszélybe döntötte, a világtör­ténelmi kötelességek miatt jelentékeny terü­letet vagy munkálatlanul kellett hagyni, vagy pedig „átlényegesiteni“. Ennek csak rossz vége lehet ... De régi tapasztalat mi.-, hogy ha mezőgazdasági nehézségek miatt so­kat sírunk, az utolsó fejezet legtöbbször -sa­lami helyrehozatalba nyugtat meg. így van most is. Habár általában véve kevesebb lesz a termés, de minősége nyilván kitűnő. Ami elveszett a réven, megtérül a vámon: ebig nagv és tartalmas eredmény mellett bizonyos gyümölcsökben, zöldségekben. takarmány növényekben még vidám bőségre is számít­hatunk Már most bizonyos, hogy nem fo­gunk ében halni. — Úgy látszik. bős- kivitel dolgában sokkal jobb helyzet­be kerültünk, mint az áradásoktól inkább sújtott szomszédok, például Jugoszlávia, mely már hetek óta hivatalosan hirdeti, hogy ki­vitelre aligha lesz fölöslege az idei termés­ből. Hálát kell adnunk a Gondviselésnek, hogy bennünket nem sújtottak annyira ter­mészeti csapások. De a hálálkodás meiUit egyéb kötelességünk van még. Minden régi mértéket átszárnyaló módon kell most meg­becsülnünk a termést, mint a váratlan sze­rencsét. A legnagyobb szorgalommal és meg­fontolással kell aratni, betakaritani, meg­őrizni és értékesiteni a gabonát. Ezúttal ne mint egyszerű hezadékot nézzük a föld és munkaszokásos eredményének, hanem külön­leges ajándéknak, mint magas erők bőkezű­ségét. Az idők nem alkalmasok hangos magatar­tásra. Komolyan kell kezelnünk a derűt és bizalmat is. Nincs helye lelkendező szavak­nak vagy zajos arató ünnepélyekre nost sem. De lehetséges sok és mély legbensőbb megrendülés: jóleső érzés, hogy ime felde­rül egy elég eredményt ígérő aratás, hogy embereink rendületlenül dolgoznak, hogy lesz elegendő uj kenyér és fölösleg a küNG világ részére békés és nyugton maradó em­berek becsületes kereskedésében. Ezért szi­vünk meleg szeretetével gondolunk a verej­tékezve arató gazdákra. Uj fényképészeti szakkönvv: SEVCSIK JENŐ: 4 fényképezés ehnéleti és gyakorlatit kézikönyve. Második teljesen átdolgozott (1940. évi) éi bővitei? kiadás 103 recepttel és 328 ábrával. A főbb részek eimei: Anyagismeret. Fénykppésziű vegytan. Fényképészeti fénytan. A fényképezés eljárásai. A fényképezés alkalmazásai. A ha­talmas, több mint 400 oldalas könyv ára 252 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYÁBAN, Cluj—Kolozsvár, Piata Unirü. Vidékre utáa< yéttel is azonnal szállítjuk, - "

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents