Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-12 / 155. szám

1 1040 Julius 12. ELLENZÉK Miért vezekel most Franciaország? A francia összeomlás okai a német saltó szerint BERLIN, Julius 11. A német sajtó a franciákon aratott győzelem után össze­foglalóan felállítja ennek mérlegét, kimu­tatván egyúttal azt is, mily okok vezettek a villámszerűén bekövetkezett francia ösz- szeumláshoz. A továbbiakban röviden visszaadjuk a német sajtó erre vonatkozó megállapításait. „Franciaország a napokban nagy és bor­zasztó árat kellett fizessen azért, mert történelmének legújabb korszakában nem tudta helyesen felismerni akaratát, min­denek előtt pedig azért, mert akaratát nem volt képes meglevő erejéhez alkal­Politikailag Franciaországnak kellett volna tudnia, hogy lehetetlen mindvégig erőszakkal fenntartani a mesterséges po­litikai egyensúlyt az általa megalkotott Középeurópában. Kellett volna tudnia — különben egész biztosan tudta is, hogy az osztrák-magyar monarchia feldarabolá­sának pillanatától kezdve az Anschluss el­kerülhetetlenné vált — hogy a cseh mo­zaik a szétbomlás jeleit mutatja már, ér>p azon okoknál fogva, melyek a Dunamo- narchia széthullását eredményezték, hogy a lengyel folyosó problémája ma, vagy holnap revíziót fog követelni, ellen eset­ben Lengyelország és Németország között fegyveres megoldásra kerül majd sor. Franciaország kellett tudja, hogy Olaszor­szág a világháborúba való beavatkozás csekély eredményéért megcsalva érzi mn- gát és hogy egy szép napon elő jön majd gyarmati követeléseivel, túlnépesedett cs munkás népe számára. Tehát nyilvánvaló kellett volna legyen Franciaország előtt, hogy a francia negyvenmilliós nép ma­kacssága révén egyszer csak egy 120 mil­liós emberblokkal fogja magát szemben találni. Tudta azonban ugyanakkor azt is, hogy politikailag minden lehető eszközt fel fog használni csak azért, hogy európai hegemóniáját továbbra is fenntarthassa. Mivel azonban akarata nagyobb volt, mint emberi erőtartaléka, át kellett élje ma történelmének legiszonyatosabb óráit. Franciaország részére Münchenben el­érkezett a meggondolások történelmi pil­lanata. Amit Németország a müncheni egyezményt követő hónapokban Francia- országnak felajánlott, az a régi, megpró­bált európai földrész számára eljövendő tartós béke alapköveit jelentette. E tartós békének Franciaország számára a követ­kező feltétele volt csupán: Franciaország elismeri az európai érdekzónák világos felállítását és feladja eddigi európai he­gemóniáját. Előrelátó és okos franciák hirdették ez időben szóban és írásban a francia népnek, hogy vonuljon vissza ha­talmas és büszke gyarmati birodalmára és ajánlották annak továbbfejlesztését. He­teken keresztül úgy tetszett, mintha az ak­kori kormányelnök, Daladier, felismerte volna az egyetlen utat, mely népének üd­véhez és a francia politika bölcsességéhez vezet. Természetesen neki sem volt köny- nyii ez az ut, mely ellen három évszáza­don keresztül a francia nép egész nem­zeti érzése és politikai szenvedélye a ma­ga teljes hevességében felsorakozott. Hogy Daladier népének ezen valóban döntő óiájában engedett, ez a francia történe­lem nagy, mondhatni legnagyobb tragi­kuma. Ha tehát politikailag 1939 tavaszától a kocka el volt vetve, akkor a francia nép is joggal elvárhatta volna, hogy legalább katonai téren minden meglevő népi erő összpontosittassék. Mi történt azonban? Egyetlen hét német offenzivája a francia fronton megsemmisítette a franciák összes katonai számításait, megbuktatta Gamelin gencrálissimust s megerősitette a francia nép vészkiáltását páncélkocsik, repülőgé­pek és ismét csak repülőgépek után. A flandriai csata visszaemlékeztette a fran­cia népet Weygand tábornoknak 1936 ok­tóber 15-én a „Revue des Deux-Mondes44- ban megjelent cikkére a modern haditech­nikáról s a lapok egymás után hozták e cikknek kivánatait, mint valami szörnyű önvádat a francia nép okulására. Weygand mondatról-mondatra a követ­kezőket irta: „Katonai szempontból a defenzíva ab­szurdum, egyben veszedelmes, mert a harisé reget a passzív ellenálláshoz, vagyis a biz­tos vereséghez vezeti s ezzel képtelenné teszi azt a sikeres offenzivára, vagyis a győzelemre“. „Az erődítményeink iránti tisztelet és azon büszke tudat, hogy a siker óhaja mindenre feljogosít, arra bírhatják majd ellenségeinket, hogy határvédő vonalun­kat megkerüljék és vagy északról, vagy délről kezdjék meg operációjukat. Ez eset­ben feltétlenül szükséges a hatalmas és gyors tartaléknak (a páncélos fegyvernek) barcbavetése.“ E cikken kiviil minden franciának aj­kán van ma De-Gaulle tábornok neve, ki szintén fáradhatatlanul — anélkül azon­ban, hogy meghallgatásra talált volna — hirdette 1934 óta a francia hadsereg mo­dernizálását, tekintettel a mozgó háború ra. Be kellett következnie Északfrancia- ország összeomlásának, hogy e fiatal fran cia tábornok bekerülhessen a legfelsőbb francia hadvezetőségbe. A francia kamara felvetette ugyan 1935-ben a francia had­erő ezen megujitójának programját, azon­ban a katonai konzervatívok ellentüzének zsivaján elhalkult De-Gaulle szava. 1939 szeptemberétől kezdődőleg Fran­ciaország igazán nem tudhatja már magát jj azzal mentegetni, hogy nem ismerte ellen­sége hadi taktikáját. A „Populaire“ jú­nius 8-iki Számában Leon Blum nyiltan mondja olvasóinak: „A háború kezdete óla előbb máshol, majd Franciaországban volt alkalmunk látni a német páncélos diviziók és repü lök működését“. Ha ma Franciaországnak vezekelnie kell azért, mert nem ismerte fel kellő idő­ben, hogy képessége és ereje messze mö­götte áll akaratának, úgy katonai téren elkövetett hibái annál kevésbé bocsátha­tók meg, mert e téren nem is akarták meglenni őzt, mit megtehették volnu. Ma egész Franciaország hangos az ön­vádaktól. A „Journal“ junius 2-iki szá­mában többek között a következő, való­ban tragikus önbeismerést olvashatjuk: „Mi aludtunk a Maginot-vonal védő-ere­jének tudatában, mely vonalat azonban már nem voltunk képesek meghosszabbi tani Montmédytől Dünkirchenig . . . Alud­tunk, ahelyett, hogy alkottunk volna . . . Teljes katonai alvás. Hozzá még ipari al­vás is. Az alvás összes fajait ismertük meg Mennyi nyomorúságot, keserűséget, ön­vádat, halált és gyászt lehetett volna elke­rülni, ha kellő időben eszükbe jutott vol­na a franciáknak a közmondás: „Savoir ce qu4on veut Vouloir ce qu4on peut?“ Magyarul: „Kell tudni, amit akarunk És akarni, amit tudunk44. A. U. SPORT gCiSSatSBASÁft MegszílárJu^ak az arak a bukaiesíi piacon A borárak emelkedése várható BUKAREST. (Radar.) A bukaresti kereskedelmi és iparkamara következőket közli a julius 6-án zárult hét folyamán a kiskereskedelemben elért forgalomról: A gyarmatáru piacon nagy kereslet volt. A vevők szükségletüket meghaladó mennyiségben vásároltak. A faolaj kivéte­lével gyarmatáru megfelelő mennyiség­ben volt és szappan is kellő mennyiségben kapható. Az árak megszilárdultak. Szeszes italokban a fogyasztás csökkent. A bőráruk emelkedése várható. Egyelőre az árak tartottak. Angol gyapot hiányában a gyárak cse­kély készleteikkel dolgoznak. A szövetke­zetek ezidőszerint el tudják látni a falu­kat gyapottal. A bőr és ruházati cikkekben igen gyen­ge volt a forgalom. Az árak tartották. Az adóbehajtó közegeket a törvényes rendelkezések betartására utasították Az utolsó pillanatban döntöttek: Venus-játéka sok alkotják a Németország elleni csapat zömét BUKAREST. A németek elleni válo­gatott labdarugócsapatot az utolsó pilla­natban a szövetség megváltoztatta arra való tekintettel, hogy a Rapid szerdai mérkőzésén a játékosok megsérülhetnek, de mindenképpen erősen ki lesznek fá­radva és igy a csapatot a Venus játékosai­ra alapozták. A végleges együttes a követ­kező. David, Sfera—Slivat, Moldoveanu—Ju­hász—Lupas, Orza—Ploesteanu—Barátky —Reuter—Bogdan. Vintila lemondta a németországi játé­kot, tartalékként Kovács II. és Rasinaru szerepelnek. A csapat már elutazott Becsbe, ahol a kijelölt Rapid-játékosok is csatlakozni fognak a társasághoz. Vasárnap az Universitatea rendez klubközi úszó versenyt KOLOZSVÁR. A KAC vasárnapi sike­rült „nyitánya44 után most vasárnap, jú­lius 14-ikén délután 4 órai kezdettel az Universitatea rendez klubközi uszóver- senyt a Károly király-park remek uszodá­jában a következő versenyszámokkal: 50 m-es gyermek gvorsuszás, 100 m-es mell kezdők részére, 100 m-es mell ifjú­sági női, 100 m-es férfi gyors, 100 m-es női hátuszás, 50 m-es kezdő gyors, 50 m-es női gyors, 200 m-es férfi mell, 50 m-es ifjúsági gyors, 50 m-es gyermek hát­uszás, 100 m-es ifj. hát, 50 m-es leány- gyermek gyorsuszás, 100 m-es férfi hát, 200 m-es női mell, 800 m-es férfi gyors, 3x50 m-es női gyorsváltó, 4x50 m-es ifj. gyors, 4x100 m-es férfi gyors, 3x100 m-es férfi vegyes, 200 m-es gyors kezdők ré­szére, vizipólómérkőzések. Tekintettel arra, hogy úszóink kiváló formában vannak, a KAC, U, Haggibbor és KMSC versenyzőinek vetélkedéséből újabb rekordok várhatók. KOLOZSVÁR. (Rador.) Sokan vannak, akik egyszerű formaságnak tekintik az adó fizetésre vonatkozó hivatalos felszólítá­sokat. Azt hiszik, hogy a felszólitásnak egyszerű figyelmeztetés jellege van. A va­lóságban azonban — törvény értelmében — a felszólítás a behajtási eljárást lénye­gesen befolyásolja. Törvény szerint ugyan­is az adóhivatal köteles fizetési felszólí­tást kibocsátani. A törvény előírja, hogy* végrehajtási eljárás csupán a felszólító<* kikézbesítése után kezdődhet és ezt aj tényt a végrehajtási jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni. Nyilvánvaló tehát, hogy' felszólítás kibocsátása nélkül a végrehaj­tási eljárás semmis. j Az „Argus“ jelentése szerint megálla-' pitást nyert, hogy pénzügyi közegek egyes esetekben nem tartják be a behajtásra előirt törvényes rendelkezéseket, ezért a behajtási közegeket a törvényes rendel­kezések pontos betartására utasították. Megsemmisíted ék a lejárt falusi itafmérési engedélyeket BUKAREST. (Rador.) A pénzügymi­nisztérium közölte az erdélyi pénzügy­igazgatóságokkal. hogy a falusi korcsmák engedélyei, melyeket a régebbi törvények alapján adtak ki (amelyek 1938 október Lével visszavonásra kerültek volna, de többszöri halasztás alapján 1940 junius 30-ig érvényben maradtak), azonnal meg­semmisítendők. A kerületi ellenőrök meg­állapítják ezen engedélyek tulajdonosai­nak birtokában lévő italok mennyiségét, melyet nagyban kell eladni, ellenesetben a törvény rendelkezései szerint kihágási jegyzőkönyvet vesznek fel. Az igy megerősitendő engedélyek elnye­réséért a tartomány mellett működő il­letékes bizottsághoz kell fordulni. MIKOR LESZNEK A KKK-DÖNTŐK BUDAPEST. A Kis KK elnöksége a kupamérkőzés döntőjére vonatkozólag úgy határozott, hogyha a Ferencváros el­lenfele a döntőben a Gradjanski lesz, ak­kor a döntőket julius 14-ikén (Zágráb) és 21-ikén (Budapesten) tartják meg. Ha a Rapid legyőzné a Gradjanskit, úgy a dön­tők julius 21-ikén (Bukarest) és 28-ikán (Budapesten) lesznek. VASILE SERBANESCU, Románia ne- hézsulyu ökölvivóbajnoka vasárnap Ber­linben viszonzómérkőzést vívott Jean Kreitzcal és attól újabb, de már csak kis pontkülönbségii vereséget szenvedett. Az első mérkőzésen, mint ismertettük, Kreitz már az első menetben kiütötte el­lenfelét. 50 EZER LEJT ADOMÁNYOZOTT a főszövetségnek Virgil Costescu, az asztali teniszszövetség elnökségének tagja, amiért diplomát kapott. TÖRÖKORSZÁG LABDARUGÓBAJ­NOKSÁGÁT a Fener Bagtche nyerte meg. „MENEKÜLT“ SEGÉLYALAPOT LÉTE- SÍT A FŐSZÖVETSÉG BUKAREST. A főszövetség az összes szakszövetségeknek gyűjtőivel küldött, hogy saját hatáskörükben gyűjtsenek a Besszarábiából és Északbukovinából me­nekült sportemberek segélyezése céljaira. A gyűjtés szép eredménnyel jár és abból elsőnek Maescinkot, a Cernautiból mene­küli 110 m-es gátfutó bajnokot részesítet­te első segélyben. HANAK, a szlovák labdarugóesapat ka pitánya Pozsonyban egy automobil össze­ütközésénél életét vesztette. NÉMETORSZÁG GYŐZÖTT A MÜN­CHEN—MILANO KÖZTI kerékpáros versenyen. Egyénileg az olasz Morigi lett első 17 óra 08 p. 20 mp.-es idővel. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, választékosabb kivitelig, legolcsóbban Piaţa Unirii. KIFIZETIK A KIÜRÍTETT TERÜLE­TEKEN KIÁLLÍTOTT KINCSTÁRI UTALVÁNYOKAT. Bukarestből jelenti a Rador: A pénzügyminiszter rendelete ér­telmében mindazok, akik a kiürített te­rületek pénzügyigazgatóságai által kiállí­tott utalványok, vagy fizetési jegyzékek birtokában vannak, a tartózkodási helyük­nek megfelelő pénzügyigazgatóságon mu­tassák be ezeket, hogy azonnali kiegyenlí­tés céljából intézkedést tehessenek. DÉLUTÁNI TJSZÓTANFOLYAM ALKAL­MAZOTTAK ÉS GYERMEKEK RÉSZÉRE Több oldalról érkezett kérésnek tesz eleget Dékányi Ernő, a kiváló sportokta- tó. amikor csütörtöktől kezdve délután is tart uszóórákat és pedig délután 2—1 között felnőtteknek, 4—6 között gyer­mekeknek. Főleg az ebédutáni uszóórák iránt máris igen nagy az érdeklődés, mert különösen a napközben elfoglalt alkalma­zottaknak van alkalmuk most az úszás ne­mes sportjának megtanulására. Részletes felvilágosítást Dékányi Ernő ad a városi partfürdőbeu.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents