Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-12 / 155. szám

194 0 jaf i u s 1 2, ELLENZÉK 5 Egész Koiozsmcgijebcn borzalmas pászmásokat «hozott a keddi felhőszakadás Fej érd községben több halottja van az Ítéletidőnek KOLOZSVÁR, julius 11. a keddi bo>- zalmas pusztításokat okozó felhőszakadással kapcsolatban a kolozsvári hatóságok tüzete­sen folytatják a vizsgálatot annak megálla­pítására, hogy az anyagi kárt hozzávetőlege­sen felbecsülhessék, továbbá, hogy fényt deríthessenek arra, hogy mi is lett a sorsuk azoknak, akiknek az eltűnését jelentették. A kolozsvári rendőrséghez ugyanis tegnap, szerdán, több eltűnési esetet jelentettek azokból a környékbeli falvakból, ahol a fel­hőszakadás nyomán keletkezett borzalmas árviz végig vonult. Az Iris-telepi árvízkatasztrófával kapcso­latban szerdán délben bejelentették a rend- őrkve&zturán két kis fingyermek eltűnését. Az egyik Ambrus János cigánytelepi hét éves gyermek, mig a másik Onibus loan, 8 éves kisfiú, aki szüleinek Mircea-ntca 1 szám alatti lakásáról Liint el nyomtalanul, az Ítéletidőben. Sajnos, valószínűnek látszik az a feltevés, hogy a két szerencsétlen gyer­meket az árviz elsodorta. Ugyancsak két gyermekei tűnést jelentet­tek a kolozsvári hatóságokhoz a Kolozsvár­tól alig 14—15 kilométerre lévő Fejérd köz­ségből is, ahol legújabb jelentések szerint szintén több halálos áldozatot követőit a borzalmas erejű árviz és Ítéletidő. Pontos kimutatása még mindig nincs a hatóságoknak a halottak számáról. A kiren­delt osztagok egyelőre továbbra is lázasan tevékenykednek a ezomoru emlékű árviz al­ia! sújtott területeken, A Kolozsváron és környékén végigvonult ítéletidőnek — amint azt a hivatalos vizsgá­lat megállapította — Papfalva községben is áldozatul esett egy 70 éves gazdálkodó, Gar­da Teodor, aki a vihar és felhőszakadás ki­törésekor a mezőn dolgozott s olyan gyorsan lepte meg az árvíz, hogy már nem sikerült elmenekülnie és igy a vizáradaitban lelte ha­lálát. Holttestét szerdán, a déli órákban ta­lálták meg a lombi tető alján. Ide sodorta le a papfalvai mezőről az ár. A szerencsét­len földműves holttestét néhány falusi em­ber találta meg, akik azonnal értesítették a kolozsvári hatóságokat, ahonnan a szolgála­tos rendőrtiszttel dr. Hossu városi tiszti fő­orvos szállott ki a helyszínre, majd a vizs­gálat után a holttestet beszállították a bonc- taui intézetbe. A NÁDASMENTI LAKOSSÁG PA­NASZA A helyszínen lefolytatott vizsgálat során egyébként szomorú megállapításra jöttek rá a hatóságok. Megállapítást nyert, hogy nem­csak a Kajántó-patak, de a Nádas-patak is hatalmas pusztítást végzett a környéken. Az utat több Jielyen három-négy méternyire is leszakította s a házak körüli földet is agy kivájta, hogy a partrnenti házak lakóit még mindig veszedelem fenyegeti. Különösen ve­szélyben vannak még most, az árviz elvonul­tával is a Trandafirilor-utca lakói. Egy Var­ga István nevű szobafestőnek a Trandafiri­lor utca 1 szám alatt lévő háza körül a Ná­das vize teljesen elmosta a földet, úgy, hogy egy esetlege« megismétlődő áradás ezen a részen katasztrofális' lehet. Ugyanez a hely­zet ennek az utcának a többi lakóházai kö­rül is, Russu loannál, Hara Gavrilenál, Po­zsonyi Alber.tnél, Boros Joannál és Gál Ste- fannál is. Amint értesülünk, ennek a veszélyeztetett utcának a lakói most emlékirattal akarnak a városhoz fordulni, amelyben panaszukat feltárva, arra kérik a város vezetőségét, hogy segítsen kétségbeejtő helyzetükön. A baj ugyanis itt az, hogy a vízlevezető csa­torna hálózatának befogadó képessége gyen­ge 8 nem felel meg egy olyan nagy város kö­vetelményeinek, mint amilyen Kolozsvár. Ez a csatornázás ugyanis több mint harminc évvel ezelőtt készült el, úgy, hogy alaposan rászorul a javítási és szabályozási munkála­tokra. Éppen ezért ezúton is felhívjuk a vá­rosi főmérnöki hivatal figyelmét a nádas- menti lakosság jogos panaszára, amely re­mélhetőleg azzal fog meghallgatásra találni olyan értelemben, hogy Kolozsvár városa mihamarabb hozzákezd majd a Nádas sza­bályozásához, mivel ez a kis folyó évről- évre állandóan veszedelmet jelent nagyobb esőzések alkalmával a környékmenti lakos­ság számára. „igen természetes, hogy az összes germán népek egyesülése meg­valósul a legnagyobb európai forradalom korszakában!“ _ mondotta Rosenberg Alfréd sajtónyilatkozatában A norvégek, svédek, dánok, hollandok és más germán laju népek részt kell vegyenek a germán konföderációban BERLIN, julius 11. (Kati.ír.) DNB: Rosen berg Reicháleiter kedden n német és küllőt- fii sajtó képviselői előtt beszédet tartott az északi államok közös soraárm. Rosenberg ki­jelentette, hogv a nemzeti szocialista mozga­lom arra törekedett, hogy megkönnyíti* a skandináv körök megegyezését oz uj Német országgal. Az eszmecsere meg kell könnyítse — mondotta — a politikai megegyezést és a germán nemzetek közös sorsának gondola­tát. Nagybritannia határtalan uralmi törek­vése ezt az igyekezetei akadályozni akarta A lnLecki kongresszuson — folytatta Ro­Ai alexandriai (randa Holla leszere­léséről hivatalos ngílathozalol adtak hl ai angolok Megegyezés lőtt létre az angol főparancsnok és Godfroy francia tengernagy között karbantartásáéra visszamaradt tengerészek megkapják zsoldjnkat és ellátásukat. Azért is kezességet vállalt, bogy a háború végén visszatérhetnek Franciaországba. A Földkö­zi-tenger keleti részén igy sikerült elkerülni a mindnyájunk által jól ismert borzalmas eseményeket és legjobb reménység van arra, hogy mint eddig, ezután is folytatni tudjuk jó kapcsolatainkat. Egyedüli óhajunk egész egyszerűen az volt, hogy biztosítékokat sze­rezzünk magunknak arra vonatkozóan, hogy az olaszok és németek a francia hadihajókat nem vették birtokba, hogy angolok ellen használják fel azokat. Anglia tovább foly­tatja a harcot, hogy legyőzze Németországot és Olaszországot és helyreállítsa Franciaor­szágot. MEGAKADÁLYOZTÁK A „PAS­TEUR“ ELSÜLYESZTÉSÉT NEWYORK, julius 11. (Rador.) Az „As­sociated Press“ jelentése szerint az angol hatóságok gyors beavatkozásának hála, a „Pasteur“ francia hajót legénysége nem tud­ta elsülyeszteni. A „Pasteur“ Bedford előtt tartózkodott (Halifax kikötője közelében.) SZINGAPÚRBAN IS VISSZATARTOT­TAK EGY FRANCIA HAJÓT AZ AN COLOK SZINGAPÚR, julius 11. (Rado, v Reuter: Az „Île-de-France“ francia hajót visszatartot­ták az angol hatóságok a londoni kormány intézkedéseinek vártában. Nem nyilt tenge­ren tartóztatták fel, amint ezt egy japán hírszolgálati ügynökség jelentette. GENF, julius 11. (Rador.) Ştefani: A fran­cia tengernagyi hivatal megerősiti a „Riche­lieu“ ellen intézett angol támadás liirét. Egy repülőgépanyahajó gépei bombázták Dakar kikötőt.. LONDON, julius 11. (Rador.) A „Reuter1 • ügynökség az alexandriai francia flottával kapcsolatban a következő hivatalos nyilatko­zatot közli: A földközitengeri flotta soraiban a legszorosabb bajtársi jóviszoriy volt a szö­vetséges erők között, melyek az alexandriai támaszpontról kiindulva vettek részt a há­borúban. Amint látni lehetett, hogy Francia- ország leteszi a fegyvert, az angol főparancs­nok és Godfroy francia admirális között nyomban megbeszélések indultak abban a reményben, hogy esetleg lehetővé válik a harc együttes tovább folytatása. A fegyver­szüneti feltételek nyilvánosságra hozatala után tisztán látszott, hogy uj helyzet ala­kult, ennek következtében angol részről ar­ra. kérték Godfroy admirálist: vizsgálja meg a különböző feltételeket, mélyek az Oranba küldött feltételekkel azonosak. Tekintettel arra, hogy egy idegen kikötőben, a túlsá­gos fölényben lévő angol flotta jelenlétében nem volt meg a lehetősége annak, hogy a francia hadihajók nyilt tengerre jussanak és minden ilyen kísérlet csak az értékes francia életei veszélyeztette volna, Godfroy admirá­lis elfogadta a következőket: 1. Hajóit olyan helyzetbe hozza, hogy nem futhatnak ki a lyilt tengerre. 2. Demilitarizálja a hajókat. Íz úgy történt, hogy a felszerelés egyrészét a hajókról elszállították és a szárazföldi francia hatóságok őrizetére bízták. 3. A ha­jók személyzetének létszámát leszállítják s csak az őrzéshez és a hajók karbantartásá­hoz szükséges létszámot tartják a fedélze­ten. Ezt az intézkedést most foganatosítják. Azokat, akik elhagyják a hajókat, Szíria fe­lé irányítják- hogy később Franciaországba szállítsák őket, amint ezt a francia admira- Jit ás elhatározta. Az angol kormány kezes­séget vállalt azért, hogy a hajók őrzésére és senberg — azokról a vidékekről beszélten:, melyek ?.z Északi-tenger, a Ralti-tenger és a Dunavölgy körül feküsznek. Azt mondottam, hogy ezen vidékek szoros kapcsolatba kell lépjenek gazdasági és kulturális téreu és ez kizárólag Németország közvetítésével való­sítható meg. A jelenlegi helyzet arra kötelezi az összes országokat, hogy a kivitelt újból szabá­lyozzák és tanulmányozzál: azon árucsere lehetőségét, mely az északi és déli vidé­kek között megvalósulhat. A légi közlekedési vonalak szaporítása még inkább közelebb hozza egymáshoz ezeket a vidékeket. így tehát egy európai zóna fog kialakulni, melynek érdekei azonosak lesz­nek. Ez a jövő együttműködés alapját fogja képezni. Ez a rendeltetése az egész európai konti­nensnek, melynek keretében Németország különlegesen fontos terhet kell magára vál­laljon. Könnyen érthető, hogy egy kisebb nemzet nem fogadja el, hogy egy nála na­gyobb nemzet kormányzása alatt álljon, i'e meg vagyunk győződve, hogy egy kisebb nemzet semmit sem vészit tekin­télyéből, ha egy nagyobb nép és egy na­gyobb ország védelme aló helyezi magát. Nem a gyöngeség jele Németország nagyságá­nak elismerése, egész egyszerűen a kikerül­hetetlen európai végzet elismeréséről van szó. Németország és a skandináv élettér kö­zötti kapcsolatokról is ugyanezt lehet elmon­dani. A végzet úgy akarta, hogy Németor­szág annak az egész területnek védelmét > állal ja magára, ahonnan a régi időkbeu a német nemzetek elvándorollak. Ezen véde­lemnek formája nem fontos, lényeges azon­ban, hogy Németország többé sohasem mond­hat le egy olyan támadás megismétlése elleni védekezésről, inelv a Nagybritannia által 19 április havában megkísérelt támadáshoz ha­sonlítható. Az északi nemzetek részére tehát életszükségletet jelent olyan politikai és gaz­dasági közös front alakítása kifelé, mely a nemzetek érdekeit szolgálja és az európai kontinenst is erősiti. A közös politikai, kato­nai és földrajzi rendeltetés nyomán hasonló kulturális együttműködés következik. Rosenberg szerint igen természetes, hogy az összes germán népek egyesülése megvalósul a legnagyobb európai forradalom korszakában­Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezeréves szétszóralás után az összes germán vidékek egyetlen akarat s a közös rendeltetés alá helyezik magukat és készek az indo-germánok bölcsőjét megvédeni. — Számot vetünk a végzet ezen Htjával - - végezte beszédét Kosenberg •— és reméljük, hogy az összes germán népek meg fogják ér­teni ennek a történelmi pillanatnak jelentő­ségét és segíteni fognak bennünket az uj Európa felépitésébeo, noguan hell védekezni o Icái támadáson hatása ellen? A polgármesteri hivatal fcöz- érdekű felvilágosításai KOLOZSVÁR, julius 11. A kolozsvári polgármesteri hivatal hirdet­ményt adott ki, amelyben figyelmezteti a la­kosságot, hogy milyen magatartást tanusitun légi támadások esetén és hogyan védekezzék robbanó lövedékek, bombák, gépfegyvergo­lyók és mérges gázok ellen. A hirdetmény szerint riadó esetén a ve­szélyt elsősorban szirénák utján jelzik, me­lyek rövid, változó hangmagasságu jeleket ad­nak, vagy pedig a templomok harangzúgása- val. Amikor megadták a riadójelt, mindenk’’, — haeßak nem kapott különleges megbizatán — a legközelebbi óvóhelyre (pince, árok) igyeksz.ik, de nem rohanva, hanem gondosan ügyelve arra, begy elkerülje a pánik-keltést. A víz, gáz és villanyórákat az össze« laká­sokban gondosan eí kell zárni. A hatóságok által jóváhagyott óvóhelyek' nappal felirattal, éjszaka pedig fényjellel vannak megjelölve. Akiknek gázálarcuk van, tartsák kezükügyében. , A bombázás idején maradjon mindenki az, óvóhelyen és tartsa magát az ott kifüggesz-, tett utasításokhoz, mindaddig, mig kívülről, nem jelzik, hogy elmúlt a veszély és el lehet hagyni az óvóhelyet. Bomházás után néhány napig lehetőség szerint senki se járjon a bombázott részeken, különösen meleg időben és napsütés idején. Meglepetésszerü bombázásnál a következő­ket kell tenni: a) A pincébe menni, amelyet hermetikusan el kell! zárni a gázok ellen és fel kell tenüi a gázálarcot. b) Hogyha nincs használható pince, senki se menjen az utcára, kerülje mindenki azt, hogy az ablakhoz menjen, mert igy kiteheti magát a lövedék-repeszdarabok találatának. Előnyös vastag fal mellett elhelyezkedni, vagy még jobb két vastag fal összeszögelésé- nél meghúzódni. Az ajtókat és ablakokat lég­mentes módon cl kell zárni. < c) Aki támadás idején mezőn, vagy aai utcán van és megfelelő óvóhelyre nem tud el­jutni, húzódjék meg árkokban, vagy a falak sarkában. Ha bomba robban, gyorsan a föld­re kell feküdni. Dehogy a repeszdarabok kárt tehessenek az emberben. MIT NEM SZABAD TENNI? Ne tartózkodjon senki olyan helyiségben, ahol lövedék robbant. Kézzel senki se jár­jon a szeménél. Ne nyúljon senki a gázok ál­tal megfertőzött földhöz, vagy lövedékmara- dákokhoz. Senki se lépjen be olyan helyiség-1 be, amelybe gáz hatolt be, mielőtt ki nem kérte az egészségügyi hatóságok jóváhagyá-* sát. Senki se fogyasszon oüyan élekniszerekít vagy italokat, amelyek gáz hatásának voltak kitéve, vagy erre gyanúsak. Ne használjon senki olyan ruha-, vagy fehérnemüdarabokat, amelyek gázokkal voltak érintkezésben. Ezí* két a ruhadarabokat rögtön meleg vizberj, szódával kell kifőzni. Aki bombázott hely közelében volt, vagy aki gáztámadásba került, csak akkor járkl- jon, ha azt acz orvos megengedte. Az illető kérje, hogy szállítsák a segélyhelyre. A gyújtó-bombát nem szabad vizzel leön* teni és csak arra keli szorítkozni, hogy a bomba hatóterületének környékén akadályoz­zák meg a tüzet. A RIADÓ VÉGÉT JELENTŐ JELZÉSEK A riadó végét általánosságban rövid, szag gatott, több percig tartó szirénajelzéssel és hosszú harangjelzéssel hozzák tudomásra. Gáztámadás után a riadó végét minden óvóhelyen a fertőtlenítő csapatok jelent k he. amikor a veszély már megszűnt. Gáz^a madás után nem kell rögtön kimenni az ut­cára. Azok, akik kényszerülve vannak, hogv elhagyják a házat, kérjenek utasításokat a velük találkozó fertőtlenítő csoportoktól cş tartsák be az utasításaikat. Uj fényképészeti szakkönvv: SEVCSIK JENÓ: 4 fényképezés elméleti és gyakorlati! kézikönyve. Második teljesen átdolgozott (1910. évi) és bővített kiadás 103 recepttel és 328 ábrával. A főbb részek címei: Anyagismeret. Fényképészei vegytan. Fényképészeti fénytan. A fényképezés eljárásai. A fényképezés alkalmazásai. A ha­talmas. több mint 400 oldalas könyv ára 252 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN. Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii, Vidékre utgu V véttel is azonnal szállítják.

Next

/
Thumbnails
Contents