Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-10 / 153. szám

J 9 40 július 10. ELLENZÉK Csak napig, julius 11-től kez- dődőleg. — Egyszinü és mintás, valódi és mü- selymekben, — Ezen mmdéft vásárt még soha nem tapasztalt szenzációs olcsó árakkal tartja meg a GALLIA S. A, Ciuj, Str. Gén, Necu Icea No. 2, Hogyan épül fel egy modern hadsereg MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „CURENTUL“: Előveszem az újságot és az uj kormány tagjai között három nevet ohasok: Horia Sima, Augustin Bicleanu cs Vasile Noveanu. Az első fogarasi, a második szebeni, a harmadik moldovai, aki Erdély­ben telepedett le és régtől együtt érez Tran- silvaniaval. íme az erdélyiek! Hárman együttvéve alig haladják meg a 100 évet, if* / juságuk kezessége'* .aunak, hogy felvirradt az ujjáteremtés napja, mely nélkül a nép a széthullás felé indulna. Mert az ország uj politikai tájékozódása semmit nem érne, ha a közpénzek fosztogatóit nem büntetnék akasztással és a költségvetést érintő vissza­éléseket — álláshalmozás, túlzott fizetés, titkos javadalmak — nem büntetnék börtön­nel. Nemrég hírül adták, hogy 4 hónapos közmunka kötelességet vezettek be Török­országban. Budapestről pedig az a hir ér­kezik, hogy Magyarországon mindenki in­gyen köteles dolgozni a termés betakarítá­sánál. Vegyük elő 3 térképet és állapítsuk meg. hogy Franciaország összeomlása után egyedüli plutokrácia vagyunk Európában. „A német sikerek okát — hangsúlyozza a napokban kiadott hivatalos közlemény — a Harmadik Birodalom és nemzeti szocialista kormánynak forradalmi dinamizmusában kell keresni“. Szombat este a többi meghí­vottak sorában lenyűgöző hatással volt reánk a német követségen bemutatott film, mely igazolta, hogy a német katonát semmi nem állíthatja meg útjában. A győzelmet a nem­zeti hit és a szociális hit, tehát a nemzeti szocializmus hozta. Főleg a három erdélyi miniszter ne feledje tehát — akiket kommu­nizmussal vádoltak valamikor — hogy szo­ciális reformokra van szükség az államban. Az elfranciásodott haszonlesőket, a páncél­fiókokkal biró politikusokat kell eltüntetni és büntetni, hogy menjen el a kedvük a visszatérés gondolatától. Ezzel párhuzamo­san nemcsak a németbarát politika, de maga a nemzeti szocializmus mentheti meg az or­szágot. Az igazi nemzeti gondolat, nem pe­dig a zsidóval, igazgatósági tagságokkal, be­tétekkel és javadalmazásokkal kacérkodó' retorika. Bátor szociális reformpolitikára van szükség. Tegyünk egy kísérletet. Száll­junk fel Bukarestben az első villamoskocsi­ra, nézzük végig az utasokat és tegyük fel a kérdést magunkban: Ennek az embernek érdeke-e, hogy megőrizzük a jelenlegi ro­mán államot? A kérdésre 75 százalékban nemleges választ kell adjunk. A siralmas fi­zetések emelésére szükséges alapok előte­remtése, a volt vezetőférfiak adózásának és birtokszerzésének felülvizsgálása, csak első fejezete lesz az elégedetlenség megszünteté­sét szolgáló munkának. Aztán a lelkesek bátorítása következik. Ez más fegyelmet, más politikai rendszert, közigazgatást, pénz­ügyi igazgatást kíván. Nem csodálkozunk azon, hogy Besszarábiábói visszaérkező lo­vassági tisztjeink kijelentették: „írják meg az újságban, hogy visszatérve nem mondunk köszönetét senkinek, csupán a délbesszará- biai német telepeseknek. Midőn a zsidók megtámadtak, a német lányok és asszonyok bátran elibénk jöttek az országúton és vi­zet hoztak, hogy sebeinket kimoshassuk. Életüket kockáztatták értünk és megosztot­tuk velük fájdalmunkat. A németeknél azon­ban a miniszteri gépkocsik benzinjét a had­sereg gépesített egységei kapják, ott nincs hét telefonkészülék a miniszteri igazgatók szobáiban magánbeszélgetés céljaira és nem veszik igénybe magáncélokra a vasúti teher­kocsikat. Sürgősen el kell seperni a plutok- ráciát. Ez a feladatuk az erdélyi miniszte­reknek. Várjuk a kezdeményező lépéseket. Azt, hogy ez mennyire sürgős, ők tudják legjobban.“ „ROMANIA“: Nem mondunk újat, mikor megállapítjuk, hogy egye9 rádióleadó állo­mások nem tesznek egyebet, mint légből ka­pott hireket gyártanak. Nem ezekkel a le­adó állomásokkal, de hallgatóikkal akarunk foglalkozni, azaz a románokkal. Mert ezút­tal a hirek főleg románok számára készül­nek azzal a céllal, hogy tájékozatlanságot és pánikot keltsenek soraikban. Nem tudjuk eléggé hangoztatni, mennyire káros lenne egy ilyen helyzet lelki szempontból. Az or­szágban azonban rend és nyugalom van, mely általános összefogáson alapszik. A kor­mány programját ugyanis valamennyi román meggyőződéses helyesléssel fogadta. A töké­letes nacionalizmus parancsszavainak alkal­mazása a román egység megerősítését jelen­ti. Semmi sem veszélyesebb külellenségsink számára és semmi sem természetesebb, hogy leadóállomásaikat ellenünk mozgósítják és a romániai eseményekről hazug hireket to­vábbítanak, hogy riadalmat keltsenek. A ro­mánok ezzel szemben csupán úgy védekez­hetnek, hogy ne hallgassák a kérdéses rá­dió leadókat. A hatóságok intézkedéseket tesznek azok ellen, akik ilyen hireket tovább adnak. A románok őrizzék meg nyugalmu­kat és bizalommal tekintsenek a kormányra, melynek nincs, titkolni valója. „UNIVERSUL“: Románia — mint mező­gazdasági állam — mindig összeköttetést keresett a nyugati inari államokkal. Az ánv Midőn öt évvel ezelőtt a Führer elren­delte Németországban a kötelező katona’ üzolgálat bevezetését, ezzel egyúttal a nemzeti szocialista párt egyik program­pontját is teljesítette. E fontos esemény­nek hármas történeti értelme volt. 1. A német nép fejlődését a 19. és 29. században nem lehet elképzelni kötelező katonai szolgálat nélkül. Annak beveze­tése 1813-ban szoros összefüggésben állt a Napoleon elleni háborúval, Poroszor­szágnak és Európának egy kibirbatatlan elnyomatás alóli felszabadításával. Német­ország egységesitése szintén szoros kap­csolatban volt a kötelező katonai szolgá­lattal, valamint a német hadseregnek a kötelező katonai szolgálat bevezetésével végrehajtott átszervezésével. E hadsereg­nek köszönhette a Második Birodalom fel­virágzását és gyors haladását. Ugyancsak e hadseregnek köszönhette a német nép, hogy a világháború folyamán annyi kiváló tettel hajthatott végre. 2. A katonai szolgálat kötelezettségé­nek megszüntetése 1919-ben az összes le­győzött államok közül Németországot érintette legerősebben. E rendelkezés ál­tal Németország nemcsak erejét vesztette el, hanem ugyanazon időben politikai függetlenségét is. Ez elsősorban különö­sen az állam belső kifejlődési lehetőségei­re vonatkozik, mert hiszen a kötelező ka­tonai szolgálat iskolája egyike a legjobb nevelő eszközöknek. Ez az iskola kötele­zi az ifjút, hogy kockára tegye életét és Ha a mai harcot tekintjük, okvetlenül el kell ismerjük, hogy azt egy határozott szellemű vezetésű, jól szervezett hadsereg harcolja végig. Hol állana ma Németor­szág, ha még mindig csak százezer főnyi Reichswehr felett rendelkezne? Mily ki­csinyes kísérletezéseknek lehetnénk mosí szemtanúi. A kötelező katonai szolgálat fejtegeté­sénél három értelmű szervezetről beszél­hetünk. Elsősorban az állam személyes, azaz fizikai erejének megszervezéséről. Az állam védelméhez szükséges anyagok jól meghatározott terv szerint használtatnak fel. A lelki és szellemi, tehát az erkölcsi erők rendszeres módon nyernek alkalma­zást. Ha egy ily szervezet hosszú időn ke- jesztül fennáll, úgy képes az illető állam egész szerkezetét átformálni, elsősorban a nép szellemét. A szervezet ily módon szervvé alakul át. Hogy e téren a német hadsereg mit ért el öt év alatt, felesleges bővebben vázolnunk. A Führer rendelete utáni hónapokban nemcsak az első évjára­tot hívták be, mihez szükséges volt meg csereforgalom igy természetes volt és le kill szegeznünk, hogy főleg Németország ápolta ezt a kapcsolatot. A romániai iparba első­sorban német tőke kapcsolódott be az első vasútépítések alkalmával, majd kereskedelmi téren is a világháborút megelőző időkben. A földrajzi fekvés, a két ország termelésének egymást kiegészítő jellege, továbbá a Kö- zép-Európában végbement változások — me­lyek révén főleg a Dunán Németországhoz közelebb jutottunk — még erősebb kapcso­lattal fűznek a német piachoz. Külkereske­vagyonát a nép közösségéért, az államért, ez formálja ki az ifjúból a céltudatos, po­litikai eszmével rendelkező férfit. Ugyan­csak ez az iskola erősiti a testet, szellemet egyaránt. A német szocializmus legutóbbi alkotásait a kötelező katonai szolgálat nél­kül elképzelni nem is lehet, mert ez ön­magában is magán viseli a mai német po­litikai felfogás minden jellemző vonását. 3. Egy politika, mely egy nemzet élei­hez való jogait akarja képviselni, első­sorban erőt igényel. Ma egy szárazföldi nagy állam, milyen Németország, ily poli­tikát nem követhet, csak ha hatalmas hadse reggel rendelkezik. Az utóbbi 25 évben a stratégia technika-katonai kifejlődésé­ben beállott változások nem érintik a fenli megállapitásokat, mert azokra elég bizonyítékul szolgál a jelenlegi háború. Azonkívül két állam között mindig bizo­nyos összeköttetés áll fenn, összeköttetés a szomszédos állam fegyveres rendszeré­vel. így, ha például Franciaországban a katonai szolgálat kötelező, akkor termé­szetszerűleg Németország is arra kell ala­pozza saját védelmét. Ha nem tenné ezt, akkor az a veszély fenyegetné, hogy az adott pillanatban gyengébb lesz, mint amaz. A kötelező katonai szolgálat eltil­tásának célja Németország gyengítése volt. Németország még egyszer oly gyenge kell legyen — volt az akkori álláspont, ne legyenek meg egy háború esetén a ki­képzett tartalékai s azonfelül ne ismerje többé a harcias szellemet. I felelő tisztikar kikéozése, Hadiszerrel, ru­házattal való ellátás, hanem az uj kato­nákat igazi harcosokká nevelvén, alkal­massá tették rövid idő alatt az esetleges eljövendő háborúra is. A német hadsereg ma mindazon fegyvernemekkel rendelke­zik, amit a békeszerződés annakidején el­tiltott, tankokkal, tengeralattjárókkal, ne­héz tüzérségi ütegek százaival, hatalmas légi erővel, valamint legmodernebb Hadi­hajókkal. Hogy a német hadsereg tényleg a leg­modernebbül van felszerelve, megmutatta a lengyelországi győztes hadjárat alkal­mával. A BIRODALMI HADERŐ MUN­KÁJA ÉS A PÁRT TEVÉKENY­SÉGE Ha az elért eredményeket boncolgatjuk, nem szabad két dolgot figyelmen kiv.d hagynunk: a birodalmi haderő munkáját és a párt tevékenységét. A háború utáni 100.000 főből álló hadsereg sok évj titkos kisérletezései, valamint a kötelező katonai delmiţkimutatâsunkban első helyet foglaíjía if 1 a német kivitel és behozatal. Németország és a német protektorátus alatt lévő államok 53.34 százalékot képviseltek Románia ári- behozatalában 1940. év első négy hónapjá­ban. Hasonló volt a kedvező helyzet Olasz­országgal. A kormány programja tehát nem jelent mást, mint a külpolitika és gazdasági érdekek összhangba hozatalát és azon gaz­dasági kapcsolatok figyelembe vételét, me­lyek oly szorosan és biztosan kötik Össze ezen államokat. szolgálat eszméjének ápolása nélkül, az ezzel kapcsolatos szervezési előkészületek, a tisztikar, altisztek, valamint a legénység határozott akarata hiányában, melyek a ver saillesi békeszerződés megszüntetését cé­lozták s végül a német győzelembe vetett rendületlen hit nélkül sohasem vált vol na valóra az 1935 március 16-i führeri rendelet keresztülvitele a mai forma jó­ban, különösen azonban olyan rövid idő alatt, mint ahogyan azt lehetővé tették. Ugyanazon időben szükséges veit fentie ken kívül a szivek és lelkek mozgósítása is a párt keretén belül, mert hiszen a kötelező katonai szolgálat megszületését a német nép elsősorban a német szocializ­mus létének köszönheti. A párt pedig e téren óriási nevelői munkát végzett, abból az elvből kiindulva, hogy a mai német ember nevelésének legfontosabb állomá­sa a katonai szolgálat ideje. Mennyire megkapó a német katonai szervezés külső képe, valamint annak har­cászati alapjai és átütő ereje, annak tár­gyalása nem tartozik e cikk keretébe, tíú tekintettel vagyunk arra, hogy ez a szer­vezés rövid idő alatt szervvé vált, meg­tudjuk érteni az utolsó öt év alatt, vala­mint a jelenlegi háborúban kifejtett mun­kát. E háborúban az egész német népet mozgósították s e mozgósítással egyidejű­leg az egész nép teljes anyagi, szellemi éa erkölcsi erejét. így született meg a német háborús, totális hadsereg, mely nemcsak a védelem tudományában nyilatkozik meg, hanem kihatással van az állam egész szervezetére és minden egyes német em­ber életére. 1935-től kezdődőleg a hadse­reg a mindennapi élet minden terén fon­tos szerepet töltött be. A hadseregben szolgálatot teljesítő embermilliók fizikai és lelki erejüket kapták vissza s igy köny- nyeu megérthették a mult év szeptembe­rének óriási jelentőségét, úgyszintén meg­értik, miről van szó a jelenlegi bábom­ban is s mily óriási kihatással fog bírni a háború eredménye a jövő generációkra nézve. Á kötelező katonai szolgálat alap­ján — mint a többi hadseregek — úgy a német haderő is remélheti a háborúnak sikeres kimenetelét. SZOMBATON ÜL ÖSSZE AZ AMERIKAI DEMOKR ATA PÁRT ELNÖK JELÖLŐ KÖZGYŰLÉSE NEW YORK, julius 9. (Rador.) Roosevelt elnök kihallgatáson fogad­ta Harveyt, a demokrata párt főtitkárát. Egyes körökben azt állítják, hogy az el­nök harmadszor is jelöltetni akarja magát. A demokrata párt konventje szombaton iii össze Csikágóban, hogy kijelölje el­nökjelöltjét. FOLYTON NÖVEKEDIK A MEXIKÓI ELNÖKVÁLASZTÁS HALOTTAINAK ÉS SEBESÜLTJEINEK SZÁMA MEXIKÓ, julius 9. (Rador.) Az elnökválasztások során az ország területén összesen 47 ember vesz­tette életét. Cardenas elnök személyesen vetett véget egy verekedésnek, melynek során gépfegyverrel megöltek hét és meg­sebesítettek tizenhét személyt. A BÉCSI ŐSZI VÁSÁR A MOTOR í- ZÁLÁS JEGYÉBEN. Az idei Wiener Herbstmesse, mely szeptember 1 tol 8-ig körülbelül tiz állam részvételével zajlik le. teljes képet ad a német motorizálás h’ borús fejlődéséről. A vásáron az egesz n- met autóiDar képviselteti magát. A kötelező katonai szolgalat hatom értelme r A kötelező katenai szofgáfai, mini a német haderő alapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents