Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-09 / 152. szám

I

i

19 4 0 Julius 9.

ELLENZÉK

Amit elfelejtettünk az idén megkérdezni:

HOVÁ IS MEGYÜNK NYARALNI?

Nyári riport 1940-ben. — Sivár, elszomorító képet nyujtanakajuliusi „nagy szezonban“ a fürdőhelyek.— A háború és a Medardus tönkretette a fürdőket, a nyári kerthelyiségeket és a többi szezonüzletet

a legdivatosabb fürdődresszeket rendeltem meg. Nézze, ott azt a piros „költeményt“. Olyan, mint egy álom. Kell is az most valakinek? Még a tavalyit sem használhatják. Hát strandidő ez? Egész júniusban hűvös, esős idő járta és mi mégis verejtékeztünk. Furcsa egy világ ez!

— Szóval semmi forgalom?

— Viccelni tetszik! Ki vásárol most? Brrr! Nesze neked legutolsó divat szerint készült fürdődressz! Forgalom? Az lett volna a mult hónapban, ha kellő időben átképeztem volna magam — esernyőboltosnak.

KOLOZSVÁR, julius 8. Hosszas „előkészület“ és huza-vona után a júliussal minden átmenet nélkül és visszavonhatatlanul megérkezett végre a kánikula és ezzel egyidejűleg megindult Kolozsváron a fürdőszezon is. Az utóbbi napokban egymás után nyitottak fürdőink. Elsőnek a szamosfaivai gyógyfürdő nyitotta meg kapuit, azután sorban következtek: a városi strandfürdő, a kolozsi sósfürdő és az ugyancsak sósvizü tordai bányafűrdő. Egyszóval megindult végre-valahára az úgynevezett „nagy nyári élet“, a főszezon. De az ember önkénytelenül is elmosolyodik, amint leírja, vagy kimondja azt, hogy — „nagy nyári szezon!“ Az első gondolat, ami megfog: micsoda nyár ez? Lehet-e láíni az idén valahol is szerte a világon azt a kedves, mámoros, hangulatos, forró, zajló nagyszezont, amely ilyenkor, júliusban érte el a tetőpontját, a kisebb vidéki fürdőhelyeken éppen úgy, mint a világhírű nagy tengerparti fürdőkön s az olasz és a francia Riviérán. És milyen szomorú az, hogy több oka is van ennek. Katasztrofális, lesújtó, megdöbbentő oka. Nem elég, hogy az idegeket romboló háborús feszültség megbénít mindent, de hozzá még a természet szeszélyes játéka ez évben tönkre tette a legszebb évszakot, a tavaszt is, a nyár kezdetén pedig, júniusban, az árvizek özönével sújtotta az amúgy is agyonhajszolt és meggyötört emberiséget Májusban és júniusban annyi csapadék hullott, hogy rendes körülmények között úgy gazdasági, mint üzleti szempontból elég lett volna akár egy esztendőre is. Mezőgazdasági vonatkozásokban is katasztrofális volt a szünetnélküli esőzés, mert behozhatatlan károkat okozott. Ezek után mit is lehet várni ettől az idei „nagy nyári szezontól?“ Adhat-e csak egyetlen nyugodt, hangulatos napot is a pihenésre, nyugalomra, üdülésre váró embernek? És mit várhatnak júliustól és augusztustól a fürdőhelyek, szezonüzletek, « nyári vendéglősök, akik a multhónapí . özönvíz“ után letörtem reménykedve kémlelik az eget?

Ezek a kérdések merültek fel körsétánk során, amikor sorbao megkérdeztük a fürdőtulajdonost, a nyári vendéglőst és a divatárust. A válaszokból könnyen megállapíthatjuk az idei nyári szezon szomorú, tragikus tükörképét.

ITT A KÁNIKULA, DE NINCSENEK FÜRDŐVENDÉGEK!

Az egyik fürdőtulajdonos ezt mondja: Nem vagyok mai ember a szakmában, de az ideihez hasonló időre nem emlékszem. Más- kor, ha gyenge volt a május, behozta a június. Jutott is, maradt is. De most, se pénz, se vendég. Néhány beteg csupán. Melegfürdőt vesznek. Diétások. Ez a szrzon az üzleti kiadásokat sem fogja fedezni. Rendes körülmények között a junius és julius hónapok, mint főszezon, biztosították a kiadásokat s ha ebhez sikerült a májusi cs augusztusi elő és utószezon, valami gyümölcse mégis csak volt egy évi munkánknak. Az idén azonban mindebből semmi sincs! A fürdőkön már vajmi keveset lendít a kánikula !. . .

A NYÁRI VENDÉGLŐKNEK IS BEFELLEGZETT!

A nyári vendéglős komor arccal éppen az eget kémleli. Tekintete borongós, mint a fenyegető felleg, amely hónapokon át ólmos s; űrkeséggel takarta el előle az éltető napot.

Hogy tetszik mondani? Hogy borura- derü? Tessék nézni az eget! Néhány napig láttuk ugyan a napot, de már ismét felhőd* zik. Fog ez valaha is kiderülni? Soha — mondja lemondóan. Julius 2-ig még egy flekként sem adtam el az idén. Oda a május, oda a junius! Ez a két legerősebb hónapunk! Most a júliussal megérkezett ugyan a kánikula, de ha akármilyen perzselően is süt

KÖNYVNAPI REMBRANDT,

Cs. Pogány könyve, .-i2 old. mülappal kenyvnapi kedv. ára most fve 1.10, kve lói, (majd 159—221), Kosztolányi: Erős várunk a nyelv 228 lej (304), i^enni vagy nem Lea ni 228 lej (304 lej h.'-, Dénes: Élet helyett órák, Ady regény fve 115, kve 160 lej (152 és 206 helyett/ Lepage ’.ál Kolozsvár. Postéa atárivéttel. Kérjen uj jegyzéket,

végre a nap, a mi szezonüzletünkön már nem sokat lendít. Még az eddigi rezsit sem lehet behozni az utószezonban. Tessék ebhez hoz* zászámitani például azt, ha mo6t a legforróbb júliusban szombaton, vagy vasárnap újabb fellegek közelednek. Hát el lehet adui felhős ég alatt egy pohár italt? Ki jár olyankor kerthelyiségbe? Senki.

NEM FOGYNAK AZ UJ, DIVATOS FÜRDŐDRESSZEK SEM!

Nem különb a helyzet a hasonló szezonüzleteknél sem. Hogy teljes legyen a kép, felkerestük az egyik belvárosi divatárukereskedőt. Elkeseredve mondja: Uram, látja?

— Az eget?

— Nem. Ezt a kirakatot. A legprímább és I

Néhány pillanatfelvétel mindössze, egy-két villanás. Körülbelül igy fest valahogy 1910 nyarán az a bizonyos „nagy szezon“. A íiir- dőket, a nyári vendéglőket és hasonló szakmabelieket, egyszóval: a szezonüzleteket az j idén valóban tönkretette a szeszélye«, es ás, medárdusi időjárás Ó9 — a háború. Milyen szomorú, mennyire keserűen fájdalmas is, hogy az idén talán egyszer sem hangzott el s előreláthatólag a mostani nyáron már nem is fog elhangzani nemcsak Kolozsváron, de bizonyára sehol Európában az a jól ismert, kedves, régi kérdés, amely széltében-hosszó- ban szokott felhangzani mindenfelé a világon a nyugalmas, boldog békeidőkben:

Hová is megyünk nyaralni?... Milyen kár, hogy az idén elfelejtettük megkérdezni...

(-)

Rendelet

a hadmentességi adóról

KOLOZSVÁR, julius 8.

Mint ismeretes, a hadmentességi adóról szóló törvény 8. szakaszának 4, be** kezdése előírja, hogy minden év április 1 ig kell benyújtani a hadmentességi adóról szóló vallomást azoknak, akikre a törvény vonatkozik. Az 1940 március havában besorozott katonák számára azonban, akiknek katonai szolgálatát bármilyen okból elhalasztották, a had- rnentességi adóvallomást 1940 junius hó 30-ig kellett benyújtani.

Azok az ifjak, akik „cu termen re dús“, tehát kevesebb szolgálati időre lesznek besorozva, 1940 november hó l*»én és akik tanulmányaik folytatása céljából halasztást kivannak, a had mentesség,i adóra vonatkozó vallomásaikat augusztus 13-ig tartoznak be** nyújtani. Á hadim ént ess é gi taxa befize téséröl szóló nyugtát ugyanis kötelesek bemutatni az illetékes katonai hatóság nál, mert enélikül halasztást nem kaphatnak.

Az ilyen hadkötelezettek között azonban két külön csoport van. Az egyik csoport tagjai 1940 október hó 25=»ig eszközölhetik ki a halasztást azért, hogy tanulmányaikat az 1940—41. év folyamán folytathatják. A másik csoport 1940 november 1-én kerül sorozás alá; ezek az 1940-- 41. évre a következő indokokból kaphatnak halasztást a szolgálat megkezdésére:

Tanulmányaik utíolsó évének befejez zésére.

Tanulmányaik folytatására és kato nai előkészítésére (anélkül, hogy a katonai előkészítés beszámítható volna a katonai szolgálati időbe).

Ezek az ifjak csak akkor adhatnak be hadmentességi adóvallomást, ha már megkapták a halasztási engedélyt, amelyet augusztus 5. és november 1. idő* ben szolgáltatnak ki.

E két utóbbi kategóriába tartozó

hadkötelezettek hadmentességi adóval lomásukat 1940 november 1-ig adhatják be. Kötelesek azonban az adóvallomáshoz az illetékes Cercul de Recrutare bizonyítványát vagy igazolványát is mellékelni, amely igazolja, hogy a halasztást augusztus 15—november 1. közötti határidőben kapták meg.

A junius 3O. illetve a most említett kategóriákból november 1 i határidő után. kihágási jegyzőkönyvet vesznek fel mindazok ellen, akik aiz adóvallo- mást nem adták be.

Nem kötelesek adóvallomást adni a következők: a) Az alkalmatlanok,

vagyis azok a rokkant vagy fizikailag gyenge ifjak, akik alkalmatlanok az arcvonalbeli vagy segédszolgálat télié sitésére. b) A halasztási élvezők, tehát azok, akiknek két vagy három fivérük ugyanabban az évben sorolás alá került. c) Azok, akiknek egy fivérük már katonai szolgálatot teljesít. d) Azok, akik mint családfenntartók vannak fel** mentve a katonai szolgálat alól. Ébreket nem is veszik fel a Cercul de Recruta* ren kiállítandó táblázatokba.---------- ——— —

JELENTKEZZENEK A RENDŐRSÉGEN A LÓ, SZEKÉR, HÁM ÉS KERÉKPÁR- TULAJDONOSOK! A kolozsvári rendőr* kvesztura MONT ügyosztálya az alábbi közleményt adta ki* A nagyvezérkar 6191—A. számú, 1940 junius 26-án kelt rendelete értelmében az érdekelt ló, szekér, hám és ke- rékpártulajdonosoknak tudomására hozza, hogy akiknek lovát, szekerét, hámját, kerék* párját nem lajstromozták és nem osztályozták eddig, hogy jelen közlemény megjelenésétől számított 48 órán belül jelentkezzenek az illetékes kerületi rendőrkapitányságoknál összeírás végett. A rendelkezés ellen vétőket a törvény teljes szigorával sújtják. A közleményt dr. Horvat Iosif rendőrkvesztor és Pop Vasile, a MONT ügyosztály főnöke írták alá.

A hadsereg felszereléséért

A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadsereglet. szereles; pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák a a Tf na9ybank°kná!, valamint a pénzvgyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók.

a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 s?á kaí kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a Ifyyzotel akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét fl0 százalékát) visszafizeti, míg a három \ agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget.

Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény összegevei adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek.

. Akinek a lejárat előtt pénzre *an szüksége, a Banca Nat ions!ax ól a néverték 70 százalékának megfelelő lombard kölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett.

, AJ Inden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli kötelet pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését.

Cluj (Kolczs) megye prefektusa MANO LE ENESCU. ezredes.

5 :

■jlcáM

hogy amint most a rendkívüli intézi.ed e- Kék miatt nálunk is délutáni előadásokét tart a színház, éppen úgy a nyugati nagyvárosokban, ahol már a háború kezdete óta bevezették u délutáni előadások rendszerét, nagyon népszerűek a délutáni, sőt délelőtti színházi és mozielöadások. A közönség megszokta és szívesen tátogatja azokat az előadásokat, amelyek még nap pali világosságban érnek végei;

hogy egy budapesti ezer mester, Rét> István Árpád, bábszínházát nyit az ősszel Budapesten. A bábszínház úgy fog működni, mint egy teljesen modern, nagy színház. Háromdimenziós színpada lesz, vili-' gitási effektusokkal s a legkorszerűbb színpadtechnikai eszközökkel dolgozik majd. Csuk Kínában van olyan bábszin- ház, mint amilyen Rév István színháza lesz, amelynek bemutató előadása Arany János Toldijából készült mű lesz. Úgy 1 „szereplőket1", mint a darabot, díszleteket és kosztümöket a színház „direktora)’ készítette;

hogy Relle Gabriella, az egyik legnépszerűbb magyar operaénekesnő, menyasz- szony. Julius hó folyamán lesz az esküvő• je egy budapesti építészmérnökkel;

hogy páratlanul tehetséges jiatal magyar szobrász tűnt fel Bukarestben, a Képzőművészeti Akadémia most végzett növendékeinek kiállításán. Bulaskó Nándor u neve, a biharmegyei Szalacs község szülötte. Szobrai óriási feltűnést keltettek a fővárosban. Balaskó Nándor évek óla a legnagyobb magyar szobrásztehetségek egyike, akiről még igen sokat fogunk hallani;

hogy Alberti Viktor, a magyar származású színpadi kiadó, aki évekig Becsben és Zürichben dolgozott, az ausztráliai Mel- bourneba költözött s odahelyezte irodáját.

ISKOLAI HÍREK

A Brassói Ref. Kereskedelmi Fiu-Liceum alsó tagozatába az elemi-, felső tagozatába a IV-ik gimn. végzése után vesz fel feleke* zetre való tekintet nélkül tanulókat, előbbibe felvételi vizsga nélkül. Az iskola nyilvánossági jog alapján működik és ma a jövő szempontjából a legcélszerűbb és legajáala- topább iskolatípus. Tanulói a legrövidebb időn belül jutnak biztos kenyérkeresethez. Vidékiek az iskola modern internátusáb rn nyernek mérsékelt díjazás mellett jó elhelyezést és teljes ellátást. Rész’etes Tájékoztatót készséggel küld az iskola igazgatósága: Liceul Comercial Ref. de Baieti diri Brasov, Calea Victoriei No. 7. Előjegyzések ft ■ lyamatban vannak.

A Brassói Ref. Leánygimnáziumban.

melynek sikeres végzése a tanítóképzőbe, a kereskedelmi iskolába, a líceumba, vagy bármely más szakiskolába való felvételre jogosít, az előjegyzések folyamatban vannak. Az általános műveltség megszerzése, de a, törvény rendelkezése miatt is. mely mindenkit 16 éves koráig rendszeres iskolalátogatásra kötelez, minden leányra nézve kötelező a IV-ik elemi végzése után a tanulás íoly*( tatása. A gimn. I-»ő osztályába szeptember 4-én leteendő felvételi vizsga alapján felvehetők a IV-ik elemit sikerrel végzett magyar anyanyelvű tanulók, bármely felekezet-* hez tartoznak is. Vidékiek a Szeretetház bennlakásában helyezhetők el. Tájékoztatót készséggel küld az igazgatóság. Brasov. Calea Victoriei No. 7.

A BRASSÓI REF. KÉT ÉVES KERES. KEDELMI SZAKTANFOLYAM tanulóit a 4 osztályú gimnáziumi végzettség alapján veszi fel. Általános műveltség és megfelelő szakképzettség nyújtásán, a román és német nyelv gyakorlati elsajátításán kívül a könyvvitelre, kereskedelmi számtanra. a gyors- és gépírás biztos begyakorlására fekteti a fősulyt. Célja a kisebbségi leányok harmonikus kiképzése és előkészítése a gyakorlati, kenyérkereső életpályákra. Vidéki tanulók a Szeretetház in- ternátusában helyezkedhetnek el. Felvilá-' gositást nyújt az igazgatóság. Brasov. Calea Victoriei No. 7.

FRANCIA INTERNÁLTAK KÉT SVÁJCI FÜRDŐHELYEN. A svájci Interlakenben tegnap öt kiilönvonaton négyezer francia civil internált érkezett kiket két csoportban Wengen és Mürrea üdülőhelyekre további to ttak.

"ff*