Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-07 / 151. szám
194 0 JttlivtM 7. 5 tHíűk au, mákod. egé&3LAége&~ aki jól megrágja az ételi! Rosszul megrágott étel megfekszi o gyomrot és idővel az ember beteg Ies2. Ezért óvakodjunk különösen a fogkötői, mely a fogakat meglazítja. A fogak csak akkor maradnak épek és egészségesek, ha fogkőmentesek. Ezért használjon állandóan azok ápolásához Ka- lodont fogkrémet I Ez az egyedüli fogkrém, mely sulforizin oleat tartalmánál togva a fogkövet fokozatosan eltünteti és megakadályozza annak újraképződését. Buxaresn Mata» közeuet r Evvégi seregszemle a bukaresti magyar iskolákról Prága közmüvek Látszatra nem szóikat lan jellentöiségü és életbevágó dolog, Hogy városunkban a viz egységárát 6 lejről 7 lejre fölemelik. Az árak emelkednek. Mindenütt é® mindenben. Az álllam is kénytelen drágítani: ismételten emeli a posta, szállH tás. vasul árait, hiszen drágábban veszi például a nemzetvédelemhez vagy beruházáshoz szükséges anyagokat, öt is feszélyezi a munkabér drágulása és^ a rengeteg közalkalmazottnak dlrágaságs pótlékot kell juttatni, nem beszélve az egyéb uj fizetni valókról, amelyeket a suíyos idők uj vagy megváltozott szükségletei raknak vállára. Érthető, ha egyben-másban a város szintén drágít vagy hozzájárul oly árfokozási törekvésekhez, melyekben a döntés ^őleg öt illeti. Aminő például a vízfogyasztás pénzügyi része. Szóval, nem lehet ab ovo kifakadni, hogy a polgármester most végre hozzájárult a vizdijak egy lejjel való emelésihez. Nem érv e, hogy a költségvetés jelentékeny többlettel zárult és így fölöslege« vagy káros, ha újabb terhet rónak a közterheket nagy mértékben gépelő polgárságra, mely a súlyos időkben ezeket méltányolja és elhordozza zokszó nélkül. Különben ki tudja, váratlan szükségletek ^ nem emésztik-« föl hamar ezt a jólfogó többletet és a nehezen biztosított költségvetési egyensúly nem borul föl majd véglegesen és óhatatlan. A történelem kezében vergődünk. A vízmüvek egész külön igazgatási ágat jelentenek egyéb ként is, ezért nem függhetnek *? város általános pénzügyi helyzetétől, kifejezetten a költségvetés tételeitől és záradékától. Aztán valljuk be őszintén, hogy az egylejes emelés ha jól takarékoskodunk majd a vízzel, amit azonban eddig valóban elmulasztottunk, ta Ián nem is oly jelentékeny és minden esetre kisebb lett, mint eleve sejtettük. Rosszabbra készülődtünk, mert sajnos, az áremelések, legalább kint a köznapi életben, nagvobbára mohóbbak szoktak lenni, mint az indokolt. Aki elad, vagy nyújt valamit pénzért, az most mohón igyekszik fenékig az árdrágitási „konjunktúrát“ kikamalázni. De ha látszatra nem is szokatlan \agy felötlő ez a vizdijemelés mégis csak fontos és kelletlen önmagában vé-* ve. Mint minden emelés. Mint a közhatóságok minden ilv cselekedete, mert a magánjellegű életben kevésbé ütö=* üünk meg rajta. Elvégre a közintézményekben valamennyien bent vagyunk és önmagunkat nem szívesen terheljük meg, vagy terhelhetjük meg „hozzátartozóinkétól. Az emelés, a csekély 1 lej ellenére, a kevésbé tehetőseket mégis csak jelentősen érinti. A jö-< vedelem nem követi a drágaságot. Hogy mennyire fontos dolog, annak jelentős bizonyítéka, hogy a vízmüvek sokáig harcoltak, amíg célt értek és a polgármester igen hosszú ideig és nagyon alaposan meghányta-vc-tette a dolgot, amig számos érvvel, a beszerzési anyagok drágulásával és a munkabérek emelkedésével nem bírták eloszlatni aggodalmait és ellenzését. Ha döntése hosszú mérlegelés után az emelés mellett szólt, akkor ezt megnyugodva kell fogadnunk, mert nyilván, mást nem tehetett, Nem szándékunk a kérdés szó'« vátételével utólagos szemrehányást ni kalmazni és mert még a belügyminiszteri hozzájárul ás is szükséges, a bírálattal Nagy tiltakozással akadály gördítését megkísérelni a továbbiak elé. Azért foglalkozunk ezzel a kérdéssel kissé terjedelmesebben, hogy kíméletet kérjünk és egyben kívánjuk, hogy a jövendő valószínű s indokol«;-, lan áremelési lavinának útját szegjél: Mert mégis csak igen keserves volna, hogy annyi áldozatra bírt kozönségiin két egyszerre és jelentékenyen ismét megterheljék. HA NINCS ÉTVÁGYA, úgy igyék néhány napon át reggel éhgyomorra íélpohár természetes ..FERENC JÓZSEF“ keserüvizet, mert ezaítai bélmüködése szabályozódik és igv egész emésztése rendbejöhet. Kérdezze meg orvosát. NORVÉGIA NÉMETORSZÁGNAK szállítja Egész halkonzerv- kivitelét OSLO, Julius 6. (Rúdor.) Tegnap megegyezés jött létre, melynek értei* méhen Norvégia egész haIkomzervkivitelét Németország fogja átvenni. Í-EVÉLPAPIROK, egyszerűtől a !eg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék kÖnYvosztátyában, Cltd* Plata Unirii. BUKAREST, julius 6. (Saját tudósítónktól.) Az Ellenzék különböző tudósításokban többizben ismertette az erdélyi közvéleménnyel a bukaresti magyar iskolai oktatás helyzetét. A bukaresti református magyar elemi iskolák 1939—40. tanévről szóló értesítője, amely a napokban jelent meg, újabb alkalmat nyújt arra, bogy a kérdéssel foglalkozzunk. Az értesítő igen érdekes keresztmetszetét Dyujtja a bukaresti magyar iskolai oktatásnak. amelyről részletes ismertetést nem lehet nyújtani egy rövid beszámoló keretében. Ezért jelen sorainkkal csupán a kép főbb vonalainak felvázolására szorítkozunk. Bukarestben nyilvánossági joggal bárom magyar elemi iskola működik. Mindhármat a református egyház tartja fenn és irányítja. A központi, 7 osztályos elemi iskola 1932 óta, a keleti 4 osztályos 3 938 óta és a déli 4 osztályos 1939 óta áll fenn. A központi iskolának az elmúlt A bukaresti hadtestparancsnokság az ostromállapotról szóló törvény értelmében a következő rendeletet bocsátotta ki és ugyanilyen rendeletet adtak ki az ország egész területén a hadtestparancsnokságok, igy a kolozsvári hadtestparancsnokság is: 1. Minden fegyvertartási engedély hatálya megszűnik, kivéve a vadászfegyverek, a tartalékos tisztek és az ipari üzemek védelmére rendelt őrök engedélyei, akiknek engedélyeit 1940 május 29. után adta ki a katonai hatóság. 2. Mindenki, akinek fegyvertartási engedélyét bevonták, vagy akinek fegyvere, tölténye, vagy robbanó anyagja van, köteles azt 1940 julius 6-án déli 12 óráig a városokban a rendőrkerületeknél, falvakban a csendőrségeknél nyugta ellenében beszolgáltatni. 3. Mindenki köteles a gáz- és légvédelmi rendelkezéseknek engedelmeskedni. 4. Senki sem utasíthatja vissza katonai személyek, a hadsereg jármüveinek, vagy állatainak befogadását és elszállásolását. 5. Minden vendéglő, illetve élelmiszerfo- gy osztási helyiség este 23 órakor bezárandó. tanévben 157, a keletinek 73, a délinek pedig 34 tanulója volt. Magyarnyelvű oktatásban részesült tehát egész Bukarestben összesen 264 tanuló. A tantestület összetétele a következő: központi igazgató: Bitay Sándor. A központi iskola 9 tanerővel rendelkezik és pedig, az igazgatón kívül: Técsy Éva, Tőkés Ilona, Sipos András, Deák Sándor, Diaconescu Gheorghe állami iskolai tanító, román óraadó; hitoktatók: Kányádi Béla, Berecz- ky Klára és Gudor Lajos lelkészek. A keleti iskola négy tanerős és pedig: Kovács- ué Járay Ibolyka, Takács Pál és Piscotan Flórian román óraadó, hitoktató dr. Horváth László. A déli iskola három tanereje a következő összetételű: Lőrincz Erzsébet, Popescu Ilariu román óraadó és Szigethy Béla hitoktató. Az iskolaorvosi tisztet dr. Bakk Elek és dr. András István látták el. Mindhárom iskola mellett egy-egy iskolaszék működik, a legfőbb egyházi hatósági jogot pedig az erdélyi református egyházkerületi tanács gyakorolja. 6. Véglegesen bezárnak minden olyan klubot, vagy nyilvános helyiséget, amelyről bebizonyosodik, hogy a hadseregre, vagy az áilamvédelemre vonatkozó híreket beszélnek meg, vagy terjesztenek. 7. Tilos minden szabad ég alatt, zárt, vagy nyilt helyiségben tartott gyülés, engedély nélkül. 8. Tilos bármilyen formában, vagy módon olyan idegen hatalom javára szóló pro- paganada, amely hatalommal konfliktusban állunk és ami a lakosság izgatására és a hadsereg munkájának kárára szolgál. 9. Tilos minden propaganda, bármilyen módon is, amely szabotázst, zendülést, földalatti propagandát, a rekvirálás, vagy adókivetés elleni felbujtást, egy szóval a polgár, ság erkölcsének megmételyezését és a katonaság tekintélyét rontja. 10. Akinek tudomása van ilyen felforgató cselekményeket elkövető egyénekről köteles azokat a katonai, vagy polgári hatóságoknál nyomban feljelenteni. 11. Tilos bármilyen formában, vagy helyen kommentálni, közölni, vagy tovább adni akár valakinek saját véleményé* is ísapattestekről, katonai személyekről, a román állam szövetségeseinek hadseregéről, vagy azokról a személyekről, akik a hadsereghez tartoznak, vagy azok rendelkezése alitt vannak. 12. Tilos vasúton, országúton, vi/.iu'.on,1 vagy levegőben idegennek útlevél, vagy más személyazonossági okmány nélkül utazni, illetve közlekedni. 13. Tilos nyilt mezőn tüzet gyújtani, amely távolról látható és a lakásokban az elsötétitési rendelet pillanatában el kell oltani a lámpákat. 14. Tilos idegen személyeket, vagy katonákat a hatóságnál történő bejelentés nélkül a lakásban tartani, vagy eltitkolni. 15. Senki sem tagadhatja meg, ha rendőri, vagy katonai hatóság igazoltatja. 16. Ha bárki idegen repülőgép, vagy ejtő ernyos jelenlétét látja, nyomban, bármilyen módon, a legsürgősebben jelenteni tartozik- ezt a katonai hatóságoknak. 17. Minden katonai személy — kapott parancs nélkül is — köteles az ejtőernyőst megtámadni, azt harcképtelenné tenni és letartóztatni. Ugyanígy mindenki tartozik a segítségére menni annak a katonai személynek, aki ejtőernyőssel küzd. Tilos katonai1 személyeket az ejtőernyősökkel való harcban megakadályozni, vagy azokat a polgári személyeket gátolni, akik az ejtőernyős megjelenését fel akarják jelenteni. 18. Szigorúan tilos bárkinek is katonai hatóságok, kaszárnyák, kórházak, katonai raktárak, vasútállomások, vonatok, repülőterek, gyárak, ipari iizj&mek, illetve mindennemű olyan más helyeken sétálni, vagy tartózkodni, ahol katonai őrizet van, de tilo3 még ilyen helyiségek és épületek közelében tartózkodni is. 19. Senki sem tarthat rádióleadót, drótnélküli táviró állomást, vagy postagalamho- kát katonai engedély nélkül. Postagalambokat sem venni, sem eladni nem szabad. 20. Tilos magánszemélyek levelezését akár helyben, akár egyik városból, vagy községből a másikba vinni. 21. Tilos akáresak a legkisebb rosszakarat nélkül is a polgári hatóságok körében, kaszárnyákban, vonatokon, hajón, állomásokon, vagy bárhol pánikot kelteni. 22. Minden személy, aki hatósági parancsot leap, köteles azt végrehajtani, aki pedig e parancs végrehajtásának felügyeletével van megbízva, a felügyeletet a leglelkiismeretesebben elvégezni tartozik. 23. A fenti rendelkezések ellen vétők egy hónaptól 2 évig terjedő főbüntetéssel és a büntetőtörvény szerinti mellékbüntetéssel sujtatnak. 24. Aki segítséget, vagy akárcsak védelmet nyújt az elkövetőknek, ugyanolyan büntetésben részesül, mint a bűntettesek. 25. Ugyancsak a bűntettesekkel egyforma büntetésben részesülnek a bűntársak és felbujtók. 26. A fenti rendelkezések 18-ik pontja ellen vétők, akiknél fényképezőgép, filmfel-, vevőgép van, vagy akikről bebizonyosodik, hogy rajzokat, vagy festményeket akart-ik ott készíteni: 1. ha román állampolgárok, 5 évtől 25 évig terjedhető kényszermunkára és polgári jogaik 3-—10 évi elvesztésére bűntetteinek. 2. Az idegen, ha ezt elköveti és nem áll a román állam szolgálatában, 5 évtől 14 évig terjedhető kényszei munkára és ha a román állam szolgálatában áll, 10 évtől 25 évig terjedhető kényszermunkára büntetik és polgári jogait ugyancsak 3—10 évig terjedő időtartamra veszti el. 27. Az árulásban, kémkedésben, hűtlenségben, felségárulásban, a belső, vagy külső ellenséggel való szövetkezésben lévő bűnösöket, bűntársakat és felbujtókat a C. P. Carol II. 230. szakasza értelmében 2 hónaptól életfogytiglani kényszermunkára ítélik. valamint 2000-től 100.000 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. 28. Érvényben marad az 1939 december 31-én és 1940 május 25-én kiadott rendelet, amely a gyárak, ipari üzemek és petróleum- telepek védelmére vonatkozik. 29. A rendeletben foglalt bűnesetek megállapítására, a tettesek letartóztatására és a hadbírósághoz való átszállitasáia a rendőri és katonai hatóságok kötelesek. 30. Ezen rendelet minden nyilvános helyen kifüggesztendő és kifüggesztése napján lép életbe. Uj fényképészeti szakkönvv: SEVCSIK JENŐ: 4 fényképezés elméleti és gyakorlat] kézikönyve. Második teljesen átdolgozott (1940. évi) és bővitert kiadás 103 recepttel és 328 ábrával. A főbb részek címei: Anyagismeret. Fényképészíii vegytan. Fényképészeti fénytan. A fényképezés eljárásai. A fényképezés alkalmazásai. A hatalmas. több mint 400 oldalas könyv ára 252 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Az ostromállapotra vonatkozó uj rendelkezések Minden fegyvert és robbanó anyagot be kell szolgáltatni* — Tilos minden gyülekezés és propaganda* —Ide* genek útlevél nélkül nem tartózkodhatnak az országban
