Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-02 / 146. szám
rí í r,v7ík 10 40 I nllm 2. Súlyosbították a 2 százalékos illeték alkalmazása körül kiszabott bírságokat KOLOZS\ ÁR, julius l. A kétszázalékos nemzetvédelmi illeték elleni kihágások esetébeu ki\elésre kerülő büntetések megszigorításáról szóló rendelet lörvenv alkalmazásáról a pénzügyminisztérium 92 j>60 1940. szám alatt rendelkezést juttatott el a pénzügy igazgatóságokhoz. A rendelet szerint azokra, akik nem láttamoztatják a 100 lapból álló, számozott fizetési jegyzék-könyvecskéket, külön jegyzőkönyv alapján ezer lejtől 10 ezer lejig terjedő bírságot vetnek ki. A kétszázalékos nemzetvédelmi illeték elleni egyéb kihágások esetében a birság 500 lejtől 50 ezer lejig terjed és a pénzbüntetés a következő szabályok szerint váltakozik: Olyan kil íágások esetében, amikor az esedékes, de le nem rótt 2 százalékos illeték összege 100 lejnél kevesebb bírságképpen az elmaradt illeték tizszersét és ezenkívül 500 lej fixösszegü bírságot kell leróni. Mindkét összeg lerovása bélyegben történik. A kihágásról, valamint a birságról jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyhez csatolni keli a birság összegének megfelelő értékű érvénytelenített 2 százalékos bélyeget is. így tehát hatályát veszti az a régebbi rendelkezés, hogy a birság összegét kitevő bélyeget a fizetési jegyzék- könyvecskékre ragasszák. A kivetett bírságokról nyilvántartást vezetnek, mert visszaesés esetén a kihágást elkövető cégeket megbatározott időre történő üzletbezárással sújtják. Hangsúlyozza a rendelet hogy ilyen esetekben, amikor az esedékes. de le nem rótt 2 százalékos nemzetvédelmi illeték meghaladja a 100 lejt, a birság 500 lejtől 50.000 lejig terjed. A birság összegének megállapításánál a be nem fizetett illeték összegét, a vállalat fontosságát, valamint azt kell figyelembe venni, hogy mennyiben idézte elő kimondottan rosszakarat a kihágást. A maximális birságot. tehát az 50.000 lejt a rendelet értelmében csak abban az esetben vetik ki, ha nehezen állapítható meg, hogy tulajdonképpen mennyi is az ,az összeg, amellyel az államot megkárosították, másrészt pedig, ha nyilvánvaló, hogy a vállalat rendszert űzött a 2 százalékos nemzetvédelmi illeték elvonásából. KISIPARI ÜZEMEK NEM MŰKÖDHETNEK TÁRSASÁGI. VAGY SZÖVETKEZETI ALAPON BUKAREST, ju ■ius 1. A munkaügyi minisztérium rendeletet bocsátott ki, amely az 1936. évi ipargyakorlási törvény végrehajtásával kapcsolatban leszögezi, hogy azok a szövetkezetek, társulatok, vagy részvénytársaságok, amelyek ipari üzemet tartanak fenn, vagy szándékoznak létesiteni, kötelsek az 1936. évi ipargyakorlási törvény elöirásait szem előtt tartani. Ennek értelmében a szövetkezetek és társulatok csakis olyan ipart üzemet tarthatnak fenn, amely legalább tíz alkalmazottal, illetve húsz lóerőnek megfelelő géperővel dolgoznak. Mindazokat az üzemeket, amelyek tiz alkalmazottnál, vagy 20 lóerőnél kevesebbel dolgoznak, maguk a megfelelő ipari képesitéssel és mesterkönyvvel rendelkező tulajdonosok kötelesek vezetni. Az előírtnál kisebb keretek között mozgó ipari üzemeket a szövetkezetek és társulatok kötelesek a lehető legrövidebb időn köÜU felszámolni. KIK VÁLLALHATNAK ÁLLAMI MŰN- KÁT SZAMOS-TARTOMÁNY TERÜLETÉN KOLOZSVÁR, julius 1. A Hivatalos Lap 129 ik száma közli, hogy Szamos-tar- toccányban az állami munkákra csak az aláhbi öt vállalkozót bízhatják meg: Neg- rutiu loan, Bohalel Leo, Ciclop-cég, Moldovan Anton és Jucan loan. A vállalkozók nem értik, hogy a többi cégeket miért hagyták ki a táblázatból, akik eddig is resztvettek a pályázatokon és a munkálatokat állandóan és közmegelégedéssel végezték. A Szamos-tartományi Nyomdaipari Céh emlékirata az igazságügyi és kteifMszminiszéerhez KOLOZSVÁR, július I. \ szamostar tományi nyomdaipari céh élénk tevő-' kenvséget fejt ki tagjai érdekeinek megvédése érdekében. Mindent elkövet, hojíy ii nyomdaiparban a kontárkodást megszüntesse s e cél érdekében több eddigi intézkedésen kiviil ujabban emlékiratot intézett az i()azs&yii(iyJ és kultuszminiszterhez, hogy egyrészt tiltsák meg azt, hogy az igazságügyi nyomdák az igazsúgszol-« gá 11 a t ás ban szükséges n y o m t a t vá n y ok on kiviil más munkákat is végezhessenek, másrészt, hogy kötelezze az egyházak birtokában lévő egyházi nyomdákat, hogy magán és üzleti természetei nyomtatványok készítésére ne vállal kozzanak. fi rendszeresen vásározó kisiparosok nem mentesülnek a két százalékos nemzetvédelmi illeték alól BUKARLSr, julius 1. A kisipara-* soknak a 2 százalékos nemzetvédelmi iileték alól való mentessége kérdésé-« ben még mindig nem tisztázódott a helyzet. Bár a pén>.iigym»nisztérium már régebben kiadott egy rendeletet, amelyben részletezte, hogy mely kis iparosok és milyen esetekben mentesülnek a 2 százalékos nemzetvédelmi illeték lerovásának kötelezettsége alól, az egyes pénzügyi hatóságok különféle’* képpen értelmezték ezt az intézkedést. Most az Universul azt jelenti, hogy a pénzügyminisztérium ismét tájékoztató rendeletet adott ki. amely szerint csak azok a kisiparosok mentesül nek a 2 százalékos nemzetvédelmi illeték kö telezetisége alól, akik saját iparuk termékeit árusítják vásárokban, vagyis csak azok a kisiparosok, akik nem állandóan és szokásosan árulnak és akiknek nincs állandó eladási helyük a vásárba, vagv üzlet helyiségük (sátor, bódé, akár bérleti alapon is). Lzek az iparosok is csak úgy élvezik az illetékmentességet, ha egyedül, vagy legfeljebb egy segéddel dolgoznak és nem adnak ki munkát otthoni elvégzésre más iparosoknak. Semmiképpen nem mentesülnek a 2 százalékos illeték alól azok az iparosok, akiknek állandó iiz-« lethelyiségiik van, azgz saját üzletük, valamint azok sem, akik rendszeresen megszakítás nélkül árulnak a vásáro kon és a hetipiacokon. PERT NYERT A DÉVAI IPAROS- KASZINÓ A MUNKAKAMARÁVAL SZEMBEN DÉVA, julius 1. Az uj iparlörvény értelmében tudvalevőleg az ipartestületek vagyonát annakidején a munkakamarák vették it. A z Aradról kiküldött munkakamarai bizottság a dévai ipartestület vagyonát is átvette, ami ellen dr. Hossu Eugen testületi elnök, aki egyúttal a kaszinó elnöke is volt, erélyesen tiltakozott. A tiltakozás azonban nem használt. Mindössze azt érték el, hogy a kaszinó vagyo- naképpen feltüntetett felszerelést és bútort külön kimutatásba foglalták. A további tárgyalások meghiúsultak, miért is a kaszinó perrel támadta meg a munkakamarát. Az aradi járásbíróság a közelmúltban hirdetett Ítéletet. ítéletében elismerte a kaszinó tulajdonjogát és felhívta a munkakamarát a felszerelés átadására. AZ ÉPÍTŐIPAR helyzete VÁLTOZATLAN KOLOZSVÁR, julius 1. Az épitőipar még mindig stagnál, mert a vállalkozási lehetőség egyáltalában nem javult. De ha lenne is munkaalkalom, egyes anyagokban olyan hiány mutatkozik, hogy azokat beszerezni teljesen lehetetlen. A téglabeszerzés terén annyi változás állott be. hogy a téglalcartellnél jelentkezési sorrendben hetenként bOOQ darab téglát kaphatnak a vállalkozók, 1000 darabonként cca. 1800 lejért. A fekete piacon pedig annyit vásárolhatnak, amennyit csak uí-arnak. Vasáru egyáltalán nincs. Erre a legjellemzőbb az, hogy az ócsknpiacokon ami felhasználható anyag volt, mind elfogyott. Különös és teljesen érthetetlen az, hogy az üzletekben egyetlen egy szeget sem lehel kapni, sem vasárut, sem pedig drótot. Ellenben a feketepiacokon ezekből au árukból is található minden, de csak 40 lejért kilónként. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadsereglel- szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ö^Z• szegével adó űzethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca National ától a név érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolczs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. «saA FI H MIM.EK A KATÓK, SZÜCSÜZLE TI K. BORBÉLYOK ÉS FODRÁSZOK U ZÁRÓRÁJA Az aradi mimkafeliigyeílőbég közli, hogy « munkaügyi minisztérium 33332. számú rendé etc értelmében a furnir lerakatok é» a *>/iic*iparosok üzemeinek zárórája a következő : A furnir lerakatok juniut 20. és szeptember 15. között 8 órától 1 óráig és 3 órától 6 óráig tarthatnak nyitva. A szüesmiihelyek jtiuius 20. és augusztus 15 között 8 órától 1 óráig és 3 órától 6 óráig tartanak nyitva. A szombatin napokon uz üzletek zárórája 1 órakor van, vagyis ezeken a napokon délután nem nyithatnak az ebbe a csoportba tartozó üzletek, illetve műhelyek. Ugyancsak a munkaügyi minisztérium 25222. számú rendelete szabályozza a föd- Iászüzletek záróráját is junius 20-tól augusztus 31-ig terjedő időre. Eszerint hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön reggel 7 órától déli 1 óráig és délután 4 órától esti 8 óráig tartanak nyitva. Péntek n és szombaton az eddigi záróra rend marad érvényben. A borbélyüzletekben, ahol női fodrászmuo- kát is végeznek, hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön az alkalmazottak déli 1 és 4 óra között nem dolgoznak. A munkaügyi felügyelőség közli, hogy a többi kereskedelmi és ipari vállalatok zárórájának tekintetében már történt döutés é» az május 20-án életbe is lépett. FIÓKOK CÉGBEJEGYZÉSE KOLOZSVÁR, junius 29. Az 1938 december 15-iki cégbejegyzési törvény egyes homályos rende kezéseit a legkülönbözőbb módon értelmezték a különböző iparkamarák «éghivatalai. Különösen feltűnő volt ez liókok bejegyzésénél, amikor is egyes karr iák a fiókbejegyzést is a cégbizottság véle’ nyezésétő tették függővé, mig más k rák euélkül is bejegyezték. A nemzetg, sági miniszter most rendeletet adót amelyben szabályozta a fiókok, ügynöks* stb. bejegyeztetésének módjait. A renr szerint azok a cégek, amelyek 1938 december 15-ike előtt be voltak jegyezve, újabb fiókjaikat, ügynökségeiket, stb. az ország terü-etén bárhol egyszerű kérés alapján bejegyeztethetik és az ilyen kérésekhez nem szükséges a kamarák mellett működő cégbizottságok véleményezése. Azok a cégek, amelyeket 1938 december 15-ike után jegyeztek be, a fiókjaik, ügynökségeik, stb. bejegyeztetéséhez szükséges a kamarák mellett működő cégbizottságok vé.eményezése. A külföldi cégek fiókjainak bejegyeztetéséhez a nemzetgazdasági minisztérium előzetes engedélye szükséges. A fenti rendelet alapján nagyon sok függőben lévő cégbejegyzési kérés nyer most elintézést. AZ AGGLEGÉNYADÓRÓL AZ ÉRDÉ KELTEK NEM KAPNAK KÜLÖN KIVETÉSI JEGYZŐKÖNYVET. A pénzügyminisztérium felhívta a pénzügy igazgatóságok figyelmét arra, hogy az agglegényadó megállapításánál helytelenül jártak el. A rendelet szerint, hu az adóalany alkalmazott, úgy csupán munkaadójához, nem pedig a pénzügyminisztériumhoz kell nyilatkozatot beadjon arról, hogy nőtlen. E nyilatkozat alapján a munkaadók az alkalmazotti fizetés után járó adókkal egyidejűleg levonják alkalmazottaiktól az agglegényadót is és ezt befizetik a pénzügyigazgatósághoz. Ami a mezőgazdasági, kereskedelmi, szakmai, stb. jövedelemmel rendelkező agglegényeket illeti, ezeknek július 15-ig nyilatkozatot kell beadniok a pénzügyhöz. A pénzügy ezek esetében sem veti ki a? adót olyképpen, hogy megidézze a feleket, vagy értesítse őket az agglegényadó összegé« ről. Adókivetési jegyzőkönyveket az említett adó megállapításánál nem kell felvenni, hanem a törvény alapján ki keÜ számítani aa érdekelt agglegény e nemű adószámláját, megterhelendő és a behajtásról kell intézkedni. Az agglegények tehát a kivetett agglegényadóról külön értesítést nem kapnak, hanem annak összegéről akkor értesülnek, mikor az összeg behajtására sor kerül. Könyvnap 1940. Ady összes versei bibliofil kiadásban 228 lejért Biblia hajszálvékony papíron, kisalakbau, remek diszkötésben kapható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj—Kolozsvár, Piatg Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.
