Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-07 / 151. szám

I SiOszcriiii CiözEi 3 „Romania“ a páriá­méul Biülu^Qi bizottságainak együttes üléséről szóló tcggzOhöngvci A történelmi ieientőségii szövege BUKAREST, julius 6. A „Romania1 Y. lap szószerint közli a szenátus is képviselőliáz külügyi bizottsá­gainak 19-10 július 2-i együttes ülésén lel- setl jegyzőkönyv szövegét. A történelmi jelentőségű ülést délután -1 óra 50 perc­kor nyitotta meg Radulescn-Motru elnök. Radulescu-M otru elnök: Az. Illést meg­nyitom. lorga királyi tanácsos: Napirend ('lőtt szót kérek. Radule scu-Motru elnök: lorga királyi tanácsos napirend előtt szólal fel. lorga királyi tanácsos: Uraim! Enged­jék meg annak a kérdésnek feltevését • — mi a mai ülésünk célja? Arról a helyzet­ről akarunk tanácskozni, melybe az or­szág az orosz ultimátum után jutott?. Szükség van arra, hogy véleményt nyilvá­nítsunk? Véleményem szerint — és e te­kintetben felhívással fordulok a kormány­tagjaihoz is — ilyesmit nem lehet megen­gedni. A kormány közölni akar velünk valamit? Tessék, tegye meg. Oly sokan vannak, akik nem ismerik a helyzetet és a kormány nyilatkozatát szeretnék halla­ni. De nem lehetséges, hogy mi ezt az ügyet tárgyaljuk és olyan határozathoz adjunk jóváhagyást — mely, mondjuk, hogy a sors döntése volt — csak azért, hogy ne érintsük a felelősség kérdését. Két eshetőség között kell választanunk: Az egyik a lengyel diéta eljárása abból az időből, midőn az ország felosztására ke­rült a sor. Egyik szónok a másik után szólalt fel, szónoki viták folytak, végül a szavazás a nemzeti terület végét jelen­tette. így járnak azok, akik ehhez az es­hetőséghez csatlakoznak. (Helyeslés.) Vagy úgy teszünk, mint a bölcs I. Ká­roly király és nagy minisztere: Ion Bratia- nu tettek egy hasonló igazságtalansággal szemben: — visszavonjuk csapatainkat és tisztviselőinket a kérdéses területekről és nem hozunk semmiféle olyan határo­zatot, mely a jövőt illetően lekötést je­lentene (Helyeslés.) Holnap pedig meg­történne, amit ma közölnek — közvetlen kapcsolatunk a kormánnyal nem volt — azaz holnap ülést tartanánk, melyben a nemzeti gyász megnyilvánulna. Ennyit tennénk. ( Helyeslés.) Argetöianu királyi tanácsos, külügymi­niszter: Elnök ur, szót kérek. Radulescu-Motru elnök a szót megadja. 1' 'Argetoianu: Szenátor urak! Képviselő urak! Ha lorga szenátor urnák türelme lett volna, hogy előbb meghallgassa, amit mondok, megállapíthatta volna, hogy tárgytalan napirend előtti felszólalása, mert a kormány sohasem akarta vita tár­gyává tenni szerencsétlenségünket és az sem állt szándékában, hogy hjgpünyos ha­tározatot szavazásra bocsásson. (Taps.) lorga királyi tanácsos: Nagyon helyes. Argetoianu királyi tanácsos ezután rész­letesen ismerteti az orosz-román jegyzék­váltás történetét. Beszédének ezt a részét a „Rador‘ távirati iroda tudósítása alap­ján az Ellenzék szószerint közölte. Alidon Argetoianu királyi tanácsos ne­szedének ahhoz a fejezetéhez ér, melyben szövetségesekről és barátokról tesz említést, lorga királyi tanácsos közbeszól: Kiről van szó? Egy sincsen! Semlege­sek voltunk! Argetoianu királyi tanácsos: A Balkán­szövetség! lorga királyi tanácsos: Igen! Jó párna az alváshoz... Argetoianu királyi tanácsos tovább íolvtatja beszédét, melyet a következő szavakkal fejez be: — Éljen a halhatatlan Románia! Éljen a király! Éljen a román Dinasztia! lorga királyi tanácsos: Éljen a király, aki az átengedést nem kívánta! (Lelkes éljenzés. Bravó! kiáltások.) Radulescu-M otru elnök: A miniszterel­nök ur szólal fel. Talarescu királyi tanácsos: Uraim! Ki fogom egésziteni a külügyminiszter ur be­számolóját, hogy rnegvilágitsam a Romá­niára kényszeritett nagy áldozatot. lorga király tanácsos: Tájékoztatva va­gyunk! Talarescu királyi tanácsos felolvassa be­számolóját, melyet az Ellenzék hasábjain a „Rador“ távirati iroda tudósítása alap­ján s/ószerint közöltünk. Midőn ahhoz a mondathoz ér, melyben leszögezi, bogy a jövőre lűzza a kormány tevékenységének bírálatát, a jelenlévők hosszasan megtap­solják. lorga királyi tanácsos: Én nem tapso­lok. Felkiáltások: Éljen a hadsereg! Midőn Talarescu királyi tanácsos be­fejezi beszámolójának felolvasását, mele­gen ünnepük. Rad uletcu-Molru elnök: Uraim! Hal­lották a külügyminiszter és miniszterel­nök ur beszámolóit. Megegyeztünk, hogy vita nem lesz. 1Ta valaki nyilatkozni óhajt, jelentkezzen. /. Petrovici: Bizonyos felvilágosításokat kérnék to is, elnök ur. Tatarescu királyi tanácsos: Helyes, ha megértjük egymást. Az elhangzott két r»e- számolór. kivid a kormány ebben az órá­ban nem ad semmiféle felvilágosítást. Argetoianu királyi tanácsos: Engedjék Stefan Ciobanii felolvassa a hesszarí- Inai képviselők és szenátorok' nyilat ii'»- zatát. Rád uh scu-Motru elnök-. Bukovina kép­viselőjének nyilatkozata következik. Maximihan llacnian felolvassa a buko­vinai képviselők és szenátorok nyilatko­zatát. lorga királyi tanácsos: Elnök ur! Ko­mán politikusok akik maguk is reszt­vettek :i teljes Románia megalapításában, általam ezt a tiltakozó emlékiratot ter­jesztik elő. Kérem, őrizzék ezt a szená­tus irattárában és készítsenek erről feny- képmásolatot. Olyan férfiakról van szó, akik részivettek a megnagyobbilott Ro­mania megalkotásában és akik bizonyos körülmények folytán nincsenek itt. de tudnunk kell. hogy lélekben velünk von­nak. 1. Petroiici: Azt hiszem, hogy kö'/ó fogják tenni cz.t a nyilatkozatot. Vagy is­mét a hallgatás szolidaritásáról van szó? (Közbeszól ások.) lorga királyi tanácsos: Miniszterelnök Ur! Közzéteszik, vagy nein teszik közzé? Tatarescu királyi tanácsos: Ismernem kell tartalmát. lorga királyi tanácsos: Ha azt hiszi, hogy tartalma veszélyes lehet az államra, igen különös felfogása vau az én Ítélőké­pességem ről. Tatarescu királyi tanácsos: Ha öntől eredne, egy percet 6ein haboznék... lorga királyi tanácsos: Az én garan- (iám mellett Írták alá azok. akiknek nem volt módjuk ide eljönni, de tudtul akar­Szivbaj, érelmeszesedés, női beteg* ségek, idegbajoknál, rheumánál, stb. Buziás-gyógy fürdő, Bánát, Románia, szénsavas, vasas fürdők és ivókúrák. — Fürdőidény május 15-től október 1-ig. — Gyógyulás, szórakozás, pihenés, strand, sport, tánc, mozi, park. Muschong Hotel, Grand Hotel, Bazar Hotel, Adél-villa, Antonia-villa, Marglt-villa, valamint számos magánvilla és ház. — Információ: Fürdőigazgatóság és Oíicial Loc:i! de Cară ş* Ţarism, meg, bogy hozzátegyem: jelen pillanatban inkább jogokról, mint kötelességekről van szó. Radulescu-M otru elnök: Indítványozom, hogy egyedül Besszarábia és Bukovina képviselőinek nyilatkozatait hallgassuk meg. Tatarescu királyi tanácsos: Nem szeret­ném, ha helytelenül értelmeznék szavai­mat. El iön majd az ideje a hosszú és szé­leskörű vitáknak. Most azonban nincs itt az ideje ennek. 7. Petiovici: Uraim! Nem a hosszú vi­tát óhajtottam. Azt mondták, a vita más időkre marad. A nemzeti szolidaritást megbontani nem kívántam. Uraim! Nem­csak a hallgatásban van szolidaritás. Sok esetbeD a hallgatásba foglalt szolidarit/is felületesnek bizonyult. A kimondott szó legtöbb esetben felfödi a lélek mélyéről feltörő energiákat, melyek nem gyöngítik, de erősitik a szolidaritást. Épp ezért til­takozom azon feltevés ellen, mintha za­vart akartam volna okozni. Nem okoz­tam volna zavart, csak felvilágositásokat akartam kérni — főleg, mint az ország visszhangja akartam szólni. Radula:cu-Motru elnök: Ciobanu urat*1 illeti a szó. ták adni, hogy mellettünk állnak az el szakítás elleni tiltakozásban. (Közbeszó­lások.) Argetoianu királyi tanácsos: Nem aka­rom, hegy úgy tűnjön fel, mikép éppen mi, ak*k éjjel-nappal a kinzókamrában vagyunk, kevésbé szeretnénk a román né­pet, vagy kevesebb fájdalmat éreznénk. Bennünkei azonban felelősség terhel azért a földért, ami még megmaradt es kérem, ne növeljék a terhet! Midőn en­nek a tragikus és fájdalmas korszaknak végére érünk, lesz majd idő a leszámo­lásra, Ezeietetmegnyilvánulásokra és sze­rencsétlenségre: a gyűlölet kinyilvánítá­sára. De ma, engedjék meg nekem — aki semmiféle felelősséggel nem tartozom a történtekéit és aki tiszta lélekkel irtain alá nevem a legfájdalmasabb iratra, me­lyet román ember aláírhat — kérem, ne tegyék lehetetlenné, hogy teljesíteni tud­juk a terhes kötelességet, nehogy holnap ennél nagyobb és fájdalmasabb vesztesé­gek érjenek. (Hosszas éljenzés, bravo kiál­tások). Radulescu-Motru elnök: Az elhangzott nyilatkozatok után az ülést bezárom. A külügyminiszter ur megjegyzése folytán őrizzük meg a jelen perc komolyságát. Elfoglaltak az olasz csapatok egy nagyfon- tosságu szudém erődítményt Az olasz főhadiszállás 25. számú jelentése RÓMA, julius 6. (Rador.) Az olasz fő­hadiszállás 25. számú közleménye; Va- (iászrepiileink megtámadták a Málta szi­getén levő alfari repülőteret. Nyolc föl­dön levő angol gépet harcképtelenné tet­tek. összes gépeink visszatértek támasz­pontjuk! a. Olasz repülők sikeres támadást intéztek az alexandriai öböl ellen. Úgy brit vadászgépet lelőttek. Egy olasz fehle- i ritő gép támadást intézett egy angol cir­káló ellen és lelőtt egy feltartóztatására felszállt brit gépet. Cirenaicaban, Mussib közelében csapataink tevékenyen működ­tek, a hadműveletek javunkra fejeződtek be. Egy ellenséges repülőt lelőttünk. Ke- letafrikában, miután visszavertük a Me- tema ellen intézett ellenséges támadást, ellentámadást vezettünk és elfoglaltuk Galabas-erőditményt Szudánban, majd folytattuk előnyomulásunkat. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMÁNIA“: A sepsiszentgyörgyi gyalogsági oktatóközpont jövendő tiszt-* jei a nemzeti gyász jeléül elhatározták, hogy szigoru böjtöt tartanak julius .3 án, az így megtakarított összeget pe dig a menekültek segélyezésére fordi* ják. U.z a száraz tény, melyből hiány zik a hivatásos hazafiul szónoklatok szóáradata és mégis a bizalom szikráját ébreszti bennünk. Gyümölcsözőbb min den beszédnél. Megváltást csak ettől várhatunk. Szigorú böjt jár mindenk»-* nek. Nem egy napra, de egész életi •. Szigoru bojt mindazoknak, akik ezt hitték, hogy a tegnapi Nagyrománia csak érettük volt megalkotva. Szigoru böjt azoknak, akik ugv éltek itt, mint abban a várban melynek falára láng- betűkkel volt felírva: Mene. Techel, l a« rés. Szigoru böjt azoknak, akik elfe­ledték hősi halottaikat. ri;ik megeskiid I tek a lövészárkokban, hogy más orszá­got teremtenek és nem valósították meg azt, akik pártharcokban, osztály harcok’ . ban töltöttek el két évtizedet, akik 2i órára sem követték elődeik példáját, akik a hazafiul kötelességek teljesítése elöl megfutamodtak és jó állásokat, va­gyont, párthiveket biztosítottak ma goknak, akik sem előre, sem hátra nem tekintve, csak a mának éltek, akik sze­mélyi érdekeket szolgáltak, akik pro , gramokról beszéltek, nem törődve az - zul, mit hoz a jövő részünkre, akik e: > fojtották a jószándékot, hősiességet,' akik Nagyromániában éltünk és most a sirh.ant felett zokogunk, És csak akkor,' ha maid elbírtuk az egész életen át tartó szigorú böjtöt, álljunk ki a viíá-j gosság elé. hogy megítéljenek Ó3 visz j szakapjuk azt, aminek megőrzésére méltatlanoknak bizonyultunk. Vizsgál j juk meg, nincs-e szükségünk nekünk is; szigorú böjtre? De a kávéházakat is­mét kinyitották, uj látványossági pro* grrmokat hirdetnek, mintha semmi sem történt volna. Még élhetünk? Felelj,* anélkül, hogy arcod és szemed eltakar * nád kezeddel, melyet könnyel sírtál tele; tegnap egyetlen percre. , „UNIVERSUL“: A megcsonkított' nemzet férfiasán birta el a csapást, az igazságba vetett azon hittel, mellyel évszázadokon át az összes csapásokkal szembenézett. Nincs itt a lamentálás és a számonkérés ideje. A fájdalmat úgy sem szünteti. Mindaddig ett fog égni ez húsunkban és lelkűnkben, mig el nem érkezik a jóvátétel ideje. Szent láng ként őrizzük a fájdalmat sziveinkben, mint szüntelen emlékeztető jelet. E fájdalom érzésével neveljük fel az uj nemzedéket, mert a fájdalom megacé­lozza a szivet és fáradságot nem isme­rő katonákat nevel a román igazság ré­szére. A fájdalmak világosságánál vizs-* gáfiuk meg lelkiismeretűnket és tisztit suk meg lelkeinket, hogy újjászületve álljunk jövőnk rendelkezésére. Egyet­len percet sem mulaszthatunk el. Egyetlen energiát sem hagyhatunk ki­használatlanul. Egyetlen gondolat has­son át valamennyiünket: az ősi tulaj dón, a nemzeti otthon védelme. Ezt Pa rancsolja őseink példás élete, így pa­rancsolja a nemzet becsülete. „SFARMA PIATRA“: Besszarábia és Észak-Bukovina nincs többé. Mi, akik mások fájdalmát sírtuk el, mikor a vörös \ illámcsapástól sú jtott Spanyol-, ország szive mellett véreztiink, most a tört hordjuk testünkben és úgyszólván egyedül állunk a világban, miden a leggyülöletesebb biint követik el velünk szemben. Nem hittük volna, hogy tör* ténelmünk legborzasztóbb óráit megér­jük. Soha nem gondoltuk volna, hogy1 ezt a keresztény népet, mely kereszté­nyebb minden más népnél, az a szeren­csétlenség éri, hogy a legijesztőbb bar­bárság pogány dühét megismeri. S a megpróbáltatás mégis elérkezett, mint a tűzvész, melyet tisztátlan erők idéz* nek elő, mint földcsuszamlás, mellyel szemben néma marad az ember. Alig, telt el egy hét a szerencsétlenség első hire után és káoszba sodródott egy egész történelem. Milyen jó Gogának és a nemzeti gondolat többi szentjeid­nek, hogy nem érték meg ezt a percet. Nehéz időket éltünk át a történelem fo­lyamán, de nem tudtak elpusztítani. Szeretetünk még nagyobb és ebből uj erő születik. Bizzunk az igazságban, melynek győzelmét holnap fogjuk ün­nepeink ISMÉT FORGALOMBA HELYEZTÉK A BESZÜNTETETT MAGYARORSZÁ­GI VONAT- ÉS AUTÓBUSZJÁRATOK ÖTVENSZÁZALÉKÁT BUDAPEST, julius 6. (Rador.) A há­rom nappal ezelőtt beszüntetett vasúti és társasgépkocsi járatok mintegy 50 százalékát julius 5-én ismét üzembe helyezték. 10 10 j li II Ili 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents