Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-05 / 149. szám
2 ELLENZÉK 10 4 0 I u 11 u % 1. m „ROMÁNIA“: Az uj európui elrende- /t'Mt’ vonatkozó törekvés miiül tisztábban un gállapithutó. \z „európai «*gy»*nsuly- rol*' alkotott régi felfogás a világháború kitörésekor összeomlott, a \ ersaillesben kötött békeszerződés pedig ahelyett, hogy tartós elremlezést nyújtott vohia Európának, elhintette a jelenlegi hahóm inag- \ái. melynek befejeztével uj elrenile/.es következük. A világháború óta eltelt 22 even belül a tapogatózások, illúziók, lé- védésük hosszú sora következett, egyrészt humanista okokból, másrészt a valóságok jóhiszemű meghamisításával. „Garancia- egyezanények" jöttek létre, melyek azonban ueni értek semmit, két- vagy többoldalú kölcsönös segélynyújtásra vonatkozó egyezményeket kötöttek, melyek hasznavehetetlenné váltak az európai valóságokkal szemben, hiszen ezek újszerű elrendezést igényeltek a földrajzi adatok és erőviszonyoknak megfelelően, melyeket semmiféle teória nem módosíthatott é< nem tudott meghamisítani. Ilyen nénikért garanciát ajánlottak fel Romániának. A garauciabiztositék értékét Lengyelország, Norvégia, Belgium és Hollandia sorsa igazolja. Ami pedig bennünket illet, az ország testéből kiszakított drága területek értékével fizettünk azért, mert hittünk egy külpolitikai irányvezetés bizton- J sáeánrJc illúziójában. Egyetlen biztos dolog, amire későn és fájdalmas árat fizetve rájöttünk, az volt, hogy biztonságunkat csupán saját erőnk, nemzeti összefogásunk képezi és a nemzetközi helyzethez kell alkalmazkodnunk. Ma — későn, de elszántan — erre az útra lépünk. Az első lépés az angol-francia garanciáról való lemondás volt. mely után a bennünket környező földrajzi, politikai és gazdasági valóságok határozzák meg külpolitikai tájékozódásunk. Ezt a politikát továbbra is a nemzetközi téren vállalt kötelezettségek tiszteletbentartása. a nehéz időkben kipróbált szövetségesek mellett való kitartás és végül az a lojális óhaj hatja át, hogy szomszédainkkal a jószomszédi viszonyt kimélvitsük és ápoljuk. „PORUNCA VREMII“: A szomorú körülmények, melyeken országunk most keresztülhaladt, arra indítanak, hogy Romániának a tengelyhatalmakhoz való kapcsolatait felülvizsgáljuk. Az eszmék ideje elmúlt, most a valóságokat kell szemügyre venni, hogy jövő tájékozódásunk útját tisztázzuk. A tengelyhatalmak számos esetben leszögezték, hogy békét akarnak Európának ezen a táján, ahol Németország és Olaszország számára egyformán -szükséges egység vagyunk. Elég, ha 1917 ?»ta betöltött szerepünkre gondolunk, hogy joggal higyjünk a tengelyhatalmak támogatásában. De másról is szó van: Németországot érdekei a délkeleteurópai élettérhez kötik. Románia petróleumot, élő állatot, búzát, gyümölcsöt szállít Németországnak, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat pedig szilárd és aktiv, főleg a jelenlegi háború folyamán Németország olyan termékekre talált Romániában, melyekre nagy szüksége van. Természetesen Olaszországnak is adunk oly an árukat, melyeket másutt nem tud beszerezni. Németország és Olaszország tehát szolidárisak Románia termelő erejének fenntartásában. Gazdasági érdekeik Románia politikai érdekeibe kapcsolódnak. Egy megcsonkított Románia nem jelentheti többé az eddigi kiapadhatatlan forrást a tengelyhatalmak számára. Németország és Olaszország jövője szempontjából Románia nem lehet proletár- kisérletezések helye. Érdekeinktől távol álló idegen elemek befolyásolták eddig külpolitikai tájékozódásunkat. Hittünk az angol-francia garanciában, mely a mostani fájdalmas tanulsághoz vezetett. Romániának is éreznie kellett, hogy egyedül áll A demokrácia tekintélye elpusztult, mikor Franciaország megadta magát. Mit lehettünk volna egyebet? Önként elfogadtuk volna, hogy Franciaország sorsára jussunk? Vagy változtatnunk kellett a helyzeten? A minisztertanács a helyzetnek megfelelő határozatot hozott, midőn az angol-francia garanciáról hivatalosan lemondott. Nagy lépést tettünk ezzel a iengelyhatalmak felé. Uj élet kezdődik Románia számára. Veszélyes helyet foglalunk el Európa térképén. Románia évszázadokon át a kalandos hódítások ke- re-ztutja volt. Berlin és Róma nem akarnak nemzeti voltunkból kivetkőztetni. Ellenkezőleg. Latinok vagyunk és Olaszor- i Kétezer kolozsvári lakos kérle eddig felvételéi a Nemz etf Pár ijáka KOLOZSVÁR, július 4. A Nem -rt Pártjába vuló beiratkozás lelkesedésbe! folyik tovább. Az össieeiró helyeken ejţyuia.' lilán jelennek meg a társad iln n minden rétegének képviselői, hogy felvételüket sérjék a | ; r11 >a. A városházán levő központi üíszeiró helyiségben a liivitu-'oB órák alatt állandóm, folyik a beiratko/’tR. I)r. Dán Prrtenie. a kolozsvári tagozat elnöke személyi seri \ ai> jelen, ellenőrzi a lieira- tast. végző tisztviselők munkáját és meţi.ija a szükséges felvilágosításokat. Hétfőn es kedden, az első két napon kettőezren kérték a pártba való felvételüket. közöttük I- .seldiségiek is, akiket kiilon 'ajs- tromha v.»ji ttek he Az összeírással kapcsolatban <1 r. Dan Paterne lagozi.ti elnök a kö/ün-eg tájékoztat« • su érdekében kijelentette, hogy a beiriiKo- zási kérési Let mincenkinek személyesen alá kell inii. I érj felesége helyett, vagy fordítva nem írhatják alá. Felkérte még a közönséget, hogy várja meg, amig kéréseiket beiktatják és a felvételi kérés alsó részén lévő bizonylati)' vi s/a.idják. mert a bizonyt ltokat az ős ,/eiró központokból nem küldik ki és azokért utólagosan kell személyesen elmenni mindazoknak, akik beiratkozásuk alkalmával a kérések beiktatását nem váltak meg. Hasznos és eredményes munkái végez a Magyar füép- közösség bánsági iagozaia Péter János képviselő nyilatkozata a tagozat nagyjelentőségű kezdeményezéseiről. — Megtörténtek az első adakozások a magyar szülőotthon felállítására TEMESVÁR, július 4. A magyar népközösségi mozgalom egyik vezéregyénisége, a Bánság és Arad fiatal képviselője: Péter János. Mindenütt ott van, kezdeményezésben és keresztülvitelben. A gyakorlati ember megtestesitője, kinek friss szelleme, ruganyos észjárása és töretlen akaratereje erőteljes lendületet adott a bánsági magyarság népközösségi mozgalmának. Most tért vissza vidéki útjáról. A munka láza pillanatra sem hagyja nyugton. Délelőtt polgári foglalkozását folytatja, azou túl a közösségé. És fáradtságot mégsem ismer. — Fáradtság? Mi az? És mitől lennek fáradt? Ha szivvel-lélekkel csinálnak valamit, csak iiditő lehet. Népközösségi ügyekről beszélgetünk. Szóba hozom az okvetetlenkedőket, akik a háttérben intrikát 6zőnek. Legyint. — Jelentéktelen. Nem szabad túl nagy fontosságot tulajdonítani neki, már csak azért sem, mert ismerjük az indítékot. Ezzel nem mondom azt, hogy nem tűrjük cl. vagy nem bírjuk ki az igazságos kritikát. Sőt. Legnagyobb örömöm az, ha összejöveteleinken olyan hangokat is hallok, amelyeket fontolóra vehetünk. Ezek rendszerint táplálják lelkesedésünket és újabb Ösztönzést adnak ténykedésünknek. Az ilyen felszólalásoknak azonban lényege az, hogy az ügy iránti szerétéiből fakadjanak, igazságosak legyenek és mentesek minden személyi rokonszenvtöL vagy ellenszenvtől. Alijuk és szembenézünk az ilyen felszólalásokkal, amit legjobban bizonvit az, hogv gyűléseinken bárki megjelenthet és amennyiben hozzáakar szólni a tárgyhoz, megkapja az engedélyt erre. És azt hiszem, ez a legalkalmasabb forma arra. hogy a tisztázatlan kérdések a nyilvánosság előtt helyes me»- világításba kerüljenek. De ha valaki nem jön el s netáni érveléseit csak baráti körben nyilvánítja, arról nem tehetünk, ő tudja, miért nem jön el s miért nincs szüksége felvilágositásra. — Az egyik ilyen mükritikus iskola- iigyhen szólalt fel — mondja Péter János képviselő — s parlamenti részére én válaszoltam. Röviden, de velősen megmagyaráztam az illető urnák, hogy az iskoláén- gedélyeket nem a trafikokban adják, mint valami űrlapot, hanem másutt. É3 ez egyet jelent azzal, hogy megszerzése időt, utánjárást és lüielmet igényel. Munkánk mindenki előtt nyitott könyv, bármikor bárki betekinthet. Amit tagozatunk eddig eléri — határozottan eredmény. Körzetünkben egyelőre .5 telepes és 2 községi, tehát összesen 7 magyar tagozatot engedélyeztek s ezek már működésben is t annal: Szó esett az elbocsátott tisztviselők ügyéről is. Okmányokkal bizonyitottam he. hogy úgy a Népküzösség, mint a parlamenti csoport megtette a kötelességét. A vikséges beadvány a minisztériumban van s az illetékes tényezők előtt fekszik elintézés végett. De sürgetnünk csak bizonyos keretek között lehet, azon túl népi. CSAK TISZTA SZÁNDÉKKAL ... A pillanatnyi szünetben kérdezni akarok valamit — de már késő: — Lényeges, hogy a bánsági Magyar Vépközösség zavartalanul és eredményesen működik — folytatja Péter János képviselő. — Most, hogy a városrészi tagozatuk hivatalosan is megalakultak. módjában áll minden becsületes, tiszta- szánd• ku. jó magyarnak egészséges gondolatokkal Népközösségünk munkáját előmozdítani és a kivitelben támogatni. Hangsúlyozom a tiszta szándékot, mert nagyon kell vigyáznunk arra. hogy kifelé szerorebbenésnyi időre se veszítse el a Népközösség azt a jellegét, amit céloz, amit kifejeznie kell és amiért tulajdonképpen van. Két vastag iratcsomó kerül elő az asztalfiókból. Súlyra is tekintélyes. Egyiket felüti és keresgél benne. Aztán széjiel- nyítja és tenyerével lenyomtatja. Rámnéz: — Most, a városrészi tagozatok megalakulása után, a megyei tagozatok következnek, majd nyomban életrehivjuk a központi megyei tagozatot is, hogy szervezkedésünk tökéletes legyen s óramű pontossággal dolgozhassunk. A megyei tagozatok megalakítása itt-ott, érthető okokból, nehéz és körülményes; a mai su- lvos idő nagy körültekintést igényel. Ahol ilven természetes és magától értetődő akadályok merülnek fel. meghajlunk a rendkívüli intézkedések előtt, mert mindent csak törvényesen, nyíltan, becsületesen, a hatóságok tudtával és beleegyezésével teszünk. szag soha alá nem írhatja, hogy megszűnjünk. A Duna torkolatát uraljuk és Németország — Kelet felé irányuló terjeszkedésében ezt nem nélkülözheti. Az angol-francia garancia nem létezik többé. Ezzel tisztázódott az ut, mely a szükséges szövetségekhez vezet. „SEMNALUL“: 1812 és 1940 gyászéveket jelentenek Moldova és az egész románság számára, 1812-ben Moldovát ketté szakították, mig száz év múltán Bessza- rábia önkéntes elhatározással visszatért Mcldovához. Huszonkét év alatt azonban nagy fejlődésen ment át Szovjetoroszor- szág, mellyel a történelem folyamán soha- I sem voltunk ellenséges viszonyban. Bár 1918 után keleti szomszédunk tartózkodó magatartást tanúsított, Romániának nem volt oka arra, hogy a junius 26-i szovpgt kezdeményezésre várjon. A túlerő előtt meghajoltunk. Olyan pillanatban történt, midőn politikai szempontból más magatartást nem tanúsíthattunk. Nemzeti létünk és politikai függetlenségünk megóvása végett Románia különösen fájdalmas áldozatot hozott. A jogot azonban MAG VAR SZÍTGomiON ÉR DERÉBEN Különböző tervek keiulnek vzöuyeirre. így elsősorban az a mozgalom, mely magyar szülőn! thoil felállítását tűzte ki célul. Amikor a bhtskovieslelepi váronré- szi tagozat ülésezett kapom a feleidet érdekes gondolatot vetett fel az egyik tagtársunk: magyar szülőotthon létesíté- sét. És, mert Temesvár az a város, ahol az életrevaló gondolatok rendszerint testet is öltenek, a felvetett eszme önmagától érlelődött. A magyar szülőotthon céljaira eddig jelentékeny hozzájárulások folytai: h : két Ő0 ezer leje:s és egy J(J ezer lcje$ készpénzadomán\ mellett, egy földbirtokos különböző természetbeni dolgokul adott. I'eljegyzésre érdemes: a bánsági magyarok megérni: a hasznos térieket; ezért hiszem, hogy az adakozók névsort ösztönösen bő\iilni fog s megteremti az áldozatkészség uj intézményét. Más. Az elemioktatás kérdése. Kebli ügy. — Beszélhetünk róla? Mosolyog. MAGYAR TAGOZAT AZ ISKOLÁKBAN — Miért ne? Sőt. Hiszen egyik fontos programpontunk ennek időszerű rendezé- se, mert Népközösségünk célul tűzte ki a magyar elemi oktatásnál: jidjb és biztosabb alapokra való fektetését. A mi községeinkben olyan jelentékeny számban ól-, nek magyarok, hogy 54 község állami iskolájába magyar tagozatot kértünk. Égy, ilyen általános intézkedés időt vesz igénv-' be s hogy végleges rendezéséig ne uijiinkl ölbe tett karokkal, felekezeti iskoláink, számát igyekeztünk növelni. Ez könnyebben megy, tanerővel is bőven rendelkezünk. Más a baj. A bánsági telepes községek magyarjai szegények s igen nagy, szükség lenne hathatósabb állami támoga-’ tásia. Sajnos be kell látnom, hogv a mos-' tani nehéz órák nem alkalmasak arra,' hogy ilyenirányú kezdeményezés történjék s hogy netáni közbenjárás eredményesnek Ígérkezzék. De a kérdés nem sikkad el. A bánsági Magyar Népközösség vezérlete jó kezekben van. Amióta dr. Kakuk János áll az élen, pergő ütemben haladnak az ügyek. Éles látása, bölcs éa hozzáértő irányítása sodró erővel lendi.i a munkát előre. . # 1 Jifo ' pţ TT**” . a A bánsági Magyar Népközösség dolgozik Vezérek és katonák egymásmelleit, egymásért s önzetlenül a közös célért: az itt élő magyarság általános jólétéért, művelődési és gazdasági színvonalának emeléséért. A munka szil ből jön. Ezért eredményes. ______ V--- ———B^BH—— JELENTKEZZENEK A RENDŐRSÉGEN A LÓ, SZEKÉR. HÁM ÉS KERÉKPÁRTULAJDONOSOK! A kolozsvári rendőr- kvesztura MONT ügyosztálya az alábbi közleményt adta ki- A nagyvezérkar 6191—A. számú, 1940 junius 26-án kelt rendelete értelmében az érdekelt ló, szekér, hám és ke- rékpértulajdonosoknak tudomására hozza, hogy akiknek lovát, szekerét, hámját, kerékpárját nem lajstromozták és nem osztályozták eddig, hogy jelen közlemény megjelenésétől számított 48 órán belül jelentkezzenek az illetékes kerületi rendőrkapitányságoknál összeírás véget*. A rendelkezés ellen vétőket a törvény teljes szigorával sújtják. A közleménvt di. Horvat Iosif rendőrkvesztor és Pop Vasile, a MONT ügyosztály főnöke írták alá. AMERIKA VÁLASZÚTON, P. Horváth könyve kve 115 lej, Bálint: Veszély Ázsiában kve 121 lej, Somogyi: A faj 144 lej, Erdei F. Magyar Falu 180 lej I epagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. semmi nem csorbíthatja. A jelen pillanat nagy parancsa: a rend és nyugaloni fenntartása. Akármilyen fájdalmat is érzünk, őrizzük meg jövőnkbe vetett bizalmunkat. Dolgozzunk, hogy az annyira za- vatos és fenyegetésekkel telt nemzetközi helyzetben helyt álljunk. Fékezzük magunkat és csititsuk azokat, akik ok né! kül elvesztik az egyensúlyt. Mindenekelőtt rendre van tehát szükség. Főleg azért, mert a meg nem fontolt cselekedetet jogcímnek használhatják azok, akik erre várnak.
