Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-30 / 170. szám
\ Gr.F.PN/fiK mmm 10 40 lull ut SO. ismamaanammmammma Hilgen ícriileteftcí crini a Nonroc-cif hiiericsiiese Amerika érdekei és az európai gyarmatok Yliut ismeretes, néhány héttel ezelőtt :iz Egyesült-Államok kdi'm.myn nyilatkozatban jelentette be, hogy az l Síi nem tűri. hogy a nyugati földieken levő európai gyarmatok és birtokok gazdát csereijeitek. Amerika a jelenlegi tuiujdonoso- Kat neu háborilja. jogaikat elismer:, tie nem egyezhet bele abba, hogy ezek a birtokok uj kézbe kerüljenek. Az amerikai elhatározás indokai küny- nven érthetők. A/ európai nagy változások mellett nagyon könnyen előfordulhat, hogy az amerikai gyarmatok, vagy más területek birtokjoga is felmerül s vitára, vagy esetleg fegyveres beavatkozásra ad alkalmat Az Egyesült-Államok ezt mindenáron el akarja kerülni, s ezért hozta meg nag■ fontosságú határozatát, mely a Alonroe-elv kiterjesztésével egyértelmű. Európában tehát bármi is történik, az amerikai birtokok nem fognak gazdát cserélni s ha valamelyik európai hatalom nem képes amerikai területei felett a szu- verénilást gyakorolni, akkor ez a terület vagy visszanyeri önállóságát, vagy pedig csatlakozik egy amerikai államhoz. MILYEN BIRTOKOKRÓL LEHET SZÓ? De vájjon milyen birtokok és területek kerülhetnek szóba? Mindenekelőtt Kanadára. az Egyesült-Államok hatalmas és?aki szomszédjára kell gondolni. A kibővített Monroe-elv. amely nem engedi meg amerikai területeken lévő gyarmatok birtokeseréjét, természetszerűen Kanadára is vonatkozik. Ez a hatalmas ország jelenleg is teljesen független, szabad akaratából tagja az angol birodalomnak és 1920 óta követeket is küldhet idegen hatalmakhoz. Politikai és államjogi szempontból tehát egy pillanatig sem lehet szó arról, hogy Kanada más európai hatalom befolyása alá kerül, hiszen mindenkor dönthet sorsáról. Tudni kell azt, hogy Kanada területileg nagyobb, mint az Egyesült-Államok, a 16-ik századig francia birtok volt s az angolok a hétéves háborúban. 1759-ben kapták meg. Az i812—14-es háborúban az angolok sikeresen védték meg Kanadát az amerikaiak támadása ellen. 1867-ben Kanada angol dominium lett s azóta a legszorosabb együttműködésben van az anyaországgal. Területe 9,534.000 négyzetkilométer (az USA területe csak 7,839.000 négyzetkilométer ) s lakosainak száma 10 millió. BERMUDA ÉS A TÖBBI SZIGETEK E hatalmas domíniumon kívül Angliának rengeteg gyarmata is van amerikai területeken. így mindenekelőtt Bermuda, mely 360 kisebb szigetből áll. A Bermuda szigetcsoport 1050 kilométerrel keletre fekszik az amerikai Karolina államtól. Nyugatindiában is tekintélyes az angol gyarmati uralom. Itt vannak a Bahama szigetek, Jamaica, Kuba, továbbá azok a kis szigetecskék, melyek Portoricotól keletre kezdődnek és Délamerika partjai mellett, Trinisaddal érnek véget. Az Egyesült-Államok szempontjából azért fontosak ezek a szigetek, mert bezárják v Karábiai tengert, melynek délnyugati csücskében fekszik a Panama csatorna. Ha ezek a szigetek olyan hatalmak kezébe kerülnének, melyek az Egyesült-Államokkal rossz viszonyban vannak, ez súlyosan veszélyeztetné a csatornán való átkelést. Ugyanez vonatkozik Brit-Hondurasra is. mely a Yuacatán félsziget déli felén terül el Végül még meg kell említeni, hogy délamerikai földön van egy angol koronagyarmat: Angol-Guyana, melynek területe 231.000 négyzetkilométer, de lakosainak száma jelentéktelen. Ez határos Holland-Guyanával, mely Curacao szigetével és az Antillákkal együtt Holland- Nyugatindiát alkotja. Itt is fontos stratégiai érdekei vannak az Egyesült-Államoknak. A FRANCIA GY ARM ÁTOK Végül Franciaországnak is van néhány gyarmata a nyugati földiekén, még pedig Cuadelpupe és Martinique' szigeteken kívül. Francia-Cu vauéról vau szó, mely 1604 óta francia birtok s a világ mint hírhedt fegyenctelpol ismerte meg. Sokkal értékesebb egy másik, kevésbé ismert francia terület. Ez a Saint Pierre de Miquelon sziget, mely Ifj-Foiiudiand déli partjain fekszik, területe min lösszé 241 négyzetkilométer s lakóinak s/áiua csak 4300. Délamerika legdélibb részén fekszik a Falkland sziget, mely, mint angol tengeri támaszpont igen jelentékeny. A valaha óriási panyol és poitugál ;■ ya rina I hi rndalnmbéil seninii sem mar:« dt. I Ít2.bbau l'nrtugáliil elv e-zitet te Biv/ilial, un ly önálló lelt, Spanyolország, moly Argentínától Mexikóig uralkmlott fíélamc- likában, 11112-től fokozatosan elveszítette gyarmatait. A spanyol gyarmatok 1824. évben bekövetkezett győzelme után csuk Kuba é l’oitorico maradt spanyol kézen. Floridái 1819-ben az USA megvásárolta s a másik két szigetet pedig 1898-ban háborúval szerezte meg. Ugyanekkor vesztette ii a 1'ilippi szigetcsoportot is A kiterjesztett Monroe-elv alá cső területek tehát Angliához, Franciaors«ághoz és Hollandiához tartoznak, azaz olyan bárom államhoz, melyekkel az USA a huszadik század eleje' óta baráti kapcsolatot tart fenn. A japán imperialista politika megerősödése óta ez a barátság még jobban elmélyült, bárhogyan U alakuljon a helyzet, az Egyesült Államok nem akarja eltűrni, hogy ezen a területen Jupan megvesse a lábát. Milyen rendelkezéseket tartalmaznak az olaszországi tájvédelmi törvények? Az „Universul“ cikksorozata . ^ I. KÖZLEMÉNY Alexandru Reus. a bukaresti közigazgatási tábla elnöke és Aurel Păcurariu tá!dj- Hró a nürnbergi törvények ismertetésének befejezése után az olaszországi zsiJ) törvényeket a következőkben ismerteti az „l ni versul“ hasábjain: A ..Giornale dTtalia“ 1928 julius 14-iki számában az olasz népnevelésügyi miuiszté- rium kezdeményezésére neves olasz egyeiC- ini l.nnárck által készített tanulmány alapján a következő tiz pontban foglalta össze a fasiszta álláspontot a faji problémával kap- csoíalLau: 1. A faj léte ténybeli valóság 2. A fajról alkotott felfogás »zükeLb, zagy tágabbkörü lehet. ?. A fajelmélet tisztán a biológia tudom-- inának keretébe tartozik 4. Olaszország jelenlegi lakossága többségben árja származású és műveltsége: árja. 5 Olaszország faji összetétele ezer év óla változatlan. A longobárdok beözönlése óta inni történt más jelentősebb ilyen esemény 6. Van tehát tiszta ..olasz faj". 7. A fajiság lényegében olaszt kell jelentsen Itáliában. 8. Szükséges, hogy pontos különbséget tegyünk egyrészt az európai földközitengeri, másrészt a keleti és afrikai emberek között. 9. A zsidók nem tartoznak az olasz fajhő?. 10. Az olaszok tisztán európai testi és lelki jellemvonását semmiféle módon sem j^a- bad. megmásítani. A „Ştefani“ diplomáciai szerkesztője a 10 ponttal kapcsolatban következőként méltatta az uj teória jelentőségét: ..A Rómában közzétett és az olasz faj jellemző vonásaira, valamint történelmi küldetésére vonatkozó nyilatkozat alapvető és döntő fontossággal bir. Kizárja a filozófiai tételtket és vallási motívumokat és kizárólag a biológiai és tör tónelini valóságokon alapszik. Az olasz faj: árja, mely sem kereszteződést, 6em elváltozást nem szenvedett. A semita, hamita, fekete. stb. fajoktól határozottan különbözik. Az afrikai és ázsiai fajoktól való különböző-égére tekintettel, az olasz faji északinak lehetne nevezni a I.inné által említett „homo europaeus“ értelmében. Az olasz faj történelmi szolgálatot lett, mikor civilizációját át vitte más kontinensekre. Az olasz faj érdekében foJvó munka nem újkeletű, mert Mussolini útmutatásaiban és fasiszta törvényhozásban már ilyen természetű törekvésekkel találkozunk. A jelenlegi nyilatkozat azonban igen világos szavakkal határozza meg a problémát ér határozott irányt mutat az olasz nép töiténelmi fejlődésének, mely nép mind hatalmasabb fajt jelent a valóságban. Achille Starace. a fasiszta párt titkár* a tíz pontot magában foglaló tanulmány szerzőit fogadva kijelentette, hogy a faji elmélet főbh elveit nem kell egyszerű akadémiai formulának tekinteni, ellenkezőleg: határozott politikai tevékenység irányitó elveit jelentik azok Az olasz kulturiritézetek munkáját tehát a fasiszta fajelmélet terjesztésének szolgálatába állítják 1938 julius 30-án a Duce, Forliban történt látogatása során, kijelentette: . Tudjátok meg é- az egész világ tudja meg hogy a faj kérdésében is egyenesen haladunk "é- Itink felé. Egész egyszerűen abszurd dolog azt állituni. hogy a fasizmus valakit, vagy yalau-it utánoz “ Az ..Informazione Diplomatica“ 1938 au- gnwtUB 3-i számában rá\ilágit arra, hogy a fjjelmélet 1919-ben vert gyökeret O.aszor- e/úgban. 1921 novemberében Mussolini a kö- \étkezőket mondta: . Azt akarom, bogy a I:-izmus a fajelmélettel foglalkozzon. A fasisztáknak a írj jövő sorsáról kell gondos- kodniok, mert ezzel kell történelmet csinál- niok“. Az ..Informazione Diplomatica“ még hoz- J ráteszi: ,.A birodalom meghódítása óla első helyen áll ez a probléma. A keveredés kellemetlenségeinek elkerülése végett, a jelenlegi törvények nem elégségesek. A fasiszta kormány nem akar züdóüldözést kezdeményezni. Másról van szó. A statisztika adatai szerint közel 44.000 zsidó él Olaszországban, ami annyit jelent, hogy egy zsidó jut minden 1000 olaszra. Ehhez az arányszámhoz kell te-liát alkalmazni a zsidóknak az állami élet keretében való munkálkodását. Senki nem tagadhatja az olaszoknak ezt a jogát, annyival kevésbé a zsidók, kik a maguk részéről mindig a leglürelmetlenebb és határtalan fajvédelmet vallották. A zsidók maguk különvérü. külön fajtájú embereknek, kiválasztott népnek 'tartották magukat és az országhatárokon túl is fenntartották faji összetartozásukat. AZ ELSŐ INTÉZKEDÉSEK Az 1938—939. iskolai évtől kezdődően az egyetem elaődásainak és másodfokú iskolák előadásainak látogatásaitól is eltiltották a zsidókat akkor is, ha állandó lakhellyel bírnak Olaszországban. Achille Starace, a fasiszta párt titkára, 1938 augusztusában felhatalmazta a fasiszta külturintézetet: tegye vizsgálat tárgyává a következő kérdéseket: 1. Az olasz faj sajátos vonásainak megállapítása a régi Rómától kezdve napjainkig. 2. A fajvédelem története. A faj védelmére és az olasz nép testi és szellemi állapotának javítását szolgáló intézkedések. 3. A fajvédelem uj elvei és a probléma jelentősége a birodalom meghódítása után. 4. A faji öntudat a nemzet szellemi önrendelkezésének keretében. 5. A zsidó probléma Olaszországban és a vi’ágon. (Folytatjuk.) A múzsák nem halijainak... Zenei élet Berlinijén Uh Hl. IN julius 'jfJ. A közelmúltban /eg '/■«■dolt Bérlinkeli a zenei évad, melynek m I t < befejezését a ..berlini művészi betek ‘ né liiiny kiiiuguKio zenekül i hangversenye I ptzíe. A here német karíné-terek, mint 1*ni'twaengler és a többiek, komira indultak. A hires német filharmonikus zenekar, mely csak jó idő múlva tért haza sikerekben gazdiig svédországi kőrútjáról, a Balkánra indít!, In gy «itt a nagyobb városokban hangverseny z.zcn. Érdekes, hogy a zenei világot i ént érzékenységében, sem bemutatásának gazdasagában, a jelen nagy háborúja egyáltalán nem érinti. Idegen karmesterek kik Berlinben jáilab, csodálkozásba! és lelkesed • -el beszélnek a német művészek „idegeiről *, ii.int ezt a hires spanyol karmester, Jósé Maria Franco egv értekezésében megállapítja h ii rí waengler hangversenyei salóságos zenei események és miisoron ki\iil háromszorin gyi-z er kell telt ház előtt ismételnie. A berlini .nagv esté'yek“ nemcsak a zenei élet fénypontjai, hanem társadalmi jelenségek is. A nagy német karmester géniusza tartalom«aal tölti meg ezeket, mely mindig jellemezte a német komoly zenét, ugyaunvira. hogy a r.á- zönség. amely elhagyja a hangversenytermet, komoly, majdnem vallási áhitatta!, hallgát.v g< D, mély benyomással távozik. Berlin zenei szükséglete olyan nagy. hogy az Állami Opera zenekara elhatározta, hogy szintén s/iruf ói.ikus hangverseny-ciklust rendez. Ennek vezetését a fiatal Herbert von Karajan karmester vezényli, akit a berlini sajtó, a ,.Tristan“-bani dirigálása után a ..csodálatos Karajan“ jelzővel jellemez s aki a legnagyobb ’gérete a fiatal német karmester-gár- danak. Rendkívül tevékeny Berlin második nagy zenekara is, a fővárosi opera együttese, melynek előadásai annyira népszerűek hogy műsorismertetése után két napra már az egész szezonra elővételben adták el az 4sz.- S7es jegyeket Természetesen a kamarazene is nagy keJ- veltségnck örvend, mintegy megújhodásául a házizeue iránti érdeklődésnek. Számos kiváló kvartett és trió hangversenyez rendszeresen, melynek tagiai között találjuk: Michael Raticlnisent Elly Neyt cs Claudio Aaraut. Megemlítendő a hires szólisták hangversenyei is, kiknek száma az elmúlt évadban nagyobb volt. mint bármikoi. Ezek közül C“ak néhánv nevet emlitünk: Vilhelm Keir/pff 'Walter Gieseking Edwin Father, Eduard Frdmann, Alfred Höhn, Georg Kuh* leukampf. Vasa Prihoda. Emil von Sauer. A. n. TIZENNYOLC ZSIDÓ JEGYZŐT B(H CSÁTOTT EL ÁLLÁSÁBÓL A SZAMOSI KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG. A szamosi királyi helytartóság hivatalos lapjának közlése szerint, julius 15-én elbocsátották állásából Gál Sámuel kő riisföi, Juhász Márton kissebesi, Fényes Emil turei, Kis Ernő bogártelki, Leun Iosif alsóiénak Pasternack Mór’c mestecani, Rozrr.an Simon kőröskisjen női, Lobi Nechita szászmátéi Keszíer Simon nemegyer, Grünbaum Ilié vermest, Bemáth Zsigmond s/amosmáiai. Dá- x id Eugen g'adr.ai, Fehér Adalbert lóz- nai, Kertész Avram alparéti, Leitner Sámuel létkai, Mende! Mózes szilácy- nagvflaui, Mihály« Béla tarliseui és Ro-t ztnberg Henrick gyulai községi jegyzőket. Pst&llMáíid&r összes költeményei 35isiért 410 oldalon, kartonálva 70 lejért, egcsz* vászon diszkötésben kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piát* Unirii. Vidékre pénz, plus 20 lej portót (a könyv 6ulyos) előzetes beküldésével szállítjuk. A párisi diadalív előtt német katonák vonulnak el
