Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-27 / 168. szám
ÁRA 3 L¥J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telelőn 11—09. Nyomda: Sír. I. G. Duca No- 8. Fiókkiadóhivatal és köuyvosztálv: P. Unirii 9. Telefon 11—99. LXÁ ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. ALAPÍTOTTA BÁRT HA MIKLÓS Felelős szerkcsztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ aaaaaaBBGíí ;íme«w SZOMBAT Kiadótulajdonos: PALLAS R. Ti Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Do3. 88ó( 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej: KZSBBBBBSZi---------------------------~ Gigurtu miniszterelnök ésManoilestu külügyminiszter németországi utazásának ieieniöségéi nagw cikkekben hangsúlya bukaresti saitő Különvonaíon utazlak él szerdán éjjel a román kormány fér fiák, akikéi a pályaudvaron a kormány tagjai es magasrangu tisztviselők búcsúztatlak. - Római politikai körökben nagy figyelemmel foglalkoznak a látogatás jelentőségével Az Ellenzék“ tegnapi számában röviden jelentettük:, hogy Gigurtu miniszterelnök és Manoilescu külügyminiszter elutaztak Salzburgba. ,A román kormányférfiak elutazásáról a bukaresti „Informaţia“ cimü lap a következőn két közli; Giguri,u loan minisztereinek és Manoilescu Mihail külügyminiszter szerdán éjszaka fél 1 órakor kiilÖ ti vonattal utaztak el Bukarestből Salzburgba, ahol Hitler vezér és kancellár, valamint Ribbentrop német külügyminiszter fogják fogadni őket. Az északi pályaudvaron Gigurtu miniszterelnököt és Manoilescu külügyminisztert a kormány tagjai és több más magasrangu állami hivatalnok búcsúztatták. Gigurtu miniszterelnök és Manoilescu külügyminiszter külön vonatán uta zott Fabritius bukaresti német követ is. A román kormányférfiak vonatán utaztak Salzburgba Constantinidi követségi tanácsos, W. Ciisek sajtiótanácsos, Valamint Dinopol, a miniszterelnök: kabinetfőnöke és Coloni, a külügyminisztérium kabinetfőnöke. „Majdnem bizonyosra vehető, hogy Németországban a délkeletemópai helyzetet teljes egészében megvizsgáljáku Ugyancsak az Informaţia Írja a román kormányférfiak látogatásáról az alábbiakat: BUKAREST, július 26. Az ^Informaţia" cimü lap már tegnapelőtt jelen’ tette, bogy Ion Gigurtu miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter a német birodalmi kormány meghivására rövid látogatást tesznek Németországba. Ennek a látogatásnak a célja a nyugateurópai események és Romániának a tengelyhatalmakhoz való csatlakozásával kapcsolatos kérdések tisztázása. Majdnem bizonyosra vehető, hogy Németországban a délkeleteurópai helyzetet teljes egészében megvizsgálják, valamint a kontinens e részén lévő különböző országok kölcsönösségi kapcsolatai kerülnek szőnyegre, úgy a béke fenntartásának, mint egy szorosabb gazdasági együttműködés létesítésének érdekében. A tárgyalások során különös tekintettel lesznek arra, hogy ezen országok termékeinek legfontosabb piacai Középeurópá- ban vannak, tehát a tengely országaiban, mivel a tengeri közlekedési útvonalak -—- tehát a tengerentúli országokkal való összeköttetés — teljesen el van vágva. Ebből a rövid áttekintésből kitűnik, milyen nagy jelentőséggel bir országunk I részére a két államférfi: Gigurtu cs Ma1 noilescu utazása. hét biztosíthatnak kontinensünknek. Pa- leologu cikkében többek között ezeket Írja: — A középeurópai és balkáni szociális, gazdasági és földrajzi problémák rendezése mélyreható megvizsgálást igényel — olyant, amely gyökerükig megvizsgálja ezeknek a kérdéseknek minden részletét és következményét —, hogy véglegesen megoldják az ezen a vidéken lévő európai államok kérdéseit és jogos, tartós megegyezésre és egymásközötti normális együttműködésre teremtsenek alapot. Gigurtu miniszterelnöknek és Manoilescu külügyminiszternek salzburgi utazása, amely utazás Ribbentrop német külügyminiszter hivatalos meghivására történik, Németország vezetőinek ezt a szándékát mutatja. A német birodalom vezető körei érdeklődéssel és rokonszenwel kisérik Romániának a tengelyhatalmak politikájához való csatlakozását, mely Közép- és ! Délkeleteurópa nemzetközi életére gyako- I rolt gazdasági befolyása révén nyer jelentőséget. Hasonló rokonszenwel kisérik Romániának teljes őszinteséggel folytatott erőfeszítéseit az uj európai nemzetközi viszonvokhoz való alkalmazkodása Római Rador-jelentés olasz politikai köröknek a tárgyalásokról való véleményéről RÓMA, julius 26. (Rador.) A salzburgi és római megbeszélésekkel! kapcsolatban az ola«z fővárosban rámutatnak arra, hogy az elő.'.c nyilatkozatok szerint ai balkáni és dunai problémák megoldása kedvező percre Volt halasztva. Ezt általában úgy magyarázták, hogy a nyugati háború beféjeztekor fog megtörténni. Most ezzel ellentétben, mintha a megoldás küszöbön állna, ami azt bizonyíthatja, vagy azt kell bizonyítsa, hogy a kérdéses államokat illetően változás állt be az óla-Z-—német politikai irányvonalakban. Illetékes o-lasz politikai körökben mégis megállapítható, hogy nincs semmiféle ok, mely ezt a magyarázatot igazolhatja. Igaz, hogy mindig leszögezték, hogy a délkeleten- rópai problémákat kisebb, vagy nagyobb msetekben, ..kedvező percben“ fogják megvizsgálni és békés eszközökkel intézik el az előbb említett körökben azonban megállapítható, hogy a tengelyhatalmak és Románia, valamint Bulgária képviselőinek közeli moahearéiéáe arra mutat, hogy elérkezett a kedvező perc a kérdéses problémák meg- vizsgá’ására. Azt a szándékot, hogy békás eszközökkel igyekeznek megoldást e-érni, maga az a tény is bizonyltja, hogy az em.i- tett tanácskozások megtörténnek és mindazokat, akik résztvesznek ebben, közismerten igen nagy jóindulat hatja át, bár bonyolult cs nehéz problémákról van szó. Minden arra mutat, hogy a megoldás nemcsak Dóké«, de az összes dunai és balkáni népekre kedvező is. lesz. NAGY CIKKBEN FOGLALKOZIK A „ROMANIA“ A SALZBURGI LÁTOGATÁSSAL Ä „Romania“, a kormány hivatalos lapja „Gigurtu és Manoilescu urak salzburgi látogatása“ címen részletesen foglalkozik a román kormányférfiak németországi látogatásának jelentőségével. A cikket Pa- leologu, a lap vezércikkírója írja, aki mindenekelőtt az uj európai elrendezésről emlékezik meg, amely a földrajzi realitásoknak, reális közgazdasági elveknek és olyan magasabb szempontoknak kell megfeleljen, amelyek tartós és valódi bé CLUJ, 1940 JULIUS 2 7. wm—mwamra:.»! Üres szó nem basznál senkinek. A meggondolatlan beszéd veszélyezteti az ember életét. Soha nem tudhatod, ki figyel. terén. Ha a holnapi Európa életében a gazdasági tényező meg fogja teremteni az államok közötti együttműködés és kapcsolatok logikáját, — amint az teljes bizonyossággal remélhető — Románia nagv többségében homogén, munkás és fegyelmezett földművelő lakosságával, valamint talajának kiapadhatatlan erőforrásaival és végül e természeti gazdagságok értékesítése állal nyújtott óriási fejlődési lehetőségeivel hivatva van az Európa középső és délkeleti része és Nyugateurópa közötti közvetítő szerepre és Keleteurópának Nyugateurópa gazdasági életéhez való kapcsolódásának biztosítására. Békés politikánk, továbbá a nemzetközi élet normalizálása és az államok közötti termékeny együttműködés érdekében hozott áldozataink és állandó erőfeszítéseink révén áll:műnk nemcsak politikai és szociális érettségének atdla bizonyítékát a két fen- gelyhata'om reális és ép it őp optikájához való csatUko/asa által, hanem ugyanakkor elfoglalta azt a fontos helyet és szerepet, j amelynek játszására és betöltésére a ho.n.ipi Európa nemzetközi életében hivatva van. Salzburgban Gigurtu és Manoilescu ki fogják rejteni Németország vezetői előtt — ak’k baráti és bizalomteljes figyelemmel kísérik az ebben az irányban kifejtett őszinte erőfe=zitéseinket — mindazt, amit Románia teljesített és kész teljesíteni a Dunamedence és a Balkán nemzetközi együttműködésének felvirágoztatása és megszervezése érdekében. Amikor kifejezést adunk az általunk támogatott ügy igazsága é> törvényessége megértésére irányuló törekvéseink sikerességébe vetett bizalmunknak — amely törekvéseinket minden vonatkozásban ismerik, úgy Hitler kancellár, mint Ribbentrop kü’ügvmi- niszter — ugyanakkor kifejezzük Gigurtu és Manoilcr-cu akciójának teljes sikerébe vetett remén veinket. „A salzburgi és római látogatás Románia szerepéi egy békés Európában“ — írja a Seara Ion Gigurtu miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter salzburgi látogatásával kapcsolatban a „Seara“ c. lap a következőket irja: A német kormány meghívása folytán Salzburgban történő hivatalos látogatás különös fontossággal bir, mert Európa térképét, sőt az európai népek életéi érintő egyes radikális átalakítások percében történik. A látogatás fontosságát az is emeli, hogy a fasiszta kormány részéről hasonló meghívás érkezett. Azoknak a problémáknak megoldásáról van szó, melyeket a nyugati helyzet alakulása és ffz a tény teremtett, hogy Románia a tengely politikájához csatlakozott. Ezek a problémák gazdasági és politikai körzetekre vonatkoznak. Ami a gazdasági problémákat illeti, arról van szó, hogy szoros együttműködést teremtenek az Európának ezen a részén lévő államok és Németország között, melyek sorában, tekintettel gazdagságára, Románia a legfontosabb. A Németország és a többi államok közötti együttműködést jelenleg a tengeri forgalom megszakítása nagy mértékben akadályozza Egyedüli hajózható ut a Duna, mely — hála a Románia által tett biztonsági intézkedéseknek, — szabad maradt a dunai német kikötök felé való szállításra. Politikai szempontból Salzburgban és valószinüleg Rómában megvizsgálják a helyzetet ebben az európai körzetben és a dunai és balkáni államok kölcsönös kapcsolatait is vizsgálat alá veszik szem előtt tartva a béke fenntartását. A kontinens ezen részén lévő államok és Középeurópa között a politikai és gazdasági problémákat illetően szoros függőségi viszony van, mert a kérdéses államok termékeinek eladási piaca Közép- európábau van. Ez a megállapítás annyival inkább helyes, mert a balkáni államok kifejezetten mezőgazdasági jelleggel bírnak, mig Németország iparállam. Ezen gazdasági és politikai problémáké kai szemben Románia jól leszögezte magatartását. Románia gazdasági együttraii- ködést kíván a balkáni és dunai államok-* kai és Németországgal, ugyanakkor a béke fenntartását, normális politikai fejlődését és természetesen nemzeti függetlenségének fenntartását kívánja. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.)
