Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-25 / 166. szám

2 Ellenzék 19 10 I ul I uh 2 5. JMH mm ■nuca Ai angol „szigcí-poiiíiiía“ cs a kontinentális zárlat Április 9-én német csapatok s/á llak pat* ■Nor\ égiáhuu es Duiiiâlutu s <•. . <•1 megk-z- dődött azoknak uz eseményeknek ,i láncolj la, amelyek Angliának az európai száraz* tőidről való kiszorítására vezettek. Ezzel egyszersmind összeomlott az uz evs/ázudo« kon ut tervszerűen űzött angol politi.ca, u in oly — lehetőleg a világ minden részen -- idegen államok tengerpartjának ellenőrzését minden mozdulatának szemmel tartását tűzte ki célul. Ez voót az úgynevezett ..szi­get-politika”, mely az angol lobogo uralmá­nak határtalan kiterjesztésére törekedett különösen az utóbbi két évszázadban s ezt főleg azzal u módszerre akarta elemi, Ii02> a föld valamennyi fontosabb tengereben rá tette a kezét a stratégiailag döntő szerepet játszó szigetekre, vagy szigetcsoportra, lehe­tőleg pedig a partvidék mentén egész sziget- láncolattal vehesse körül és tartsa i.y módon kezében uz. illető ország mozgási lehetősé­geit, viszály esetén pedig kényelmesen „zá­rolhassa” gazdasági vérkeringését. A „SZIGET-POLITIKA“ A TÉRKÉPÉIN Érdekes, hogy ez. u hrit „sziget politika” Jegleple/.ellenebb formájában éppen É-zak- Auierika keleti partján jutott kifejezésre Bár meg kell jegyezni, hogy Anglia és az Egyesült-Államok között már az 1024- 25-i háború óta nem volt badiállapot, ha több al­kalommal különösen pedig 18-18- 54 kö­zölt -—- alig lehetett inár megakadályozni h feszültség kirobbanását. De Anglia itt is jő előre biztosította magát. Mert ha a térképre rezünk, azonnal észrevesszük azt a brit sz.i- getláncolatot. amely megszoritatiun Ívben húzódik az amerikai partvoua Ja 1 majdnem párhuzamosan: Neulunland, a Bermudák é-i a Bahamu-szigetcsoport. Igen helyesen föl­ismerte ezt. Az. uz. uhu rikui politikus, uki igy szólt: „Washington uz. uj ungliui államok legyőzésével esuk a „ház” kulcsát szerzi r ni -g, un i t ii „kert-ujtó” kulcsa idegen ké:- beii maradt. De nézzünk csak délebbre, a közép- es délumerikai tengerekre. Ezek ugyanazt a képet mutatják. Az. Egyesült-Állomok szem­pontjából élethcvágóan fontos Karaibi-ten gert melyen keresztül vez-et a Patianu- csatorna felé az ut u brit szigetek egész láiieouitu „zárolja kiiriil”: a Cuyinan-azige- tek, Jamaika, Ancganda, Anguilla, Antigua, Nevi», Montserrat, Dominika, St. Lucia, St. Vincent, Grenada, Barbados, Trinidad — bogy csak a legfontosabbakat említsük •—, melyek leplezetlen „kontroli-rendszert“ hoz­nak 'étre és politikai feszültség »vetén az. amerikaiakat kizárja a Panama-csatorna ke­leti részéből és egyszerűen lehetetlenné teszi mozgásszabadságukat. Trinidadtól délre az éiceán nagyon sze­gény szigetek dolgában. Az. amerikai konti­nenstől keletre, jókora távolságban, messze a parttól, azonban van néhány e hagyott szi­get — természetesen az angolok birtoka­( ban: Trinidad, Ascusion, Szent Ilona, Tris­tan da Cunlia. a Fulldand-r zigetek, Déü- Georgia és Dél-Orkney szigetek. Angol szigeten a földhözi-tengei ben Az amerikai szárazföld nyugati részén mindez nem all — de nyilván csak azért, mert ez a terület nagyon sokáig kívül ma­radt az európai népek — tehát az angolok ; kcióküréu is. -Az már mindenki előtt tudott dolog, hogy a Csendes-óceánon százával hemzsegnek az angolok »zigetei. Menjünk hát tovább és vegyük szemügyre az óvilág tengereit. A gazdaságilag jelentős tengere­ken, kevés kivétellel, itt is ugyanaz a hely­zet, mint Amerika keleti partjai mentén. A T öldközi-tenger medencéjében egész sor olyan sziget van, amely valamikor az ango­loké volt, vagy ma is az. Nyugaton három­negyed évszázadon át (1708—1782) Anglia birtoka vöt a Baleári-csoport Minorca-szi- gete. Csak akkor adta fel Anglia, amikor véglegesen megvetette a lábát Gibraltárban. A tenger földrajzi középpontjában fekvő Málta-szigeten 1800 óta angol lobogó leng; az Adria bejáratánál a Ión-szigetek 1815-től 1862-ig angol „védnökség alatt álló terület” voltak; Keleten Anglia 1914-ben annektálta Ciprust — a görög lakosság jogainak kiját­szásává?. A Fekete-tenger bejárata felett is féltékenyen őrködött, nehogy idegen hata­lom kezébe kerüljön. Amikor pedig 1915- ben nehéz szívvel vette tudomásul az orosz szövetséges Konstantiuápolvra vonatkozó igényeit, „önzetlen” gesztussal kárpótolta magát a Dardanellák közvetlen kapujában fekvő Imbros és Tenedos török szigetekkel. ÖA ház kulcsa itt is az oroszoké, a kertajtó kulcsa azonban az angoloké lett volna. Sike­rült azonban az oroszokat Konstantinápoly- tól távoltartani. A Földközi-tengerben még egy, az ango­lokra jellemző kuriózum akadt, mikor Szi­cíliától keletre, 1831 júliusában váratlanul felbukkant a Fernandeának elnevezett vul- kánsziget, augusztus 2-án már ott csapkodta a szél rajta a brit lobogót — de nem so­káig, mert a sziget rövidesen ismét eitünt 2 térképről, Elsülyedt a tengerben. MINDENÜTT UGYANAZ A KÉP: A MÓDSZERESEN KERESZTÜLVITT SZIGETPOLITIKA És mi a helyzet a Vörös-tengerben? Ugyanaz. Az egyébként teljesen értéktelen Peri szigetet, amely azonban a Bab-el-Maa- del,- Isatorna legkeskenyebb részén, fontos stratégiai ponton fekszik, Anglia már 1857- ben uralma alá hajtotta, mihelyt a Szuezi- csatorna gondolata először fölmerült. A Vö­rös-tenger északi részén — minden nemzet­közi jog semmibevevésével (pl. az 1888 okt. 22-én kötött konstantinápolyi egyezmény), egészen a markában tartja a Szuezi-csator- nát. Azóta semmisem történhetik a Vörö-> tengerben az angolok hozzájárulása nélkül. A Perzsa-öbölben a legfontosabb szigetek, a Bahreim-szigetek és a s-zük bejárat arab partjai szintén angol kézben vannak, úgy, hogy ez a tenger is, nem de jure, hanem de facto tisztán angol) kézen van. Az indiai óceán — ha a partvidéket tekintjük — (kivé- ■ve néhány hézagot) angol! „Mare no-strum”- nak számítható. A sziget-politika itt is szem­beötlő: a parttól kevés távolságra brit szi­getsor vonul, Mauritius, Rodriguez, az Ami- rantok, Seychelles, Zanzibar, Szokottra, a Maledivák, Lakkodivák, Ceylon, Andamá- ínok, isikobánok, középen a Csagosz^szigetck. végül Szingapúr! A Csendes-óceán körül, az ázs:ai partok előtt, ugyanez a kép fogad: Észak-Guinea, Észak-Borneó, Labuan, Hon­kong. Hogy Honkougtól északabbra nincs több angol sziget, az csak a veszedelme« orosz és japán versenytárs közedlétének tu­la jdonitható. Hogy Anglia állandóan „sziget-poiitikájá- i-ak” továbbépitésén fáradozik, mutatja, bogy 1928-ban a Spitzbergákat, 1918-ban és 15’24-ben a Wrangel-szigeteket akarta annek- tál ni. A v i 1 minden fontosabb tengerében „rendőr-államokat“ ú Hi lot t fel, észrevét’e- ii ül — a Keleti tenger egyetlen kivételévé1. Ez a szigetpolitika a XIX. században fü ié;- leuül u legbiztosabb eszköz volt arra. hogy akaratát mindenütt érvényesíteni tudja s hogy hadihajói uralják a világ tengereit, bi rodalmn egyes részei között pedig a kapcso­latot állandósítsa és az ellenséges támadást lehetetlenné tegye. Ezen alapszik a XIX. szá­zadban és a XX. század elején a ..Britan­nia rule the waves“ felfogása és ezzel együtt az angol világhatalom megtámadhi- tatlancágba vetett hit. Ezek az „alapok” azonban a legutolsó ne­gyedszázad alatt megrendültek. A SZIGET-POLITIKA ÖSSZEOMLÁSA A tengerek fölötti politikai uralmat ugyanis ma már nem lehet hadihajókkal biz­tosítani. Ez csak Velence és Karthago idején sikerült. Ma másként állanak a dolgok. A nagy hadihajók értéktelenné válnak a ten­geralattjárók s még inkább a repülőgépek támadásaival szemben. Ezt bizonyítják a né met bombavető repülőgépeknek a nagy an­gol hadihajókkal szemben elért sikerei. H.i í ezek a nagy hadihajók maguk is ily könnyea sebezhetők, még kevésbé tudják megvédeni a szigetek támaszpontjait ezekkel a támadá­sokkal szemben. A föltétlenül biztosnak hitt Scapa Flow hadikikötő ellen intézett táma­dások mindennél jobban bebizonyították inár a muilt télen: mennyire megváltozott a hely­zet 1918 óta! — Nincs többé sziget! — mondotta Hitler vezér J939 október 9-én. Azóta számtalan­szor bebizonyosodott a mondás igazsága. A kontinenstől távolfekvő szigetek, mint pél­dául Izland. a Cságó-szigetek az indiai óceán­ban. a Hawai-szigetek. Tristan da Cunlia, az Azovok még mindig biztonságban levőknek tekinthetők, a parthoz közelfekvő szigetek azonban stratégiai értéküket elvesztik há­ború esetén. Málta, mely Szicíliától mindosz- sze 20 percre \au, a XIX, században még megtámadhatatlan, \ bevehetetlen erőd volt -- de ma már? . . . Anglia inzn áris hely­zete sem jelenti ma azt az . előnyt, mint 1918-ban. Sőt. Az ellátás szempontjából, ami addig előnyt je eutett, ez ma már súlyos hátrány. Nem akarjuk a ruár unalomig au* ' kát em egetett „splendid isolation” kérdését tovább bolygatni, de meg kell jegyezni, hogy az Anglia elleni kontinentális zárlat kérdése ma már egészen másképpen áll, mint Napo leon idején. Egy Bonaparte — óriási hadse­rege dacára — nem tudta elég hatékony- uvá tenni és Angliával szemben keresztül­vinni a tervezett blokádot, mert Anglia ép­pen Trafalgar óta biztos kézzel uralta a tengereket, a kontinensen pedig felaprózó­dott kis államok kellett fölvegyék vele a harcot. Ma minden tekintetben más r 1 helyzet. \ honüiseiiláSis záriái cgnre ielcnfőseDltó fűlik Az Anglia elleni kontinentális zárlat je!ei kezdenek láthat Uvá válni mindenütt. A Ke­leti-tenger már a háború eleje óta bezárult Anglia előtt s vele együtt Lengyelország, a Baiti-dMamck, Leningrad. Finnország és f Svédország nagvrésze. 1910 április 9-ike óta Anglia cl van vágva Dániától és egész Skan­dináviától, azonkívül — néhány tengeralatt­járót mm számítva — a Skagerrak és Kal- tegatt szorosai is járhatatlauok. A tengeri záriat ma rnór Európa egész északi részére kiterjedt. Hollandia, Belgium és nyugati Franciaország egész partvidéke, majdnem az egész atlantiéteúui part el van vágva Ang­lia elől s a nyugati és délnyugati kikötők forgalma sem mondható zavartalannak. Dél- Európa még aránylag szabad — de meddig? A Földközi tengerrel, a Balkánnal, Törökor­szággal Déli.rt szországgal, sőt az Egyiptom­mal és Előázsiávai (Mezopotámia kőolaja!) való összeköttetés is hovatovább ’ehetetlen­né válik. K« !et-Afrika, India és Kis-Ázsia nagy távolságra vannak Angliától « a Föl I- közi-leneri ut egyre veszélyesebb. Angiin máris a Fokföld körüli útra szorult. Az egész földrész (Európa) .önműködően” kezd bezárulni s a kontinens blokádja máris sok­kal érezhetőbb, mint Napoleon ideién. Stratégiailag a srigeí nem fogalom többé, csupán embcrföldralzi és gazdasági tekin­tetben. Már vége van annak az időnek, ami­kor a síigetpclitika még hatalmi fölényt biz­tosított. Ezzel szemben a kontinentális zár­lat már-már elfelejtett fogalma egészen vá­ratlanul nj jelentőseget nyert a most folyó háborúban. UTOLSÓ KÍSÉRLETEK A SZIGET- POLITIKA SÍK.TÁN De Anglia makacsul újabb iuzuláris birto­kokat ragadott magához. Elfoglalta Izlandot, Faröerl, a déiamerikai partok mellet Cura­cao holland szigetet, továbbá Arubát, Bimu Ayre-t (Bonaire) és St. Martint. Termcnzete- sen ezeknek a szigeteknek nincsen katonai jelentőségük, stratégiai értékük. Izland olyan fiiggetltn állam, melyet má. csak ? f perszonális unió laza kötelékei kapcsolnak Dániához, mégis elég fontos pont a transat- lantikns hajóforgalom ellenőrzésére Ezek a lépések továbbra is jellemzőek az angol „szi- getpolilikára” Curacao és a két szomszédos sziget c venezuelai kőolajszállitás szempont­jaim! értékes, azonfelül délfelől kikerekiti a KaraiLi tengert körülvevő szigetkoszciut s ezzel megerősíti Anglia pozícióját a Panama- rsatorna ntianti o'dalánáb Hogy az Egvemlt- Allamok nem S2Ívtsen nézi végig: mint tesz újabb lépést Anglia a Panama-csatorna fe:t, — a Munroe-clv felrúgásával — az más lap­ra tartozik ... Ez is arra mutat egyébként, hogv — Roosevelt intervencionista fárado­zásai dacára -- tulajdonképpen mennyi ér­dekellentét mutatkozik és kínálkozik össze­tűzésre az angolszászok között, csak le kel­lene lehbentoni róluk a fátylat . . Az pedig már igazán csal: Japán erélyes magatartásának köszönhető, hogy Anglia nem vállalhatván magára egy újabb bonyodalom köve.ke/ménveit a máris aggodalomra elég «•kot adó helyzetben — nem merte elfog­lalni Hol’and Indiát és Francia-Indokiuát. Különben a kontinentális zárlat egyre hatal­masabban érezhető Angliában s a „sziget- politikát” a jövőben ennek az államnak úgy kell majd értelmeznie, hogy nem avatkozik bele Európa kérdéseibe es sorsának intézé­séibe . . íncze Afnior. SZIMFONIKUS HANGVERSENYT RENDEZ A KIRÁLYI ALAPI JTVÂN Y< »K FILHARMONIKUS ZENEKARA BUKAREST, juiius 24. (Rador.) őfel­sége II. Károly király magas rendeletére a Királyi Alapítványok filharmonikus ze­nekara csütörtökön, augusztus l én este 9 órakor tartja első szimfonikus hang­versenyét a bukaresti Ateneuban. A hang­verseny jövedelmét a besszarábiai és bu­kovinai menekültek javára fordítják. A hangversenyt George Enescu, a világhírű román hegedűművész vezényli. „A vonósnégyes“ A h runkfurter Zeitung gúnyon hangon foglalkozik Svédoi /ággal: „Egy évvel e/elüii írja a lap amikul szikkadt nyál lepte el Skandiná­viát, amikor még béke volt én senki M m hitt a békéin n Skandináviában t« l e, erővel játszott egy vonó«-négye . az északi, közönség vonósnégyese. Négy tagja voll.j Svéd orHzáji <*lhü liegedÜK, Finnország voilj a oe Hús a I »rácsot, amely ritkán é- önál-l Inán szol, Norvégia képviselte. A másé* dili In gediis. amely a legkevésbé kozkeú■' veit, Dánia volt. Sohasem könnyű teljes akkordra szert tenni egy kvartettben, mindegyik hangszer egyéniségét meg kel! őrizni, mégis egységbe kell olvasztani. Ai politikában az. ilyen akkord még nehe4 zebb, mint a kamarazenekarban. A skan-' dináv kvartettben is disszonanciák voltak, észlel In ‘tők, különösen amikor a második hegedűs Dánia kijelentette, hogy nem akar Svédország pórázán maradni. « A tavasz meghozta a kvartett feloszlá-^ sát. A négy zenész más-más ji I at t formen. A csellista függetlenül, de súlyosan sebe-' siilt, a másodhegedűs ur saját házában, de nagy déli szomszédja baráti szemének, pillantása alatt, a brácsás is sebesült és, nem rendelkezhet saját sorsa felett. Csak az első hegedűs maradt ép és érintetlen, de mélyen megrázkódtatva. Svédország, nagyhatalomnak képzelte magát és hirte-' len egyedül találta magát. Ezt igy formu-j lázta meg a kultuszminiszter május eise-, jén: ,,ö szehuztuk magunkat, mint egyj sündisznó és tüskénkkel szúrni fogunk’ minden irányban”. De Stockholmban még! mindig reménykednek a kvartett feltá­madásában. Vájjon nem értették ott meg, hogy azok a Yonósok, akik nem gyakorol­nak állandóan, elvesztik virtuozitásukat.' Vájjon a sündisznó politika helyett nem jobb lenne-e hegedűsnek egy nagyobb ze­nekarba belépni? LERÓVANDÓ-E A BÉRLETI SZERZŐ­DÉSEK KÖTÉSE ALKALMÁVAL A VÁRO­SI TAXÁK LTÁN IS A BÉLYEGILLETÉK? özvegy Bürger Albertné, marosvásárhelyi lakos az elrauit év március 14-én a tulajdo­nában levő egyik főtéri helyiségét Soós Győző marosváoárhelyi lakosnak adta bérbe. A bérleti szerződés szerint a bérlő az esi béren kívül maga köteles megfizetni a vá­rosi illetékeket is. A szerződés ezeknek esz- szegét is feltüntette. Egy ellenőrzés során azt állapították meg, hogy a szerződést nem bélyegezték fel helyesen, mert csupán az évi bérösszeg után rótták la a bélyegilletéket, a városi taxák után azonban nem. A megálla­pításról jegyzőkönyvet vettek fel, amelynek alapján az idevonatkozó törvény rendelkezé­sei szerint a hiányzó bélyeg értéke három­szorosának, valamint a törvényben megsza­bott 2090 lejes fix birságnak megfizetésére kötelezték a bérbeadót. Ez eben felebbezeti. A törvényszék előtt a felebbezés tárgyalása során a bérbeadó jogi képviselője előadta, hogy a szerződést helyesen bélyegezték fel és miután ennek igazolására a szerződés nem Y olt kéznél, kérte a közjegyzőnek — aki előtt a szerződés készült — tanúként való kihallgatását cs azzal is érvelt, hogy a vá­rosi taxák értéke után nem lehet bélyegille­téket követelni. A légügyi minisztérium repülőbélyegellenőrző osztályának képviselő­je ezzel szemben a repülőbélyegtörvény azon i«ndelkezésérc hivatkozott, amely szerint a jegyzőkönyv megállapitásait csak tényleges bizonyítékokkal és csak az első határidő előtt három nappal lehet megtámadni. Ezen az alapon kérte a közjegyző tanúként való kihallgatásának mellőzését, továbbá ugv ér­velt, hogy a taxák után azért rovandó le a bélyegilleték, mert azok ellenében a város szolgálatot teljesít, mint például a szemét- fuvarozást is és végül is kérte a törvény 12. cikkelye alapján a felebbezés elutasitását. A törvényszék a felebbezést elutasította. Az ügyben utolsó fokon a tábla fog dönteni és e döntés elvi jelentőségű is lehet. BR AILABA KÖLTÖZIK NAGYVÁRAD* Rrl. A PHOEBUS VASGYÁR. Nagyváradi tudósitónk jelenti. A nagyváradi Phoebus vasgyár még tz év elején elhatározta, has/ nagyváradi üzemét beszünteti és a br.ubii anyavállalathoz költözik. A hónapok óta f<> lyó költözködést b hónap végén fejezik ne. A gyár a még ilolgozó 120 munkásnak is ie!« mondott. mtmli:álatokat jutányosán váll&I Lőrincit & Go. Str. V. Gold’s 6. és lulia Mania !■ Csőké-tmltrászda)»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents