Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-21 / 163. szám

FL LENZ ÉK „UURENTUl (l’umfil Scicaru ója): A hu/.iifühU-kt-u minduntalan .-■/.» mbe «illik H/- .1 lielv, ahol ur\ w. pus/titoll. Olyan gazda is akut), aki már harmadszor szántott, hősi <‘l* lialúrimissa'. küzdve a csapások clh'ii. A ne­mi'« törekvés a táj ezerévé-. erényét tükrözi vissza. M gkérdem az egyiket: Mil gondol, gyümölcsöző lesz küzdelme-- munkája. ..t.sak az ország meneküljön!" válaszolja. I «»Il­iiét jelent küzdelménél az ország iránt ér- tt aggodalma. Sohasem tiltakozott, méltat­lankodott ez a gazda, mikor rekviralásról, behívásról vo.t s/o. Ilőitapról-lioiiapra telj«'- vitette kötelességét és man gondolt arra, bogv ezt meg\ altozlassa. Nem hasznai ci* kornvás szavakat, egyszerűen kimondja: . Legyen, ahogy les/, esak az ország szaba­dni jón". Mi haszon van abból, ha az egyén boldogul és az összesség elpusztul/ A lalusi üldmiives egyszerű szavát hallva, ne esodál* l.oz/.on senki derűlátásunkon. Földmű' eseiuk uieggvoződéses kitartásából merítjük <‘/t az optimizmust. És lia ig\ vau. vizsgáljuk meg a \e iik szemben kiiveteU politikát tárgyila­gosán. Egv vidéki gazda azt Írja leveleben, hoc összesen 120.210 lej taksát k«'ll Irzetni minden vagon buza 65.000 lej«*s ára után. Jó lenne, ha a földművelő osztályt a nem­zet alapjának tekintenénk. „ARGUS": Stan Ghiteseu. munkaiig;, i mi­niszter. intézkedéseket tett, hogy a földmű* veséknek a városokban való beözöulését megakadályozza. Nem engedhető meg, hogy most. mikor a falusiak nagyrésze katonai szolgalatot teljesít, városokban helyezkedje­nek cl az otthoumaradt falusiak. Nem he­lyes. hogy a mai zavaros időkben földműve­seink a piacon hallgassák a híreszteléseket és meggondolatlanságra, bűntényre késztető szavakat. A falusiak beözönlésével nem most találkozunk először, a kérdés mélyére kell tehát hatolni. Nem lehet rossz néven venni a munkakeresést, ha a falu nem tudja eltar­tani a parasztot. Más a helyzet azonban, ha a földműves nem akar otthon dolgozni, in­kább éhezik a városban. Ebben az esetben olcsó munkaerőről van szó, melyet észsze­rűen kell fc.használni, különben kihasznál­ják őket a spekulánsok. Az állam dolga, hogy ezeket a munkásokat közmunkáknál, nagy- és kisüzemeknél felhasználja. Az ol­csó munkaerő nagy előnyt jelent az ipar számára, mely felveheti a versen , t a külföldi iparrai, hol a munkabér magasabb. „PORUNCA VREMII“: A legtöbb romá­niai zsidó a békeszerződések alapján nyert állampolgársági jogot. Tudjuk, hogy Ionel Bratismu elutasította a kisebbségi egyezmény aláírását, mely — főleg a zsidókra vonat­kozóan — súlyos feltételeket tartalmazott. Így azoknak a zsidóknak nagyrésze, akik a háború után léptek a nemzet keretébe, azon békeszerződések kezdeményezését élvezi, melyek számukra polgárságot biztosítottak «rszágunkbau. Tény, hogy a nyugati háború eredményei folytál ezek a szerződések már Dem léteznek. Erejük megszűnt Franciaor­szág legyőzésével. Ebből a tényből le kell vonnunk a szükséges következtetéséke L. A szerződések a zsidók elfogadására kötelez­tek. Abban az időben nem volt módunkban az elutasítás, mert határaink elismerését et­től ta;ték függővé a szövetségesek. De most? Miután 2 zsidók á lampolgárságát Romániá­ban biztositó szerződések elestek, automati­kusan az állampolgárság jogi alapja is meg­szűnt. Mi akadályozhat meg bennünket ab­ban, hogy' felmondjuk az akkori idők nyo­mása alatt aláirt kötelességeket? Minden­esetre olyan kérdésről van szó, mely figyel­mei érdemel. „UNIVERSUL“: Az 1877—78-i háborúban a románok ezrei estek el. hogy a bulgár áTr lám megalakuljon és a bulgár nép önálló életet é.hessen. A történelmi sors úgy akar­ta, hogy a románok támogassák a bolgáro­kat. A Duna mentén és a Timok-völgyben Bulgáriában most isi egységes román töme­gek és román nevű községek találhatók, me­lyek nélkülözni kénytelenek a legelemibb kulturális és vallási jogokat. Egyetlen román iskola nincsen és saját verejtékükből emelt templomaikban anyanyelvükön nem imád­kozhatnak. Az, hogy valaki románnak vallja magát, büntetéssel jár. Ezzel szemben a ro­mániai bulgárok — mint általában a többi állampolgárok — nemzeti, politikai, kulturá­lis és vallási jogokat élveznek. Ennek dacára a bu.gárok ellenünk dolgoznak, panaszkod­nak, ócsárolnak és alaptalan igényeket \á- maszíanak Dobrogeara. Volt idő, mikor Ma­cedóniát követelték, most elfeledték azt és Dobrogea felé fordulnak. De el kell ismer­jék, hogy Dobrogea, a bulgár nemzeti terü­lethez soha nem tartozott. Igaz, hogy ott hulgár lakosság található, ezek azonban ké­sőbbi telepítések voltak. Tősgyökeres bulgár lakosság nincs Dobrogeaban. ami pedig ârânyszâmukat illeti, a négy dobrogeai me­gyében ez nem haladja túl a 20 százalékot. A jó együttélés érdeke, Hogy bulgár részről ismerjék el ezeket az igazságokat. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, választékosabb kivitelig, legolcsóbban Piaţa Unirii, Lapengedélyeket vont de a központi cenzúra-hivatal Hl A IREST, július il(). (linilor.) I köz pond cenzuraţii rutul n leüt étkező sajtótér- inéin h megjelenési engedélyi t rontii meg, mirel engedéd veiket nem mutattuk he ide- jelien lat lamozás regeit: I Mukkuhi *z<>- retség közi iirt}«'. I Hómén Halaszt inni Ke- reskedelmi Kamara Közlönye. 1 cionista szöretseg közlönye, I Szabad Együttmű­ködés. I Polgár Szaru. Curierul general el Romanici, Drum noun. Drumuri nani. iuropii, I lust intui c rrciaxi U, Motor, Mo­nitorul liiitutiunilor publică, /sitié) nép. Ihass dendate. Zsidó újjászületés, Viatu, Sui aas, Cnzer Wort. I központi cenzura- liiratiil a köretkezö időszakosan megjele­nő sajtótermékek megjelenését réglegesen ltd függesztette: Tribuna noastra, Romania Ilustrata. Conn die, Ştirea, Ciu ta Capita­lei, \ ramau Meseriaşilor, Munca Româ­neasca, Egalitatea. noi Síeli bemnfatni lâftmoiâs légen a KOLOZSVÁR, julius 20 A tsv.ii i pénzügy igazgatóság a pénzügy ír miszté­rium 137.019 1940. számú n n h-'« t< re hivatkozva, a következőket közli: A kereskedelmi vállalatok számlaköny­vét láttamoztatni kell a pénzügy-igazgató- »ágon A számlakönyv lapjait a pénzügyi év és nem a naptári év kezdetétől kell számozni. A kolozsvári vállalatok számlakönyvei nek láttamozasát a pénzügyigazgdtósag 2 -zúzalékos illelékiigyi osztálya végzi. A megyében levő vállalatok számlakönyveit az illetékes kerületi pénzügyi hatiíság lát- tumozza. A lúttamozás nélküli számlakönyvek és az ezekből származó számlák használatát a törvény szigorúan bünteti. I Hegkaltf Frânt Lafos evangélikus superindenaens ARAD. julius 20. (Saját tudó itónk jelen- lése.) Súlyos veszteség érte országrészünk evangélikus társadalmát. Több hónapos he- tegeskedé-i után pénteken délután 5 órakor meghalt 90 esztendős korában Frint Laj »s evangélikus supeiintendens. Az e hunyt fó- pásztor kimagasló alakja volt a romániai ki­sebbségi társadalomnak és 63 éven keres/- 'iil fejtett ki papi tevékenységét. Az elhunyt főpásztor ’1850-ben született Aradon, apij szintén pap volt. Pajipá 1875-ben szentelték és működését Csabán kezdte meg. Hat év múlva. 1881-ben az aradi evangélikus hivők meghívására elfoglalta az aradi parochiát. Az ő lelkes működése alatt épü t fel a góti- kus siilusu uj evangélikus templom. Az ura­lomváltozás után az 5 kezdeményezésére in­dult meg a mozgalom a romániai magy:.r evangélikusok körében az evangélikus egy­háznak az állam részéről történő hivatalos elismerése érdekében. A néhai Anibrózi An dor egyházkerületi főgondnok 1927-ben be­következett halála után Purgly László föld- birtokossal együttesen jártak el Goldis Lász­ló akkori kultuszminiszternél, aminek ered­ményeképpen sikerült az elismerést részben kivívni. Ennek alapján első püspökké, illetve • uperintenden é Érint Lajost nevezték ki. A ténylege elismerés azonban csak 13 év múl­va, 1910-ben következett be, amikor dr. Dragonür Silviu kisebbségügyi minisz- tér közbenjárására a kormány egyszaka- - zoi, törvénnyel hivatalosan is elismerte a Romániai Magyar Evangélikus Szuperin- tendenciát törvényes szervnek és igy az egyház kebelébe tartozó papokat és taui* tokát államsegélyre jogosultaknak ismer­te el. Az elismerés folyományaiképpen Frint Lajos­nak meg kellett volna jelenni őfelsége előtt eskütétel végett, ebben azonban betegsége, majd péntek délután bekövetkezett halála véglegesen meggátolta. Az elhunyt tőpap temetére vasárnap dé - után 5 órakor fog végbemenni az evangéli­kus egyház szertartásai szerint. A gyászszer- taitást Materuy Imre nagyváradi főesperes senior fogja végezni nagy papi segédlettel. Temetésén ré'zt fog venni Argai György te­mesvári evangélikus esperes is. A búcsúbe­szédet Purgly László fogja tartani. Az el­hunyt egyházfőt az Aradon lévő családi sír­boltban helyezik örök nyugalomra. Részletesen szabályozta a kormány a mezőgazdasági mtmkamozgósitás módozatait KOLOZSVÁR, julius 20. Jelentettük, hogy a miniszterelnökség közleményt adott ki i mezőgazdasági munkálatok elvégzésére vo­natkozóan. A közlemény felhivja a figyelmet arra, hogy az 2910 julius 9-én kelt 1717. szá­mú minisztertanácsi jegyzőkönyv részletesen szabályozta a mezőgazdasági munka mozgód tásának módját azzal a célkitűzéssel, ho<av mindenki vegye ki részét az ország ínezőgJe.- dasági javainak ércekében tett segítő mun­kában. A hajsereg — állapítja meg a miniszterel­nökség közleménye — a mezőgazdák haza­bocsátásával. lovakkal, szekerekkel vesz részt a munkában, amint ezt a nagy vezérkar 3. számú közh'mény'e előirta. A hadsereg mun­kásosztagokat és szállító oszlopokat bocsát a megyei prefekturák rendelkezésére azon pa­rancsnokságok utján, melyek a kérdéses kör­zetben állomásoznak. Ugyanakkor a katonai előképzősök és önkéntes jelentkezők is osz­tagokba vezénvelletnek mezőgazdasági mun­kálatok cél iából. Ezenkívül számos mezőgaz­da kapott munkahelyére szóló mozgósítási parancsot. A hadsereg meghatározott időre nagyszá­mú tehergépköcsit és gazdasági traktort bo­csátott a mezőgazdák rendelkezésére. Abból a célból. hogy a minisztériumokat megkíméljék az időveszteségtől, a megvei prefektusokat felhatalmazták a mezőgazda- sági munkálatoknak a megye területén való nn'gszervezésére és irányítására. A prefektus személyes felelősséggel tartozik a kormány­nyal szemben azért, hogy az aratás, cséplés és szállítás idejében megtörténjen az egész me­gye terűidén. E célból a következő intézke üéíeket foganatosít ja: ]. A. megyében lévő összes munkaerőt és munkaeszközeiket mozgósítja oly célból, hogv a megyében levő gazdasági termékek betaka­rítását lnzlositsa, tekintet nélkül arra, hogy e/ek kinek gazdaságához tartoznak. 2. Amennyiben erre a megyében lévő munka­erőn kívül szükség van, a katonai parancs­nokságokhoz fordul katonák és szekerek ki­rendeléséért. A katonai osztagokat és szeke­reket a nagybirtokok, főleg azonban katonai szolgálatra behívott és haza nem bocsátható földművelők gazdaságaiban kell felhasználni. A gazdák a csapategy^égekkel történő cl száradás alkalmával fejenként és naponként 20 lej ellátási dijat és 45 lej munkadijat fi­zetnek a katonák munkájáért. A szekerek dija egyenként 100 lej naponta, ezenkívül a lovakat is el kell tartani. Katonai szolgalatra behivottak és azok ré­szére teljesitett munkáért, akiknek lovát és szekerét elrekviralták. diiazás nem igényel­hető. A katonák és lovak ellátása ilyen eset­ben a katonai egységet illeti. A katonai előképzős osztagok kirendelése az előbbi szabályok szerint történik. Az igy n egszervezett mezőgazdasági mun­kát a királyi helytartók, a katonai hatóság és a belügyminisztérium ellenőrzi. A megyei prefektus és mi’gvei agrárszervek az idő nngvrészét a helyszínen, a mezőgazdasági munkások körében töltik. A katonai előkép­ző« ifjak munkáját az inspektorok és tiszt­jeik ellcr-őizik. A munka mentői odaadóbb teljesítése céljából az előképző gyakorlatok szeptember haváig fölfüggesztetnek. A esend- órség fdiigvel arra, hogy senki ne vonja ki magát nemzeti kötelességének teljesítése alól. libben az ellenőrző munkában inkább buzdí­tást, mint rendőri kényszert fejt ki; f 040 Julius 2 I. Uiabb vizsgalatot foly­tai az ügyészség az egy év előtt Szászlónán tör­tént gyilkosság bűn­ügyében KOLOZSVÁR, julius 20 II« jiélyes gyil­kosság! ügyben folytat vizsgálatot a ko­lozsvári ügyészség. A gyilkosság előzmé­nyei múlt év októberére vezethetők visz- * zu, amikor u Kolozsvár közelében lévő Szúszlóna község fiatalsága egy szombati napon táncmulatságot rendezett. .Mielőtt a táncmulatság megkezdődött volna, né­hány fiatalember a községi korcsmában cigányzem m* llett mulatozott. A mulató- zók között voltak a Jakab-testvérek édes­apjukkal, Varga János és \ arga .M e lon földművesek és Fenesan Petru, a 1.<>/«•«'g «■gyik módosabb fiatal gazdája. Mulatozás közben a legények összeszólalkoztak 1 *• uesan Petruval, aki egymaga akarta a « i- gúnyokat vezényelni és nem akarta meg-' engedni, hogy a többiek is elhuzuthassúk nótáikat. A szóváltásból azonban nem ke ; riilt tettlegességre a dolog és a inulator.ók. látszólag a legjobb egyetértésben együtt, indultak el a korcsmából a táncba ciga::\-J zene kisérete mellett. Útközben azonban Fenesan Petru hátri- hivta a kisebbik Jakab-fiut, Mártont és, kérdőre vonta a korcsmában történtek miatt. Mikor a többiek észrevették, hogvj Fenesan ütlegelni kezdi Jakab Mártont,' mindnyájan odasereglettek és ; valamelyikük a nagy zűrzavarban és sö-J tétségben úgy megütötte Fenesant, hogy a különben hatalmas testalkatú ember« néhány óra múlva kiszenvedett. A csendőrség a gyilkosság gyanúja' miatt letartóztatta Jakab Istvánt, Jakab! Mártont, édesapjukat, id. Jakab István*.' valamint Varga János és Varga Márton' földműveseket és mindnyájukat bekísér­ték a kolozsvári ügyészségi fogházba. ‘ Az akkoriban folytatott vizsgálatok rán valamennyien tagadták, Jakab Ist/áUj kivételével, hogy mi/ütötték volna Fene-J sant, mig Jakab István, hogy öccsét és' édesapját a bajból kimentse, magára vál­lalta a dolgot és azt vallotta, hogy ő mér­te a halálos csapást Fenesanra. Mivel azonban az orvosi vizsgálat meg- állapította, hogy a halálos csapás mellett, több ütés érte Fenesant, az összes vádlót-; tak továbbra is fogságban maradtak • A foglyokat közben a fogházigazgatóság, munkára küldte ki a Gorbó környékén él j terülő erdőségekbe, ahol május li-én, pünkösd szombatján különös szeren-’.*-*-' lenség történt. A barakjukban pihenő fog-, lyokhoz odament egy 18—19 éves fiatal-» ember, aki az egyik erdőőrnek volt a szolgája és gazdája revolverét kezdte mu­togatni. Jakab István elkérte a revolvert és nézegetni kezdte, de a revolver nem volt jól elzárva és hirtelen elsült. ; A revolverből kiröppenő golyó szirén találta a fiatalembert, aki pillanatok alatt kiszenvedett. Jakab István mikor' látta, hogy másodszor is okozója leit egv ember halálának, hazaszökött Léná­ra és miután hozzátartozóitól elbucri- zott, agyonlőtte magát. Miután a gyilkossági ügy fővádlóitjsi meghalt, a vizsgálóbiró most újabb vizs­gálat tárgyává tette az ügyet, annak meg- állapitására, hogy vájjon csakugyan Jakab István mérte Fenesan Petrura a halálos csapást, vagy valamelyik a többi vádlott közül. A tényállás tisztázásának érdeké­ben számos tanút idéztek be Szászlónáról. akiknek kihallgatása folyamatban van. ukaresíben az ELlEiZÉK és ESIILAP vészáré szóié spróDgrüefóscft feladhatók as tUUuti helyeken t „EX LIBRIS“ 7 kSlaaCnlíönyvtájr, 3tp, LIpsa&nl 3* , CAROL SCHULDER hirdető Iroda Paaaglul Comedia* T. ATÁNASIU, Calea Vlotcrlel 40* Pasagiu) eia) li. BW—— mm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents