Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-20 / 162. szám

€L IBM fiK 19-10 I ii 11 ti t 20 Hogyan intézkednek a zsidókér­désről a nürnbergi törvények? Az Universul cikksorozatban ismerteti a nürnbergi törvények rendelkezéseit. — Kiket lehet árjának tekinteni. — A vegyes házasságkötések szabályozása r.()% r,n% *! Á % 100» 5(1"" uiegrnftedve 1 KÖZLEMÉNY. Bl K \REST, július 19. (Hadúr.) Az „Dm- \rrsiil' o. lap Alexandru Reus Imkur.sti k*>z- ica/aata? t. Iái tanácselnök «•.■> Vurc! l’acn- i .u n tablabiró tanulmányát kb/.li, melyben a ysidt-k helyzetének németországi t Kende- ’«•sót ismertetik. A tanulmány abból indul ki. liogv törvény szerint zsidók nem vehe­tők tel a Nemzet Pártja tagiai közé, igy Ko­ni. iui.I is a faj tisztaságát védő intézkedése­ket kiviin Ioganatositani. Ami Németorszá­gét illeti. — áür.pitja meg a tanulmány — a zsidókérdést az. 1935 szeptember 15-én egy­hangúlag elfogadott úgynevezett nürnbergi tórvénuyiI rendezték. V törvényben különb­ségét tettek alattvaló (. Staatsanhöriger") és állampolgár (..Staatsbürger“') köz.ött. Alatt- x.-ió az, aki az állam védelme alatt áll és törvény rendelkezései szerint szerezte meg * zt a jogi t. Aliamnolgár csupán vérsege . szü­letésű német, vagv rokon (lengyel dán, sth.) leint, akintk magatartása alkalma- c? kész arra hogy a nemet államot és a német népet hitte! szo'gá'ja. Ez a személy állampolgár-á­gi oklevelet kap, mely jogcímet biztosit az összes törvényben biztosított politikai jog. k gyakorlására. A német vér és a német becsület védelmé­ről szidó térvény tiltja a zsidók és a német vérségi közösséghez, 'agy rokonokhoz tartó­zó személyek közötti házasságot. Ezen tila­lom illcnérc külföldön kötött ház.asság sem­mi?. az iigvészség bíróság elé állíthatja a bű­nösöket. Tilos a vadháxasságbun való együtt­élés is a kérdéses személyek között. 1936 ja­nuár 1 tel zsidók nem tarthatnak háztartá­sukban -15 évnél fiatalabb női cselédséget. ÎVcm tehetik ki a német zászlót, viszont ki­tűzhetik a isidó színeket A kihágást a tör­vény szabadságvesztés büntetéssel bünteni. A német törvényhozás elsősorban a zsid ik­rák a közigazgatásból való kiszoi itására tö­rekedett, meri ugv lálla. bogy csak azonos összetételű közigazgatási személyzettel tud­ja megvalósítani Németország totális átszer­vezését. melynek keretében kellő megértést kell tanúsítani az egyetlen akarat rendelke­zéseivel szemben. Ez a felfogás jutott ér vényre a közoktatásban is. Ami pedig a nem­zeti szocialista pártot illeti következetesen liigveltck arra, hogy a pártba csak a legtisz­tább árja származásúak lépjenek és a követ­kezők voltak a beiratkozás feltételei: 1 Köz­tisztviselők. amennyiben négy nagyszülőjük járja volt. 2. Diákok, amennyiben legalább bárom nagyszülőjük árja volt. 3. A nemzeti szocialista párt különböző egységeinek (SS SA és NSKK) tagjai, amennyiben 1800 ja- I r:ii ír 1 én minden ősük árja volt 4. A ne­messég tagjai, amennyiben 1750 óta mindcu ősük árja volt. A törvénytelen gyermekek — amennyiben atyjukat nein ismerik — árjának tekintetnek, természetesen, ha anyujuk maga is árja. ZSIDÓK OSZTÁLYOZÁSA ..Teljesen“ zsidó (Yolljudel az, akinek bá­rom nagyszülője zs.dó, továbbá azok, ■'kik lóivényellcneseu kö.ött házasságból, vagy vndházassáthél születtek- Zsidóknak tekin­tetnek azok is, akiknek két nagyszülőjük zsi­dó volt és maguk is zsidó vailásuak, áttér­tek a zsidó hitre, vagy zsidóval kötött házas­ságin! születtek „Vegyes4- zsidóknak (Mischling) tekintet­nek azok. akiknek egy, vagy kel isitió nagy­szülőjük van. \ NíRNRERGI TÜRYENNEK A II \ZASSCKOTl SÍKRÓL A/, alal l> közüli táblázat megértéséhez tud- inuk kel!, 111»j:y a )% zsidó fenuenők lilá­inál. a 25% - egv zsidó nagyszülőt, ’>()%--■ kei zsidó nagyszülőt, 7.r>/« — három zsidó nagyszülőt, 100"<» — négy zsidó nagyszülőt jelent. I zen kategóriákhoz tartozók ogymás- koz.ti házassága u követkéz; ként van sza­bályozva: 0%— 0 « megcugv-Jvó 0%—25% 0 %—T 5% tilos 23% - 25 % háznsságkütési engedély nélkül 25%—50% engedély szükséges 25%—75% tilos )5% mindenben 'i 75 % ra vonat­kozó h/abulyok irányod"k. Abbnti az esetben, midőn engedély s/.nksc- ge.», «-zt a belügyminiszter a I obrer helyette. M vei cgyetiilvc adja ki a következik I igy« lend.evét« lével ■ a kérvényező testi. lel­ki, Ilii.lesi. jellege, a Iléllie lors/át’i letelepe­dés idi je, a világháborúban történt részvé­tel és u család érdemei. Ilaz.ussűgkötési tilalom esetén a házasságon kívüli szerelmi kapcsolat is tilos, büntetendő t selekin« ny. Az. ilyen kapcsolatok!,él szüle­tett gyermek zsidónak tekintetik. A NÉMETORSZÁG] ZSIDÓK SZÁM.A Con ti di. állaintanúcsos tanulmánya sze­rint 1912-ben közel két es félmillió nem árja élt Németországban, 1935-ben pedig a rsi- tiok száma a következő volt’ 500 000 teljesen zsidó, 300.000 olyan zsidó, akinek már mm volt zsidó, vallása é- 750.000 vegyes zsidó. Az utóbbiak nagy szama okozta, hogy a fentjei- zett módon osztályok szerint megszorították a zsidói származásnak házasságkötését. A csa­ládi származásra vonatkozó bizony it vány ok kiadásara külön szervet, a ..Rcicbsstclle für Sippenforschung“ nevű hivatalt szerveztek. BERLIN, július 19. (Rador.) A német had- vezetőség közli: A nyilt óceánon német ha­dihajók 30.000 tonna űrtartalmat kitevő ke­reskedelmi hajókat 6Ülyesztettek el. A Bre­tagne félszigettel szemben fekvő Ouessant szigeten tengerészegyr-égeket szállítottak partra. Bombavető repülőgépek bombáz! ák az aldersboti katonai tábori. valamint dél- angliai repülőtereket és hidakat. A La Manche-csatorna fölött repülőgépeink telita­lálata ért egy kereskedelmi hajót, amely el- sülyedt. Egy másik kereskedelmi hajó és egy előőrbajó súlyosan megrongálódott. Ellensé­ges repülőgépek támadást kíséreltek meg a Rajna és a Rnhr-vidék ellen, azonban a lég­oltalmi tüzér ég elűzte őket é9 akadályozta őket a bombák 1c dobásában. Néhány ledo­bott bomba csekély kárt okozott. Egy ellen­séges repülőgépet Cherbourgtól északra 1 e- lőttünk. } tv német repülőgép a La Menche- csatornában lezuhant. LONDON, julius 19. (Rador.) A légügyi minisztérium közli: Elmúlt éjszaka ellensé­ges repülők élénk tevékenységet fejtettek ki Délkelet- éj Délnvugat-Anglio, valamint 'rales fölölt. A bombák kevés kárt okoztak. Néhány áldozat volt, köztük kevés halott. Hogyan szerelte vissza a lelkiismeretes községi Mró a sikkasztott pénzt a fala eíszökött pénztárosától? Érdekes ügyekben ítélkezett a katonai törvényszék KOLOZSVÁR, julias 19. Horvát And­rás szatmármegyei Apahegy községben la­kó gazdálkodó riasztó hírek terjesztésének vádja miatt került a helyi katonai tör­vényszék elé. Miután azonban a tárgya­lás folyamán kiderült, hogy Horvát And­rás csupán rosszindulatú feljelentés áldo­zata és nem igazak az ellene felhozott ál­lítások, a bíróság felmentette az idős föld­művest a vád és következményei alól. Különösen érdekes a biharmegyei Ant község bírójának, Csengeri Albertnek ese­te, aki felbujtás, községe egyik alkalma­zottja, Tirb Miklós pedig tiltott határát­lépés vádja miatt került a bíróság elé. Az ügy előzményei még mult év őszére vezet­hetők vissza, amikor Ant község pénztár­A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel­szerelés j pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a péfízügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol sz ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 sz.i zalckkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz» szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név* érték 70 százalékának megfelelő lombaidkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolczs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. noka, Boros István, százezer lejt sikkasz­tott el a község pénztárából és a pénzzel átszökött a magyar határon. Csengeri Al­bert attól félve, hogy öt is felelősségre vonják a hiány miatt, azonnal levelet irt u magyar hatóságokhoz és kérte, hogy a szökevényt tartóztassák le és a nála talált pénzt diplomáciai utón küldjék vissza. Mi­vel azonbau a határőrparancsnok nem vállalkozott a levél továbbitására, arra hi­vatkozva hogy ezt csak diplomáciai utón íehet elintézni, Csengeri, aki attól tartott, hogy az amugv is részeges, költekező em­ber hircben álló Boros István addig mind elkölti a pénzt, meghízta Tirb Miklós ut- 1 kaparót, hogy menjen át a határon és ad­ja át a levelet a magyar hatóságoknak. Tirb a megbízást pontosan teljesítette és az elsikkasztott pénzből vissza is hozott 60 ezer lejt, amit a magyar hatóságok megtaláltak Boros Istvánnál. Miután azonban Tirb Miklósnak nem volt határátlépési igazolványa, tiltott ha­tárátlépés miatt vád alá helyezték, mig a község bitója ellen határátlépésre való felbujtás miatt indult meg sz eljárás. A tegnapi tárgyaláson a vádlott védője, Maier Titus ügyvéd arra hivatkozott, hogy Csengeri és társa az állam érdekében cse­lekedtek akkor, amikor minden eszközt felhasználtak az elsikkasztott pénz minél előbbi visszaszerzésére. Az érvelés alapján a bíróság felmentette a vádlottakat a vád és következményei alól. 1 Gordon Gyula, Szakács János és Sza­kács Sándor a Szatmármegyében levő Er­dőd községi lakosok tiltott határátlépés miatt kerültek a hadbiróság elé, amely rnindannyiukat hat-hathónapi börtönbün­tetésre Ítélte. Deák Erzsébet, Váradi András és Tóth Dániel szatmári lakosok államellenes ma­gatartás miatt kerültek a hadbiróság elé. A biróság egy-egyhavi fogházbüntetésre ítélte őket. amelyet a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? IJRI’Nll 1.“ (lamlil Sói juj i’kki): Bár Allied Rosenbrig a ncin/cti -.zonal»/- hűik legkimagaslóbb s/.rini Ivi-égc v/.crmt \ i- clivlif-n az. l’789-iki francia forradalmai élt*, mellék, a nemei <’•?, tiYhz -.ajtó általamé • bau nem fogadta mkonazenvve! i f r a u * • i a kormány legutóbbi határoz jtait Megállapít­juk hogy az alkot JiányoK módosításuk a t i- talilaiiua renibzciek egyszerű ulőn/á át je­lentik olyan emberek részéről, akik túlságo­san szolidárisak a múlttal, igy nem nyújta­nak kezesbéget a jövőre, mely eltér a régi rendszertől. Előszói történik, bogy iianeia- ország más állatitok bebö b/ervezését ve-z i alapul. Már jóval 1789 «.lott Franciaország mélyreható befolyást gyakorolt más orszá­gok állami lerendezésére A francia király­ságot minta intézménynek tekintették r ez a Lefolyás ,\IV. lajob idejében ette el letöfo- kát. Nagy Frigyes maga is a francia király­ság szervező erejének tanulmányozására tő- rekrdett. Szellemi téren a francia kultúra 6/am ős képviselője bírálta a francia foriadal- mi eszméket. Charles Mauras előtt Botiuld. Joseph <le Maistre és faine antidemokrata elveket hirdettek. Edouard Drumond elör^ látta, hogy a zsidók elfoglalják a vezető po­litikai és ga/djsugi helyeket. Az árja és ne­met febőbhséget magát is egy francia: Go L-im-anu gróf ()8ó3) fogalmazta meg. Mindez azonban nem haladta túl az. elmélet határát, a francia politikai nacionalizmus kifejezése tisztán intellektuális szellemi megnyilvánu­lás volt, anélkül, hegy a néptömegekhen visszhangra talált volna. A íraucio naciona­lizmus ékesszólásának fölénye dacára, a köz­társaságnak sikerűit érintetlenül kikerülni a rendszer és a politikusok körül támadt Y>1- ranyokhél, mig most a köztársasági, demok­rata, zsidó plutokrata, 6zabadkőaiüves Fran­ciaország összeomlott. Az antidemokrata bí­rálat Hitler és Mussolini ékesszólásáia vári, hogy a jnkobiniznius fölött győzedelmesked­jek. Németország és Itália részére azonban nem jelent semmi értéket a francia alkot­mány mt t’t sitása, ha a szellem nem változik. Tény ezzel szemben az hogy az átalakulást a múlttá! tu’ságosan szolidáris politikai sze­mélyiségek eszközölték, akik bárom-négv hó­nappal előbb a radikál-jakobiuusok között voltak. Ilyen körülmények között nehezen tételezhető fel az őszinte átalakulás. Minden csak haszcidetésnck látszik. A két győztes nagyhatalom pedig egységes szellemi felfo­gást é- egységes politikai légkört akar terem­teni Fnrópftan, tartós béke megszervezése cé'jáhó!. Az államok között nemcsak szoros gazdasági kapcsolatot, de politikai egységet akarnak létrehozni Európában. Németország é< Itália győzelme a felfogások tisztázását, az állandó európai egyensúlyt jelenti. Nem a tengely és Anglia között folyt a harc, de két felfogás között: — az egyik a demokrá­cia szellemi zűrzavarának Ó3 a gazdasági élet zavarának meghosszabbítását, a másik: Euró­pa életképes megszervezését jelenti Lénye­gében a német politika átformálódott és pán- germánizmrtbc 1 ma már páneurópaivá vált. A nemzeti szotializmus ma az egész európai szárazföld megszervezésére törekszik Mara­déktalan csatlakozás nélkül azonban nem 'e- Lct tökéletes szervező munkáról. beszélni. A német nemzeti szocialista és olasz fasiszta forradalom tehát nem működhetnek együtt a legyőzött demokrata és szabadkőműves p'u- tokrária politikai vezéralakjaival. A vérát­ömlesztéshez tiszta vér szükséges, az oltás­hoz fiatal, tUőminőségü hajtást használnak A múlt embereivel, a demokrácia kiválasz­tottjaival Dtm lehet jövőt épiteni. Az uj Eu­rópa megszervezése forog kockán. Lélekben, felfogás! an, ritmusban, érzésben egysésres kell legyen és egységes lesz a holnapi Európa. „UNIVERSUL44: A jelenlegi háború ese­ményei bizonyítják, mennyire fontos az ál­lamférfiak és közvélemény pontos értesülé­sek utján való tájékoztatása. Ismerni kell az erőviszonyokat hadászati, gazdasági, erkölcsi szempontból, enélkül a kül- és belpolitika az ismeretlenség homályában botorkál. A po­litika — a szó igazi értelmében — a viszo­nyok pontos ismeretét jelenti, csak igy lehet a legfelsőbb nemzeti érdekeknek megfelelő intézkedéseket tenni, csak ez a politika le­het gyümölcsöző. A német győzelmek sok helyütt meglepetést okoztak. Ez a körül­mény a hábrou előtti értesülések hiányos voltát bizonyltja, a nemzetvédelem megszer­vezésével s a különböző modern fegyverne­mek harcbavetésével kapcsolatban. Egyesek a fegyverkezés terén visszamaradtak, míg Németország és Itália jól felkészültek a há­borúra anélkül, hogy ezt titokban tartották volna. Németország már 1938-ban tudtul ad­ta, hogy hatalmas haderő felett rendelkezik, Mussolini pedig 1938 márciusában bejelen­tette: „Fegyverkeznünk kell! Mentői több ágyúra, hajóra, repülőgépre van szükség.44 Mindezt tehát jóval a háború előtt tudhat­tuk. A legyőzetést azok a politikusok készí­tették elő egyes államokban, akik figyelmen kívül hagyták a valóságokat és a nemzeti érdekek kárára dolgoztak, mig az ellenkező oldalon matematikai pontossággal előre lát­ták a történteket azok, akik értesüléseik alapján pontosan ismerték az anyagi és er­kölcsi erőviszonyokat,. t ■ • a .......*— • ___ Bomhatámadásokat hajtottak végre angliai katonai táborok, repülőterek és hidak ellen a német repülőgépek

Next

/
Thumbnails
Contents