Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-17 / 159. szám

* 16 4 6 fnll ws / griiEflgjsg K Churchill az an birodalom népeihez és Amerikához intézeti rádióüzenetben jelentette be, hogy Anglia r végsőkig harcol „Az angol haditengerészet szomorú kötelességet téliesített a francia tengerészei hajóinak használhatatlanná tevésével“, — „Védeni fogunk minden falat és minden várost“ E3E23 LONDON, julius 16. (Rador.) Churchill an^ol miniszterelnök vasárnap este rádióüze- netet intézett az angol birodalomhoz és az nmeiikai hallgatósághoz, kijelentve többek között: — Az angol haditengerészetnek az utolsó 15 napon a német flotta megmaradt resze­llek Wokálása ési az olasz hajóraj üldözése mellett vállalnia kellett a szomorú köteles­séget is, hogy a háború egész idejére tény­legesen használhatatlanná tegye a francia tengerészet fontos hajóit. Egy vasúti kocsi­ban, Compiegncbeu aláirt fegyverszünet fel­tételei révén ezek a hajók Németország Ha­talma alá kerültek volna. Hitler hatalmába való jutásuk veszélyeztette volna ugyanak­kor Nagvbritannia és az Egyesült-Áll írnok biztonságát. így nem volt választásunk, úgy kellett cselekednünk, ahogy tettünk és azon­nal cselekednünk kellett. Szomorú felada­tunk most befejeződött. Noha a „Jean Bart“ befejezetlen páncélos még egy marokkói ki­kötőben van és több francia hadihajó van Toulonban és a világ más kikötőiben, ezek a hajók nincsenek olyan állapotban és nem olyan természetűek, hogy zavarják tengeri erőnk felsőbbségét. — Következésképpen mindeddig, mig ezek nem tesznek kisérletet a Németország vagy Olaszország ellenőrzése alatt álló kikötőkbe való visszatérésrí, mi semmiképpen nem fogjuk támadni. Francia- országgal való kapcsolataink e melankolikus szakasza végétért. Ami bennünket illet, in­kább a jövőre gondoljunk Ma julius 14-ike van, Franciaország nemzeti ünnepe. Egy év előtt Parisban résztvettem az egész francia NÉMET BESZÁMOLÓ AZ ANGLIA ELLEN VITT HÁBORÚ MAI Al l ÁSW'/’l BERLIN, jubus 16. (Redor,) A DNF }■«. számol a« Angim ellep vezetett, háború ál) í sii'd. A német légi haderő szakadatlanul tó* madarukat hajt végre a sziget, az angol part­vidék és területi vizek ellen. E támadások célja 1) a tengeri zárlat hatásának növelése, 2) a:: angol ebenadé- erőnek a megtörése a hajógyárak, repülőgépgyárak, csapat táborok és hadfelszerelési ütemek bombázása által. teattSEKSftsmmmmrni birodalom hadseregének a Champs Elyséen lefolyt nagy felvonulásán. Ki láthatta akkor előre, hogy mit hozhat egy év elmiílua? És ki láthatja előre, mit hoz más évek el telese? A hitet segítségül és bátorításul '..ap­juk, mikor aggódunk az emberiség sorsinak még ki nem alakult végtelenje előtt. Én ki­jelentem és hiszem, hogy közülünk néha­it yan megélnek és meglátnak egy olyan július 14-ikét, melyen a felszabadított Franc-aor- szag ismét teljes fénynek és dicsőségnek tog öivendem és ismét előőrse, bajnoka lesz az emberi szabadságoknak és jogoknak. Mikor eljön az a nap és eljön bizonyosan, Frmoia- oif zág lelke becsüléssel és jósággal vis e atér azokhoz a franciákhoz cs francia nőkhöz, akik a legsötétebb órákban nem veszítették el reményüket a köztársaságban. Mikor rámutatott, hogy az angoloknak rém lesznek sem szemrehányó szavai, ft-in szemrehányó gondolatai, Churchill igy foly­tatta: — Mikor van egy olyan barátod, aki mel­letted küzdött, szembeszállva egy borauztó t harccal és1 mikor ezt a barátot ledöntik a fenyegető csapások, biztosítani kell magadat, hogy a kezéből kihullott fegyver nem csat­lakozik az ellenség fegyvereihez éa nem kell haiagudnod rá lázkiáltásai vagy agóniagesz­tusai miatt. Nem kell növelned a fájdalmat, harem dolgoznod kell talpraállásáért. \t Anglia és Franciaország közötti társulás megmarad és megmarad az ok is, megmarad a kötelesség is, mely alól nem vonhatjuk ki magunkat. Meg fogjuk mutatni jóakaratun­kat és kedvezni fogunk a francia birodalmi kereskedelemnek, .nedy megőrzi szabadságát. OftíOhcrig 950.000-re, fövi cv áprilisáig 1,411000-re aüariáli emelni az Eggeshlt- Államok hadseregének állandó Kiszárnál «* A sors úgy akarta, hogy egyedül maradiunk a harcban" — A sor9 úgy akarta, hogy egyedül ma­radjunk a harcban. Alázatosan állunk Isten előtt, kötelességünk tudatában. Egyedül va­gyunk, de nemcsak magunkért harcolnak. Képesek leszünk szembeszállni minden csa­pással, legyen az hirtelen vagy hosszadalmas, de nem lehet szó semmi vitáról vagy aláza­tosságáról, Az óceánon tuli szemlélők és uiá? országokban levő barátok tudják, hogy Hit­ler rettenetes akciói eddig nem találtak egy uagy egységes nemzetet. Intrikákkal meg­ír érgeztek minden behódoli népet. Máskép nem érthető, mi történt a vitéz francia néppel. — Láttuk, hogyan készítette elő Hitler részletesen és tudományosan a Németor­szággal szomszédos országok szélrombolásá­ra terveit. Következésiképpen biztosak lehe­tünk, hogy talán "vek óta kidolgozott terve van Nagybritannia elpusztítására, melyet vé­gül is az a tisztesség ér, hogy fő és elsősor­ban levő ellensége. Mindaz, amit mondhatok, ez, hogy Nagybirtannia megrohanásának minden tervét, melyet Hitler két hónap előtt kidolgozott, teljesen újra kellett dol­gozni, hogy szemheálUiasson uj helyzetünk­kel. Két hónap előtt vagy éppen egy hónap előtt első és fő erőfeszítésünk az volt, hogy legjobb hadseregünkéi fenntartsuk Francia- országban. Valamennyi reguláris csapatun­kat, egész lőszertermelésünket és légi erőnk igen nagy részét Franciaországba kellett kül­deni és akcióban tartani. Ma egész hadsere­günk a földünkön van. Soha a múltban, az előző háborúban vagy a mostaniban, nem volt ezen a szigeten hadsereg, melyet minő­ségben, felszerelésben vagy számban össze lehetne hasonlítani azzal, amely ma este ké­szen áll. Másfélmillió emberünk van most fegyverben s védelmük, szervezésük, támadó erejük ugrásokkal nőtt június és julius min­den hetében. „HA A TÁMADÓ ANGLIÁBA JÖN“ Ha a támadó Angliába jön, itt nem talol a lakossá« passsriv meghódolására, nem lesz semmiféle meghódolás előtte, mint láthattuk, vagy látjuk más országokban. Védeni fogunk minden falut és minden várost. Csak az óriá­si London, ha utcáról-utcára védik, könnyen elnyelhetné az egész ellenséges hadsereget és inkább látnánk Londont romokban, mint !e- igázva. Kénytelen vagyok elmondani ezeket a tényeket, mert tájékoztatnunk kell népün­ket szándékunkról s igy biztosítanunk. A je­len háború nem bel;i vezetők, hercegek di­nasztiák vagy nemzeti törekvések háborúja, hanem népek és két ügy közötti háború. Számoson lesznek, nemcsak Nagybritannia- Lan, hanem más országokban is, akik nekünk hűséges szolgálatokat fognak tenni e háború­ban. anélkül, hogy nevük valaha ismert len­ne, anélkül, hogy tetteiket feljegyezzék. Az ismeretlen katona háborúja ez, de mind te­gyék meg kötelességüket, a hittől, vagy kö­telességtől való e'térés nélkül és korunk fel­szabadul igy a iánehezedő, sötét átoktól — fejezte be beszédét Churchill. NÉMET ÉS OLASZ VÁLASZ CHURCHILL BESZÉDÉRE RÓMA, július 16. (Rador.) A „Gior- nale d‘Ita!ia“ Churchill beszédére a kö­vetkezőket irjn: Hiába próbál Churchill a végső angol győzelemről beszélni, Olaszország és Németország minden szükséges erővel rendelkezik az angol birodalom rendszerének fenyegetésére. A döntő támadás előkészületei néhány nap múlva befejeződnek, Anglia pedig kénytelen lesz vagy elfogadni az Euró­pát megújító hata'mak rendelkezéseit, vagy ped'g olyan borzasztó háborúval szembeszállni, amelynek az eredménye reánézve csak megsemmisítő lehet. MERLIN, juhus 10. I Rador.) A DNB '.úr­irali iroda jmcniése szerint a német sajtó, foglalkozva C hindiül beszédével, arra az egyöntetű megállapít ásni jutott, hogy a brit miniszterelnök félelmében tette hangzatos ki­jelentéseit. A , .Nachtausgabe“ megállapít ja, hogy Churchillt az angol néppel szemben va­ló felelősségérzetének hiánya arra készteti, hogy az angol nép óriási mészárlását készítse el-j. Mikor elérkezik o döntő pillanat, emlé­kezni fogunk Churchill beszédére. Akkor nem fogják mondhatni, hogy London nyílt város. Akkor a .-franc tir-,mi“-harc, u háború legcsu- nyább formája Ai vetkezik. Könyvnap 1940» UJ ADY ÉLETRAJZ: Dénes Zsófia: Élet helyett órák Ady asszonybarálja mondja el ebben a kö­tetben, regénybe illő ismeretségük történe­tét. Ady Lajos előszavával. Könyvnapi ara fűzve 115, kötve 160 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj—Kolozsvá-, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük. WASHINGTON, julius 16. (Rador.) A Reuter-iigynökség tudósítója jelenti: A hadsereg vezérkari főnöke, George Mar­shal! tábornok a szenátus katonai bizott­sága előtt beszélve, pénteken kijelentette, hogy a kőtelező katona« edzés ,,azonnal szükséges“, ha az Egyesült-Államok regu­láris hadseregét és a nemzeti gárdát tel­jes létszámuk besorozá.-áig emelik. Mar­shall tábornok kijelentette, hogy a Bürke Wadsworth törvénytervezet, mely kiválo­gatási alapon álló kötelező katonai edzést vezet be, a hadügyminisztérium tervei kö­zött szerepel, néhány kisebb módosítással. Az önkénLes belépések módszere igen hosszú lenne a rövid idővel szemben, mely alatt az Egyesiih-Államok hadsere­gének el kell érnie teljes létszámát. Egy, a hadügyminisztériumhoz közelálló hiva­talos személyiség tájékoztatta a szenátus bizottságát, hogy az Egyesük-\llarnok hadseregének 930.000 embere lenne ki­képzés utján október elseje elöli, ha a kongresszus megszavazná a katonai ki­képzésről szóló törvényiavaslaior. Ezt a számot jövő év április 1-ig ] ,415.000-re növelnék. Egy olasz tengeralattjáró elsiilyeszletí egy angol lorpedo­romboló! és egy buvárbafó! A légi hart angolok és olaszok között RÓMA, julius 16, (Rador.) Az olasz fő­hadiszállás 35. számú közleménye: A Földközi-tenger nyug;i»i részében egy i olasz tengeralattjáró elsiilyesztett egy el­lenséges torpedórombolót és egy fmvar- hajol. A tobruki éjjeli 1-gi támadások nem okoztak kárt és nem szedtek áldozatokat. Keletafrikában repülőink bombázták az adeni tengeri és légi támaszpontot és gép­fegyverrel támadták az ellensége? esapst- üsszevonásokat. Két ellenséges repülőgé­pet a földön pusztítottak el. Az, angolok folytatták Assab környéke elleni éjjeli re­pülőtámadásaikat, de nem értek el ered­ményt. Egy angol gépet lelőttünk RÓMA, július 16. (Rndor.) Az angol propaganda azt állítja, hogy a muU héten száz olasz, nagyrészt vadászrepülőgépet lőttek le. Hivatalos körök kijelentik, hogy ezek az állítások eélzalo.-ak, a valóságban az olaszok mindössze tizenegy repülőgé­pet vesztettek. • JERUZSÁLEM, július 16. (Rád' t.) Iíen­ter : Több ellenséges repülőgép bombázta Haifa környékét. Emberéletben és anya­giakban kisebb arányú kárt okoztak. Házakat rongált meg, állatokat ragadott e! és több helyen a termés negyedrészét is elpusztította IHarosmegyében az újabb hatalmas felhőszakadás nyomán keletkezett árvíz Marosvásárhely, julius 16. Hirt adtunk arról, hogy Marosmegyében napokkal ez­előtt hatalmas felhőszakadás és a nyomá­ban keletkezett ár több községben jelen­tős károkat okozott. Ezt követően újabb felhőszakadás és jégverés okozta károkról érkezett jelentés. A vihar ezúttal Maros­vásárhely közvetlen közelében tombolt elemi erővel, ahol több község határában évtizedek óta nem tapasztalt pusztítást, vitt véghez. Különösen súlyos károkat okozoU a vi­har Mezőpanit községben. Hirtelen siirii és sötét fellegek borították el az egei és a percenként megismétlődő égzengés ko zepette hatalmas felhőszakadás keletke­zett. A leomlott nagymennyiségű víztö­meg a környező erdő vízmosásaiból fo- lyamszerii bőséggel öntötte el a községet Az árvizet növelte az, begy a községen át­folyó Gúnya nevű patak is, melyben nya­ranta alig van viz, rövid néhány perc alatt megduzzadt és igy medrében az er­dőből a községre omlott ár már nem ta­lált helyet. Az utcákon néhol 60—70 ceminieteres volt. a rohanó víztömeg magassága, amely a határból a hirtelen ár elöl me­nekülni nem tudó állatokat, nyúl fióká­kat hozott be a községbe. A viz behatolt a házakba, melyek közül többet megrongált. Két lakóház összedőlt. Az áradat többek közölt behatolt a re­formálás templomba is és elöntötte a papi lak alsó helyiségeit, valamint a csendőr- ség épületét is. A folyammá változott ut­cákon és a házak között majorságot és malacokat ragadott magával az áradat. A felhőszakadással egyidőben nagyerejii szél- vihar is tombolt, amely különösen a köz­ség határában kisebb fákat gyökerestől csavart ki a földből. A vihar lecsendesed- lével a községen keresztül rohant áradat a kisfalud! határ mélyebben fekvő ré­szein nagykiterjedésü tavat alkotott. ej. borítva a szántóföldek vetéseit. mig Pánit község utcáin magas iszapten­gert hagyott bátra. A Mezőségen évtize­dek óta nem emlékeznek ilyen nagyerejű és hasonlóan súlyos károkat okozó, aráuy- lag rövid ideig tartó felhőszakadásra. Súlyos károkat okozott a vihar Maros-, szentanna és Udvarfalva községekben is, aliol a felhőszakadást jégverés kísérte. \ jég a cukorrépaföldeken és kukoricások­ban tett nagy kárt, de néhol a buza- és zabtáblákat is megverte. Az omli te11 községeken leivü 1 útjában más helységek határában is súlyos karó- kát okozott a vihar, úgyhogy egyes helye­ken a termésnek negyedrésze is megsem­misült. A vibarokozta kárt még hozzáve­tőlegesen sem lehetett eddig megállapí­tani. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, választékosabb kivitelig, legolcsóbban Piaţa Unirii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents