Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-16 / 158. szám

" € ILF'N t ÉK 1 0 ‘1 O I ti 11 ii % ia. V Kllt.il Al l l>\ \R M \ItS Vi l IliV vi V I \N Mv KÖZI EMÉN) K V .11 Ml S 121K1 Kill VI ICA I VSUKRÓL Kl 1\ AREST. (Rador.) V kirâlxi udvar iii.ii : ull-lii\atillának köz Icményr* l'olvo é\ î julius 12-cn (Helsegc II. Ka- Iol\ kiinl\ Ion Macovci merünk közműn* kaüg\i es kö/.lekt'désiigy i minisztert, Glu Leon nem/otgazdiiságiigvi. ideiglenes pénz ügyi és földmiiv 'lésügyi minisztert, 1). ( üuaoostea professzor nemzet nevelésügyi minisztert. Mihail I’riboianu mérnök had- lelsz-relesiiüN i minisztert és till. Balosin ezredest, Romania belgrádi katonai atta­séja!, Gerstenberg ezredest, Németország repülésügyi attaséját, N. Hereseu prolesz- -zoit, a román írók elnökét, Adrian Scar- latescut, az „Uniunea Fundaţiilor (.ultu- rale Regale“ ügyvezető igazgatóját kihall­gatáson fogadta. Kelt Bukarest. 19-10. év július hó 12-ik napján. egyesítették a rendőr és CSENDŐRHATÓSÁGOKAT BUKAREST. (Rador.) David Popescu tábornok, belügyminiszter legfelsőbb ki­rályi jóváhagyás céljából dekrétumot ter­jesztett elő. mellyel a rendőrségi vezér­igazgatóság, a csendőrlőparanrmoksúg és a bukaresti rendőrprefcktura hivatalveze­tését egyetlen szervben egyesitik, mely „A rendőrség és állambiztonság vezérigazga­tósága" nevét viseli. Az uj szerv arra van hivatva, hogy biztosiba egyes olyan ed­digi hivatali szervek egyszerűsítését, üssz- hangbahozatalát és egységes vezetését, melyek eddig különálló szervezeti törvé­nyeik alapján működtek. Az 1940 julius 12-én 2371. szám alatt kelt dekrétummal Ghtorghe Liteanu tá­bornokot a rendőrség és állambiztousági vezérigazgatóság hivatali teendőinek ellá­tásával bizták meg. A FÜRDŐHELYEK EBBEN AZ ÉVBEN IS VÁLTOZATLANUL ÜZEMBEN v. VANNAK BUKAREST. (Rador.) Az egészségügyi és népjólétügyi minisztérium fürdőügyi igazgatósága tudtul adja. hogy a fürdőhe­lyek úgy, mint a múltban, folyó évben is működnek és a fürdőorvosok helyükön tartózkodnak. A fürdők üzemben van­nak. i Kiket bocsátanak haza a katonai összpontosításról BUKAREST. (Rador.) \ nagy vezérkar 1940 julius lő nn kelt ő as számú köz le menye értelmében linzabocs.it jak nzo- kaI a katonai gyakorlatra behívott li z teket, altiszteket és legénységi álloma nv unkát, akiknek sárga \ agv \ őrös he- lii vóparancsán a következő jelzések \unnak: I:fjv csillát/: ZR I VS 1, OB I, PA 1, F>A 2, VF I. VF 2, Hl' 2. Kút c&'Jlnf/: SD I, SO 2, ZT I, VT) 1, VS 2. Húrt) ni caii lag: XV 1, VF I, VF 2, ZA I. Ill I Ul 2. OB 2, ZM 1, ZU 2, Ol I, Ol 2, SM I, ’SM 2. Négv csillag; TI I, Ol I, OE 2, ZC 2, VN I, VN 2 ER 1, UR 2. Öl csillái): ZO 2, ZU I, NT 1. NT 2. Unt csillat/: SM 1, SM 2, DP 1, DP 2, EC I. EC 2. SP E SP 2. \ ha/ahocsátások 1940 julius Étével kezdődnek. m Megalakult az uj francia kormány BERN. (Rador.) Vichyböl jelentik, hogy a Petain marsall által kinevezett uj francia kormányban a következők toglulnak helyet: Eaval helyettes minisz­terelnök, Alibert igazságügyminiszter, iWarquet belügyminiszter, Baudoin kill ügyminiszt/er Bouvilliers pénzügyminiszter, Weygand tábornok, nemzetvédel­mi miniszter, Miraux közoktatásügyi miniszter, Ibarnegaray, a francia ifjúság és család minisztere. Caziot földművelésügyi és élelmezési miniszter Pielri ke­reskedelmi repülésügyi miniszter. Lemery gyarmatügyi miniszter. Államtitka-« rok: Colzon tábornok hadügy, Darlan admirális tengerészet és Pujot repülés- ügy. ^ -w. .Acc^.„ ' Német kerékpáros osztagok rommá lőtt francia helységen át vonulnak Pár is felé UJ ANGOL REPÜLŐGÉPRENDELÉSEK AMERIKÁBAN NEW YORK. (Rador.) Az Anglia által megrendelt uj bombázó repiilőgépmodellt eg} angol pilóta kipróbálta. A géppel bu­kórepülés közben óránként 1020 kilomé­teres gyorsaságot sikerült elérni. Az uj repülőgép sorozatos gyártását már meg­kezdték. Cáfolják az angolok a pafeszíinai zsidó állam létesítéséről terjesztett híreket LONDON. (Rador.) Reuter: Az an?ol j információsiigyi minisztérium teljesen ţ hamisnak minősíti a német rádióállo­másoknak arab nyelven nemrég leadott közleményeit, egy állítólagos angol— zsidó megegyezésre vonatkozóan. Sem a francia—német fegyverszünet meg­kötése előtt, sem azután nem folytak tárgyalások egy palesztinati zsidó áh* lám létesítésére vagy az arabok eltávo­lítására vonatkozóan, sem más hasonló természetű tervekről nem tárgyaltak. A német rádióállomások bőséges adatai dacára, ezen híreknek nincsen semmi­féle természetes ténybeli alapja. Igen jól tudják, hogy a palesztinai zsidó — amint egyébként számos arab is ebből az országból — együtt dolgozik és har­col Nagvbritanniával a nemzeti szocia-» lista uralom ellen, a Nagybritannia és a zsidók közötti titkos megegyezés egész meséje azonban teljes egészében kohol­mány. Miért nem leüdsCüts a/ rgyesüii-Államoh beavoíhotása ai európai konfilhlusba? KIFOSZTOTTÁK AZ EGERBEGYI GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOMOT. Tu­dóritónk jelenti: A napokban ismeretlen tettesek az éjjeli órákban belopóztak az ejerbegyi gürögkatolikus templomba, aiionnan kegyszereket és perselyben le­vő pénzt loptak el. A csendőrség széles­körű nyomozást indított a templomfoszto­gatók kézrekeritésére. PARCELLÁZÁS A NÉMET ÉLELME­ZÉS TOVÁBBI JAVÍTÁSA ÉRDEKÉ­BEN. Berlinből jelentik: A munkatáborok feiha sználásával és a már évekkel ezelőtt megkezdett, úgynevezett „Ödlandaktion“ révén, mely a terméketlen földek haszno­sítására irányul, Németország már a há­ború előtt lényegesen növelhette mező- gazdasági megművelésre alkalmas terüle­teit. A parlagon bevevő földeknek a nép­élelmezés érdekében való felhasználása akkor sem ért véget, amikor az összes fontos élelmiszerekkel való önellátást Né­metországban már régen biztosították. Mindamellett a ,,Brachlandaktion“-t, me­lyet az idei tél végén indítottak meg. csak háborús intézkedésnek szánták. Vala mennyi német tartományban minden kér tés7eti szempontból hasznosítható föld darabkát megvizsgáltak s liliputi parcel Iákra osztva, úgyszólván ingyenesen bo csátották olyan magánszemélyek rendelke zésére, akik aztán saját „birtokukban“ a legkülönbözőbb főzelékféléket termelhe­tik. Ennek a rendkívül népszerű akciónak eredményei most mutatkoznak. Az élelmi­szerbevitel indexszámát természetesen még nem befolyásolják, de mindenesetre hozzájárulnak a családi étlapok változa­tosabbá tételéhez. Róma cs Berlin ari MfâniâK. Hogy ienntarlsah a béfe€i a Balkánon A $2cfaní-ügynöksé9 közieménye RÓMA. (Rador.) A Ştefani a követke­zőket Írja azon békére vonatkozóan, ame­lyet Róma és Berlin igyekeznek fenntar­tani Délkeleteurópában: A külföldi sajtó egyrésze úgy találta, hogy olyértelmü ma­gyarázatot nyújthat, mely szerint a ten­gelyhatalmaknak ez a szándéka annak a ténynek lenne tulajdonítható, hogy je­lenleg az Anglia elleni harccal vannak elfoglalva, később azonban a délkeleteu- európai körzetre is kiterjedhet a konflik­tus. E tekintetben célzást is tettek Orosz­országra. Római illetékes körökben hang­súlyozzák, hogy ez a magyarázat teljesen téves, Róma és Berlin ugyanis azt kíván­ják, hogy a békét úgy most, mint később fenntartsák a Balkánon, továbbá a ten­gelyhatalmak egyetlen balkáni, vagy a Balkánon kívül eső államot sem fenyeget­nek. Természetes, bogs a béke, melyet a tengelyhatalmak a balkáni körzetben fenn akarnak tartani, olyan béke kell legyen, mely igazságon alapszik. BERLIN, julius 13. (Rador.) A „Völ­kischer Beobachter“ cimii lap írja a münche­ni találkozóval kapcsolatban: A három ha­talom hajlandó megőrizni és biztosítani a balkáni békét és készek együttműködni azokkal az államokkal, amelyek épitő tevé­kenységet kivánnak kifejteni. A jelen együttműködés ezen államok politikai és gazdasági helyzetének figyelembe vételére támaszkodik. BUDAPESIEI AZ Istfván Király Szállodában Ufc'Rl.lN. jiiIiiis Iá. ((Ynlropa i'r. '\t. LpjcsiiU-Alliimokiiak az európai konflíktus- h.i való bravatkozánírúl berlini katonai kó­rok a következőképpen vélekedni k: Nérn< tor»/á*4 19IH-bari csatát vi sztett. mert a/. Égve ólt államok pihent és nagyon jól fel- (•/eielt oap.tokai v»* 1 <-11 harchj a szövet-t M'k oldalán. Ncnn-tnr ■/igen lugy-z anin el­lenségei nem i- b/áinitlialtak másra, mint győzelemre. J'< tain marsall állapította nemrég ezt a tényt a francia nrm/etbey inte- zett beszédéfieri, midőn j/ 1918-ai erő- -.-ó- Vi tséges tárcák selio' nem létező fcegi'.ságéi ől beszélt. J 91 H-ban. mielőtt Egyesült-ÁMa- nmk katonai repitaépet küldött, a szövets«ge- bek rendelkezésére bocsátotta fegyver- és arai.vkészli.tét. Már ekkor megfigyelhető vo't az. a tény hogy csupán anyagi eegitíég nem elegendő a gvőzehm ineg-zerzébcie. Az. el- ieméges propaganda és a nagytőke meggyőz­te az, amerikai közvéleményt, hogy anyagi se­gítségét emberanyag harcbadobásával is te­tézze. Ma ugyanaz az rset ismétlődik meg. Ma Anglia minden eszközzel újból az.ou van, begy Lerántsa az Egyesült- 41! ainokat a fegy­veres háborúba Fz azt jelenti, bogy Arno.ri- ka újból emberanyagot küldjön, főt mi több, c idősorban harcoló katonákat bocsásson Ang­lia rendelkezésére Most azonban Németor­szág helyzete egészen megváltozott, még pc* dig igen kedvező irányban. í Németország az ellenséges propaganda ellensúlyozása végett igen erélyes propagan­dát folvtat Ma már nem néma, mint 1918-ban. 2. Németország összes ellenségeit legyőzte, Anglia k.vételével. Mindenekelőtt Eranciaor- s/ág evezetett le teljes mértékben. Németi.r- s/ág mai helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint 1918-ban és az amerikai vezetők nem vesztették el annyira fejüket, hogv ne volnának képesek felismerni mai helyzetét. A győzelemre való kilátás a semmivel egyenlő L Ha az Egyesült-Államok hadsereget sze­retnének küldeni Európába, először ís meg­felelő kikötők felett kellene rendelkezniük. A Iraneia kikötők már nem állanak e eél szolgálatában, mint 1918-ban. Az angol ki­kötök pedig a német légi haderők felügye-,' lete alatt állanak. De az Angliába való part­raszállásnak semmi hasznát sem lehetne ven-’- ni: mert ha valaki Németországot akarja le- j gvőrni, az a szárazföldre kell szállítsa csa­patát és Németországot kell legyőzze. ' 4 A katonai egységek Európába szállítá­sának elsődleges feltétele az. hogv erős légi flotta biztosítsa a hajókaravánok tengeri út­ját M ég Amerika igen jól felszerelt és erős légihadereje sem tud olyan erőt mozgósítani e célból, sem a repülőgépanyahajók. sem pe­dig szárazföldi kiinduló pontok segítségével, mely harci értékben a német—olasz légierő­vel fel tudja venni a harcot. 5. Végül e vállalkozás sikere érdekében az Egyesült-Államoknak igénybe kellene ve­gye tengeri haderejének igen nagy egységeit. Ez azonban igen drága fegyvernem és Ame­rikának még gondolnia kell a Japánnal való leszámolásra. Ma az Egyesült-Államok egyet- len vezetője sem kísérelheti meg. hogy szá­mításon kívül hagyja a japán konfliktust Az Egyesült-Államok minden ellensége, csak másodlagos értékű. Végeredményben: Most Anglia valóban egyedül van és végre lehetősége nyílt arra, hogv a „becsület harcát“ egyedül viselje s mialatt minden erejének megfeszítésével harcolni fog, Amerika behunyt szemmel fog­ja szemlélni ezt a harcot. Ezért viselkedett igy Amerika rövid idő előtt, mikor Franciaország segitségkérő ki­áltásait küldte Washington felé, ezért be­szélt igy Hull államtitkár, midőn minden be­avatkozást elhárított, a fegyverszállitást kivéve. (VI. Podmanlozfcy-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt ára szobát. x»í]«s kénye­lem, központi rOtA*. állandó me— leg-hideg roly6»l*.Un.íolefono9 szobák. Telefon ao*—43, 204-24, A fehér pigmentek hivatalos ára. A nemzetgazdasági minisztérium a követke­ző árakat állapította meg: Cinkfehér, arany pecsétes 99.9 százalékos 9000 lej, zöld pecsétes, 99.6 százalékos 5760 lej, vötös pecsétes 99 százalékos 5565 lej, sebneweiss 4500. cinkszürke (95 százalé­kos zinkoxidat) 3200 lej, ugyanaz 33 szá­zalékos 2800 lej, litofon 30 százalékos 3150 lej, 15 százalékos 2765 lej. Áráé franco gyár csomagolással 100 kg.-keni. A nagybani és kicsinyben! árak csomago­lással < s minden illetékkel kg.-ként a kö- \ étkezők (a második szám a kicsinyben1, ár): cinkfehér, arany pecsétes 108—117 lej, zöld pecsétes 68—73 lej, piros pecsé­tes 66—72, schweiss 54—58 lej, cinkszür­ke 38—41 lej, ugyanez 83 százalékos 33 —36, litofon 30 százalékos 37—40 lej, ugyanez 15 százalékos 33—36 lej.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents