Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-14 / 157. szám

[ l l H ...........

Az első magyarnyelvű esztétika

Peter fi Károly: „Izlestudomány, ( vagy esztétika". Megjelent az Erdélyi Ritkaságok 2. sz. 1940.

Kultúrtörténeti szempontból igen értékes könyvsorozat jelent meg dr. Jaucaó Elemér szerkesztésében ,,Erdélyi Ritkaságok" ciui alatt. Alig egy év óta máris több régen elfeledett, de inkább jórészt nem is hallott értékeket hozott napvilágra. amely személyiségeknek, eseményeknek színtere Erdéiy.

Elrejtett gondolatok, írások ezek, de amelyek kultúránknak, személyisegeinknek legbensőbb Énjüket tárják fel s igy történelmüket is.

Az „Erdélyi Ritkaságok“ könyvsorozat legújabb kiadványa Péterfi Károly Esztétikája. Sajtó alá rendezte s előszót irt hozzá dr Kristóf György. Ennél a munkánál érdekesebb és szükségszerűbb nem ís jelenhetett volna meg ezen a területen. Nagyon kevesen tudják azt. hogy Greguss Ágost előtt, már 1836 előtt, volt a magyarságnak magyar esztétikusa Péterfi Károly volt marosvásárhelyi kollégiumi tanár személyében.

A Leibniz—Wolf-féle lélektani irányzat hatása alatt született meg az önálló baum- garteni német esztétika, amely Magyarországon is éreztette hatását, de itt még nem tudja felvenni önálló magyar jellegét, mindenütt végigkíséri az akkori tudományos életet jellemző latin nyelv. Szerdahelyi György kétkötetes esztétikája (Aestetica) latin nyelvű, Sófalvy József kolozsvári református kollégiumi tanár munkája (A természet szépségéről való beszélgetés) azoubau már magyar nyelvű 1778-ból s ettől számitjuk a magyar esztétika megjelenését is. A magyar esztétikának ez a magyar—latin jellege későhb is megmarad egészen Péterfi Károlyig.

A XIX. század első felében a marosvásárhelyi kollégiumnak is megvolt a főiskolai tagozata, ahol a hallgatók filozófia, jogi és teológiai ismereteket sajátitottak el. Az 1848-iki közoktatásügyi tervezet az előadandó tantárgyak mellé hozzáteszi, mint előadható tárgyat, az esztétikát is.

Péterfi Károly előadásait, kurzusát ma is kéziratban őrzi a kollégium könyvtára, amely most jelent meg először nyomtatásban. Hatása inkább a főiskolán volt s az onnan kikerülő ifjúság körében. Minthogy nem jelent meg nyomtatásban, nem válhatott közkinccsé.

A könyvnek már a ,,Foglalatba meglepetéssel szolgál. A lehető legtökéletesebben rendszerezett munkára vall.

A „Bevezetés“-ben a vizsgáló lélekről, a filozófiáról elmélkedik, hirdeti a lélek és gondolat kettősségét, de amely a mi belső Énünknek tulajdonsága. Énünknek feladata a minket környező világ megismerése, ebből származik az Énünk és a világ különbözősége s adja a tulajdonképpeni filozófiai problémát. Van-e a mi gon- dolkozásunknak törvénye? Mi a célja? S mint gondolkozásunk főcélját, Péterfi az igazságot tartja, azaz az Én gondolatainak és ismereteink tökéletes harmóniáját. Ami ezzel a harmóniával megegyező igaz, ellenkezője hamis.

Ez a pár gondolat Péterffi Károly filozófiai szemléletének alapja, amely felfogás végigvonul egész müvén s ennek a gondolatnak uralkodó jellege domborodik ki, amikor a filozófiát logikára, matefizi- kára és esztétikára, vagy izléstudomány- ra (calleologia, geumatologia) osztja fel.

A szépnek meghatározásában vitába száll több világhires gondolkozóval. Baumgarten, Mendelssohn, Hume, Batteux és Kant sem ad szerinte tökéletes meghatározást, mert ezek a szemléletet, kü- lönféleséget, természettel való megegyezést, érdeknélküliséget tartják kritériumnak, holott a szépség a formának, képzeletnek és értelemnek összhangja s ilyen módon a szemlélőben az élet érzését magasabbra emelő tulajdonság.

A második cikkely a felségesről szól. Felséges az, ami az 5 mérhetetlen nagysága által felkelti a szemlélőben a véghetetlent s ezáltal tetszést szerez. Van esztétikai, matematikai, logikai és dinamikai felséges. A harmadik cikkely a széppel és felségessel megegyező és ellentétes érzésekről szól. Megegyező tulajdonságú: az éke3, kellemetes, csinos, cifra, ünnepi, pompás, nagy, kolosszális. ■ t ’ v - '

ELLENZÉK

Hu u nagyság erkölcsi, származik belőle a nemes.

Ellentétes tulajdonságú: a rut, nevetséges, vagy komikus széles értelemben.

Péterfi könyvének második része az „Alkalmaztatott esztétika“. Ebben beszél u „mesterségekről“, a hangos, formás és mimikái szép mesterségekről.

Az emberi lélek nem elégszik meg a szépnek gondolati megvalósulásával, hanem azt igyekszik megfelelő külső Iormába önteni. A szépnek alkotásokban megnyilvánuló formája a miivészel (Péterfi szerint: „mesterség").

A mesterség lehet:

• l, szaluid: szép, vagy esztétikai mesler- ség (piktora, tánc, muzsika, poézis.)

2. kötött, vagy kellemetes mesterség (labda, kártya, kugli, billiárd).

A széj), vagy esztétikai mesterség zseni mesterségnek is nevezhető. A zseninek ismertető jegye: „A szokás szerént való reguláknak átallépése“. Szükség a zseninek is a szorgalmatosság és tanulás. (88 old.)

Mi a „szépmestermivnek" ismertető jegye? Egység és különféleség, teljesség,

összeillés, tisztaság és korrektség, „A természetesség, igazság s ei kölesiség rsuk bizonyos megszorítások és feltételek mait Kutat tilthatnak a szépnirstermi vek szükséges tulajdonságainak“. (92 old.)

A második szakasz a szépnek különféle, mesterségben való megnyilvánulását elemezi. így beszél a zenérő, poézisről, ékes- szólásról, szép beszédről, sth. A második cikkely a formáló szépmeslcraégekról szól (képöntés, kőfaragás, képesztergálag, festés, kertészet, építészet, s. ép irás, pénzve- rés, sth.-ben megtalálható szépről.)

A harmadik eikkely a mozgáson szépmesterségekről szól (tagjúrtatás, tánc, néző-játék“ (színház), bajvivás, lovaglás, vitézi lovaglás, sth.)

A könyv utolsó fejezete Péterfi esztétikai jegyzeteiből tartalmaz egy pár esztétikai fogalom tisztázást, néhol visszatér, összefoglal előzőleg már tárgyalt kérdéseket.

And első olvasásra meglepi az olvasót, a könyv rendszeressége; nagyszerűen ősz- szefüggő szakaszai, cikkelyei.

Simon Károly.

GROF MIKO IMRE - ERDÉLY SZÉCHENYIJE

Irta: DR. JANCSÓ ELEMÉR

Második rész. ,

Az Erdélyi Gazdasági Egylet rövid néhány év alatt igy vált a politikai jogaitól megfosztott magyarság első szervezkedési keretévé. Gyűlései a magyarság vezetőinek találkozóhelyei voltak, ahol terveiket nyíltan megbeszélhették. Kővári szerint az EGE a mult század második felében valóságos kis parlament volt.

A gyors gazdasági megerősödés lehetővé tette a szervezettség és az anyagi alapok biztosítása után a művelődési munka megkezdését is. Ez természetesen nehezebb volt, mert a lélekre nehezebb bilincseket raktak, semhogy ezektől köny- nyüszerrel megszabadulhatott volna a nemzet. De könyveken, tudományon és szépirodalmon át lassanként ez a munka rí megindulhatott. Mikó mindent megru gud az irók és tudósok munkájánáli (löse gitésére. Művelődéspolitikájának egy'k alapelve lévén a magyar szellemi élet egysége, az Erdélyt meglátogató nagy írókat kitűntető szeretettel és ünnepléssel fogadja. Jókai 1853-ban ellátogat Kolozsvárra és itt Mikó Imre vendégszeretetét élvezd. Eh kor ismerteti meg Jókaival Gyulai Pál és Kővári előtt Debreczeni Kiovi csatáját, amelyet a következő évben nyomtatásban ii megjelentet. Ez a tette nemcsak a költőnek, de korától nem méltányolt nagy magyar tehetségnek is szólt. Néhány évvel később Tompa Mihály is ellátogat Kolozsvárra s itt Jókaiéhoz hasonló meleg fogadtatásban részesül. Ez az ut a magdt elhagyatctinak és üldözöttnek hitt nagy magyar költő lelkére mély benyomást gyet* hóról. Hazamenet ezt írja barátjának: Bizonytalan életem legszebb óráinak számított nálatok létem“. Váczi szerint Tompa életének ezek voltak legderüsebb napjai. Vörösmarty halálakor Erdélyben mindenütt emlékünnepet rendeznek; Kolozsvárt december 11-én — mint Ürmössy írja — harangzúgás hívta Kolozsvár lakóit az elhunyt költő gyászünnepélyére a piaci templomba, este pedig a színházban emlékünnepély volt. A szegényen elhunyt Vörösmarty családjának felsegitésére Deák Ferenc gyűjtést rendez és a gyűjtés erdélyi vezetésével Mikót bízza meg; 5 ennek a feladatának mindenben eleget tesz.

Tudatosan Kolozsvárt választja művelődéspolitikája központjául és ebben nemcsak érzelmi magatartása nyilvánul meg, de a magyar, műveltség múltjának isme'

relén felépülő bölcs belátása is. Egy város csak akkor lehet művelődési központ, ha annak feltételei megtalálhatók henne. Eolozsvárt mindez meg volt, ezért vá- lasztja ezt a véirost nemcsak az Erdélyi Gazdasági Egylet központjául, hanem a létesítendő Muzeum-Egyesület szellemi jó- városául is.

Mikó lázas művelődéspolitikai tevékenysége lassanként megfelelő közvéleményt alakitott ki. De ennek a közvéleménynek a családi összejöveteleken, cs EGE gyűlésein és a Mikó lakásán tartott értekezleteken kívül nem volt még :neg- felelő kifejezési formája, aminek révén ezek az eszmék egész Erdélyben elterjedhessenek. Mindenekelőtt szükség volt egy politikai napilapra. Ezt a szándékát hosz- szas és kitartó előkészítés után siker koronázta: megszületik a Kolozsvári Köz- löny, az erdélyi sajtó újjászületéséinek szimbólumaként és e lapon keresztül most már a közvéleménytől támogatott művelődéspolitikai gondolatok eljuthattak széles rétegekhez. A lap szerkesztője Dózsa Dániel, e korszak egyik legjelentősebb erdélyi írója; hírlapírói tevékenysége Erdély legnagyobb közírójává avatta.

Történetírói munkásságát is ezekben az években kezdi el. Ez a mult szeretőién es egyéni hajlamain kívül, művelődéspolitikai alapelveiből fakad. Az abszolutizmus első éveiben — Írja ö maga későbbi visszaemlékezésében — a tudomány volt az a terület, ahol viszonylagosan szabadon lehetett megnyilatkozni. Nagy történész barátainak, Nagyajtai Kovács Istvánnak és Kemény Józsefnek meghallgatása után, c. régi Erdélyre vonatkozó kiadatlan forrásanyag közreadását határozza el. Előszava a tudós és költő ihletett programja, olyan áttekintés az erdélyi történetírás múltjáról, amilyet előtte és utána kevesen adtak. Hangsúlyozza, hogy az adatgyűjtés mellett azonnal neki kell fogni az erdélyi történelem és a székelység történetének megírásához, mert ,.nemzetünk szive és értelme sohasem volt hajlóbb a történet igaz tanításaira hallgatni, mint napjainkban^s

Munkájának nagy sikere után Mikó elérkezettnek látja az időt arra, hogy az Erdélyi Muzeum-Egyesület megalapításának eszméjét felvesse. Az első lépés megtételére Kemény József 1855-ben bekövetkezett halála adott alkalmat. Mikó a Kolozsvári Közlöny „Muzeum“ cimü mellékletében veti fel az egyesület gondolatát és ajánlja fel tiz holdas gyönyörű kolozsvári parkját és villáját a létesítendő múzeum céljaira. Mikó szózata és adománya mély visszhangra talál az erdélyi magyarság körében. Most már az alapszabály-tervet Bécsbe küldik megerősítés végeit, de az udvar halogatása késlelteti a szándék mggtalósulásáU N ' \ —

/ 9 4 0 I u 11 u n / 4.

A magyarság számára az 1850-l>eri lm- következő kedvező fordulatot kél esemény jelképezi. 1 magyarországi hamu c iy -ünnepély és Erdélyi Muzeum-Egsc- siilet megalakulása. Mindkét ünnepély <4 nemzet legjavát mozgatja meg és reméli)- sugárként egy jobb jövőbe világit. A n >- vembei végén tartott alakuló ünnepségek Erdély és Kolozsvár feledhetetlen élményei marad lak. A lelke s lián gúlát oi Kővári visszaemlékezései írjálz le a legszínesebben. A Magyarországról megérl:ezet% akadémiai küldöttséget, mely élén bátrát Eötvös József állott, kitüntető ünnepélyességgel fogadták. Az alakuló gyűlési november 23-án délelőtt ló órakor 'ártották a Redoutban. Legkiemelkedőbb pont- jai Milcó és Eötvös beszédei voltak. . Jaj nekünk — mondotta Mikó — hu e kor és nemzedék történet lapjai Íratlan mórodnak, mert az a nemzet, amelyik faultját elhanyagolja, annak története zárt kriptához husonló marad, melynek titkait senki sem ismerheti meg“. Majd ,1 Muzeum-Egyesület céljuit vázolva, uz erdélyi mull adatainak összegyűjtését és feldolgozását tűzi ki célul, de emellett Erdély természettudományi és földrajzi megismerését és feldolgozását is egyforma fontosságúnak tartja. Csakis igy válhat a halóit múlt élő jelenné és a nemzet számára kenyeret és jövőt nyújtó szent eszközzé. A gyűlés után Mikót a lelkes tömeg haza- kiséri. Mikó jelszava, hogy az egyesülés mindig erő, az erő pedig élet, valóra vált. A megszülető Erdélyi Muzeum-Egyesület egy jobb jövő zálogaként azonnal megkezdte működését. A szászoknak már volt hasonló intézményük, a románok alig néhány év múlva létrehozzák az Astiát, time- lyet Mikó is szeretettel üdvözöl.

Mikó életének és dicsőségének tetőpontján áll. amikor Tompa Mihály megírja hozzá intézett hires versét s abban Széchenyi haláláról emlékezve, ö benne látja a nagy halott szellemi örökségének méltó folytatóját: „Erdély Széchenyijét “. De röviddel ezután újabb csapás éri Mikó Imrét, a halál elragadja egyetlen fiát. a 19 éves Adámot. Evvel sírba száll a Mikó- nemzetség fennmaradásának reménye is. Fiához irt intelmei Kölcsey Parainvsisé- hez hasonló mély.

Pilete utolsó másfél évtizede most még lankadatlanabb munkában telik el. Mintha érezte volna, hogy neki egyedül kell elvégeznie nemzedéke egész feladatát. ..Éjjelem és nappalom arra lesz szentelve —- írja fia halála után — hogy nagy eszme- met megvalósítsam. Én ezért a célért még a tágulom aljas fegyverének vérző sebeit is zúgolódás nélkül el fogom tűrni“.

Ezekben az években foglalja össze és 1801-ben adja ki lrányeszmék címen alapgondolatait. Ennek a munkának eszmevilága méltán sorakozik Széchenyi, Eötvös nemzetszemléletéhez. Tiz esztendő elmúlt küzdelmeinek és tapasztalatainak eszmei összefoglalása az lrányeszmék és egyszersmind Útmutatás is az elkövetkező tiz esztendőre. Mikó olyan mély erkölcsi alapelvekből indul ki és határozza meg a magyar magatartást, hogy ez a mii ahtp- elveiben mindenkorra érvényes igazságokat foglal magában. Mikó, mint politikus, elméleti elgondolásait a gyakorlati életben próbálta keresztül vinni és mikor 1860- ban a szászok Besztercére hívják nagy- nemzeti ünnepükre, pohárköszöntőt mond az erdélyi népek együttélésére és megértésére. Ez a szászok körében nagy népszerűséget szerzett számára, de ugyanezt a gondolatot fejezi a Kolozsvári Közlönyben irt egyik cikkében is. „Éljünk erdélyiekül és kövessünk bármilyen vallást, de őszinte szívvel szeressük egymást. A népek és hitfelekezetek egymás iránti hagyományos tisztelete alakuljon erkölcsi egységgé — mondja — ami Európa bármelyik országának például szolgálhat“.

Mikó művelődéspolitikájának gazdasági oldalát már láttuk az Erdélyi Gazdasági Egylet felvirágoztatásában, másik alapgondolat a hagyomány tisztelete és a történeti szellem felébresztése volt. Ezt szintén tettekkel és alkotásokkal igazi I- ta. Az egyéni áldozatkészség felébresztését célzó szózatait fejedelmi adományaival megpecsételt példamutatás igazi !ja. Eire az évtizedre esnek önálló történeti feldolgozásai, két legétettebb alkotása, a Búd Péterről és Benkő Józsefről Írott müvei, emellett az Erdélyi Muzeum-Egyesület történelmi munkásságát is vezeti es 1867-től kezdve, mint elnök, a magyar történelmi társulatot is felvirágoztatia. Közben nem egy történeti vonatkozású kisebb Írása [elsőik mefű ezek közül ki-