Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-14 / 157. szám

1940 Julius 1*. 5 Gyorssegélyben részesítenék a kajántól árvízkárosultekai A segélyt kiosztó városi bizottság felkereste mindenik károsait lakását• — A Magyar Népközösség koíozsm vári tagozata is segélyt osztott ki KOLOZSVÁR július 13. Amint az autóbusz végállomáson leszál« lünk, bogy elkísérjük a városi gyorsse­gélyt kiosztó bizottságot emberséges mun­kájában, már észrevesszük az árvizsujtot- ta vidéken levő rombolást. Az ut menten, még távol a tulajdonképpeni árvíz köz­pontjától, hatalmas viztócsák és valósá­gos iszaprengeteg tárul szemeink elé. Itt még a kerítések épségben vannak, csupán a kertekben áll arasznyira a sok vizhord- tá gaz és egyéb hulladék. De amint a Ka- jántó-patak közelébe élünk, mind inkább összeszorul a szivünk. A hegyekről lezú­duló hatalmas víztömeg méteres magas­ságban száguldott, akadályt nem ismerve, a Szamos medre felé. Az egész városré­szen szegény emberek szegényes, kis há­zai, piciny kertjei terülnek el. Ezek a hajlékok valóban nem állhatnak ellent és nem okozhattak akadályt a természet ke­gyetlenkedéseinek. Kártyavárként omlot­tak össze ezek a szegényes hajlékok és meDt kárba az emberi megélhetésért foly­tatott kemény munka gyümölcse a kertek­ben. SEGÍTSEN MINDENKI A 5ZE- i: : GÉNYEKEN Aki szemléltető képet alkothat magá­nak erről az árvizsujtotta területről, nem fog száraz szemmel végigbarangolni az iszaptengerben és bármily csekélységgel is, de hozzá fog járulni szörnyen sújtott embertársai sorsának javításához. Kolozsvár városi tanácsa sem tudott kemény szívvel elnézni a történtek felett. A városi tanács átirattal fordult a kor­mányzósághoz rendkívüli segély engedé­lyezésének jóváhagyása végett. A kor­mányzóság helybenhagyta a reudkivüli se­gély kiutalását és igy bizottság alakult, amely a helyszínre kiszállva, rögtöni se­gélyezéssel járult a szegény árvízkárosul­tak nyomorának enyhítéséhez. ÉRKEZIK A SEGÍTSÉG Négy óra után valamivel a írisz-telepi Kajántó-hidhoz gördül a város autója, melyben a bizottság tagjai érkeznek. El­sőnek Pop Victor főtitkár, majd Farcas főszámvevő és Lazar kerületi kapitány szállnak ki hatalmas aktatáskával kezük­ben, amelyben az éhínséget csillapító le­jek tetemes súlyt képviseltek. A hir, mint a tűz terjed el a lakosok között. Valósá­gos ostrom alá fogják a bizottság tagjait, akik szép szóval és emberségesen adják tudlul, hogy mindenki várja otthon őket, mindenkihez ellátogatnak. A tömeg oszlik is, türelemmel és békében várja minden­ki, hogy reája kerüljön a sor. A bizottság házról-házra jár, a kár nagysága és a gyer­mekek száma szerint állapította meg a rögtön kiutalandó segélyösszeget, melyet rögtön ki is fizettek. Megelőzően Lazar kerületi kapitány már feljegyezte a káro­sultak neveit, de nagyon sokan voltak azok, akik ezenkívül részesültek gyors­segélyben. Megható jelenetek játszódtak le a se­gélykiutalás alatt. Nem egyszer halkult el a bizottságot vezető Pop Victor hangja, amint egy-egy súlyosan károsult ember házatáját járta. Mindenki panaszkodott, magyarázta a viz sodrának erejét, mene­külését a vízből és hogy hogyan vitte el mindenüket az ár. Türelemmel, megértés- j sei hallgattak végig mindenkit és a ren- ' delkezésükre álló eszközök arányában ré­szesítettek mindenkit segélyben. Haladunk a romba dőlt házak, leborot­vált kicsiny kertek, bedőlt és elsodort ke­rítések összevisszasága közepette. Iszap­tengereket kell kikerülnünk, hogy vala­mit is haladni tudjunk Az utcákon végig félig meztelen férfiak takarítják lakásuk­ból a vizet, a pincékből vedrekkel hord­ják az iszapot, ácsolják a kerítéseket. És ami a legszomorubb, akadtunk olyan csa­ládokra, akik három napja nem ettek, de szakadatlanul dolgoztak, hogy valamit is megmentsenek abból a vizözönből, mely fejük alól még a párnát is elvitte. A leg­több családnak szegényes éléskamráját is magával sodorta a kegyetlen vizáradat és a városi segély lesz most az, amiből vala­mi este az asztalra kerül. Boldog öröm­mel köszönik meg a nekik juttatott kia összeget és ismét munkához kezdenek. A CIGÁNYTELEPEN A Kajántó-utcának közvetlen közelében terül a cigánynegyed. A bejáratnál a birő fogad tisztességesen köszöntve mindenkit. Nagy zajra várva lépüük közibük, de kel­lemesen csalódunk. Tisztességesen, fegyel­mezetten vártak sorukra. A kép talán itt a legszomorubb. A viz még hatalmas ta­vakat alkotva fogja körül a putrikat. Az iszap még az ablakokra száradva törede­zik a forró napfényben. Az elemi csapás szörnyűsége még a fá­raók vidám leszármazottak is megviselte. A biró rendet tartott — mint mondja ,.okosan“ — a veszély pillanataiban. De akadnak, akik elmesélik, hogyan fogták ki az árból az anyai kcrból elsodort gyer­mekeket. Szivet tépő jelenetek játszód­tak le. A gyermekek vidámsága már elborítot­ta a közelmúlt tragédiáját; meztelenül egy-egy cseberbe, vagy teknőbe ülve, vi­dám kacajok közben eveznek a sáros lé­ben. — Nem ismerik az életet — jegyzi meg most is „okosan“ a cigánybiró. Igaza van. Nincsenek tudatában az itt lefolyt küzdelemről az életért. Mindnyájan szegények itt ezen a vidé­ken és most még szegényebbek lettek. Az a pár lej pedig, ba többre nem, pár napig élelmet biztosit. Késő este van, de a bizottság még lan­kadatlanul dolgozik. Szép munkát végzett. Megérdemelt hála és köszönet járt nyo­mában. (—) GYORSSEGÉLYT OSZTOTT KI A MAGYAR NÉPKÖZÖSSÉG KOLOZSVÁRI TAGOZATA IS AZ ÁRVIZSUJTOTTA IRIS TE­LEPI LAKOSOK KÖZÖTT KOLOZSVÁR. Kétszer ad, aki gyor­san ad! Ezt a közmondást érvényesí­tette a Magyar Népközösség kolozsvári tagozata azzal, hogy az Iris telepi ár-< vizkárosult magyarok között a katasz­trófát követő második napon segélyt osztott szét. A szörnyű elemi csapás után dr. Bartha Ignác országgyűlési képviselő és Molnár Béla tagozati főtitkár, Ham­mer Alajos főtizedes irányítása mellett végigjárták aiz árvizsujtotta munikásne*« gyedeket. Megállapították, hogy a ma­gyar lakosság közül kik szorulnak se- gélvre. Dr. Bartha képviselő és Molnár, főtitkár jelentést tettlek az elnöki ta­nácsnak az árviz pusztításairól. Az; el4 nöki tanács gyors segítséget szavazott meg az árvízkárosultaknak és ennek alapján tegnap délelőtt szétosztották a segélyt azok között, akik a legnagyobb kárt szenvedték az árviz pusztításai nyomán. Harminchét család részesült segélyben. A szerencsétlen kárt szenve­dett családok meghatódott lélekkel, könnyes szemmel fogadták az adomá­nyokat. amelyeknek kétszeres az érté­kük, mert gyorsan jött. ...és éppen ezért oly hatásos a fogkö ellen! A Ka lödön t felülmulhotatlanságáf sulfortzln olec» tar­talmának köszönheti, ennek a tudományosan elismert, klinikailag kipróbált, fogkő ellen hatásos szernek. Kalo- dont fogkrém rendszeres használata megvédi a fogkő veszélyétől, a fogok meglazulásáfá! és sokszor egész­séges fogak kihullásától. Ha Ön nemcsak fehér, de egészséges fogakat, is sze­retne, úgy használjon állandóan Kalodont fogkrémet. Ez megadja Önnek azt a biztos tudatot, hogy fogai szépek és egészégesek maracjnak. Kilenc hónapos német hadi gazdálkodás BERLIN, julius 13. A német konjuk- tura kutató intézet legutóbbi félévi jelen­tésében, melyben a mai gazdasági hely­zettel foglalkozik, tömör áttekintést ad a német gazdaság fejlődéséről a háború elmúlt kilenc hónapjában. A jelentéssel kapcsolatosan rámutat az intézet vezető­sége az egyes szervezési és gazdaságjogi intézkedésekre, melyek a német gazdaság vezetői által a rendkívüli háborús idők számára életbe léptek. Bár a német hadi­gazdaságról teljes és részletes képet csu­pán a háború vége után nyerhetünk majd, fenti jelentésből mégis világosan láthat­juk, mennyire szem előtt tartotta a né­met közgazdaság már 1933-tól kezdve a birodalom védelmi szempontjait. A tanul­mányban foglalt minden egyes különje- lentés bizonyságot tesz afelől, hogy a né­met gazdaság minden eshetőségre már •ugyannyira elő volt készítve, hogy azon u háború kitörésével már semmit sem kel­lett változtatni. Bár a háború következtében mélyreha­tó eltolódások történtek a munkaerők be­állítása körül, mégis mindez teljesen za­vartalanul történt. Ellentétben a világhá­borús helyzettel, Németországban gyakor­latilag nincs munkanélküliség, sőt a ke- leslet szakmunkások iránt sokkal na­gyobb ma, mint valaha, A mezőgazdaság rendkívül előnyös fejlődésnek indult, mi­után jelentősége már az utóbbi évek fo­lyamán is állandóan növekedett, ugyany- nyira, hogy 1935-től 1939-ig a mezőgaz­■P" A hadsereg felszereléséért rA hadseregnek sok pénzre van szüksége. 'Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahoi az ebhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a bárom, vagy ötéves batáridő lejárta után az egész összegei. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz» szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatóí a név* érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni » hadsereg felszerelését. ^ Cluj (Kolozs) megye prefektusa MANOLB ENESCU ezredes. ■I >'ii I1 '301JWJOIW' ^Wg"" 1 "................ . " dasági termékek mennyisége 15 százalék­kal emelkedett. Az úgynevezett „termeié-, si csata“ a háborús hónapok ellenére is tovább folytatódott. Azon tény, hogy minden feltétel megvan ahhoz, miszerint az uj termés is tervszerű eredményekkel kecsegtet, a nagy élelmiszertartalékok mellett teljes biztonságot nyújt afelől, hogy — ellentétben a világháborúval — a lakosság élelmezésében szűk időszakok nem fognak bekövetkezni. Ami az ipari gazdálkodást illeti, meg­állapíthatjuk fenti jelentésekből, hogy a múlt év teljes ipari termelése, úgy meny- nyiségileg, mint értékileg messze felül­múlta az azelőtti érek bármelyikének eredményét. Keletfelsosziléziának a biro­dalomhoz való visszacsatolása értékes nyersanyagokhoz és termelési bázisokhoz juttatta a német gazdaságot. A német bi­rodalom megnagyobbodott életterével, az uj érdekterületekkel való szoros és inten­zív együttműködés különösen gyümölcsö­zőnek bizonyult, annál is inkább, mert Németország már a háború kezdetén olyan ipari kapacitással rendelkezett, mint az ellenséges Franciaország Angliával együttvéve. Mindezeken felül megfékezték a bérek és árak felszökését, már amennyire ez csak lehetséges volt, mivel úgy az ár, mint a munkabérszabályozás mindig függvénye a termelésnek, a beruházások nagyságá­nak, valamint a fogyasztásnak. A német hitelpiac különösen szilárd folytonosságot mutatott az elmúlt hábo­rús kilenc hónapban. Az értékpapírok ár­folyama emelkedett, mig a részvénypapi- tok árfolyama túlhaladta az 1937. év nya­rán észlelt legmagasabb szint. E kifejlő­dés következtében aztán erősen esett a tőkekamat, mig a takarékbetétek állan­dóan növekednek. Az állami pénzügyi gazdálkodás — fel­adatának megfelelően — kellőleg financi- rozta a hadi költségeket. A német külkereskedelem régi arcula­ta érthető módon változott a háború adta körülményeknek megfelelően. Németor­szág kiviteli ereje azonban a háború el­lenére sem tört meg. A külkereskedelem behozatali oldalára különösen északi, ke­leti és délkeleteurópai államok kerültek, az ideiglenesen kimaradt piacok helyébe. A. U. Székrekedésben szenvedő, bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél a bélmozgást reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keseriiviz csakhamar meg­élénkíti. az emésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkeringés# szabaddá teszi s a gondolkodó- és munkaképességet emeli, Kérdezze meg orvosát.

Next

/
Thumbnails
Contents