Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-02 / 146. szám
2 GLLENZÉK 1 O •/ O full ii H 2 HE961 r r Őfensége Mihály nagy vajda kitűnő eredménnyel fejezte be középiskolai tanulmányait Tanulmányainak nyolc éve kizárólagosan a tanulásnak volt szentelve BUK Alf ES /', július I 1940 juni us 27-en őfensége Mihály nagyvajd» le- tette a reálszakos érettségi vizsgát. Négy jelölt közül, melyekkel egyszerre állott erre a vizsgára, 95-ös általános jeggyel elsőnek ment át, A nagyvajda ezzel befejezte középiskolai tanulmányait, aszerint a program szerint melyet Őfelsége elgondolásai alapján állítottak össze és az Ö felügyel lete alatt folytattak le. A nagyvajda 1932 október 24-én kezdte meg közén iskolai tanulmányait és 1940 junirs 28- án fejezte be. Ez alatt az idő alatt a trónörökös napról-napra évliarmadró-l- évharmadra és osztályról osztályra a legnagyobb lelkiismeretességgel es álha- tatossággal folytatta tanulmányait. Csupán az első három hónap alatt tanult egyedül, mert azután Őfelsége egy osztályt létesített számára, mely a királyi palotában működött. Ez az ősz tály egyesítette magába azokat a főtételeket, amelyek az igazi iskola légkö rét árasztották őfensége körül. Középiskolai tanulmányainak ez a nyolc éve kizárólagosan a tanulásnak volt szentelve. Minden nap p rendes is* * kólái beosztás szerint folyt le. Még az ünnepnapokon sem volt pihenője. Ezé ken a napokon előadásokon, irodalmi estéheken, színházban volt A nemzeti ünnepeket pedig arra haszálta fel, hogy gondolkozzék ezeknek a napoknak történelmi jelentőségén. A nemzeti ünnepeken Őfensége és osztálytársai elöadá sokat tartottak, méltatván e napok jelentőségét, hogy minéi mélyebben is* merjék meg azokat az okokat, melyek ez ünnepeket létrehozták. Tanúim anyait megnehezítették még azok a feladatok, melyeknek minden év őszén eleget kellett tennie. Ekkor vett részt a katonai gyakorlatokon. Ezek a katonai gyakorlatok évente több mint egy hónapig tartottak és sikeres elvégzésük után lépcsőzetesen haladt a ka tonai rangokban. A tanulmányi évek végeztével Őfen sége és osztálya tanulmányi kirándulásokon vett részt, melyek arra voltak hivatva, hogy megismertessék vele az országot és a nemzeti értékeket. Középiskolai tanulmányainak nyolc éve alatt Őfenségének mindössze 38 órai hiányzása volt, melyekből 30 ólát tesz ki vakbélgyulladásából való felépülése. Tisztán látható ezekből a tényekből az az álhatatosság és lelkiismeretesség, melyekkel Őfensége iskolai kötelezettségeinek eleget tett. Ily módon lefolyt tanulmányainak végeztével Őfensége Mihály nagyvajda a 21.545. számú érettségi bizonyítványt kapta kézhez. A legnagyobb örömmel vette át azt a bizonyítványt, mely nyolcévi tanulásának és odaadó munkásságának gyümölcse. Ezek alatt az évek alatt Őfenségét egyetlen egy ér* zés járta át, kötelességíudatának érzé se, mely elragadta tanárait is, akik a legteljesebb megelégedettséggel voltak eltelve iránta. Bukarestben az ELLENZÉK és ESTIL4P Ksimss®5Bí2Ma»wgsrass»Ea rásxá?« szőlő ipréHirflcfcsclí I Az érettségi vizsga szóbelijén Őfelsége, a király is résztvett. A királyi palotában lezajlott bizony it vány átadás ünnepségén szintén résztvett Őfelsége, a király, Urdarianu, a királyi palota Minisztere, valamint a tanári kar Petre Andrei miniszter, egyetemi tanár elnökkel az élén. Petre Andrei miniszter gyönyörű beszéd kíséretében adta át őfenségének az érettségi bizonyítványt. Beszédében emlékeztetett arra, hogy ezelőtt 28 évvel ezekben n napokban vette kézhez őfelsége Károly király is érettségi h zonyitványát felséges atyja, I. Ferdinand király jelenlétében. Azóta sok idő telt el. Megemlítette Petre Andrei a -omán pedagógia nemes hagyományait is, amelynek szellemében tanitolták a trónörököst lelkes tanárai Ezek a tanárok, mondta P. Andrei: ,,oyy pilfana íig sem feledkeztek meg arról, hogv k> rályi surjat tanítanak“ és ezé-rl „lelkűk minden szerettlével tartották a leckéjüket“. Beszéde során kiemelte azt a munkaszeretetei, melyet a fiatal trónörökös tanulmányainak éveiben tanúsított. \’é gül megköszönte és méltatta Őfelsége II. Károly királv atyai szeretetett, rrely- lyel fenséges fiának tanulmányait irányította és kiemelte azt a kimondhatatlan szeretetet melyet nemzete iránt érez. Beszédét Őfelsége, a király, a trónörökös és a haza éltetésével fejezte be. falc d lm tál* «a aSjfifcJM SsalyaÄn« s „EX LIBRIS« kBiasönlíönj vtâr, SB», tUpaoaaJ 3» CAROL SCHULDER hirdető Irod» Pitnglal Gomadüu T. ATÂNASIU, PmaSÍoI Telj es légvédelmi eisötótitóst rendebek ei a hatóságok KOLOZSVÁR. Kolozsvár város tanácstfezuton lm ja fel a lakosság figyelmét, hogy a vonatkozó Intézkedések érelmében alkalmazni kell az általános elsötétítéssel kapcsolatban kiadott rendelkezéseket. Ennek érteLmében ngy a magánlakásokban, mint a keresked.'fékben és üzemekben alkalmazni kell a légvédelmi elsötétítést, illetve semmilyen fénynek nem szabad az éjszakai órákban kiszűrődni a város területéről. A rendelet ellen vétőkéi a törvény teljes szigorával sújtják. megcáfolták azt a fiírt, hogy a szovjet kormány Jegyzéket intézett a magyar kormányhoz Kárpátalja ügyében BUDAPEST. (Rador.) Az MTI egyik távirata szerint illetékes magyar körökben minden tekintetben koholmánynak tartják azt a hirt, mely szerint a magyar kormányhoz a szovjet kormány jegyzéket intézett, melyben igényt támaszt arra, hogy védelme alá veszi az Erdős Kárpátok ukrán lakóit. A Szowiet nem kért támaszpontokat Romániától a Dunán és a fekete-tengeren BUKAREST. (Rador.) A propaganda- ügyi minisztérium közli: Egyes külföldi rádióállomások és hírügynökségek jelentették hogy a szovjetorosz kormány támaszpontokat kért a Dunán és a Fekete-tengeren. Ezeket a híreszteléseket, mint valótlanokat, hivatalosan megcáfolják. Hasonlóképpen valótlanok a magyar- országi és bulgáriai határainkon állítólag töírtént incidensekről szóló hírek. Koholmánynak minő Londonban azokat a hiteket, hogy Anglia békét akar kötni Németországgal LONDON. (Rador.) Reuter: Az utób- bi két napon német forrásból olyan hírek kerültek forgalomba, hogy Nagy- britannia hajlandó lenne békejavasla tokát tenni Németországnak. Magánkörökben azt állították, hogy Sámuel Hoare madridi angol nagykövet egyes személyiségek közvetítésével összeköttetést akar teremteni Németországgal, továbbá az angol király és Chamberlain ChurchiJIel szemben a konzervatív párt elégedetlenkedői élén állnak, hogy Hitlerrel megegyezésre jussanak. Ezeket a híreket londoni illetékes körökben határozottan megcáfolták. Távol attól, hogy békéről vagy fegyverszünetről lenne szó, Sámuel Hoare határozottán kifejezte azt az elhatározását, hogy pártvezére: Chamberlain utján Chur chilit és a kormányt feltétlenül támo» gatja abban az elhatározásban, hogy a háborút a végső győzelemig folytassák. A hírekre vonatkozóan jellemző az az időpont, melyekben azokat forgalomba hozták. A hirek forgalombahozatala abban a pillanatban érte el tetőpontját, mikor az Egyesült-Államok köztánsiasá- , gi pártjának konventjét már összehívták. A cél az volt, hogy a párt azt ie- , lölje az Egyesült-Államok elnöki méltóságára, ki az elszigetelődés hive. Me$ akarták győzni Amerikát a Nagybritan nia részére nyújtandó támogatás hiába- valóságáról, mert az angol konzervár *tiv párt rövidesen békejavaslaíokat tesz Németországnak. Wilkie jelölése azonban — ki az angolok megsegítésének hive — a német cselfogás hiábavalóságát bizonyította. Az ilyen természetű mesterkedés nyilvánvalóvá teszi azt a félelmet, melyet Németország táplál Nagybritannia megtámadásának kérdés sével kapcsolatban, melyet a háború jövő fejlődése során az Egyesült Államok segíteni fog hatalmas támogatásán val. NYELVTANULÁSI LÁZ NÉMETORSZÁGBAN. A háború nemhogy csökkentette, hanem példátlan módon fokozta a németek közismert nyelvtanulási hajlamait. Idegen nyelvek, elsősorban az angol és francia iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ezidőszerint csupán Berlinben 350 angol és francia tanfolyamon ötezren vesznek részt. A nyugati világnyelveken kivül feltűnően sokan tanulnak spanyolul, olaszul és oroszul. Amiwerpe it I» e iá isméé Léiké van ANTWERPEN, juliiiH I. Ali^ néhány lift« annak. hogy u francia, angol <'■* In*Iga (»altatok kiti rite tick ezt a \ ársy.enicn nii-gerőnitr t t, iná félmillió* városi <’•* ax idcéik: zó külföldi máris inegá lapíthatja, hogy a remi <-» a nyugalom visszatért. A város In vélele utáni első napokban —— mondják a helybeliek — természetesen alig lehetett az utcán antwerpenieket látni és a Schelde-torko álnál fekvő, egyébként rendki yüI élénk forgalmú város szinte kihalt képet mutatott. Azóta azonban fokról-fokra tért vi sza az éltet, előbb a forgalom, majd pedig n gazdasági és üzleti érintkezés is megindult. S ha nem keverednék bele minduntalan az utca megszokott képébe ai német haderő katonáinak, oszlopainak és a front felé gördü 15 autósorainak mozgalmas forgataga, azt hi- hetné az ember, hogy Antwerpent uem is érintette a háború sodra. ÉJSZAKA TILOS A FORGALOM A polgári forgalom jármüvei, a kerékpárosok, autók és kocsik, meg a járó-kelők csak. az esti órákban tűnnek el az utcákról, mert a polgárság a sötétség beállta után nem léphet ki az utcákra. Ilyenkor érzi az ember, hogy mégis háború van, hogy Antwerpen egy legyőzött ország legfontosabb kikötő várost. Utcákon, tereken feltüzött szuronyu, német járőrök cirkálnak tö.tött fegyverrel, hogy esetleges utcai támadások, vagy rongálások- esetén nyomban közbeléphessenek. Úgy látszik azonban, hogy a belgákat nem igen foglalkoztatják ilyesfé e szándékok, vagy. gondolatok, mert a lakosság meglepően józan és nyugodt. A város lakossága egyébként is túlnyomó zömében flamand s igy természeténél fogva békés szándékú. A NÉMET KATONÁK A megszállás első idejétől kezdve láthatta a polgárság, hogy a német csapatok korrekt magatartást tanúsítanak. Elismerik a német katonák fegyelmét s általában ugv vélekednek, hogy ez a fegyelem erősebb, mint a francia, angol! vagy belga hadseregé volt. Csadálkozva szemlélik a német hadsereg erejét és hogy erőteljes fellépése a lehető legrövidebbre szabta a város körüli harcokat s igy megakadá.yozta a kikötő és a város na- gyobbméretü pusztulását. Egymásután térnek vissza lakásaikba azok is, akik a város körüli erődítések között lévő külvárosokban laknak és akiket az első napokban katonai szempontok miatt, átmenetileg ki kel ett telepíteni. A város utcai forgalmát belga rendőrök irányítják, német csendőrökkel együtt. A közüzemek munkáját önként jelentkezett polgárok és német munkaszolgá atos katonák látják eb Az előbbiek fekete-sárga-vörös kar- szalagot viselnek. Az üzletek forgalma nagyon élénk. A boltok és kávéházak tele vannak német katonákkal. A kereskedők udvariasak hozzájuk s a katonák pontosan fiz.etnek. Sem a belga rendőrséghez, sem a német katonai hatóságokhoz nem érkezett be még egyetlen olyan panasz sem, amely azt hozta volna feó hogy a német katonák valahol nem fizettek. A város képe tehát határozottan békés és forgalmában fejlődő város arculatát mutatja. Az antwerpeniek igyekeznek munkájukat folytatni. A hozzájuk útbaigazításért forduló német katonáknak készségesen adják meg a kért felvilágosításokat. Ezt a szemmelláthatő nyugalmat és egyetértést semmi sem zavarja meg. A háború pusztító nyomai általában csak az erődítési övbe esett külvárosok és fegyvergyárak területén láthatók még, de ezek á nyomok is fokról-fokra tűnnek el. A kikötőben némán állanak az óriási eme- vődaruk és a forgalmi berendezések. Teljesen ép a hires Schelde-alagut, amelyen szakadatlanul özönlenek a városba visszatérő menekültek, hogy ismét folytassák békés polgári foglalkozásukat . . . FELAKASZTOTTÁ MAGÁT EGY FEGYŐR. A csikszentkirályi csendőrség egyik járőre szolgálatos körútja során Udvari Ignác mezei őr csűrébe is benézett. Nagy megrökönyödésükre a csűr egyik gerendáján egyenruhás akasztott embert találtak. A szerencsétlen ember teste még meleg volt. Gyorsan levágták a kötélről és mesterséges légzéssel igyekeztek életet verni belé, de sikertelenül A motozás során előkerült személyazonossági igazolványból megállapították a csendőrök, hogy az öngyilkos Branişte Vladimir csikszeredai ügyészségi fogházőr. Az öngyilkosság okát nem tisztázták. Ez- irányban szigorú vizsgálatot rendelt el az ügyészség. ■ ~
