Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-01 / 123. szám
1940 juni us 1. ELLENZÉK mtammmm®! ■HMHMHHNMnHMMBI ,,Anglia nem sziget többé A La Manche-csatorna és a „splendid isolation Egg viharos tengerszoros története és jelentősége.-Bíeriot korszakalkotó repülése döbbentette rá először a szigetországot a jövő veszedelmeire „Anglia nem sziget többéI“ biztos házában megpihenni, ahol erét gyűjthetett, mert alig zavarhatta valaki. A La-Manche csatorna örökké nyugtalan vize módot adott rá. Ha volt valaha nemzetnek támasza, olyan, amelyet a természet nyújtott, Angliának a „The Channel“ valóban az volt, mert nemcsak védte, hanem a világ legnagyobb hatalmává is emelte. A La-Manche: a „Csatorna“, angolul a „The Cannel“, az a szoros., amely Anglia délkeleti és Franciaország északnyugati partjai között fekszik. Bejárata a francia Quessant sziget és az angol Laudsed fok között 166 km. széles. Legkeskenyebb Dover és Calais között, mindössze 33.5 kilométer. Hossza 560 kilométer, legnagyobb hossza a brit Exe-folyó torkolata és a francia Cancale kikötő között* 240 km. Legnagyobb mélysége Alderney szigetnél, 174 méter, ami még nem óceánikus mélység. Jelentősége már a római korban nagy volt. Az akkori történetírók „Mare Bri- tannicum‘*-nak nevezték, még a legkeskenyebb részt, amelyet ma franciául Pás de Calais-nek, angolul Strait of Dover-nek hívnak, Tretum Gallicum, vagy Britani- cum néven ismerték. Forgalma a legnagyobb volt valameny- nyi vizi ut között. Az ókori Róma, amely a mai London alapjait Augusta Trino- bantum, Légió secunda Augusti, Lundi- nium és Londiniuin nevek alatt lerakta, siirii evezős járatot tartott fenn Britanniával. A későbbi időben ez a forgalom egyre nőtt és valóban óriási arányokat ért el. Voltak átmenetileg csökkenések is, mint például Napoleon császársága alatt, de azok mitsem vonnak le jelentőségéből. Számos világítótornya van, a leghheseb- bet az Eddyston-en levő riymouth-szaT szemben építették fel. Hogy mit jelent Anglia számára a német siker, azt talán a következőkben lehet a legjobban megvilágítani 1875-ben társaság alakult abból a célból, hogy a La-Manche alatt fúrandó alagút tervét előkészítse. A gondolatnak Franciaországban igen sok, Angliában azonban annál kevesebb pártfogója akadt ténelem folyamán csak ritka esetben érte támadás és hogy a „spendid isolation4 , az előkelő elzárkózottság elve politikai és társadalmi tekintetben is érvényesülhetett. Az európai Nagybritannia „háza“ valóban a „vára“ is volt és amig a repülőgépekét fel nem találták, még a legbo- rulátóbb brit sem számított arra a lehetőségre, hogy ellenséges haderő a lábát az angol parton megvethesse.---—------3unius 12.-én ffíríjűk meg az Orvos-Kollégium meglel tagozatainak közgyűléséi A német harcikocsi alakulatok és gépesített csapatok elérték a La-Manche csatornát. Senki sem gondolta volna, Hegy a német haderő a tornyositott akadályokat ilyen rövid idő alatt átgázolva, eljut annak a tengernek a partjára, amely Nagy- bntanniának évszázadokon keresztül legerősebb védelme volt. A Szigetországot az óvilág földjétől elválasztó vizvonal tette lehetővé azt, hogy Anglia földjét a törAz első meglepetés akkor érte az angol közvéleményt, amikor annakidején Blériot a La-Manclie-ot átrepülte. Az újságok legtöbbje a következő vastagbetiis cirn alatt közölte az eseményt: „Anglia nem sziget többé“. A második pedig akkor, amikor a mostani háború soián a német repülők többszáz kilométernyire fekvő támaszpontjaiktól elindulva, hatásos bomba- támadást intéztek Scapa Flow ellen, bár a kitűnőnek tartott légelháritó szervek mindent elkövettek annak megakadályozására. A harmadik és legnagyobb meglepetés azonban bizonyára most következett be, amikor a bevehetetlennek hitt belga—-francia erőditési vonalak megsemmisítése után a Harmadik Birodalom közvetlen közelébe hatol a Szigetországnak. Mindössze néhány kilométer tehát a távolság, amely a támadót e pillanatban még a céltól elválasztja és ez időben, a repülés fejlődése folytán, csak néhány percet jelent, ha meg nem fordul a hadi szerencse. Amikor az európai szárazföldlakó Bou- logneban, Calaishan, Ostendeban, vagy Hoek van Hollandban hajóra ült és Angliába igyekezett, ízelítőt kapott a tengerjárás kellemetlen hatásaiból. A La-Manche ugyanis legtöbbször viharos, még akkor is, ha a vihart csupán a felette átfutó szél okozza. Napsütésben is olyan hullámverés van — amely mellett a rendszerint kisebb tonnatartalmu személyszállitó utasainak bőven van alkalmuk a „hajótáncra“ és az ehhez tartozó következmények megismerésére. — Doverben, vagy Harvickban látható a legtöbb savanyu arcú és elkinzott tekintetű partraszálló uta* valamennyi európai kikötő között. Áll ez természetesen a megelőzőleg említett francia, belga és holland kikötőkre is, mert Albionból vissza az ut éppen olyan, ínint az odavezető. A kőzettannal foglalkozó tudósok már régen megállapították, hogy a brit és ir szigetek, mint az óvilág legnyugatibb nyúlványai, valamikor szerves összefüggésben állottak az európai szárazfölddel. Elszakadásuk a történelemelőtti korban, a geológia átalakulások idejében történt. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy Anglia és Európa összetartozásáról semminemű népmonda sem maradt fenn, ellentétben Afrika és Amerika valószínű összefüggésével, amelyről az „Atlantis4' elmélet tanúskodik. Eszerint a két világrészt elválasztó tengerfenék mór az emberi kéztől megművelt, gazdag és termékeny, dús föld volt, amelynek azonban nyomát sem lehetne felfedezni a La-Manche talajában. A CSATORNA Hatalmát, birtokait, vagyonát, szóval mindenét ennek a tengercsa;ornának köszönheti Anglia. Amikor a technikai fejlődés folytán a vizimüvek számára lassan egyre kisebb és kisebb akadályt jelentett a tenger, a védekezésre utaít, majd később a támadás gondolatával is megbarátkozott brit hozzákezdett a hajóépitéshez. Előtte lebegett a Kolumbusok, Vasco de Gatnák és a hollandusok példája és a védett anyaországból csakhamar elsőrendű tengeri hatalommá nőtte ki magát. Térdre kényszeritette Hollandiát, szétverte a spanyol armadát, elsülyeaztette a francia gloiret messze hordozó frank vitorlásokat és minden győzelme után alkalma volt KOLOZSVÁR, május 31. A Hivatalos Lap 1940 április 17-én kelt, 92. számában — mint megírtuk ;— törvény jelent meg, mely az Orvos Kollégiumok szervezetét szabályozta. A törvény 13. szakasza értelmében junius 12, illetve június 20. napjaira tűzték ki a megyei választmányok tagjainak megválasztását. Az erre vonatkozó központi utasítások már megérkeztek a Kollégium megyei tagozataihoz, azzal, hogy a választást az előbb említett törvény 14, 15, 30. és 31. szakaszai értelmében kell lefolytatni. A 14. szakasz értelmében évenként legalább egy Ízben közgyűlést kell tartani, mely akkor határozatképes, ha a tagoknál: felénél eggyel több tag van jelen. Ha junius 12-én ez meg nem történik, junius 20-án a jelenlévő tagok számára való tekintet nélkül a közgyűlést meg fogják tartani. A 14 szakasz értelmében a választás titkos szavaA katonai szakértők e9 a konzervatív politikusok hevesen ellenezték a tervet s azt csak a nemzetköziségre hajló kereskedelem egyes angol reprezentánsai képviselték. Ezek számadatokkal igazolták, hogy az alagút rövid 15 éven belül kifizetné magát és legalább is annyit jövedelmezne még az államnak, ha felépítenék. Mindez azonban hiábavalónak bizonyult. Nagybritannia politikusai ragaszkodtak a közlekedés régebbi formáihoz és a katonai szakértők teljes mértékben támogatták őket. Féltek az inváziótól. A világháború után újra felvetődött a terv, ezúttal ismét francia részről. Anglia és Franciaország, mint egykori szövetségesek és ennél fogva egymásra utaltak is, minden fölös aggodalom nélkül nekiláthattak volna az alagút megépítésének. De nero ez történt. Nagybritannia még Franciaországot sem tartotta annyira barátnak hogy szárazföldi lehetőségeket nyújtson valakinek a Szigetország megtámadásához. Ősrégi brit szokás szerint huzta-halasztot- ta beleegyező nyilatkozatának kiadását és amikor erre szükségszerűen mégis sor ke- riilr, ugyanígy elodázta a terv kivitelének megkezdését. Az egyre borultabb láthatár a nemzeti szocializmus uralomra jutása után mindjobban sötétedett és Anglia katonai szakértői is igazoltabbnak látták aggodalmaikat, mint valaha. Németország most Nagybritannia kapui elé vitte a fegyvereket. A modern bábom, amely Reynüud francia miniszterelnök szavai szerint különbözik az eddig ismert „klasszikus hadvezetéstől“, már nem is- [ meri az átlagban 60—70 kiloiiiéteres vizi- akadályokat. A Messerschmiede Heinckel, de a brit és francia repülőgépek is játszi könnyedséggel szelik át ezt a távolságot, különösen akkor, ha a légi fotta támaszpontjai a Csatorna európai partjain lehetnek. Ä mindennél értékesebb üzemanyag: a repülőbenzin szempontjából sem jelent már nagy nehézségeket a támadás és ezért érthető a megdöbbenés és az aggodalom is. A mindennapi élet legérzékenyebb mérői: a tőzsdék, már is számoltak az eshetőségekkel; a newyorki Wall-Stree- ten a nyugati hadszíntérről érkező hirek hatása alatt újra igen nagy árzuhanás következett be az angol érdekeltségek papírjaiban. Hogy az aggodalom fölösleges, vagy indokolt-e, eldöntik a közeljövő eseményei. A mai háborúk természetéből következik, hogy a váratlan fordulatokkal mindig számolni lehet. Az egész világ figyelme azonban az örökké erős mozgásban lévő La- Manche felé fordult és nem ok nélkül, mert a nagy mérkőzés ott került döntő állapotába, ahol néhány héttel ezelőtt a közvélemény igazán nem is várhatta zással történik, melynek során ahszolut. többséggel választják, meg három évre a megyei választmány, fegyelmi és felügyelő hizottsá- 1 gok tagjait. A megyei választmánynak az elnökön kívül 4 tagja és egy póttagja van, ha a megyei tagozathoz legfeljebb 200 orvos tartozik. Ezen fe'ül, 500 orvos esetén 6 tagot és két póttagot. 1000 orvos esetén 8 tagot és három póttagot, ezen felül 10 tagot 4 póttagot választanak. Az elnököt és két választmányi tagot a megyeszékhelyen lakó orvosok közül választják. Csupán azoknak az orvosoknak van szavazati joguk, akik kifizették tagsáai dijaikat. A megválasztás feltétele legalább 10 évi gyakorlat. A jelölést a választás előtt legalább 5 nappal a megyei választmánynál kell bejelenteni és a listaké- szités költségét előre be kel1] fizetni. A választás utján nyert megbízatás elfogadása kötelező. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMANIA“: Az események sodrában nyugalomra és figyelemre van szükség. Mert nagyobb, megbocsáthatatlan biin nem volna, mint a figyelmet a kávéházi „hadvezérek" és az utcasarkokon talált „diplomaták“ felé összpontosítani. Tovább kell tekinteni. A háború a fronton dől el. Mi hasznunk lenne a valóságok üres magyarázgatásábol? A mi részünkről semmi nem történik, ami részreha^- lásnélküü, tökéletes, őrködő, a jelenre és jövőre egyformán figyelő semlegességünket megzavarja. Ezen semlegesség lényegét Őfelsége bölcs politikája egyszersminden- korra tisztázta. Nem akarunk semmit elvenni mástól és meg akarjuk őrizni azt, ami tulajdonunkban van. Csak védelemre emeljük fel karjaitokat. Nem csábítanak szavak, eszmék és egyetlen órában háromszor változó szeszélyes kinyilatkozások. Tapasztalatainknak köszönhetjük ezt a bölcsességet. Békeóha junk — mely nem haszonleső és nem változik az időjárással — megértést vár mindazok részéről, akik politikai tisztánlátással és a földrajzi és gazdasági adottságokhoz alkalmazkodó érzékkel Európának ezt a táját meg akarják menteni a zavartól. Szomszédaink, úgyszólván valamennyien, a mezőgazI dasági államok jövő sorsában részesülnek, midőn a békekötés után majd belehelyezkednek az uj rendbe, mely hosszú időre megpecsételi sorsunkat. Jó lenne tehát ösz- szefogni, felkészülni, nehogy a béke oly váratlanul érjen, mint másokat a háború. Attól függ minden, hogyan készülünk fel és hogyan érdemeljük ki a jobb sorsot. Nem az utcai „hadvezérek“ és ..diplomaták“ lehetetlen okoskodására, de erre kell gondolnunk. „CURENTUL“: A meglepetések sorozatához értünk. Műk év szeptemberében jogos bizonytalansággal álltunk azzal a hírrel szemben, hogy a német csapatok kétheti küzdelem után \arsó alatt álltak és három héten belül az egész lengyel hadsereg feloszlott. Nem volt szó teljesen ismeretlen harcmodorról, hiszen a légi erő és harci kocsik együttműködését még a spanyol polgárháború idején kipróbálták. A lengyelországi hadműveletek óta májusig elég idő volt a védelemnek megszervezésére, mégis úgy zajlótI lak le a háborús események, mintha semmire sem tanítottak volna. A holland haderő ellenállása rövid ideig tartott, ezzel szemben belga részről hosszabb ellenállásra vártunk. Husznapi ellenállás után a belga hadsereg megadta magát. Rövidesen megtudjuk majd ennek részleteit, A fegyverletétel1 után az egész ott található német haderő a francia —angol ellenállás letörésére indul. A legsúlyosabb pillanat érkezett el Weygand tábornok számára. A belga hadsereg fegyverletétele uj lendületet ad a német offenzivának. At események gyorsan haladnak. A háború ke- resztutjához értünk, midőn egyedül Romániára kell gondolnunk. Kizárólag ezzel keU I foglalkoznunk. „SEMNALUL“ (AJ. Mironescu Írja): Régen volt, mikor egy bulgár barátommal együtt jártunk egyetemre. Azóta többször gondoltam Bulgáriára, sajnálva, bogy egyik részről sem sikerült, szorosabb kapcsolat érdekében maradandót alkotni. Nem hivatalos politikai, vagy kulturális, de más kapcsolatra gondolok. Politikai kapcsolatok létesítése nem a publicisták dolga, a kulturális kapcsolat pedig nem jelent sokat. Semmi sem lenne hatástalanabb például, mint román—bulgár előadás, melynek során az egyik előadó történelmi, a másik földrajzi, vagy természetrajzi előadást tartana. Az ilyesmi nem felesleges ugyan, de hatástalan. Nem kapcsolatok teremtésére, de azoknak kimélvitésére van hivatva. Igazi kapcsolatot csak magánösszeköttetések révén lehet szerezni, az igazi megegyezésnek mindig barátság az alapja. A baráti kapcsolatban lévő emberek nyújtsanak kezet egymásnak különösen most. mikor a két ország baráti együttműködésére megfelelő alkalom van. PÁLYÁZATI HIRDETÉS. A zilahi r»- formátus Wesselényi-kollégium elöljárósága pályázatot hirdet az 1940—41. iskolai évre. a következő helyettes tanári állások: ra: 1. Magyar nyelv és irodalom. 2. Latin I és görög nyelv. 3. Francia nyelv és irodalom. 4. Német-román. 5. Számtan. 6. Történelem. 7. Természetrajz. 8. Fizika-kémia. 9. Filozófia-jog. 10. Rajz-szépirás. Pályázati feltételek: 1. A pályázóknak legÎ alább licenca vizsgával és pedagógiai szemináriummal kell rendelkezniük. 2. A pályázati határidő 1940 junius 16. 3. A & kérvényeket a zilahi Wesselényi-kollégium elöljáróságához kell beküldeni. (Zalau. jud. Salaj). 4. Fizetés és szolgálat a Tran- silvániai Ref. Egyházkerület szabályzata szerint. 5. Az elöljáróság fenntartja magának azt a jogot, hogy a katedrák beosztása és betöltése felett csak akkor fog véglegesen dönteni, mikor az 1939 novem- bei 4-én kihirdetett középiskolai rendeI lettörvény végrehajtási utasítása meg fog jelenni.
