Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-01 / 123. szám

1940 juni us 1. ELLENZÉK mtammmm®! ■HMHMHHNMnHMMBI ,,Anglia nem sziget többé A La Manche-csatorna és a „splendid isolation Egg viharos tengerszoros története és jelentősége.-Bíeriot korszakalkotó repülése döbbentette rá először a szigetországot a jövő veszedelmeire „Anglia nem sziget többéI“ biztos házában megpihenni, ahol erét gyűjthetett, mert alig zavarhatta valaki. A La-Manche csatorna örökké nyugtalan vize módot adott rá. Ha volt valaha nem­zetnek támasza, olyan, amelyet a termé­szet nyújtott, Angliának a „The Channel“ valóban az volt, mert nemcsak védte, ha­nem a világ legnagyobb hatalmává is emelte. A La-Manche: a „Csatorna“, angolul a „The Cannel“, az a szoros., amely Anglia délkeleti és Franciaország északnyugati partjai között fekszik. Bejárata a francia Quessant sziget és az angol Laudsed fok között 166 km. széles. Legkeskenyebb Do­ver és Calais között, mindössze 33.5 kilo­méter. Hossza 560 kilométer, legnagyobb hossza a brit Exe-folyó torkolata és a francia Cancale kikötő között* 240 km. Legnagyobb mélysége Alderney szigetnél, 174 méter, ami még nem óceánikus mély­ség. Jelentősége már a római korban nagy volt. Az akkori történetírók „Mare Bri- tannicum‘*-nak nevezték, még a legkeske­nyebb részt, amelyet ma franciául Pás de Calais-nek, angolul Strait of Dover-nek hívnak, Tretum Gallicum, vagy Britani- cum néven ismerték. Forgalma a legnagyobb volt valameny- nyi vizi ut között. Az ókori Róma, amely a mai London alapjait Augusta Trino- bantum, Légió secunda Augusti, Lundi- nium és Londiniuin nevek alatt lerakta, siirii evezős járatot tartott fenn Britan­niával. A későbbi időben ez a forgalom egyre nőtt és valóban óriási arányokat ért el. Voltak átmenetileg csökkenések is, mint például Napoleon császársága alatt, de azok mitsem vonnak le jelentőségéből. Számos világítótornya van, a leghheseb- bet az Eddyston-en levő riymouth-szaT szemben építették fel. Hogy mit jelent Anglia számára a né­met siker, azt talán a következőkben le­het a legjobban megvilágítani 1875-ben társaság alakult abból a cél­ból, hogy a La-Manche alatt fúrandó ala­gút tervét előkészítse. A gondolatnak Franciaországban igen sok, Angliában azonban annál kevesebb pártfogója akadt ténelem folyamán csak ritka esetben ér­te támadás és hogy a „spendid isolation4 , az előkelő elzárkózottság elve politikai és társadalmi tekintetben is érvényesülhe­tett. Az európai Nagybritannia „háza“ va­lóban a „vára“ is volt és amig a repülő­gépekét fel nem találták, még a legbo- rulátóbb brit sem számított arra a lehe­tőségre, hogy ellenséges haderő a lábát az angol parton megvethesse.---—------­3unius 12.-én ffíríjűk meg az Orvos-Kollégium meglel tagozatainak közgyűléséi A német harcikocsi alakulatok és gé­pesített csapatok elérték a La-Manche csa­tornát. Senki sem gondolta volna, Hegy a német haderő a tornyositott akadályokat ilyen rövid idő alatt átgázolva, eljut an­nak a tengernek a partjára, amely Nagy- bntanniának évszázadokon keresztül leg­erősebb védelme volt. A Szigetországot az óvilág földjétől elválasztó vizvonal tet­te lehetővé azt, hogy Anglia földjét a tör­Az első meglepetés akkor érte az angol közvéleményt, amikor annakidején Blé­riot a La-Manclie-ot átrepülte. Az újságok legtöbbje a következő vastagbetiis cirn alatt közölte az eseményt: „Anglia nem sziget többé“. A második pedig akkor, amikor a mostani háború soián a német repülők többszáz kilométernyire fekvő tá­maszpontjaiktól elindulva, hatásos bomba- támadást intéztek Scapa Flow ellen, bár a kitűnőnek tartott légelháritó szervek mindent elkövettek annak megakadályo­zására. A harmadik és legnagyobb meg­lepetés azonban bizonyára most követke­zett be, amikor a bevehetetlennek hitt belga—-francia erőditési vonalak megsem­misítése után a Harmadik Birodalom köz­vetlen közelébe hatol a Szigetországnak. Mindössze néhány kilométer tehát a tá­volság, amely a támadót e pillanatban még a céltól elválasztja és ez időben, a repülés fejlődése folytán, csak néhány percet jelent, ha meg nem fordul a hadi szerencse. Amikor az európai szárazföldlakó Bou- logneban, Calaishan, Ostendeban, vagy Hoek van Hollandban hajóra ült és Ang­liába igyekezett, ízelítőt kapott a tenger­járás kellemetlen hatásaiból. A La-Man­che ugyanis legtöbbször viharos, még ak­kor is, ha a vihart csupán a felette átfu­tó szél okozza. Napsütésben is olyan hul­lámverés van — amely mellett a rendsze­rint kisebb tonnatartalmu személyszállitó utasainak bőven van alkalmuk a „hajó­táncra“ és az ehhez tartozó következmé­nyek megismerésére. — Doverben, vagy Harvickban látható a legtöbb savanyu ar­cú és elkinzott tekintetű partraszálló uta* valamennyi európai kikötő között. Áll ez természetesen a megelőzőleg említett francia, belga és holland kikötőkre is, mert Albionból vissza az ut éppen olyan, ínint az odavezető. A kőzettannal foglalkozó tudósok már régen megállapították, hogy a brit és ir szigetek, mint az óvilág legnyugatibb nyúlványai, valamikor szerves összefüg­gésben állottak az európai szárazfölddel. Elszakadásuk a történelemelőtti korban, a geológia átalakulások idejében történt. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy Ang­lia és Európa összetartozásáról semmine­mű népmonda sem maradt fenn, ellentét­ben Afrika és Amerika valószínű össze­függésével, amelyről az „Atlantis4' elmélet tanúskodik. Eszerint a két világrészt el­választó tengerfenék mór az emberi kéz­től megművelt, gazdag és termékeny, dús föld volt, amelynek azonban nyomát sem lehetne felfedezni a La-Manche talajában. A CSATORNA Hatalmát, birtokait, vagyonát, szóval mindenét ennek a tengercsa;ornának kö­szönheti Anglia. Amikor a technikai fej­lődés folytán a vizimüvek számára lassan egyre kisebb és kisebb akadályt jelentett a tenger, a védekezésre utaít, majd ké­sőbb a támadás gondolatával is megbarát­kozott brit hozzákezdett a hajóépitéshez. Előtte lebegett a Kolumbusok, Vasco de Gatnák és a hollandusok példája és a vé­dett anyaországból csakhamar elsőrendű tengeri hatalommá nőtte ki magát. Térdre kényszeritette Hollandiát, szétverte a spa­nyol armadát, elsülyeaztette a francia gloiret messze hordozó frank vitorlásokat és minden győzelme után alkalma volt KOLOZSVÁR, május 31. A Hivatalos Lap 1940 április 17-én kelt, 92. számában — mint megírtuk ;— törvény jelent meg, mely az Orvos Kollégiumok szervezetét szabályozta. A törvény 13. sza­kasza értelmében junius 12, illetve június 20. napjaira tűzték ki a megyei választmányok tagjainak megválasztását. Az erre vonatko­zó központi utasítások már megérkeztek a Kollégium megyei tagozataihoz, azzal, hogy a választást az előbb említett törvény 14, 15, 30. és 31. szakaszai értelmében kell lefoly­tatni. A 14. szakasz értelmében évenként legalább egy Ízben közgyűlést kell tartani, mely akkor határozatképes, ha a tagoknál: felénél eggyel több tag van jelen. Ha junius 12-én ez meg nem történik, junius 20-án a jelenlévő tagok számára való tekintet nél­kül a közgyűlést meg fogják tartani. A 14 szakasz értelmében a választás titkos szava­A katonai szakértők e9 a konzervatív po­litikusok hevesen ellenezték a tervet s azt csak a nemzetköziségre hajló kereskede­lem egyes angol reprezentánsai képvisel­ték. Ezek számadatokkal igazolták, hogy az alagút rövid 15 éven belül kifizetné magát és legalább is annyit jövedelmezne még az államnak, ha felépítenék. Mind­ez azonban hiábavalónak bizonyult. Nagy­britannia politikusai ragaszkodtak a köz­lekedés régebbi formáihoz és a katonai szakértők teljes mértékben támogatták őket. Féltek az inváziótól. A világháború után újra felvetődött a terv, ezúttal ismét francia részről. Anglia és Franciaország, mint egykori szövetsé­gesek és ennél fogva egymásra utaltak is, minden fölös aggodalom nélkül nekilát­hattak volna az alagút megépítésének. De nero ez történt. Nagybritannia még Fran­ciaországot sem tartotta annyira barátnak hogy szárazföldi lehetőségeket nyújtson valakinek a Szigetország megtámadásához. Ősrégi brit szokás szerint huzta-halasztot- ta beleegyező nyilatkozatának kiadását és amikor erre szükségszerűen mégis sor ke- riilr, ugyanígy elodázta a terv kivitelének megkezdését. Az egyre borultabb láthatár a nemzeti szocializmus uralomra jutása után mindjobban sötétedett és Anglia ka­tonai szakértői is igazoltabbnak látták ag­godalmaikat, mint valaha. Németország most Nagybritannia kapui elé vitte a fegyvereket. A modern bábom, amely Reynüud francia miniszterelnök szavai szerint különbözik az eddig ismert „klasszikus hadvezetéstől“, már nem is- [ meri az átlagban 60—70 kiloiiiéteres vizi- akadályokat. A Messerschmiede Heinckel, de a brit és francia repülőgépek is játszi könnyedséggel szelik át ezt a távolságot, különösen akkor, ha a légi fotta támasz­pontjai a Csatorna európai partjain le­hetnek. Ä mindennél értékesebb üzem­anyag: a repülőbenzin szempontjából sem jelent már nagy nehézségeket a támadás és ezért érthető a megdöbbenés és az ag­godalom is. A mindennapi élet legérzéke­nyebb mérői: a tőzsdék, már is számoltak az eshetőségekkel; a newyorki Wall-Stree- ten a nyugati hadszíntérről érkező hirek hatása alatt újra igen nagy árzuhanás kö­vetkezett be az angol érdekeltségek pa­pírjaiban. Hogy az aggodalom fölösleges, vagy in­dokolt-e, eldöntik a közeljövő eseményei. A mai háborúk természetéből következik, hogy a váratlan fordulatokkal mindig szá­molni lehet. Az egész világ figyelme azon­ban az örökké erős mozgásban lévő La- Manche felé fordult és nem ok nélkül, mert a nagy mérkőzés ott került döntő állapotába, ahol néhány héttel ezelőtt a közvélemény igazán nem is várhatta zással történik, melynek során ahszolut. több­séggel választják, meg három évre a megyei választmány, fegyelmi és felügyelő hizottsá- 1 gok tagjait. A megyei választmánynak az el­nökön kívül 4 tagja és egy póttagja van, ha a megyei tagozathoz legfeljebb 200 orvos tartozik. Ezen fe'ül, 500 orvos esetén 6 tagot és két póttagot. 1000 orvos esetén 8 tagot és három póttagot, ezen felül 10 tagot 4 póttagot választanak. Az elnököt és két vá­lasztmányi tagot a megyeszékhelyen lakó or­vosok közül választják. Csupán azoknak az orvosoknak van szavazati joguk, akik kifi­zették tagsáai dijaikat. A megválasztás fel­tétele legalább 10 évi gyakorlat. A jelölést a választás előtt legalább 5 nappal a megyei választmánynál kell bejelenteni és a listaké- szités költségét előre be kel1] fizetni. A vá­lasztás utján nyert megbízatás elfogadása kö­telező. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMANIA“: Az események sodrában nyugalomra és figyelemre van szükség. Mert nagyobb, megbocsáthatatlan biin nem volna, mint a figyelmet a kávéházi „hadvezérek" és az utcasarkokon talált „diplomaták“ felé összpontosítani. Tovább kell tekinteni. A há­ború a fronton dől el. Mi hasznunk lenne a valóságok üres magyarázgatásábol? A mi ré­szünkről semmi nem történik, ami részreha^- lásnélküü, tökéletes, őrködő, a jelenre és jö­vőre egyformán figyelő semlegességünket megzavarja. Ezen semlegesség lényegét Őfelsége bölcs politikája egyszersminden- korra tisztázta. Nem akarunk semmit elvenni mástól és meg akarjuk őrizni azt, ami tulaj­donunkban van. Csak védelemre emeljük fel karjaitokat. Nem csábítanak szavak, eszmék és egyetlen órában háromszor változó sze­szélyes kinyilatkozások. Tapasztalatainknak köszönhetjük ezt a bölcsességet. Békeóha junk — mely nem haszonleső és nem válto­zik az időjárással — megértést vár mindazok részéről, akik politikai tisztánlátással és a földrajzi és gazdasági adottságokhoz alkal­mazkodó érzékkel Európának ezt a táját meg akarják menteni a zavartól. Szomszé­daink, úgyszólván valamennyien, a mezőgaz­I dasági államok jövő sorsában részesülnek, midőn a békekötés után majd belehelyez­kednek az uj rendbe, mely hosszú időre megpecsételi sorsunkat. Jó lenne tehát ösz- szefogni, felkészülni, nehogy a béke oly vá­ratlanul érjen, mint másokat a háború. Attól függ minden, hogyan készülünk fel és ho­gyan érdemeljük ki a jobb sorsot. Nem az utcai „hadvezérek“ és ..diplomaták“ lehetet­len okoskodására, de erre kell gondolnunk. „CURENTUL“: A meglepetések sorozatá­hoz értünk. Műk év szeptemberében jogos bizonytalansággal álltunk azzal a hírrel szemben, hogy a német csapatok kétheti küzdelem után \arsó alatt álltak és három héten belül az egész lengyel hadsereg felosz­lott. Nem volt szó teljesen ismeretlen harc­modorról, hiszen a légi erő és harci kocsik együttműködését még a spanyol polgárhábo­rú idején kipróbálták. A lengyelországi had­műveletek óta májusig elég idő volt a vé­delemnek megszervezésére, mégis úgy zajlót­I lak le a háborús események, mintha semmi­re sem tanítottak volna. A holland haderő ellenállása rövid ideig tartott, ezzel szem­ben belga részről hosszabb ellenállásra vár­tunk. Husznapi ellenállás után a belga had­sereg megadta magát. Rövidesen megtudjuk majd ennek részleteit, A fegyverletétel1 után az egész ott található német haderő a francia —angol ellenállás letörésére indul. A legsú­lyosabb pillanat érkezett el Weygand tábor­nok számára. A belga hadsereg fegyverletéte­le uj lendületet ad a német offenzivának. At események gyorsan haladnak. A háború ke- resztutjához értünk, midőn egyedül Romá­niára kell gondolnunk. Kizárólag ezzel keU I foglalkoznunk. „SEMNALUL“ (AJ. Mironescu Írja): Ré­gen volt, mikor egy bulgár barátommal együtt jártunk egyetemre. Azóta többször gondoltam Bulgáriára, sajnálva, bogy egyik részről sem sikerült, szorosabb kapcsolat ér­dekében maradandót alkotni. Nem hivatalos politikai, vagy kulturális, de más kapcsolatra gondolok. Politikai kapcsolatok létesítése nem a publicisták dolga, a kulturális kapcso­lat pedig nem jelent sokat. Semmi sem lenne hatástalanabb például, mint román—bulgár előadás, melynek során az egyik előadó tör­ténelmi, a másik földrajzi, vagy természet­rajzi előadást tartana. Az ilyesmi nem feles­leges ugyan, de hatástalan. Nem kapcsolatok teremtésére, de azoknak kimélvitésére van hivatva. Igazi kapcsolatot csak magánössze­köttetések révén lehet szerezni, az igazi megegyezésnek mindig barátság az alapja. A baráti kapcsolatban lévő emberek nyújtsanak kezet egymásnak különösen most. mikor a két ország baráti együttműködésére megfe­lelő alkalom van. PÁLYÁZATI HIRDETÉS. A zilahi r»- formátus Wesselényi-kollégium elöljárósá­ga pályázatot hirdet az 1940—41. iskolai évre. a következő helyettes tanári állások: ra: 1. Magyar nyelv és irodalom. 2. Latin I és görög nyelv. 3. Francia nyelv és iroda­lom. 4. Német-román. 5. Számtan. 6. Tör­ténelem. 7. Természetrajz. 8. Fizika-ké­mia. 9. Filozófia-jog. 10. Rajz-szépirás. Pályázati feltételek: 1. A pályázóknak leg­Î alább licenca vizsgával és pedagógiai sze­mináriummal kell rendelkezniük. 2. A pályázati határidő 1940 junius 16. 3. A & kérvényeket a zilahi Wesselényi-kollégium elöljáróságához kell beküldeni. (Zalau. jud. Salaj). 4. Fizetés és szolgálat a Tran- silvániai Ref. Egyházkerület szabályzata szerint. 5. Az elöljáróság fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy a katedrák beosz­tása és betöltése felett csak akkor fog véglegesen dönteni, mikor az 1939 novem- bei 4-én kihirdetett középiskolai rende­I lettörvény végrehajtási utasítása meg fog jelenni.

Next

/
Thumbnails
Contents