Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-29 / 144. szám

ÁRA 3 LEJ Síeífcesitóne» és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No 8. Fiókkiadóhivatal é: könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. —■——nrnrnnrniiriiiii i i n iniiiiinii—iiminmw iiiiiini ALAPÍTOTTA BARTtlA MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató: DR. (JROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T- Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 3S6^i 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak:-havont3 89, negyedévre 240, félévre 430, egész évre 960 lej. LXI ÉVFOLYAM, 144. SZÁM. S Z O M B A T CLUJ, 1940 JUNIUS 2 9. Jóváhagyta a ko a Besszaráhiára és Bukovinára vonatkozó orosz kaotsolatos kormánydöntést Románia kormánya arra kérte az orosz kormányt, hogy letoljon ki időpontot és helyet a két kormány kiküldötteinek találkozására a szovjeíorosz jegyzék megtárgyalása végett BUKAREST, junius 28. (Radar.) A királyi udvari minisztérium 35. számú közleménye jelenti: 1. Ma, junius 27 én délben 12 óra 30 i perckor Őfelsége magas elnöklésével j Loronatanács volt a bukaresti királyi palotában. 2. A koronaíanácson megtárgyalták a szovjetorosz kormánynak juniuis 26=* án este 10 órakor moszkvai követünk­höz intézett jegyzékét, amely ben Szov■* jetoroszország ik ormánya Besszurábia és Észak Bukovina átengedését kéri, a román kormány válaszát junius 27*iike folyamán kérvén. 3. A koronatanács a Szovjetoroszor szaggal való békés viszony megőrzését óhajtván, jóváhagyta a román kor­mánynak azt a határozatát, hogy kéri a szovjeítorosz kormányt, jelöljön ki időpontot és helyet a két kormány ki küldötteinek találkozására a szovjet* orosz jegyzék megtárgya’ása végett. Várjuk a szovjetorosz kormány vála­szát. 4. A minisztertanácson Gh. Tatarescu miniszterelnök, Mironescu, Argetoianu, C. Anghelescu, N. lorga, Iamand:', An tonescu, Slav eseu, Cancieov, Gigurtu, Urdarianu, Silviu Dragomir, Ghelrne* geanu. Milita Constantinescu, Ralea, Giurescu, R. Portocală, rlorioiomeiu, Băntoiu, Ciobanu miniszterek és Florea Stânescu tábornok, vezérkari főnök vettek részt. Mmmi a kornáni Gigurtu, Urdarianu, Radu Portocala, t. Criatu, Cioäanu miniszterek kiváltak a ­Argetoianu királyi tanácsos az ui külügyminiszter BUKAREST, juriiur- 28. (Rador.) őfelsége If. Károly király a következő dekrétumot irta aiá a Tatareseu-korniánv átszervezésére vonatkozóan: 1. lekinteltel Gigurtu mérnök, külügyminiszter, Ernest Urdarianu miniszter, Radu Portocala miniszter, I. Cristu külkereskedelemügyi miniszter, Ciobami kultusz és művé- szetügyi miniszter és Sihiceanu kultusz es miiveszetiigyi alminiszter lemondására, az alkotmány 46. szakasza alapján ezek a lemondások elfogadtatnak. Alexandru \ aida-\ oevod királyi tanácsos állaniminiszterré, C. Argetoianu királvi tanácsos külügyminiszterré, ion Incu’et áHamminiszterré, Jón Nistor államminiszterré, Mireea Cancicov nemzetgazdaságügyi miniszterré s ideiglenes külkereskedelemügyi minisz­terré neveztetnek ki. C. Giurescu propagandaügyi miniszter a kultusz és miivészetügyi mi­nisztériumhoz helyeztetik át. Î eofil Sídorovici .,Országőr4‘-paraucsnok pedig propaganda­ügyi miniszterré neveztetik ki. A többi miniszterek megtartják tárcáikul. Letették az esküt az ui miniszterek A királyi udvari marsall-hivntal 36. számú közleménye: 1910 junius 28-án 1 óra 30 perekor Tatarescu királyi tanácsos, miniszterelnök, jelenlétében AT Vaida- \ oevod, C. Argetoianu, Nistor és Sidorovici miniszterek az esküt letették. Hogyan Miţa Berlin az európai helyzetet? •»A franci a országgal szembeni nemei fegyverszüneti követelések a legszükségesebbre szorítkoztak“ A Curentul közli berlini tudósítójának telefonjelentése alapján: A német közvé­leményt élénken foglalkoztatják a Fran­ciaországgal létrejött fegyverszüneti egyezmény német és olasz feltételei. Álta­lában az a vélemény, hogy ezzel befejező­dött egy hadjárat és kedvező körülménye­ket teremtettek az Angliával szemben vi­selt háború számára. A fegyverszüneti feltételek első ered­ménye az, hogy Franciaország, mint ka­tonai és politikai tényező, többé nem sze­repel Európában. A compiégnei erdőben létrejött egyezmény szövegének elolvasása után mindenki meggyőződhetett arról, hogy a háború még nem ért véget. Ennek a ténynek tulajdonítható a német részről felállított több követelmény. Franciaor­szág nyugati partvidékének megszállását az Angliával viselt háború befejezése után a minimumra fogják csökkenteni. Hangsúlyozzák, hogy sem a német, sem az olasz feltételek nem akarják Francia- országot becsületében megsérteni és azo­kat a bosszú szelleme sem vezérelte. Ugyanez volt a benyomása Petain mar­sallnak is, aki kijelentette, hogy a felté­telek szigornak ugyan, de nem érintik az i ország becsületét. A feltételek a totális háború jellegéből következnek. A hadlör- téuelemben több hasonló példát találunk. Franciaország nagyrészének megszállása csak az általa vállalt kötelezettségek sza­vatolását szolgálja. Német részről hangsú­lyozzák, hogy a német követelések csupán a legszükségesebbekre szorítkoznak. Politikai körökben általában az a véle­mény, hogy a fegyverszünet megkötése még nem jelent békét, de Németország a maga részéről nyitva tartja a Franciaor­szággal való jószomszédi viszony megte­remtésének útját. Az uj békére vonatkozólag semmit sem lehet tudni, valószínű azonban, hogy az uj Léke a Németország ellen 1918-ban el­követett igazságlalanságok helyrehozata­lát fogja szem előtt tartani. Különös érdeklődést keltettek Olaszor­szág feltételei, melyek a tengelyállamok közötti tökéletes együttműködés bizonyí­tékai. Ebből arra lehet következtetni, hogy Berlin és Róma között a jövőben is teljes lesz az egyetértés a francia terü­letek kérdésében. Eden angol külügyminiszter rádió­beszéde Anglia katonai helyzetéről LONDON. jut*'us 28. (Rador.) Eden I hadügyminiszter beszédet mondott a londoni rádióban: — Anglia mérhetetlen gazdagság ura — jelentette ki az angol miniszter — az ellenségnek alkalma lesz megtanul­ni, hogy az angol nép nem nézr ölhe­tett kezekkel az angol területeik bombád zását. Az Anglia ellen készülőben levő tá madásokról a következőképpen nyilat­kozott : — Minden támadást visszaverünk és az ellenséget saj-át területén fogjuk megtámadni. Az angol légi haderő na ponta átlag hetven német repülőgépet lő le. De az angol repülőgépek még több ellenséges repülőgépet fognak megsemmisíteni saját hazájuk felett. Az angol birodalom kiváltsága lesz a szabadság helyreállítása és a szabadság határainak kiterjesztése. Mindenki, aki a hóditó járma alatt nyög a mi gyözei < műnkre -liap'ozia reményeit. Mi nem akarjuk, hogy a reménykedőkben csaló­dást keltsünk. — Erődítmény vagyunk — tette hoz­zá a hadügyminiszter — de ez nem elég. A szigetország elleni támadások visszaverésével egyetlen ütközetet se: i lehet megnyerni, csupán sikerült ellen­támadásokká!. Mikor eljön az ellenség ellen indított támadás pillanata — és bizonyára el fog jönni — mindenki biztos lehet abban, hogy ezt teljes; erőnkből fogjuk végrehajtani. Többezer bold, föld áll viz alatt a Székelyföldön CSIKSZERLDA, junius 28. A szüntet lenül tartó esőzés igen nagy kárt! oko­zott a székelyek által lakott megyék­ben. A gazdák évtizedek óta nem emlé­keznek hasonló kedvezőtlen időjárásra. Kozán Imre mezőgazdasági felügyelő, a csikmegyei mezőgazdasági kamara igaz gatója a következő lesújtó nyilatkoza tot adta a helyzetről: —* 1 * * Nagy károkat okozott az esőzés. Az Olt és a Maros folyók körülbelül 14—15 ezer hold kaszálóteriiletet Öntöttek el. Né­hány nappal ezelőtt még azt reméltük, hogy a nagy kiterjedésű terület hozamá­nak nagyrésze megmenekül a teljes pusz­tulástól. Azóta a folyók újból kiöntötték. Az olt- és marosmenti kaszálók hozamá­nak 60—80 százaléka véglegesen elveszett­nek tekinthető. Szántóterületeken is je­lentős károkat okozott az eső. Csikszent- domokoson 15, Hódoson 5 hold szántó ho­zamát 100 százalékosan tönkretette a viz. Jelen pilanatban hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani azokat a károkat, amelyeket a zivatarok által földre vert gabonákban okozott az időjárás. Azoknak a földeknek, amelyek termését virágzás után ..fektette4' le az eső, szemliozn- ma is lesz, viszont a virágzás előtt megdőlt gabonák nem szemeznek meg. Ezeket leg jobb volna zölden, takarmánynak lekaszálni F.gvik legnagyobb baj, hogy a szakadatlant:' zuhogó ©?Ő miatt a krumplit és takarmány tepát sem lehetett megkapálni. így az amugy- is megkésett természetszerű fejlődésben nagy liátránv áJJ be. — Elszomorító a helyzet a kaszálás előtt, vagy alatt álló takarmányok terén is. A ,e- kaszált rendek a szó szoros értelmében el­rothadnak az eső miatt. Megszáritásukra gon­dolni sem .ehet. A silózás segítene, erre azonban nem vagyunk berendezkedve. De. ha megfelelő berendezések állanának rendelke­zésünkre, akkor sem tndnók megoldani a kél - dést, mert silózni csak a frissen vágott ta­karmányt Oehet, míg a lucskos, esőrerte „rend44 süózásra nean alkalmas. SIKERES LÉGI TÁMADÁSOKAT JE­LENT AZ OLASZ FŐHADISZÁLLÁS 1 RÓMA, junius 28. (Rador.) A Ştefani jelenti „valahonnan Olaszországból*4: — Az olasz főhadiszállás 16. számú közleménye szerint az olasz bombavető alakulatok Málta ellen intéztek támadá­sokat, a támadások célpontjában a szige­ten levő légi és tengerészeti központok* állottak. ^ alamennvi olasz gép visszatért állomáshelyére., ) — Északafrikában ismételt légitámadá­sokat intéztek az olaszok angol raktárak, gépkocsik, szekéroszlopok ellen. Az olasz' gépek innen is sértetlenül érkeztek visz-, sza. — Az olasz haditengerészet egységei je­lentős sikerrel bombázták a sollumi angol katonai támaszpontokat. — Az ellenség Massaua és Assab ellen intézett légi támadásai nem jártak ered-: mennyek ^ jc/.n hu

Next

/
Thumbnails
Contents