Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-27 / 142. szám

(ELŐ oldali cikkünk folytatása.) iiniicl <s olasz részről nem tartanak lil- tétlenül szükségesnek a traneia gyarmati érdekek ellátására haladéktalanul via­sza kell hívni az anyaország kikötőibe. Az olasz kormány kijelenti, hogy niius szándékában az ellenőrzése alá hely/alt francia haditengerészet egysegeit a je ' n legi háborúban saját céljaira felhaszná ni, vagy a francia hadihajorajjal kapeso at har» a békekötéskor igényeket támasztani. Mégis fenntartja magának a jogot, hogy a fegyverszünet ideje alatt hadihajókat kérhet az aknák felszedésére. 13. cikk: A francia hatóságok 10 nap leforgása alatt a megerősített tengeri zó­nákban és a leszerelésre kerülő támasz­pontok körüli vizeken valamennyi aknát kötelesek felszedni. !4. cikk: A francia kormány kötelezett­séget vállal arra, hogy sehol, semmilyen formában nem indít ellenséges akciót Olaszország ellen, valamint mc ga.kadál) óz­za azt, hogy fegyveres haderejének tag­jai és általában francia állampolgárok a francia területről oly célból eltávozzanak, hogy Olaszország elleni ellenséges had­műveletekben részt vegyenek. 15. cikk. A francia kormány kötelezett­séget vállal annak megakadályozására, hogy a Franciaország birtokában lévő vagy Iránná területen, esetleg francia ellenőrzés alatt álló területen található hadihajókat, repülő­gépeket, fegyvereket vagy bárminemű hadi­anyagot az angol birodalom, vagy bármelv más idegen állam elleni hadműveletek céh jaira használjanak fel. 16. cikk. A francia kereskedemi hajók nem hagyhatják el a kikötőket addig, amig a* olasz és német kormány engedélyt ad a fran­cia kereskedelmi forgalom részleges, vagy tel­jes ujrafelvételére. A fegyverszünet megkö­tésekor nem francia kikötőben, vagy francia ellenőrzés alatt álló kikötőben tartózkodó francia fehérhajókat vissza kell hivni és sem­leges kikötők felé irányítani. A 17. cikk az olasz fehérhajóknak és rako­mányaiknak, va'lamint az Olaszország részére történt és idegen hajókon erkobzott áruszál- litmányok visszaadására vonatkozik. 18. cikk. A francia vagy francia ellenőr­zés alatt álló termeteken levő valamennyi re­pülőtér és aviatikái berendezés olasz, vagy német ellenőrzés alá kerül. A FRANCIA RÁDIÓLEADÁSOK MEG­SZŰNNEK 19. cikk. Az olasz és német kormányok újabb rendelkezéséig a francia anyaország te­rületén megszűnnek a rádióleadóálíomások adásai. Az olasz fegyverszüneti bizottság fog­ja meghatározni azokat a feltételeket, ame­lyek mellett Franciaország, Északafrika, Francia-Szomáli és Szíria drótnélküli táviró utján érintkezhetnek egymással. A 20. cikk megállapítja a meg nem szál­lott francia területen át történő német— olasz tranzit áruforgalom szabadságát. 21. cikk. Az olasz hadifoglyokat é3 az in­ternált, vagy politikai okokból letartóztatott ér elitéit o'asz polgári személyeket Francia- ország haladéktalanul köteles szabadonbocsá- tani és átadni az olasz katonai hatóságoknak. Az uto’Jsó cikk megállapítja, hogy a jelen fegyverszüneti egyezmény a békeszerződés megkötéséig marad érvényben és azt Olaszor­szág bármely pillanatban azonnali hatállyal felmondhatja abban az esetben, ha a francia kormány vállalt köteCezettségeit nem teljesíti. URDARIANU MINISZTER LÁTOGATÁST TETT A NEMZET PÁRTJA UJ PÁRT­HELYISÉGÉBEN BUKAREST, junius 26. (Rador.) Urdarianu miniszter, a Nemzet Pártjának vezérkari fő­nöke, Victor Moldoveanu vezértitkár kísére­tében tegnap látogatást tett a párt régi és uj párthelyiségben. Á Sturza-palotánál a mi­nisztert Gigurtu külügyminiszter fogadta, majd az irodahelyiségekbe vezette Urdarianu minisztert. A KOLOZSVÁRI ORVOSKAMARAI VÁ LASZTÁSOK. A Kolozsvári Orvoskamara ér tesití tagjait, hogy az orvoskamarai választá­sokat e hó 28-án tartják meg d. e. 10 órakor a kamara székhelyén, a kolozsvári bőrgyó­gyászati klinikán. A választást a megjeleni tagok számára való tekintet nélkül tartják meg. Szavazni lehet d. e. J 0-től déli 1 óráig. HALÁLOZÁS. Dr. Lithwav Antal ügy­véd 32 éves korában meghalt. Temetése junius 27-én délután 5 órakor lesz a ko­lozsvári temető nagykápolnájából. Engesz­telő szentmiseáldozatot az elhunyt lelki­üdvéért junius 28-án reggel fél 8 órakor mutatnak be a Szent Mihály templomban. A fiatal magyar ügyvéd halála városszerte mély részvétet keltett. _______________ OiBircBiil! a londoisi aBsóltóz dőlt beszámolt a feőavcrszüneti tárgija- lásohaf megelőző angoí-irancia megbeszélésedről Aleynauú jr.n'us Ij-án kérte először Anglia beleegyezését u fegyverszüneti tárgyalásokba, ezt a beleegyezést Churchill megragadta. — Újabb kérésre, jú­nius Jó ári. azzal a feltétellel volt erre hajlandó, hogy a francia hadihajók, előbb angol kikötőkbe vonulnak. „Reméljük, hogy a haditengerészet támogat»' sára is számító Irancia gyarmatbirodalom szö­vetségese oldalán tovább folytatja a harcot LONDON, június 26. (Rador.) Cliur chili angol miniszterelnök az alsóház keddi ülésén nyilatkozott a legutóbbi eseményekről: — Mélyen megindít a nagy francia nemzet sorsa, amelyhez annyi szál fü zott úgy a béke, mint a háború idején és amelyet magunkkal együtt Európa szabad kultúrájának, fejlődésének és civilizációjának kezességéül tekintet­tünk. Nincs értelme és haszontalan do­log is volna, ha erőinket és időnket vá daskodásokra vesztegetnénk. Remélem, hogy lesz elég erőnk arra, hogy Fran­ciaországot megmentsük a rombadőlés töl és végetvessiink rabszolgaságának, amelybe az ellenség dühe vetette. Ugyanakkor reméljük, hogy a világ minden részére kiterjedő és a francia haditengerészet támogatására is szá mitó francia gyarmatbirodalom szövet­ségese oldalán tovább folytatja a har cot. Reméljük, hogy ebben a francia bi­rodalomban olyan kormány alakul majd. amely kitartóan kii/d a győze­lemért és megszervezi a felszabadító hadseregeket. Ezek azonban olyan kér dések. amelyekben eg>ediii franciák határozhatnak. Nehezen tudjuk elhin­ni, hogy Franciaország érdeke és a francia szellem nem talált más kifeje­zést, mint a bordeauxi kormány elszo moritó határozata. Természetesen mi támogatni fogunk minden olyan fran­cia megmozdulást, amely az ellenség ellenőrzésén kiviil álló területekről in­dul ki, hogy elérhessük a nemzeti szó cializmus leverését és Franciaország fölszabadítását és visszaállítását. Hogy milyen lesz a bordeauxi kormányhoz való viszonyunk, azt nem mondhatom meg. Ez a kormány teljesen az ellen ség karjaiba \ etette magát és annak hatalma alatt áll. Mégis igyekezni fo­gunk vele börtönének rácsain keresztül fenntartani az érintkezést. A fegyverszüneti tárgyalások előzményei Reynaud, ,.a bátor francia miniszterel­nök“ tevékenységére áttérve, Churchill a következőket mondotta: — Reynaud miniszterelnök meghívása- j ra junius 13-án Halifax és Beaverbrook miniszterek társaságában meglátogattam a francia miniszterelnököt, aki beszámol­ván a harctéri helyzetről, azt a kérdést intézte hozzám, hogy Nagyorilannia haj­landó lesz-e Franciaországot felmenteni attól a kötelezettségétől, amelynek értel­mében szövetségese, Anglia beleegyezése nélkül nem - folytathat fegyverszüneti, vagy béketárgyalásokat. Akkor még nem I tudtam, milyen súlyos szenvedésekben van része a francia népnek és hogy mi nem mentünk át hasonló súlyos megpró­báltatásokon, a harcmezőn sem hoztunk ugyanolyan nagyarányú áldozatokat, he­lyesnek tartottam tellát azt felelni, hogy ebbe nem egyezhetem bele, egyetértettem azonban a francia miniszterelnökkel ab­ban, hogy Franciaország felhívást intéz az Egyesült-Államokhoz. — Junius 16-án azt az üzenetet kap­tam Reynaud részéről, aki kormányának székhelyét Bordeauxba tette át és mivel az Egyesült-Államok válasza nem volt ki­elégítő, kéri, hogy Franciaországot az an­gol—francia szerződésben foglalt kötele­zettségeitől mentsem fel. Azonnal minisz­tertanácsot tartottam, majd megüzentem a francia miniszterelnöknek, hogy amennyi­ben a francia hajóraj az angol kikötőkbe vouul és ott is marad a tárgyalások ide­jére. a brit kormány hozzá járul ahhoz, hogy a francia kormány megérdeklődje a számára felállított fegyverszüneti feltéte­leket. — Következő éjjel már vonaton ültem és útban voltam Franciaország felé, hogy felvegyem a személyes érintkezést Rey- naud miniszterelnökkel, amikor értesül­tem a Reynaud-kormány lemondásáról. A helyzet annyira bizonytalan és zavaros volt, hogy nem tartom a köz érdekében állónak arról nyilatkozni. Kérem azonban az alsóházat, legyen bizalommal a kor­mány iránt és legyen meggyőződve arról, hogy a kormány sohasem le3z bijján a ha­tározottságnak, amikor az ország bizton­sága érdekében szükséges intézkedésekről lesz szó. A FRANCIA FLOTTÁ KÉRDÉSE A Reynaud lemondása utáni események­ről Churchill a következőket mondotta: — Természetesen minden lehetőt meg­teltünk arra nézve, hogy a francia flot­tát bizlositsuk saját céljainkra. Hogy bi­zonyítsam ez irányú törekvéseink komoly­ságát, Alexandert, az angol tengernagyi hivatal első lordját és Lloyd lordot küld­tem Franciaországba, hogy vegye fel a le­hetőség szerint az érintkezést az uj kor­mánnyal. Ez az utóbbi formális biztosité­Rendkivüli dupla műsor. — Műsoron Kívül XJ. F. A. űiradó a legújabb eseményekkel a nyugati frontról. Szenzációs béosi vígjáték. Fősz.-ben Wolf Albaob Rbotti, Hans Tűimig és Fried Czepa. Zenéjét szerezte Robert Stolz. — Egy óra űarsogó nevetés. lÍFánia Mozgó 1. A milliomosok. 2. FáUL MUMI A beesületpeacl. a „Pasteur“ film feledhetetlen címsze­replőjének felülmúlhatatlan remeke: Fősz, Mipiam Hopkins I kot adott arra nézve, hogy néni fogja /m g- engedni u francia hadihajórajnak a né­metek kezébe jutását. Fájdalmas megdőli- benéssel oltásiam ezzel szemben a fegy­verszüneti egyezmény 8. cikkének rendel­kezéseit. A szövegből Ítélve világosnak látszik, hogy a francia hadihajók német, ' így olasz ellenőrzés alá korij! iek. Ugyan­ebben a cikkben az áll, hogy n német kor­mány nem szándékszik a háború során saját céljaira felhasználni i francia hadi­hajókat, de vájjon mit érnek az ilyen ün­nepélyes biztosítékok? Ugyanez a 8. cikk az említett ígéretek körén ki\ü) helyezi az aláaknázott területek megtisztítására és a francia partvidék ellenőrzésére szük­séges tengeri egységeket. L rendelkezés lehetővé teszi a német kormány számára azt. hogy a francia partvidék felügyeleté­nek ürügye alatt a francia haditengerészet báimely egységét visszatarthassa. Végül pedig az egész fegyverszüneti egyezményt is a németek a feltételek nem teljesítésé­nek ürügye alatt felmondhatják. — Ezek tehát ennek a szomorú és emlé­kezetes epizódnak főbb pontjai. Azt hiszem az alsóház egy tagja sem vár seukitől a jövő/e \onatkozólag kijelentéseket, azonban lehet«*; ges, hogy a jövő hét folyamán újabb nyilat­kozatot teszek. Hore Belisha volt hadügyminiszter kérdé­sére Churchill minisz.tere’nök ezután kijele:* tette, hogy az angol parlament nern ícg ugyanazokon a tapasztalatokon keresztülesni, mint a francia. „A legnagyobb gonddá’ min­den szükséges intézkedés megtétetetl — bár remélem, hogy ezekre nem lesz szükség — arra nézve, hogy a pír.'lament minden körül­mények között az angol kormány irányítója és támogatója legyen. Hasonlóképpen mn>. dent megtettünk, hogy a sajtó bármely kő< rülménvek között teljesíthesse hivatását“. Végül Churchill kije entetle, hogy a ka, tonai helyzet megvizsgálása esetleg titko^ ülésen fog történui. Butt er külügyi állama titkár a Szovjetunióval folytatott keresk'*-« üehni tárgyaláeokra vonatkozólag kijelentet­te, hogv a tárgya ások tovább haladnak eiő \ re, azokról azonban egyelőre részletesebben| nem nyilatkozik. NICOLSON ANGOL TÁJÉKOZ i TATÓ MINISZTER TOVÁBBRA] IS BÍZIK A GYŐZELEMBEN LONDON, junius 26. (Rador.) Reu­ter: Nicolson, a tájékoztató miniszté­rium államtitkára, hétfőn este kijelelt tette a londoni rádióban: A háború nemcsak szárazfüldön és levegőben dől el. Anglia uralkodik az összes tengere­ken. Az a nap, amikor túlsúlyban le­szünk a levegőben is, nincsen nagyon messze. Erőforrásaink sokká! felelte állanak az ellenségének és jobb minő­ségűek. A győzelem napja el fog jönni! LONDON, junius 20. (Rador.) Fran­ciaország helyzetével foglalkozva, a „Daily Telegraph“ igy ir: A La Manche? csatorna ezen az oldalán távolról sem érzünk visszatetszést a francia nép el­len. Olyan derék barátként üdvözöljük, aki a körülmények áldozatául esett. Tud­juk, hogy Franciaország lelke olyan d< - log, amit semmi sem pusztíthat el. A francia nép nagy lelkének semmi része nincs az elkövetettekben, melyek a‘ gyásznap proklamálására vezettek. Az igazi Franciaországnak, mely szereti a sz.abadságot és a becsületet, jobbunkat nyújtjuk és nem fogjuk elfelejteni a végső leszámolás órájában. LONDON, junius 26. (Rador.) Calde- cote dominiumiigyi miniszter a lordok házában Churchill alsóházi nyilatkoza­tával azonos tartalmú kijelentéseket telt A francia hadiflottára vonatkozólag ki­jelentette, hogy Nagybritannia kormá­nya minden erőfeszítést megtett arra, hogy a francia hadihajók továbbra is a szövetségesek ügyét szolgálják. KÜLFÖLDI FRANCIÁK AZ ELLENÁL* LÁST SZERVEZŐ TÁBORNOKOK RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTJÁK SZEMÉLYÜKET ÉS JAVAIKAT SYDNEY, junius 26. (Rador.) Reuter: A./. ausztráliai franciák üzenetet küldtek Dc- Gaul’le és Mittelhauser tábornokoknak, hogy személyüket és minden javaikat rendelkezé­sükre bocsátják az ellenállás folytatása ér­dekében. LONDON, junius 26. (Rador.) Reuter: Á marokkói rádió közölte, hogy Francois tábor- nokot, a francia marokkói csapatok parancs- rókát számos levélbeli szerencsekivánattal keresték fel a francia kolónia tagjai azon el-/ határozásáért, hogy folytatja a* harcot. HIVATALSZÜNET LESZ SZOMBATON BUKAREST, junius 26. (Rador.) A junius 29-i egyházi ünnepen — szombaton — * hi­vatalokban nem dolgoznak. A Concordia Rt, nyomdai ítsiiíntézetényomása.

Next

/
Thumbnails
Contents